Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

1991. december 23., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 5 „Muzsika, vers üdítse lelkedet...” Karácsonyi koncert Karácsonytájt talán a megszokottnál is gyakrabban fa­kadnak dalra az emberek. A szorgos ünnepi készülődés, a betlehemi éjszakát idéző piciny karácsonyfadíszek látvá­nya, a fenyők kellemes illata kinek a bánat, kinek az öröm hangját csalogatja az ajkára. Ilyenkor megnyílik az emberek szíve, s ki-ki a maga módján próbál örömet szerezni ember­társának. Somogybán is egyre több helyen lépnek pódi­umra a dalosok, zenészek és az ilyentájt megrendezett hangversenyek különleges élményt jelentenek. Marcaliban szombaton este a zeneiskola tanárai adtak ün­nepi koncertet és bevételüket a zenében különleges tehet­séget felmutató diákok ré­szére ajánlották fel. Nagyatád és Balatonkeresz- túr kórusainak hangversenyé­ben gyönyörködhetnek a hall­gatók ma este a nagyatádi római katolikus templomban. Az 1. számú általános iskola kicsinyek kórusát Horváth Csilla és dr. Vargáné Zag Ágota; a 2. számú általános iskola kórusát Bendur Ist­vánná; a Jubilate kamarakó­rust, a nagyatádi vegyes kart valamint az 1. számú általá­nos iskola 8. osztályos ének-zene tagozatos kórusát Pauker Zoltán; a balatonke- resztúri Bárdos Lajos női kart Tengerdi Győző vezényli. A péntek este a kaposvári református templomban csendült föl a muzsika. A ka­rácsonyfaillatú, meghitt est hangulata és a közönség lát­ványa jó érzéssel töltötte el a betévedőt. A jórészt fiatalok­ból álló hallgatóságnak kevés volt a hely. Talán két templom hajója is megtelt volna az ér­deklődőkkel. Az örömbe azonban rövidesen egy kis üröm is vegyült. Az ifjú zene­barátok időnként összetévesz­tették a hangversenytermet a focipályával és nem csupán a koncert békés hangulatát za­varták meg otromba viselke­désükkel, hanem vélhetően keserű szájízt okoztak a fellé­pőknek is. Nem szerencsés ta­lán, hogy legelébb ennek a szép estnek a hangulatát megrontó intermezzoról írok. Az elkövetkezendő hangver­senyek ígérete azonban erre kötelezett. Mert szép volt az a péntek este. Szép és kellemes meglepetésekkel teli. Elöljáróban mindjárt a Lud- mány Géza vezényelte Cantus Kamarakórus és a Liszt Fe­renc Zeneiskola Ifjúsági Vo­nószenekarának fellépését említem. A kamarakórus tiszta intonációval, könnyed, lírai hangzással tolmácsolta Ko­dály és Farkas Ferenc egy-egy kórusművét. Az ifjú vonósok — bár még érezhető volt játékukon az iskolás hangzás — nagy koncentráci­óval, fegyelmezetten szólaltat­ták meg a nagyzenekarokra írott műveket. Bach h-moll mi­séjének részlete, amelyet a kórussal közösen tolmácsol­tak, iskolapéldája volt annak, miként lehet már fiatalon bea­vatni a zenészeket a nagyze­nekari darabok előadásának rejtelmeibe. Dorogi István a Munkácsy- sok egykori karvezetője idén a Toldi utcai általános iskola és gimnázium kórusával bizonyí­Legközelebb: 2238-ban Betlehem fényének titkai ,/ídjon Isten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángós csillag állt felettünk, Gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta — biztos itt lakik a Jézus Krisztus...” tóttá; elhivatott, magas szak­mai színvonalú zenepedagó­giai munkáját az új intéz­ményben is siker koronázza. Kórusának zenei inelligenciája egy egységesen szép hang­zást eredményezett. S, ha már a meglepetéseknél tar­tunk, szólnunk kell a Mun­kácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépis­kola Női Karának produkciójá­ról. Kardos Kálmánná,— aki ugyancsak nem olyan régóta vezeti a kórust — remek ér­zékkel válogatta össze a fel­csendülő darabokat. Palest- rina, Bach és Bárdos egy-egy kompozíciójának elhangzása után üdítően hatott Batler: Glorificamus te című kórus­művének felcsendülése. Az újszerű hangzás, a nyelvtörő- nek is beillő, pergő ritmusú ének a kórusirodalom palettá­jának sokszínűségét repre­zentálta. Kísérletező kedvün­ket és az előadás magas színvonalát őszinte elisme­réssel jutalmazta a közönség. Liszt Ferenc kórusművének igényes tolmácsolásával bi­zonyította fejlődőképességét a Táncsics Mihály Gimnázium vegyeskara, amelyet ezúttal is Horváth Jenőné vezényelt. Kár, hogy a Somogy Megyei Pedagógus Férfikar műsora Pauker Zoltán vezényletével, kissé egyhangúra sikeredett. Úgy gondolom, hogy a művek megválasztásában és az elő­adásban is merészebb lehe­tett volna a kórus. Hangzás­beli erényüket a Fotó: Kovács Tibor zeneirodalom későbbi korsza­kában született művek tolmá­csolásával jobban kidomborít­hatták volna. A karácsonyi muzsika estjét záró Vikár kórus Schütz: Ka­rácsonyi oratóriuma kórustéte­leinek megszólaltatásával szerzett meglepetést a hallga­tóságnak. Zákányi Zsolt Liszt-díjas karnagy vezényle­tével egyenletesen magas színvonalon tolmácsolta a német mester zeneművét. A legigazibb meglepetést azonban a látványában is im­pozáns megjelenésű közös előadás jelentette. A Vikár kó­rus, a Kodály Zoltán Általános Iskola kórusa és rézfúvós ze­nekara, valamint az Ifjúsági Vonószenekar Zákányi Zsolt vezényletével együttesen tol­mácsolta Handel: Judas Mac- cabeus című oratóriumának zárótételét. A fiatal muzsikusok megit- tasulva a barokk hangzás ma­gasztos szépségétől, előadá­sukkal valóságos glóriát fon­tak az est sikerére. Zákányi Zsolt karnagy, Bogáthy József a rézfúvósok, valamint Lud- mány Géza az ifjúsági vonó­szenekar vezetője együttesen osztoztak ebben a sikerben. A ráadást követő tapsorkán, a városunk zenei életének elis­merését kísérő legszebb mu­zsikaként „csendült fel” ezen az estén. Várnai Ágnes Amikor a budapesti planetá­rium nyugalmazott igazgató­ját, Ponori Thewrwek Aurélt a betlehemi csillagról kérdeztük, József Attila Betlehemi kirá­lyok című versének kezdő so­rait idézte, majd így folytatta: — A költő a legkézenfek­vőbb forrása, a Bibliára utalt, amikor „lángos” csillagról, vél­hetően üstökösről írt. Nos, va­lóban Máté evangéliumában olvashatunk a napkeleti csil­lagról, mint rendkívüli látvány­ról, amelynek útmutatása alapján megtalálták a gyer­mek Jézust. Ha a leírtakat csupán a legendák közé sorol­juk, akkor mi, csillagászok ne is foglalkozzunk a témával. Ám ismeretes, hogy az ókor­ban nagy személyiségek szü­letésekor többször írtak olyan jelenségről, amelynek valós voltát később a tudomány iga­zolta. Nálunk a Planetárium­ban, a korszerű technika se­gítségével, könnyedén utaz­hatunk térben is, időben is visszafelé. Az így visszaforga­tott égbolton