Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

Új telekommunikációs kultúra Magyarországon HALLÓ, ITT A NAGYVILÁG! Digitális telefonrendszer — korszerű szolgáltatások Vállalkozó szellem és csúcstechnika a távközlésben Kicsit hitetlenül fogadja a hazai közvélemény a távközlés korszerűsödéséről szóló híre­ket. Nehéz is elhinni annyi évti­zed után, hogy behozható a lemaradás és Magyarország is beléphet Európába, ahol a korszerű csúcstechnika és az általa nyújtott számos szolgál­tatás már egyáltalán nem új­donság. A ma még vonalra vagy éppen telefonra várók százezrei nem nagyon bíznak abban, hogy a helyzet változ­hat és elkövetkezhet egy olyan állapot, amelyben a mostani visszásságok csupán rossz emlékeknek tűnnek. A telefonhiány, az elavult, elöregedett eszközök miatt meglévő gyenge minőség az elmúlt évtizedek rossz dönté­seinek és egy elhibázott tájé­koztatáspolitikának köszönhe­tő. A ránk maradt súlyos örök­ség nemcsak egyéni bosszú­ságokat okoz, de nehezíti az ország gazdasági megújulását is. Miközben egy olyan nagy ki­hívással is számolni kell, amely szerint a lassan kialakuló piac- gazdaság újabb és újabb igé­nyeket indukál. Már nem elég valamilyen megoldással csu­pán a színvonalat javítani, a meglévő eszközöket fejleszte­ni, a hálózatot szépen lassan bővítgetni, a hazai telekommu­nikációs kultúra gyökeres vál­tozására új technika, világszín­vonalú szolgáltatások beveze­tésére, elterjesztésére van szükség. Ezt a célt szolgálja a dél-du­nántúli térségben megkezdett fejlesztés, a digitális csúcs- technika alkalmazása is. Az elképzelések megvalósítása — nyugat-európai mércével mérve is — rekordidő, három év alatt történik meg. A Pécsi Távközlési Igazgatóság neves világcégekkel — például a Sie­menssel, az Ericsonnal — együttműködve valósítja meg a telefonhálózatok és -közpon­tok fejlesztését. — Számunkra nehéz szerep az, amelyre mostanában a szolgáltatási piacon indulni szándékozó, leendő partne­reink propagandája, vagy a kevésbé tájékozott közvéle­mény ítél bennünket—mondta Reiner Ágoston, aki idén szep­tember óta a Magyar Távközlé- si Vállalat pécsi igazgatóságá­nak vezetője. — Nekünk ugyanis a mostani feltételek el­lenére, a korszerű hálózat kié­pítésével párhuzamosan is szolgáltatni kell, mégpedig ott is, ahol ez nem gazdaságos. Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy — igen jelentős kül- és belföldi tőkével — ki kell épí­teni a digitális alaphálózatot, amely képes a korszerű tele­fonközpontok és -készülékek fogadására, a modern szolgál­tatások tényleges hasznosítá­sára. Sajnos, örökségünkből adódóan ma még nagyon sok helyen sem minőségileg, sem mennyiségileg nem tudunk megfelelő szolgáltatást nyújta­ni, de figyelembe kell venni, hogy az automata hálózat sajá­tosságaiból következően csak nagyléptékű, átfogó és össze­hangolt beruházással lehet igazán érdemi javulást elérni. Ennek gyors megvalósítása ér­dekében felajánljuk szakmai tapasztalatainkat, együttmű­ködésünket és műszaki lehető­ségeinket mindazoknak, akik akár helyi fejlesztésekkel, akár telefontársaság-szervező kö­zös vállalkozással tenni kíván­nak a hazai telekommuniká­ciós kultúra tökéletesítéséért. Jelen és közeljövő a hazai telefoniéban A Pécsi Távközlési Igazgató­ság a postától két éve különvált Magyar Távközlési Vállalat részeként tevékenykedik Dél- Dunántúlon. Baranya, So­mogy, Tolna és Zala megyé­ben közel 2000 munkatársuk dolgozik nap nap után, megle­hetősen eltérő körülmények között. Az igazgatóság na­gyobb szervezeti egységei a megyei távközlési üzemek, melyek közvetlen kapcsolatot tartanak az egyéni és a közületi előfizetőkkel, hiszen az ő fel­adatuk a hírközlési berendezé­sek és a telefonhálózatok üze­meltetése, fenntartása, fejlesz­tése. Az idei év végén 897 tele­pülés mintegy 100 ezer előfize­tőjének biztosítják a telekom­munikációs szolgáltatásokat. Területükön 17 digitális, 82 crossbar illetve 3 rotary rend­szerű telefonközpont működik, és 57 ezer igénylő várja, hogy rövidesen új készülékhez jut­hasson. A jövő év végéig a fővárosból a négy megyeszékhelyig gya­korlatilag korlátlan kapacitású új gerinchálózat létesül és megépül a régió legnagyobb központja Pécsett. Ezt 1993- ban egy újabb lépés követi: Szekszárdon, Kaposváron és Zalaegerszegen az adott me­gye teljes forgalmának lebo­nyolítására alkalmas tranzit­központokat helyeznek üzem­be. Az alaphálózati fejlesztések­kel párhuzamosan a következő években jelentős előfizetői ka­pacitások létesülnek a négy megyében: Pécsett, Komlón és a két város vonzáskörzeté­ben 25 ezer, Mohácson és kör­nyékén 13 ezer, Kaposvárott és Barcson 10 ezer, Marcali­ban és a Balaton délnyugati partja térségében 10 ezer, Sió­fok térségében 18 ezer, Szek- szárd és Paks térségében 9 ezer, Nagykanizsán és környé­kén 20 ezer, Keszthelyen és környékén 12 ezer. Az úgynevezett faluprogram keretében sor kerül a hátrá­nyos helyzetű települések táv­közlésének javítására is. Zalá­ban a falvak kétharmada, Ba­ranyában 76, Somogybán 188 és Tolna megyében 78 telepü­lés számára válik lehetővé az olyan folyamatos éjjel-nappali szolgáltatás, ahol a bel- és kül­földi távhívás is biztosítva lesz, sőt visszahívható nyilvános te­lefonokat is üzembe helyez­nek. Mindez a tervek szerint 1,4 milliárd forintba kerül. A várható fejlesztések másik ága, hogy amíg a várakozók­nak nem tudnak megfelelő szá­mú telefont biztosítani, tovább­ra is szükség lesz nagyszámú utcai készülékre. A Pécsi Táv­közlési igazgatóság tulajdon­képpen már meg is kezdte a nyilvános telefonok számának növelését, modernizálását. A 2000 készülék közül minden harmadikat visszah ívhatóvá tettek, a telefonrongálások ki­küszöbölése és a jobb használ­hatóság érdekében pedig a korábbi piros illetve szürke ut­cai készülékeket páncélkazet­tásra cserélték. Egyébként az utcai visszahívható telefonok arányát még tovább növelik a későbbiekben. Az utcai fülkék biztonságo­sabb működtetését és az egy­szerűbb telefonálási lehetőség elterjesztését szolgálta a tele­fonkártyák bevezetése. Az or­szág egyik legjelentősebb üdü­lőhelyén, a Balatonnál sikerrel vizsgázott ez a pénzkímélő megoldás, az idegenforgalmi szezon végéig mintegy 64 ezer kártya talált gazdára. A sikeres tapasztalatok után előbb a me­gyeszékhelyeken és a na­gyobb városokban, később pedig a távközlési igazgatóság egész területén hozzáférhető lesz ez az új szolgáltatás. Telekommunikációs kultúra — vállalkozás, üzlet, dinamika A digitális technika elterjedé­sével olyan új lehetőségekhez jut a telefontulajdonos, ame­lyek a korábbi időszakban telje­sen elképzelhetetlenek voltak. A szolgáltatások fogadására és kiajánlására a Pécsi Táv­közlési Igazgatóság megkezd­te az előkészületeket. Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon és Zalaegerszegen már megnyíl­tak a központi ügyfélszolgálati irodák. Ezek mint a távközlés kis szigetei arra hivatottak, hogy az ügyfél egy helyen megkapja mindazt az informá­ciót, segítséget, amelyre szük­sége van. Az irodákban nyilvá­nos telex- és telefaxszolgálat működik, korszerű telefonké­szülékeket árusítanak, intézik az előfizetők, az igénylők ügyesbajos dolgait. A pécsi igazgatóság a tervek szerint a következő két évben 7 milliárd forintot fordít fejleszté­sekre, a távközlésben dolgozó szakemberek mégsem igazán elégedettek a lehetőségekkel. Az oly sokat emlegetett igé­nyek, a társadalmi és lakossági elvárások éppen ezért szüksé­gessé tették különféle vállalko­zások beindítását. Az egyik ilyen például a Centrophone Kft., amelyet azért hoztak létre, hogy a régió vállalkozásai meg­újíthassák kommunikációs rendszereiket. A főnök—titkári és alközponti rendszereket for­galmazó társaság engedélye­zett készülékeket kínai üzem­be helyezéssel, garanciális szervizzel, ahol pedig nincs elég tőke, ott lízinglehetőséget is biztosítanak. A másik figyelemre méltó és országos jelentőségű próbál­kozás a Balatel Telekommuni­kációs és Szolgáltató Rt. A tabi székhelyű részvénytársaság Siófok és Tab körzetének tele­fonhálózatát hivatott kiépíteni, de egyben példa lehet arra is, hogy ajövőben másutt is létre­jöjjenek hasonló vállalkozások. Az utóbbit azért is fontosnak tartják, mert a helyi hálózatok kiépítését továbbra is nehezíti a forráshiány. A távközlés fej­lesztése ugyanis igen tőkeigé­nyes vállalkozás, ezért keresik a megbízható partnereket és igyekszenek mindenütt együtt­működni az önkormányzatok­kal. A beruházásokra fordított nagy összegek ellenére a hazai távközlés, benne a pécsi igaz­gatóság is, állandó tőkehiány­nyal küzd. Szükség van tehát hazai és külföldi források felku­tatására, az együttműködésre más szervezetekkel, vállalko­zókkal. A célok megvalósításá­ra az igazgatóság székhelyén vállalkozási és beruházási osz­tály működik. A jól felkészült, gazdag szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező gárda szívesen fogadja a vál­lalkozók, az üzletemberek, az önkormányzatok érdeklődé­sét. Különösen a ma oly diva­tos helyi kezdeményezések, önerős telefontársaságok léte­sítése előtt érdemes felkeres­ni, megkérdezni őket. Egy-egy jó tanács sokat segíthet a mű­szaki háttér megismerésében, hiszen nem mindenki tudja, hogy a kellő körültekintés nél­kül megépített helyi hálózat például nem mindenütt csatla­koztatható az országoshoz. Szolgáltatások: a nemzetközi zöld számtól a videotexig A digitális rendszer beveze­tésével mód nyílik az alapszol­gáltatások bővítésére. Ma­gyarország és így a dél-dunán­túli régió is beléphet a fejlett Eu­rópába, csatlakozhat a tele­kommunikációs világszínvo­nalhoz. Az egyik ilyen új szol­gáltatás a Hungary Direct, amelynek segítségével a kül­földön tartózkodó hazánkfia tu­lajdonképpen egy fillér nélkül, az itthoni hívott fél költségére, tehát forintért telefonálhat. A megoldás valójában azonos a korábbról ismert meghívásos beszélgetéssel, a különbség talán csak annyi, hogy vállalko­zások, üzletemberek hívókár­tyával is igénybe vehetik. Az előbbivel csaknem azo­nos, de már valamivel bővebb szolgáltatást nyújt a Nemzet­közi Direct. Ez a megoldás bár­mely fejlett ipari országból igénybe vehető a többi fejlett ipari országba, a hívott fél költ­ségére, szintén azonnali fizeté­si kötelezettség nélkül. A szol­gáltatásnak minden országban speciális