Somogyi Hírlap, 1991. december (2. évfolyam, 282-304. szám)

1991-12-17 / 295. szám

1991. december 17., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Drága város, szegény polgárok Kalács helyett tanács... (Folytatás az 1. oldalról) Szita Károly alpolgármester arról számolt be, hogy e segít­ségkérést megelőzően mit tett az önkormányzat. Támogatási rendszert hozott létre a leg­szegényebbek segítésére, va­lamint a fűtési rendszer tech­nológiai fejlesztésére. Ez az 55 millió forintos alap azonban a gondok méreteihez képest édeskevés: a lakosság két­harmada támogatásra szorul, a fűtési rendszer működésé­nek olcsóbbá tételéhez pedig rengeteg pénz kell. Az önkor­mányzat egy független sza­kértői szervezettel fölülvizs­gáltatta az IKV árképzését, ki­derült, hogy az IKV Kaposvá­ron reális árakat számol fel. Az üzemi általános költségek 82 százalékát például az energiaköltség adja. Az ön- kormányzat ugyancsak meg­rendelt egy tanulmányt a vá­ros fűtési rendszerének lehet­séges ésszerűsítéséről, a fej­lesztés irányairól. E próbálko­zások azonban legfeljebb a tisztánlátást segítik és nem a gyakorlati megoldást. Az idei fűtésdíj a tavalyihoz képest a lakosságnak 90 millió forintos többletköltséget jelent, azaz jelentene... Pohánkovics István azzal kezdte: az új árak bevezeté­sénél hiányzott a fokozatos­ság és ez általuk is érzékelt feszültségeket teremt. A ka­posvári fűtésdíj valóban ma­gas, ennek ellenére — s ezt a szakértők is megerősítették — nincs mód egyedi segítség- nyújtásra. Vannak viszont le­hetőségek, amelyekkel meg kell próbálni élni. Ilyen az MHB-n keresztül a német szénsegélyből energiatakaré­kos rendszerek elterjeszté­sére igényelhető kedvezmé­nyes hitel. Elmondták, hogy távfűtési rendszerek korsze­rűsítésére még nem adtak be ilyen pályázatot, s talán ez is növeli Kaposvár esélyeit. Egy másik, magyar bank áttétele nélkül is megpróbálható lehe­tőség mintegy 10-15 ezer fo­rintnyi lakossági tehervállalás fejében adna megoldást a fo­gyasztott hő mérésére és szabályozására. — Sok! Sok! — szólt közbe Szita Károly. — Akinek fűtésdíjra nincs pénze, annak korszerűsítésre sincs 10-15 ezer forintja. A megbeszélés így folyt to­vább. A minisztérium képvise­lői főként az ésszerűsítés pénzbe kerülő módjait példáz­ták, míg a vendégek a kapos­vári makacs tényeket ismétel­gették. Szabados Péter és Szita Károly mindent megpró­bált. A legtöbb, amit elértek: a minisztériumi szakértők ígére­tet tettek, hogy segítenek egy 130 forint körüli kaposvári fű­tésdíj elérésében, egyebek között a költségeknek az ed­digieknél alaposabb elemzé­sével. Mindebben persze sok a „ha”. Konkrétabb segítséget — legyünk pontosak: pénzt — az a hír ígért, hogy a kormány 50 millió forinttal megtoldotta a támogatásra szánt 70 milliót. Ebből Kaposvár is kap, jólle­het ez is édeskevés. Legközelebb a minisztéri­umi szakértők jönnek Kapos­várra, s az általuk tett 130 fo­rintos „ajánlatból” kiindulva folytatódik a megbeszélés. Addigra talán tisztázódik majd az a pillanatnyilag megoldha­tatlannak látszó kérdés is, hogy mi lesz a fűtésdíjat nem fizetők tetemes adósságával. A hallottak alapján erre is van ötlet, ám ettől az érintetteknek fűtés nélkül is melegük lesz. Bíró Ferenc Ma: sztrájk Dr. Egerszegi László: Leszünk, ahángan leszünk... Tegnap délután Budapes­ten még folytak az egyeztető tárgyalások, amikor megke­restük az MSZOSZ megyei képviseletét. — Végleg elhatároztuk, hogy sztrájkolni fogunk — tá­jékoztatta a Somogyi Hírlapot dr. Egerszegi László, a szer­vezet megyei képviseletének vezetője. — Hányán vesznek részt a munkabeszüntetésen? Nem szeretnék számokat mondani. Az érdekelt építői­pari és vasas üzemek közül ugyanis tegnap néhányan visszamondták a részvételt, félve attól, hogy munkahelyü­kön ennek következményei lesznek. __? — Több cég utasította a szakszervezeteket, hogy a sztrájkban