sem látható azonban semmi különös 1000-ben. — Pedig a „betlehemi csil­lag” nem lehetett mindennapi jelenség. — A rejtély megfejtéséhez tudnunk kell, mikor is követke­zett be az égi csoda. Az idő­számításunk szerinti 6. szá­zad első felében egy római apáf, Dionysius Exiguus java­solta, hogy az éveket azontúl ne a Róma alapítása vagy a keresztényüldöző Diocletia- nus császár uralkodási idejé­től, hanem az „Úr megtestesü­lése”, vagyis Jézus megfogan- tatása évéből kiindulva szá­mítsák. Ez pedig az említett apát szerint Augustus uralko­dásának huszonnyolcadik éve volt. Ő azonban tévedett, méghozzá kétszer is. Nem vette figyelembe, hogy a szó­ban forgó császár korábban — hozzávetőlegesen négy esztendeig — Octavianus né­ven már uralkodott. Ez az egyik tévedés, a másik pedig, hogy a régi római rendszerben még nem ismerték a nullát... Tehát Jézus legalább öt évvel korábban született. — Tehát nem akkor, ami­kortól az időszámítást — ép­pen az ő születési éve alapján — ma elfogadjuk. — Máté már idézett evangé­liumában is olvasható: Jézus születésekor Herbdes még élt. A zsidók királya viszont az időszámítás előtti negyedik tavaszon halt meg. A másik fontos tény: a bölcsek látoga­tásakor Jézus már egy vagy kétéves volt. Születését tehát mindenképpen az időszámí­tás előtti 8-4 közé, legvalószí­nűbben 7-re kell tennünk. — Még mindig nem tudjuk azonban, hogy mi is volt a bet­lehemi csillag. — Napjainkban is általáno­san elterjedt az a felfogás, hogy üstökös lehetett. De az üstököst — főleg akkoriban — a szerencsétlenség előhírnö­kének tartották, tehát ez el­lentmond annak az örvende­tes eseménynek, hogy meg­született Jézus. Ha nem üstö­kös volt, akkor mi lehetett még? Nova vagy szupernóva? A gondosan vezetett ókori csil­lagászati krónikában azonban a minket érdeklő időpontban nincs utalás hirtelen feltűnt csillagra. — Elképzelhető, hogy a napkeleti bölcseken kívül senki sem vette észre a betle­hemi psillagot? — így van. Ugorjunk most egy nagyot időben, egészen a tudományos csillagászat megalapítójának életéig. Kep­ler 1603 decemberében ész­lelte, hogy a Jupiter és a Sza­turnusz szorosan egymás mel­lett áll. Ekkor határozta el, hogy kiszámolja a bolygók va­lós helyzetét — visszafelé az időben. Hátha Jézus körülbe­lüli születése idején is vplt ilyen bolygó-együttállás. És kiderült: időszámítás előtt 7-ben a Jupiter és a Szatur­nusz háromszor közelítette meg egymást, méghozzá a Halak csillagképben. — Azóta volt ilyen bolygó-együttállás, úgyis ne­vezhetnénk, betlehemi csil­lag? — Tíz évvel ezelőtt, 1981-ben, legközelebb pedig 2238-39-ben lesz. TITKOS RECEPT SZERINT Ahol csillagok születnek A nagy „premier” karácsonykor lesz Karácsony közeledtén valami szikrázó csodára, ravaszul ejtett titokra vágytam, mialatt huzatos autómban vacogva a ris falu főteréről egy szűk kapubejárón az udvarra hajtot- am. A fák koronái felöltötték már opálfehér kosztümjeiket, tellő eleganciával, diszkrét díszelgéssel kísérték utamat a tosszú udvar végében bújó parányi „gyárig”. A csillagszórós tasakon, ióly jelzi a gyár helyét. 