hívószáma van, ame­lyet minden utcai fülkén feltün­tetnek. Az előbbiekhez hasonló a nemzetközi zöld szám, amely díjmentes a hívó számára. Á beszélgetés a szolgáltatásba bekapcsolt előfizető számláján kerül elszámolásra. Az új digitális, automata tele­fonközpontoknak különféle in­telligens és kényelmi szolgálta­tásai is vannak. Ilyen többek között a rövidített hívás, a hí­vásátirányítás, az automatikus ébresztés, a beszélgetés válta­kozó partnerrel, vagy a konfe­renciabeszélgetés. Az utóbbi máris népszerű például a za­laegerszegi digitális központ­hoz kapcsolt előfizetők között. A korszerű technika előnye azonban mégsem néhány ko­rábban teljesen ismeretlen vagy elképzelhetetlen szolgál­tatásban van, hanem abban, hogy ez a rendszer már nem csupán hangátvitelre alkalmas. Magyarán: a digitális közpon­tok, a modern hálózat segítsé­gével nemcsak beszélgetése­ket lehet folytatni, de informá­ciósjelek is továbbíthatók. Üzletembereknek ajánlják például a Minitex szolgáltatást, amelynek segítségével bár­mely utcai vagy szállodai tele­fonkészülékről telex küldhető. Ehhez hasonló a — távközlés és a számítástechnika leg­újabb eredményeit felhasználó — videotex, amelynek segítsé­gével a felhasználó a telefon- vonalon át szöveges és grafi­kus információt kérhet saját számítógépe képernyőjére, il­letve ilyet küldhet vissza a rendszerbe. Az előbbi egyik újabb változata a Datex-P Hun­gary, amely rendkívül gyors és többirányú adatközlést tesz lehetővé a profi felhasználók­nak, például a pénzintézetek­nek, a biztosítótársaságoknak, a nemzetközi nagyvállalatok­nak, információfeldolgozó cé­geknek. Az ilyen információs rendszerek tartják kezükben a világgazdaság vérkeringését, adjak vagy veszik a nemzetkö­zi tőzsdei híreket. A mai, vagy a lehetséges elő­fizetők többségét nyilván ér­dekli az is, hogy a digitális rendszer alapszolgáltatása­ként helyi és nemzetközi távhí­vást egyaránt igénybe vehet­nek, vagy azok bármelyikét le­tilthatják. A beszélgetések díja­zására vonatkozó adatokat a központban számítógép segít­ségével rögzítik, ily módon le­hetőség van részletes számla készítésére is. A digitális rendszertől és az általa nyújtott új szolgáltatá­soktól a szakemberek azt vár­ják, hogy mozgásba lendíti a gazdaságot, megkönnyíti az emberek életét. Úgy legyen! (X) Ferenci Press Forduljon hozzánk bizalommal! Fontosabb címek és telefonszámok: ZALA MEGYE Távközlési üzem: Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/a Tel.: 92/13-150 Ügyfélszolgálati iroda: Zalaegerszeg, Köztársaság u. 1/a Tel.: 92/13-153 Keszthely, Kossuth L. u. 1—3. Tel.: 92/12-882 Kötvényiroda: Zalaegerszeg, Köztársaság u. 65—67. Tel.: 92/13-008 SOMOGY MEGYE Távközlési üzem: Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Tel.: 82/14-422 Ügyfélszolgálati iroda: Kaposvár, Fő u. 47. Tel.: 82/13-013 TOLNA MEGYE Távközlési üzem: Szekszárd, Széchenyi u. 11—13. Tel.: 74/11-333 Ügyfélszolgálati iroda: Szekszárd, Széchenyi u. 11—13. Tel.: 74/13-008 BARANYA MEGYE Távközlési üzem: Pécs, Rákóczi u. 60. Tel.: 72/13-000 Ügyfélszolgálati iroda: Pécs, Rákóczi u. 60. Tel.: 72/13-008 Pécsi Távközlési Igazgatóság vállalkozási osztály Pécs, Jókai u. 10. Tel.: 72/27-006 BOLDOG, BÉKÉS KARÁCSONYT és ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁN minden mai és leendő előfizetőjének a MAGYAR'TÁVKÖZLÉSI VALLALAT Pécsi Távközlési Igazgatóság (209382)

Next

/
Oldalképek
Tartalom