résztvevők listáját adják át. Fizetésükből ugyanis le akarják vonni a munkabe­szüntetés miatt kiesett időt. Úgyhogy nem szeretnék jó­solni... Leszünk, ahányan le­szünk, a kocka el van vetve. Okultunk a júliusi példából. Ezt követően senki sem mondhatja, hogy kár volt le­fújni a sztrájkot. Elkezdtük, és végigcsináljuk... Több szerve­zet keresett meg telefonon, és közölték: bár a gondolattal egyetértenek, mégsem tartják szerencsésnek a kétórás fi- gyelmeztést. Szerintük lega­lább egy napra kellene leáll- niuk az üzemeknek. Ha a mai két óra nem hozza meg a várt eredményt, elgondolkodunk a javaslatukon... A Csepel munkástanácsa is a sztrájk mellett Ma tíz órától délig figyel­meztető sztrájkot tartanak az MSZOSZ tagszervezeteihez tartozó szakszervezetek. La­punk szombati számában hírt adtunk arról, hogy Somogy­bán a LIGA és a munkástaná­csok szervezetei nem csatla­koznak a sztrájkfelhíváshoz. Tegnap a Csepel Művek ka­posvári gyára munkástaná­csának vezetése elhatárolta magát a megjelent állásfogla­lástól és úgy határozott: az MSZOSZ által megfogalma­zott követelésekkel alapve­tően egyetért, támogatja és részt vesz a sztrájkban. „ A tél még nem az igazi A lerakódó zúzmara tegnap reggelre fehérre varázsolta a háztetőket, utakat. Téliessé vált a vá­ros. Ez még nem igazi tél, pedig a búzatáblák sar­jadó növényei áhítják már a jótékony hótakarót. A jövő évi kenyérnek valónál jobban talán senki sem kí­vánja a „fehér karácsonyt”. Lezárult a kárpótlás első felvonása Éjjel-nappal dolgozik a hivatal (Folytatás az 1. oldalról) Rubeczné Molnár Katalin, a hivatal munkatársa egy fiatal­embernek próbált segíteni, aki sehol sem tudta beszerezni Balatonkeresztúrtól Kaposvá­rig az egységcsomagot. A második generációs leszár­mazottnak igencsak sokat kel­lett utazgatnia a szükséges iratokért, megjárta Lengyeltó­tit, Pécset, Budapestet. Leg­többet a földhivatali bosszan- kodásai miatt panaszkodott. Megérkezett a napi posta. A hivatalvezető mintegy 1500 darabra taksálja az érkezett csomagköteget. Személyesen 450-500 darabot nyújtottak be 13 óráig, és legalább ugyan- ennyien jöttek hiánypótlási (Folytatás az 1. oldalról) — Szeretném előrebocsá­tani: a Táncsics gimnázium­ban nem tornaterem, hanem nemzetközi labdajátékok le­bonyolítására is alkalmas já­tékcsarnok és aula épül — mondta Sági István. — Ezek hasznos alapterülete 2600 négyzetméter. Ebből a játék­csarnok küzdőtere 1121 négyzetméter. Az általunk végzett munkának van egy úgynevezett rekonstrukciós része is, amely a régi és az új épület összekötését, a tetőtéri kazán beépítését, valamint az egész intézmény már szinte használhatatlanná vált köz­művének felújítását fogalja magába. — Mit vállalt a kivitelező? — Az önkormányzat a já­tékcsarnok és az aula kivitele­zésére pályázatot írt ki. A négy ajánlat közül a miénket tartották a legkedvezőbbnek. Tavaly decemberben megkö­töttük az építésre és szere­lésre a szerződést. Még ab­ban az évben hozzáláttunk a közművek „kiváltásához”. Az önkormányzat javaslatára az ügyben. Újabb érkezők, ismé­telt panaszáradattal. - Kapos­váron sehol sem lehet „F” adatlapot kapni. Némely pos­tahivatalból már az egység- csomag is hiánycikk. A háttér­ben megszólal a népi humor képviselője: bezzeg amikor forrnak a mustok, mindenki tudja, hol lehet cukrot venni! A jobb érzésű, segítő szándé- kúak azonnal rákontráznak: a toponári postán minden kap­ható. A kuriózumok száma is gyarapodik, hiszen a követ­kező érdeklődő hét testvére nevében is benyújtaná kár- rendezési igényét, de csak egy egységcsomagja van. A megfelelő útbaigazítás után legalább saját nevében kitölti építkezést márciusban kezd­tük meg. Előbb azonban le kel­lett bontani a régi tornatermet, elő kellett készíteni a területet. — Milyen költséggel szá­moltak? — A versenykiírás szerint nekünk az első ütemben csak a játékcsarnok és az aula épí­tésére kellett ajánlatot tenni. Azért csak erre, mert akkor még másra nem készült terv. Alapszerződésünk áfa nélkül 81 millió forint. Mikor elkészül­tek a külső sportpályák és az említett rekonstrukciós mun­kák tervei is, a szerződésben a bekerülési összeg — szintén áfa nélkül — 95 millió forintra módosult. — Ki vállalta a kockázatot? — A kockázatot a megren­delő és a kivitelező közösen vállalta. Ez azt jelentette, hogy a díj mindvégig fix marad, az anyagköltséget pedig az aján­lat megtételekor érvényes napi ár jelenti, amelyet az Ég- szi által kiadott index alapján számolunk el. — Miért beszélnek a képvi­selők mégis százhatvan millió forintos költségről? a szükséges adatlapokat, majd nyakába véve a várost indul még hét csomagért. Mert a hivatal munkatársa meg­ígérte, ha ügyfélszolgálati idő után is, de beadhatja. — Tegnap, vasárnap is dol­goztunk, és este meglátva a kiszűrődő fényt, bejöttek ér­deklődni — mondta a hivatal- vezető. Miután nem utasítot­ták el a munkaszüneti napon érdeklődőt, egyértelművé vált: vasárnap már nemcsak a kocsma és a templom van nyitva szerte hazánkban. A következő borítékban is teljesen üres adatlapok van­nak, a. benyújtó csak szíves­ségből hozta be, valójában a kérelmező adatain kívül min­— Nem tudom. Ezen ma­gam is elcsodálkoztam. Az aula és játékcsarnok épí­tés-szerelése várhatóan 95 millió forint lesz áfa nélkül. Ha hozzászámítjuk a mintegy 17 millió forint rekonstrukciós ki­adásokat, a megközelítőleg 16 millió forintos anyagár­növekedést, akkor sem rúg­hatnak a költségek olyan ma­gasra, mint amilyet megjelöl­tek. — Mikorra készül el a tor­nacsarnok? — Két hónappal a határidő előtt — a tanév végére — át­adjuk a munkát, ezzel is csök­kentve a kiadásokat. — Hogyan látja építőként a gimnázium helyzetét? — Az iskola régi épülete olyan rossz állapotban van, hogy megérett a teljes felújí­tásra. Egy olyan országos hírű gimnáziumot, mint amilyen a Táncsics, nem szabadna so­káig ilyen állapotban hagyni. Kissé elkedvetlenít, hogy ilyen létesítmények rendbetételére és az oktatási feltételek bizto­sítására kevés pénz jut. (Szegedi) den más egyéb ismeretlen. Hogy mégsem szenvedhes­sen újabb kárt az igénylő, a megcímzett borítékot átve­szik, iktatják, majd a hiánypót­lásnál kiderülhet minden. A végső időpontra való haloga­tást minden megkérdezett másképpen válaszolta meg. Volt abban bölcs megfontolás, hivatkozás hivatalokra, rokoni fel- és lemenők közötti egyez­ségre. Mindenesetre a teg­nap éjfélig hitelt érdemlő bizo­nyítékok szerint beadott igé­nyeket elbírálják, mert a tör­vény időpontja jogvesztő hatá­lyú. Ma már orvosi igazolással sem lehet újabb kérelmet be­nyújtani. Mészáros Tamás 1992-ben 215 millió forintba kerül a somogyi munkanélküliség (Folytatás az 1. oldalról) A következő évben is a fog­lalkoztatáspolitikai eszközök között 1991-ben leghatéko­nyabban működő munkahely- teremtések támogatása, a közhasznú munkavégzés va­lamint a képzések, átképzé­sek finanszírozása kerül elő­térbe — hangzott el a megyei munkaügyi tanács ülésén. A foglalkoztatási törvény ak­tív eszközként biztosította a vállalkozóvá válás segítését, a munkaügyi tanács megítélése szerint az idén ez nem tudott hatékonyan működni. Oka az, hogy ez a támoga­tási forma anyagi segítséget nem biztosít a munkanélküliek számára a vállalkozások szervezéséhez, indításához. A tanács elfogadta a Mar­cali munkaerőhelyzetéről szóló tájékoztató előterjesz­tést. A munkaügyi központ elké­szítette a következő évre a munkahelyteremtések támo­gatására, valamint a tartósan munkanélküliek közhasznú munkavégzés keretében tör­ténő foglalkoztatására vonat­kozó pályázati felhívását. Ezt a munkaügyi tanács tudomá­sul vette. Játékcsarnok és aula épül a Táncsics gimnáziumban Sági István: Az építés-szerelés várhatóan 95 millió forint lesz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom