Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

10

SOMOGYI HÍRLAP

1991. november 11., hétfő

Út és benzinkút Kaposváron

Megkezdték az aszfalt- szőnyeg terítését a 67-es út kaposvári kivezető szakaszán, a Szigetvári utcában, és jó ütemben épül az Avanti benzinkút a 61-es út mellett, a város határában. Ez a két beruházás, elkészülte után, a kaposvári közlekedők kényelmét szolgálja majd.

Fotó: Király J. Béla

Észrevételek a kaposvári önkormányzat egyéves munkájáról

AZ MSZP KAPOSVÁRI SZERVEZETÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA

Egy esztendő telt el azóta, hogy városunk — a helyhatósági választások eredményeként létrejött — új önkormányzata megkezdte működését, Időszerű tehát mérlegre tenni eddigi tevékenységét. A számvetés elkészítése elsősorban a város tisztségviselői és a közgyűlés feladata, tehát azoké, akik a város sorsának alakulásáért, az önkormányzat megfelelő működéséért is a legnagyobb felelősséget viselik. Ugyanakkor, hasznosnak tartanánk, ha mindazok a pártok és szervezetek, amelyek tevékenységükkel a közérdeket, közös gondjaink megoldását kívánják szolgálni, az önkormányzati munkával kapcsolatos véleményüket, tapasztalataikat összefoglalnák és nyilvánosságra hoznák. Ezért vállalkoztunk saját észrevételeink konstruktív kritikai alapállásból történő megfogalmazására, bízva abban, hogy a Szocialista Párt Kaposvári Szervezetének véleménye hasznosan járulhat hozzá mind az önkormányzat működésének javításához, mind a város polgárainak tájékoztatásához.

o

Bevezetőként fel kell idéznünk a jelenlegi önkormányzat létrejöttének közvetlen előzményeit. A tisztesség okán szólnunk kell arról, hogy a parlamenti és a helyhatósági választások közötti — szélsőséges indulatoktól és heves politikai viharoktól terhes — időszakban igen erős nyomás, rendkívüli pszichikai teher nehezedett a városi tanácsra és különösen annak tisztségviselőire, akik ennek ellenére sem helyezkedtek az „utánunk az özönvíz" önös álláspontjára, hanem tisztességgel helytállva igyekeztek elősegíteni, hogy a város életében a rendszerváltás és a vezető posztokon nyilvánvalóan előre látható őrségváltás minél kevesebb töréssel, megrázkódtatással járjon. Korrekt magatartásuk jelentősen hozzájárult, hogy a tanácsot felváltó önkormányzat — a megörökölt temérdek gond és feladat ellenére — alapvetően működőképes város irányítását vehette kézbe.

A folyamatos működést, az eredményes önkormányzati munka megkezdését azonban már a kezdet kezdetén számos más külső és belső tényező akadályozta. Hátráltatta a meghatározó jogszabályok hiánya, késedelme, de bénította az erős központi hatalom kiépítésére törekvő kormány az önkormányzatok lehetőségeit jelentősen korlátozó politikája, intézkedései is. Kedvezőtlenül hatott, hogy városunkban a hely- hatósági választásokon elért eredménye révén a legjelentősebb szerephez jutó párt — az MDF — a gyakorlati munka megkezdéséhez nem rendelkezett kellően, kiforrott kon- * cepcióval. Ugyancsak zavart okozott az MDF polgármester-jelöltjének személyét illető kényszerű változtatás. amelyre az utolsó pillanatban került sor, s amely felborította az előző jelölttel kapcsolatban valamennyi párt között kialakult konszenzust. Bizonytalanságot szült, hogy a közgyűlés tagjai sem rendelkeztek még kellő tapasztalattal, a beígért „nagytakarítás” pedig bénultságot okozott az apparátusban. Sok minden állt, mert a hivatal nem tudta eldönteni, hogy mit tehet és mit nem.

Az újonnan megválasztott testület,

■a közgyűlés első hónapjai — eleinte a kölcsönös bizalmatlanság és az

egymással való ismerkedés jegyében — a személyi kérdések eldönté- ' sével, a bizottságok megalakításával és az örökség számbavételével teltek el. A különböző pártszínekben bekerülő képviselők ugyan kinyilvání- % tották, hogy nem az egyes pártok, hanem a város érdekeit szem előtt tartva nem alakítanak pártfrakciókat, de a polgármester és az alpolgármester megválasztása kifejezetten politikai alapokon történt. A különböző bizottságok megalakításakor, a bizottságok vezetőinek kiválasztásakor a politikai meggondolások mellett már a szakmai szempontok fokozottabb figyelembe vételét is tükrözte a közgyűlés döntése.

A működést épp hogy megkezdő önkormányzatra és az új tisztségviselőkre a város régi gondjai mellett valósággal rázúdultak a politikai, gazdasági és társadalmi környezet gyors átalakulásával járó új problémák, feszültségek és feladatok. A tisztségviselőket és a közgyűlést is sodorták magukkal az események, melyeket éjszakába nyúló, esetenként széteső, rosszul vezetett üléseken kézi vezérléssel próbáltak kezelni. A bizonytalanság miatt a testület is hajlamos volt arra, hogy tolja maga előtt a döntéseket. Más esetekben — mint például a volt megyei fenntartású kulturális intézmények (színház, könyvtár stb.) átvétel ügyében — az elhamarkodottság, a kellő előkészítés és átgondolás nélkül tett lépések és nyilatkozatok nehezítették a probléma megoldását.

A közgyűlés sok olyan kérdéssel foglalkozott, amit a bizottságoknak, a vezetőknek vagy a hivatalnak kellett volna eldönteni. A tisztségviselők túlságosan szétforgácsolják energiájukat egyedi ügyekkel, amelyekkel a jegyzőnek, illetve az apparátusnak kellene foglalkozni, ezért nem marad elég idejük megfelelő koncepciót igénylő alapvető fontosságú feladatok ellátására. így például egyáltalán nem fordítottak figyelmet a munka- nélküliség növekedésére. A Somogy Megyei Munkaügyi Tanácsban hónapok óta képviselet nélkül van a város, így Kaposvár súlyos hátrányokat szenvedett a munkahelyteremtő beruházások támogatásának elosztásánál. Ezt a problémát a mai napig nem tárták a közgyűlés elé, és nem tettek lépéseket a megoldásra.

Az önkormányzat bizottságai— a kezdeti bizonytalanságok után — kezdik megtalálni a helyüket, és ma

már jelentős szakmai előkészítő munkát végeznek. Ugyanakkor egyes bizottságok még nehezen fogadják el a különböző szakmai érdekek ütköztetésekor a közgyűlés kiegyensúlyozó szerepét. Ezen a téren a tisztségviselők koordinációs szerepe egyáltalán nem érvényesül. Részben ez magyarázza, hogy a közgyűlés bizonyos fokig bizalmatlafi saját bizottságaival szemben, s azokat a lehetségesnél és szükségesnél kevesebb hatáskörre! ruházta fel.

Az önkormányzat hivatali apparátusa megpróbál alkalmazkodni az új feladatokhoz, és igyekszik legjobb tudása szerint kiszolgálni a közgyűlést és a bizottságokat, ezek munkájának előkészítésében mégis súlyos zavarok mutatkoznak. Ennek egyik oka — főleg a korábbiakban — az volt, hogy a testület ülései túl sűrűn követték egymást ahhoz, hogy az apparátus időben elvégezhesse a szükséges előzetes egyeztetéseket, törvényességi vizsgálatot és más előkészítő munkálatokat. Másrészt a mai napig tisztázatlan, hogy kinek mi a feladata a közgyűlés és a bizottságok üléseinek előkészítésével kapcsolatban. A tisztségviselők munkája összehangolatlan. A közgyűlésen többször tapasztalható, hogy nem ismerik egymás véleményét a döntéstervezetekről, nem törekszenek egységes vezetői álláspont kialakítására. A felkészülés hiányát jelzi, hogy gyakaran nem előzetesen, hanem az ülés során kérnek információkat az apparátustól. Az előkészíteí- lenség következménye, hogy a testület vagy nem dönt és a következő ülésre napolja el az ügyet, vagy döntése nem bizonyul kellően megalapozottnak, ezért rövid időn belül módosítania kell.

Meggyőződésünk, hogy alaposabb vezetői és apparátusi előkészítés esetén nem kellett volna négyszer tárgyalni a közterületfoglalásról, és háromszor a vállakozási szabályzatról szóló rendelettervezetet. Szinte ötletszerűen, megfelelő előkészítés nélkül került a közgyűlés elé a katolikus óvoda beindításának és a városi fürdő átvételének ügye is. Ugyancsak hiányzott a koncepcióban való gondolkodás a helyi adókról szóló rendeletek előterjesztésekor, kimaradt az adókoncepció készítésének igen fontos lépcsőfoka — a különböző érdekképviseletekkel való előzetes egyeztetés!

Az önkormányzat törekszik arra, hogy munkáját a sajtón keresztül (lásd Somogyi Hírlap önkormányzati oldala, Kapos Tv) megismertesse a lakossággal, de visszajelzés nincs, vagy alig van. Véleményünk szerint helyes lenne, ha a sajtó differenciáltabban tükrözné a közgyűlés tevékenységét, több teret szánva az egyes kérdésekben kialakuló — sokszor éles — vitának, az egymással ütköző álláspontoknak. Ez elősegítené, hogy a választópolgárok, illetve a lakosság egyes rétegei tájékozódhassanak arról, hogy az őket közelebbről érintő döntések során a közgyűlés mely tagjai képviselték az ő

véleményüket és érdekeiket, és kik helyezkedtek azzal ellentétes álllás- pontra. E nélkül tovább erősödhet a lakosság körében az önkormányzat egészével szemben egyre inkább mutatkozó csalódottság és a közöny. Ugyanezt a veszélyt fokozza és a valóban demokratikus önkormányzat és közélet kibontakozását gátolja az, hogy a tisztségviselők és a közgyűlés tagjainak egy része — a választópolgároktól nyert mandátumukra hivatkozva — nem igénylik a város lakossága és a civil szerveződések véleményét, közreműködését, sőt egyes esetekben kifejezetten ellenálltak az ilyen irányú igényeknek! így hagyta a közgyűlés teljesen figyelmen kívül a legérintetíebbek, a lakók véleményét néhány utcanév megváltoztatásakor, ugyancsak elutasítva a helyi népszavazásra vonatkozó javaslatot a szobrok eltávolítása ügyében.

©

A közgyűlés a kezdeti időszabkan igen gyakran érzelmi alapon hozta meg döntéseit. Sokszor eldöntötte egy-egy javaslat sorsát, hogy milyen párt képviselője tette azt. A négy szocialista párti képviselő a választási programnak megfelelően felelősségtudattal, hozzáértést és konstruktív hozzáállást tanúsítva kezdte meg munkáját. A velük szemben a „színük” miatt eleinte erőteljesen megnyilvánuló előítéletek és gyanakvás szakmailag megalapozott, korrekt hozzászólásait, javaslataik és tevékenységük eremdényeként néhány hónap alatt részben feloldódott. Kévpselőink kezdettől fogva operatív feladatokat is vállaltak, koncepciókat dolgoztak ki, rendelettervezeteket készítettek elő. Dr. Orosz László állította össze a város négyéves fejlesztési koncepcióját^ amelyet a közgyűlés szinte változtatás nélkül fogadott el. Dr. Lamperth Mónika készítette el a szervezeti és működési szabályzatot. Berkics János — akinek mandátumát egészsége súlyos megromlása miatt időközben Kiss Zoltán vette át — és dr. Lamperth Mónika közös munkájára alapozva készült el a közgyűlés nyilvánosságáról szóló előterjesztés. Képviselőink — közgazdász, középiskolai tanár, mérnök és jogász — szakképzettségük révén az önkormányzati munkának szinte valamennyi területét képesek átfogni, megfelelő felkészülésükhöz a párt szakértői is segítséget nyújtanak. Az elmúlt év során eredményesen törekedtek arra, hogy tevékenységükkel segítsék a minél hatékonyabb önkormányzati munka kibontakozását. Ennek következtében súlyuk, befolyásuk nagyobb a közgyűlésben, mint ami számbeli arányuk alapján várható lenne. Ugyanakkor több esetben nem tudták álláspontjukról meggyőzni a többséget. A város lakáskoncepciójának tárgyalásakor nem tudták elérni, hogy a szociális bérlakás állomány jelentősebb hányadát őrizze meg a város. Nem fogadta el a közgyűlés az önkormányzati oktatási intézményekkel kapcsolatos álláspontunkat sem. A polgármestert, az alpolgármestert és a velük egyformán szavazó 12 képviselőt terheli a felelősség azért, hogy — képviselőink tiltakozása ellenére — városunkban, nem éppert európai módon szobordöntésre, több miliió forintot érő műalkotások és utólag legfeljebb meghamisítható, de meg nem változtatható történelmünk emlékeinek eltávolítására sor kerülhetett.

Képviselőink megpróbálják megakadályozni, hogy a közgyűlés vezető pártja — a polgármesteren és képviselőin keresztül — saját pártérdekeit önkormányzati érdekként feM tüntetve érvényesítse. E szándék tet- tenérhető volt például a köztársasági megbízott területi hivatalvezetője részére történő lakásvásárlás és a városi rendőrkapitányság személyével kapcsolatos egyetértési jog gyakorlása során is.

Kétségtelen, hogy valamennyi képviselő munkája sok időt, energiát, kitartást és türelmet igényel, annál is' inkább, mivel a város vezetésének élj lentmondásossága, a sokasodó gondok és feszültségek több elkeseredésre, mint lelkesedésre adnak okot. Bíztató, hogy a közgyűlés részéről egyre határozottabb az igény, hogy tevékenységét tervszerűen és szakszerűen végezze. Képviselőink munkájukkal továbbra is ezt kívánják elősegíteni, s ehhez a Szocialista Párt kaposvári szervezete, az elnökség és a szakértői csoportok igyekeznek minél több segítséget nyújtani.

©

Állásfoglalásunkkal, kritikai észre vételeinkkel olyan feszültségekre ki vánjuk felhívni a figyelmet, amelyel feloldása szándékaink és vélemé nyünk szerint — a különböző politika erők és szervezetek egymássá szemben eleve rosszhiszeműsége feltételező, zömmel megalapozatlar előítéleteinek leküzdése mellett - megvalósítható. A többpártrendszer! demokrácia talaján kiépülő önkor mányzatok keretében természetes nek tartjuk a különböző, egymástc eltérő politikai törekvések és érdekel megjelenését. Úgy gondoljuk, hog; ezek nyílt vállalása és képviselete nyilvánosságra kerülése, s a váró: polgárainak akaratán alapuló demok ratikus és szakmailag megalapozol kezelése az, ami a város fejlődésé előre viheti, s egyben mindenki szá mára áttekinthetőbb, kiegyensúlyc zottabb és nyugodtabb politikai lég kört és közéletet teremthet. A ma gunk részéről ezt kívánjuk elősegí teni.

(Fizetett politikai hirdetés)

0