1967 ta kizárólag itt készül csillag- zóró Magyarországon. Akkor fővárosi bányagyutacs yárból hozták Baranyába a íchnológiát, s építtették újra berendezéseket Az Áfész gykori talpraesett vezetője 0 embernek adott munkát. A yár azóta átvészelt néhány 3bbanást, és tüzet. Hagyo­mányt teremtve a lányok, anyáik példáját követve foly­tatták a gépsorok melletti munkát. Leszinger István öt éve ve­zeti a Boly és Vidéke Áfész Csillagszórüzemét. Odakerü- lését egy robbanás előzte meg, aztán biztonságosabb kemencére cserélték a régit. A technológia csupán annyit változott, hogy a fémpálci­kákra két rétegben felvitt csil­lagszóró masszát — a fedő­massza a vasportól 1800 fo­kon szikrázik, majd lerepül — korábban a kemencében kvarclámpákkal szárították. Most külön kamrában várják ki a csillagszórók, akár 48 órán át is, hogy minden nedvessé­güktől megszabaduljanak. Ezt követően az asszonyok kézzel csomagolják tasakokba. A recept egyébként szigo­rúan titkos. Nyaranta vándor- táborozók keresik fel az üze­met, s a fiatal srácok gyakori leveleikben hiába „követelik” a receptet, hogy maguk is előál­líthassák. Az üzemvezető azért sem tervez komolyabb gépesítést, mert így 26 dolgo­zójának 10-11 hónapon át tud biztos megélhetést nyújtani. Újításokon pedig nem kell tör­nie a fejét, mert a piac to­vábbra is igényli a hagyomá­nyos, „békebeli” csillagszóró­kat, a 16 centiméterest, a figu­rálisát és az illatosítottat. Korábban készítettek 25-30 centiméteres maxi méretűt is utcai használatra, de ezt a tűzoltóság és a KERMI — hála a szilveszter éjszakák felelőt­len „piromániás” ifjainak — nem engedélyezte. Időnként a MAFILM rendel még filmjei­hez, videoklipjeihez sokáig égő csillagszórót. A gyárban decemberre már leállt a gép­sor, csupán a mindent átható fenyőillat terjeng kitartóan a műhelyekben. A nagy „pre­mier” megint karácsonykor lesz. A PIÉRT és a FŰSZERT már kiszállította szerte az or­szágba a 20-22 millió szál csil­lagszórót, bár idén nehezebb már eladni a téli ünnepek ál­landó kísérőjét. .A csillagszórógyártás „nagy öregjeit” hiába keressük, a fia­talok csupán annyit tudnak, hogy a pirotechnika őshazájá­ból, Kínából származik. Az sem ismeretes, mikor szikrá­zott hazánkban az első csil­lagszóró. Juhász István bólyi nyugdí­jas mindenesetre azt állítja — aki 68-tól dolgozott a csillag­szóróüzemben —, hogy gye­rekkorában már volt a boltok­ban. — Bár amikor nyaraláskor csillagszórót osztogattam az új ismerősöknek, sokan nem is ismerték. A hetvenes évekig nem mindenhol lehetett kapni az országban. Kezdetben a bólyiak is tágra nyíllt szemmel hallgatták, hogy hol is dolgo­zom én. Azért örültek neki, hi­szen kuriózum volt. Bár sze­rintem a pestiek a balesetve­szélyessége miatt váltak meg a gyártól. Mégis nyereséges lehet, mert az Áfész ezt az egyetlen üzemet tartotta meg máig is — meséli. A dél-dunántúli régióban is szétnéztünk. A somogyi, tolnai Áfészek, FÜSZÉRT-ek, ke­reskedelmi cégek mindany- nyian kizárólag bólyi csillag­szórót forgalmaznak. A kis bazárokban, pavilonokban látni olykor osztrák, német vagy szovjet csillagszórókat, amelyek csomagolása szebb ugyan, de drágábbak, és nem „tudnak többet” magyar társa­iknál. Bolyban tehát változatlanul születnek a csillagok. Hisszük, hogy a karácsony fényében sziporkáznak majd minden la­kásban. Trogzt Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom