Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-23 / 300. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. december 23., hétfő BÚCSÚLEVÉL GORBACSOVNAK Megszűnt a Szovjetunió Jelcin ellenőrzi az atomerőt (Folytatás az 1. oldalról) Mint a TASZSZ hírügynök­ség beszámolt róla, a 11 köz­társaság vezetője közel há­rom és fél órán át tanácsko­zott délelőtt. Jól értesült forrásokra hivat­kozva a TASZSZ közölte azt is, hogy a délutáni ülést nem tartják meg, de a köztársasági elnökök üléséhez csatlakoz­nak a küldöttségek is. A 11 független köztársaság vezetője levelet intézett Mihail Gorbacsovhoz, ebben tudatta vele: a Szovjetunió és vele együtt az ő szövetségi elnöki posztja többé nem létezik. A politikusok azonban mél­tatták a leköszönni készülő Gorbacsov érdemeit és kö­szönetét mondtak azért, hogy a maga módján hozzájárult az új államalakulat kialakulását célzó folyamat dinamizmusá­nak megőrzéséhez. Az elnöki szóvivő szerint a 60 éves Gorbacsov karácsony este vagy december 25-én, egy tévébeszédben jelenti be a most már elkerülhetetlen lemondását. A nukleáris fegyverrel ren­delkező négy volt tagköztár­saság úgy döntött, hogy Bo­risz Jelcin orosz elnök elle­nőrzi az atomerőt, de esetle­ges felhasználásáról csak a többi államfővel egyetértés­ben határozhat, amit a nyugat megelégedéssel fogadott. Az államközösség világ visszhangja A kazah fővárosban kötött megállapodásokat egyértel­műen pozitív fejleményként értékelte a világ: a kormányok állásfoglalásaikban kedvező eseménynek minősítették és üdvözölték a Független Álla­mok Szövetségének létrejöt­tét. Emellett bizonyos fenntar­tás is tapasztalható volt, fő­ként a Szovjetunió örökségé­vel kapcsolatos, egyelőre még nyitott kérdések — atomfegy­verek, nemzetközi szerződé­sek, adósságok — kapcsán. Washingtonban mind a Fe­hér Ház, mind a külügyminisz­térium „rendkívül elégedetten” fogadta a fejleményeket. Egy külügyi tisztviselő közölte: Ba­ker amerikai külügyminiszter Nurszultan Nazarbajev kazah elnöktől, a Szovjetunió sorsát megpecsételő tanácskozás házigazdájától kapott tájékoz­tatást telefonon. Ä Fehér Ház szóvivője azt is közölte, hogy Washington szoros kapcsola­tokra törekszik a köztársasá­gokkal. A diplomáciai elisme­rést megelőzően Bush elnök meghallgatja az Európából hazatérő külügyminisztere je­lentését és konzultál szövet­ségeseivel. Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter úgy vé­lekedett: a 11 köztársaságot még az év vége előtt elismer­hetik a nyugati országok, amennyiben megfelelő bizto­sítékok lesznek arra nézve, hogy az egykori Szovjetunió által kötött fegyverzetkorláto­zási megállapodásokat tiszte­letben tartják, és tisztázzák, ki is ellenőrzi majd a nukleáris fegyvereket. London gondosan tanulmá­nyozza az eseményeket, s „bíztatónak tartja” az Alma Átában született megállapo­dást — nyilatkozta a brit kül­ügyminisztérium szóvivője. Nyilatkozatából kitűnik: Lon­dont főként a volt Szovjetunió atomfegyvereinek jövendő sorsa foglalkoztatja. Brüsszelben a NATO szóvi­vője kijelentette: közelebbről tanulmányozni kívánják a fej­leményeket. A 11 állam al­kotta közösség megalakulása megfelel az előzetes várako­zásoknak, s „igen pozitív lé­pésnek” tekinthető. A japán külügyminiszter va­sárnap üdvözölte a FÁK létre­jöttét, s reményét fejezte ki, hogy a régi és az új szövetség közötti átmenet demokratikus és békés úton valósul meg. Vatanabe Micsio annak a vá­rakozásnak adott hangot, hogy az új közösség átvállalja a Szovjetunió nemzetközi szerződéseit, így a Japánnal kötött megállapodásokat is. Az indiai kormány is mél­tatta az új államszövetség lét­rejöttét, s bejelentette, hogy Új-Delhi — a létrejött „új al­kotmányos struktúrák” kap­csán — ^hamarosan felülvizs­gálja a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatait. Csak papíron van fegyvernyugvás (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláv hadsereg teg­nap ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ezzel kap­csolatos megemlékezésekben a hadsereg „hősi harcáról, a gonosz erőkkel szembeni küzdelméről” írnak az újsá­gok. A jugoszláviai helyzet talán legfenyegetőbb válsággócává alakult Bosznia. A boszniai szerbek törvénytelennek nyil­vánították a köztársasági ve­zetés előterjesztését Bosznia független államként való elis­merésére és saját parlament­jükben határozatot hoztak „boszniai szerb köztársaság” létrehozásáról. Belgrádi meg­figyelők a helyzetet robbanás- veszélyesnek ítélik, s kevés esélyt látnak arra, hogy idő­ben sikerül elejét venni a boszniai szerbek és muzul­mánok közötti összetűzések­nek. Jeszenszky-interjú a Die Weltben Somogyiak az ET-delegációban Az Európa Tanács Me­zőgazdasági Bizottsága tényfeltáró delegációt küldött Magyarországra és Romániába. Gyakorlati bemutató keretében is­merkedtek többek között a hódmezővásárhelyi tan­gazdasággal. A delegáció magyar tagjai között vol­tak, dr. Sipos Imre or­szággyűlési képviselő, Duga Lajos a csokonyavi- sontai tsz ügyvezető el­nöke, Mannó Zoltán cso- konyavisontán fő állatte­nyésztő, valamint Sel- meczi Imre a rinyaűjlaki tsz fő állattenyésztője. Az emberek szívesen gyűj­tik a „leg”-eket. Miért pont az újságírók maradnának ki eb­ből? Az AP amerikai hírügy­nökség 42 országban keresett meg szerkesztőket azzal a kérdéssel, hogy melyiket tart­ják az év legnagyobb külpoliti­kai „sztorijának”. A beérkezett 90 válaszból kiderült: a szer­kesztők kedvence az amerikaiak gerjesztette „Si­vatagi Vihar” vagyis az Öböl-háború volt, ami kifújta az irakiakat Kuvaitból. A má­sodik helyen az augusztusi szovjet konzervatív puccskí­sérlet állt, s „dobogós” helyre került a jugoszláviai polgárhá­ború is. A beérkezett válaszo­kat az AP úgy értékelte, hogy minden voksoló első helye­zése tíz pontot ért, a tizedik A közép-európai államok Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter szerint ugyanolyan szorosan össze fognak tartozni, mint a Bene- lux-államok. A Die Weltnek adott, s a lap hét végi számá­ban megjelent interjúban a magyar diplomácia irányítója alaptalannak nevezte azokat a félelmeket, hogy Németor­szág, úgyis mint a térség von­záspontja, már-már veszélye­sen nagy súlyra tenne szert Európában. „Az biztos, hogy a német kultúra meghatározó módon formálta Közép-Euró- pát. Emiatt azonban Kö- zép-Európa nem válik német tartománnyá. Sokkal inkább helyezés pedig egyet. Ezek alapján a legtöbb szavazatot kapott „sztorik”, a sajtó „top ten”-je a következő: Az Öböl-háborút a kilenc­ven szerkesztő közül 49 tette az első helyre, így összesen 848 pontot gyűjtött. Nem sok­kal kevesebb a szovjet puccs­kísérlet pontszáma: 36 első helyezéssel 819 pont. Érde­kes, hogy a mögöttük jóval „lemaradt” jugoszláviai pol­gárháború egyetlen első he­lyezéssel 536 pontot kapott. A további sorrend (zárójel­ben az esetleges első helye­zések száma) 4. A közel-keleti béketárgya­lások (-) 430 pont 5- Végétért a hidegháború (1) 335 6. Dél-Afrika hozzákezdett válik belőle egy olyan integrált régió, ahol a kapcsolatok szo­rosan összefonódnak, mint például a Beneleux-államok esetében, s saját kulturális identitással fog rendelkezni, Németországgal szemben is.” — jelentette ki a külügyminisz­ter. Jeszenszky Géza a Die Weltnek is megerősítette, hogy a kiválásra törekvő jugo­szláv köztársaságok elisme­résében Magyarország az Eu­rópai Közösség irányvonalá­hoz igazodik, azt is jelezve, hogy Magyarország, tekintet­tel a Vajdaságban élő ma­gyarságra, elodázhatja az el­ismerést. az apartheid-rendszer „lebon­tásához” 329 7. Az Európai Közösség tagállamai a politikai és gaz­dasági integráció szorosabb formái mellett döntöttek: 190 8. Az AIDS terjedése: 168 9. A kambodzsai fegyver­nyugvás: 153 10. Gyilkos merénylet Ra- dzsiv Gandhi ellen: 151 Érdemes megemlíteni, hogy a második „tízesbe” olyan eseményeket soroltak, mint az albán helyzet, az albánok me­nekülés-áradatával, a libanoni polgárháború vége, vagy az angolai rendezés, a világmé­retű gazdasági recesszió. Tavaly a német újraegyesí­tés volt a „hírek híre", amelyet akkor Irak Kuvait elleni inváziója követett. Arafat Pekingben Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet vezetője Jang Sang-kun kínai államfő meghívására hivata­los látogatásra Pekingbe ér­kezett. Arafat érkezésénél kapcsán a Zsenmin Zsipao kommentárja hangsúlyozta hogy a közel-keleti rendezés­ben Izrael jogos érdekeire is tekintettel kell lenni. „Kína tá­mogatja a palesztin nép igaz­ságos ügyét, nemzeti jogainak érvényesítését, de úgy véli, hogy egyben Izrael biztonsá­gát, az állami léthez való jogát is garantálni kell”. Elraboltak hat libanonit Egy izraeli kommandó pén­teken foglyul ejtett hat libano­nit annak a dél-libanoni falu­nak a közelében, ahonnar több mint három éve elrabol­ták Abdel Karim Obeid sejket az iránbarát síita Hezbollah szervezet vezetőjét. Az izrael fegyveresek az izrael által lét rehozott biztonsági zónában a síita fundamentalisták egyif fellegvárának számító Dzsibs település közelében ejtettél foglyul a libanoniakat, akik kö zül később négyet szabador engedtek. Tajvani választások Tajvanon a kormányzi Nemzeti Párt földcsuszam lásszerű győzelmet aratott < szombati választásokon: : 325 parlamenti helyből 254-e szerzett meg, míg a nagy rivá lis, a Demokratikus Halad' Párt csupán 66 posztot gyű tött. Az év tíz nagy „sztorija” Madame Indira „rózsaszínben ” látja a világot Milyen lesz 1992? 1992-től nem kell félni, Madame Indira, Pá­rizs ismert jövendőmondó-asszonya „rózsa­színben” látja a világot. Legalábbis sok érdekes dolog fog történni jövőre. Nem lesz például változás a legerősebb nyugati hatalom vezetésében, mert George Bushot újból megválasztják az Egyesült Álla­mok elnökévé. Keleten viszont a radikális orosz Borisz Jelcin egészségi okokból lemond Mihail Gorbacsov javára, aki így szovjet elnökből orosz államfő (I?) lesz. A trónjához makacsul ragaszkodó II. Erzsébet angol királynő a jósnő-fenomén szerint ezúttal hajlandóságot mutat majd arra, hogy esetleg lemondjon fia, Chalres walesi herceg javára. Államfőkkel egyéb dolgok is történnek. Á világ közvéleménye megkönnyebbül ak­kor, amikor végre értesül róla, hogy egy sikeres államcsíny következtében letűnik a politika po­rondjáról Szaddám Husszein iraki diktátor és valamelyik Maghreb országba menekül. Kuba élére is új politikus kerül: Fider Castrot test­vére, Raul váltja fel. Madame Indira világraszóló lakodalmakat is jósol. A filmrajongók egyik kedvence, Alain De- lon újból anyakönyvvezető elé áll, hogy kivel, az egyelőre még a jövendőmondó előtt is titok. Menyasszonyt ígér a látnok Rainer monacói hercegnek is, egy nálánál 10 évvel ifjabb hölgy személyében. Ä londoni Buckingham palotá­ban Anna hercegnő esküvőjére gyűlik majd össze ország-világ sok híressége. Nagyon is közérdekű Indira asszony talán legfontosabb ígérete: azt állítja, hogy 1992-ben végre áttörésre számíthat a tudomány az AIDS gyógyítása terén. A pápa abszolút rekordja A pápai állam 1992-es költségvetésében 106 milli­árd lírás, mintegy 6,5 milliárd forintnak megfelelő, deficitet terveztek. A gazdasági bizottság el­nöke, Edmund Castimir Szoka érsek elégedett ezzel a tervvel. A főpap emlékezte­tett arra, hogy a Szentszék tavaly drákói takarékossági intézkedésekkel 1 milliárd lí­rával szorította vissza a vati­káni tartozások összegét. II. János Pál pápa nyilván­valóan a Szentszék történe­tének utazási rekordere. Jó­val kevesebben tudják, hogy sokoldalú tevékenységének egy másik területén is abszo­lút rekordokat döntött. 1903 és 1963 között a Szentszék il­letékes kongregációja külön­böző pápák — X. Piustól XXIII. Jánosig — kezdemé­nyezésére összesen százhu- szonkét boldoggá- és szent- téavatási eljárást indított el. 1964 és 1974 között, VI. Pál uralkodásának évtizedében, száztíz ilyen nevezetes ese­ményt jegyeztek fel. II. János Pál pápasága óta a kongregációt egyes tiszte­letlen körökben „szent-gyár­nak" titulálják. Ez a kifejezés az olasz saj­tóban a minap ismét megje­lent, amikor a pápa boldoggá avatta a lengyel karmelita atyát, Raffael Kalinowskyt. A tények beszélnek: a mai pápa trónralépése óta há­romszáznyolcvanöt bol­doggá- és kétszázhatvankét szenttéavatást kezdemé­nyeztek a Vatikánban. Az ok nyilvánvaló: a Szent­atya példaképek állításával akarja visszaszorítani az ifjú­ság körében világszerte el- urakodó cinizmust és kö­zönyt. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom