Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-08 / 262. szám
1991. november 8., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KORKÉP 3 LÉPÉSKÉNYSZERBEN A MEZŐGAZDASÁG A válság tovább gyűrűzik (Folytatás az 1. oldalról) „Fekete bárány" a privatizáció is. Leszögezték, hogy a termelők ne engedjék az ipar privatizációját egy év alatt végrejhajtani. Követeljék a vagyonügynökségtől, hogy a vállalatnak csak a 40 százaléka legyen privatizálható, 40 százalék legyen a termelőké 5 év alatt, s húsz százalék a magánbefektetőké. A vételárat kiegyenlíthetnék kárpótlási jeggyel, lízingeléssel, terménnyel vagy készpénzzel. ”Ha elúszik a hajó, jövőre jobbágysorba süllyedünk és majd a „ földesúr” dirigál” — mondták. A Földművelésügyi Minisztérium szintén képviselte magát a megbeszélésen. Kis Jenő elmondta, hogy működik privatizációs osztály a minisztériumban, ott készséggel foglalkoznak az ezzel összefüggő igényekkel, kérésekkel. A repce értékesítésével is gondok vannak, azonban megjelent egy új hasznosítási terület: repceolajból dízelolaj készítése. Ez egy lehetőség lehetne a téeszeknek. Az országban 160 ezer hektárra nőtt a cukorrépa termőterülete, túltermelés volt. Csökkent a cukorrépa felhasználása, az exportlehetőségek is romlottak, a világpiaci ár is csökkent. Ezért akarta a Ka- poscukor Rt a termelői árat 16,5 százalékkal csökkenteni. A gyár és a termelők között olyan megállapodás született, hogy az árból 83,5 százalék az előleg, 16,5 százalék pedig jár a termelőknek. Ám ezt a gyár úgy értelmezte, hogy a 16,5 százalék akkor illeti a termelőt, ha sikerül eladnia a cukrot. Erre a „cselre” „kapitalista” módon lépett: több té- esszel felbontotta a szerződést. Ez pedig a termelők megosztásához vezethet. A vélemények amellett szóltak, hogy a választmány járjon el a versenyhivatalnál a gyárral szemben erőfölénnyel való visszaélés címén, hiszen, ahogy elhangzott: „ a cukorgyár hagyja, hogy a saját zsírunkban süljünk meg”. Kis Jenő hozzátette: tudomása van arról, hogy a gyár megpróbálja értékesíteni a répát, így Verőcére is, ahol a gyárat éppen a barcsi incidenskor bombázták a jugoszláv hadsereg gépei... Míg a kereskedelem nem privatizá- lódik, addig tragikus lesz a helyzet. Fontos, hogy megnőjön az érdekvédelem szerepe. A válság a mezőgazdaságban tovább gyűrűzik, most az iparinövények kerültek sorra. Jól látszik, hogy szükség van a termelők összefogására, hiszen — ahogy az egyik tsz-vezető mondta: — „legalább ez a kis ország magát, a mezőgazdaságot mentse meg...” Tóth Kriszta Átadták a dr. Arató Miklós pályadíjakat Egy régi vacsora emlékével... Tudományos ülés a Kaposi Mór kórházban Üzletembertalálkozó A nagy német kereskedőházak egyaránt érdekeltek magyarországi vásárlásban és eladásban. A kapcsolatok szélesítése érdekében november 12-én kedden, Kaposváron a Technika Házá- ban nagyszabású üzletember-találkozót szervez a kamara. Vezető német külkereskedő szakemberek előadásai mellett az érdeklődők kilenc német cég képviselőivel találkozhatnak és folytathatnak üzleti tárgyalásokat. Nagybajom vezet Somogy települései közül Nagybajomban foglalkoznak a kistermelők legnagyobb arányban szarvasmarhatartással az idei általános mező- gazdasági összeírás adatai szerint. A településen 78 gazdálkodó 262 szarvasmarhát tart, melyeknek több mint a fele tehén. A Balaton-parti településeken kívül ma már nincs szarvasmarha Fonóban, Főnyeden, Gadácson, Taszá- ron, Tikoson és Vörsön. Orvosi rendelő épül Mosdóson A dolgozók még ma is emlegetik azt a hagymás tojást, amelyet a kórház fiatalon elhunyt igazgatójával, dr. Arató Miklóssal együtt sütöttek és fogyasztottak el a lakatosműhelyben. A 30 éve elhunyt kiváló szakember és vezető emlékére tegnap délután tudományos ülést tartottak a Kaposi Mór kórházban, méltóképpen adózva ezzel annak az embernek, aki rövidre szabott, de tartalmas életével oly sokat tett a kórházért, a fiatal orvosok neveléséért. A Évente százezer forint Az ülésen dr. Arató Miklósod, az elhunyt özvegye köszöntötte az orvoskollégákat és a család képviselőit, majd dr. Prievara Ferenc Tibor kandidátus szólt arról, hogy a dr. Arató Miklós emlékére létrehozott alapítvány pályadíját ezentúl 2 évenként adják át. Az évi 100 ezer forint alapítványi összeg kamatjának odaítéléséről kuratórium dönt. Dr. Rumi György a tudományos bizottság elnöke méltatta az alapítványt-tevő főorvos munkásságát. ..Olyan ember volt...” Kiemelte emberi tisztességét, szakmai tudását és abbeli igyekezetét, hogy az intézmény dolgozói magas színvonalon, sokoldalúan tudják ellátni munkájukat. Dr. Arató Miklós megteremtette a laboratóriumi munka korszerű körülményeit, új csecsemő-, fertőző-, és urológiai osztályt hozott létre, 300 ággyal bővítette a kórház befogadóképességét, létrehozta a szabási intézetet, új vízműrendszert is építtetett. Tudományos fórumokat szervezett és a Somogyi Orvosnapok rendezvényei is az ő nevéhez fűződnek. A szakma szeretete és az ifjúság iránt érzett felelősség, emberség hatotta át tevékenységét. — Olyan ember volt, akinek emlékét megőrizni, kötelességünk — mondta dr. Rumi György. Ezt követően dr. Prievara Ferenc Tibor kandidátus, az elnökség tagja ismertette az országos szaktekintélyek, valamint a tudományos bizottság által legjobbnak ítélt pályamunkák nyerteseinek nevét. A díjnyertesek Dr. Vázsonyi Éva az ortho- pediai osztály fiatal orvosa A gyermekorthopedia új vizsgálati módszere; az ultrahang című; dr. Ferenczy József plasztikai sebész szakorvos A bőr szabad átültetése; dr. Imre László a II. számú sebészet orvosa a Szelénellátottság és rákkockázat című pályamunkájával nyerte el a pályadíjat. Az eredményhirdetést követően a díjnyertesek, vetítettképes illusztrálással egybekötött, rövid előadásban ismertették speciális tevékenységük lényegét. A precíz és eredményes szakmai munkákkal méltóképpen tiszete- legtek az elhunyt szaktekintély előtt. Várnai Ágnes Találkozó — tizenhatodszor Megérkezett a meghívó: a XVI. Barátság Hídja nemzetközi fotókiállítás ma, november 8-án 17 órakor nyílik meg a Somogy Megyei Múzeumban. A fotósok nemzetközi találkozójának hagyománya tehát tovább él. Kulturális értékeink közül sok halódik, az új teremtése vajúdik. Éppen ezért különös öröm számomra az, hogy ma ismét megtekinthetem a megyei múzeum épületében azokat a fotókat, amelyek tizenöt országból érkeztek. Nemcsak Európából, hanem onnan is, ahonnan aligha vártunk, Jugoszláviából — szélesedett át a híd íve egészen Japánig. Kaposvár művészeti hagyománya azért is él, mert csaknem húsz mecénás cég fogott össze annak érdekében, hogy létrejöhessen a nemzetközi fotótárlat. A fényképezőgépek mögött tehát nemcsak a lelkes fotósok állnak... (Horányi) Kezdeményezés az egyházi gimnáziumban Ballada-fa - Szent György és a sárkány A szeptemberben Somogybán elsőként indult katolikus gimnáziumot fölkereste minap a párizsi ösztöndíját megszakító Csikós Nagy Márton szobrász: szívesen rendezne kiállítást a tanulóknak az intézményben. Egyben azt is kezdeményezte, hogy a vizuális nevelés érdekében teremtsék meg a gimnáziumban egy állandó iskolagaléria feltételeit. Dr. Ozsváth Ferenc, a kaposvári katolikus gimnázium igazgatója természetesen lelkesen fogadta az ötletet, ám az iskolagalériáról még korai beszélni — mondta. Az új gimnázium teljes kialakítása még tart, ám számon tartják Csikós Nagy Márton elképzelését. A diákok is megfogyatkoztak a múzeumi képzőművészeti kiállításokon. A tárlat ha „helybe megy”, abban is érdeklődést kelt, aki egyébként nem vonzódik a festészethez, szobrászathoz. Csikós Nagy Márton úgy válogatta össze bemutatásra szánt munkáit, hogy meg is könnyítse a befogadó értelmezését. A Ballada-fa a mese világába repíti a néző képzeletét. Áhítatot ébreszt Korpusza, a történelmet idézi meg a Szent György és a Sárkány, a Dózsa című plasztikája. Látványosan helyezte el Betlehemesét az alkotó a gimnázium folyosóján. A bibliai történetet feldolgozó jelenet maradandó élményt nyújt a katolikus gimnázium növendékeinek. H. B. SZENTGYÖRGYI TERVEK Benzinkút karácsonyra A balatonszentgyörgyiek a nyár után sem ülnek ölbe tett kézzel. Aki mostanában a Balaton-parti kis községben járt, a nyári sürgés-forgás után kihaltnak látszó utcákon a színes forgatag helyett építkezésre, földmunkára lehetett figyelmes. Erről kérdeztük Jáger Ferencet, a falu polgármesterét. Akupunktúra — tű nélkül A ZSEBKÓRHÁZ SOMOGYBÁN IS HÓDÍT Krukk Tibor polgármester a falu fejlesztési terveiről elmondta, hogy most építik a mosdósi orvosi rendelőt, amely 4,5—5 millió forintba kerül. A rendelő orvosi eszközeinek beszerzéséről még nem döntöttek, bár a Nagyberkiben működő közös orvosi rendelőtől is remélik a segítséget. A mosdósi önkormányzatnak idén 11,9 millió forint a költségvetése. Ebből futotta másra is. Például utat javítottak és megkezdték az önálló polgármesteri hivatal irodahelyiségeinek a kialakítását. Jövőre szeretnék a községi vízfejlesztő teljesítményét duplájára emelni, ugyanis a jelenlegi vízglóbusz már nem bírja a kapacitást. Ez 1,5 millió forintba kerül majd, feltéve, ha a benyújtott pályázatát is megnyeri az önkormányzat. Krupp Tibor azt is elmondta, hogy elfogytak a házhelyek Mosdóson. Keresik az újabb lehetőségeket a kialakítására, mert a falu fiataljait Mosdóson szeretnék tartani. V. Zs. — Ha a falunak nincs is önálló balatoni partszakasza, azért szeretnénk kivenni a részünket a forró napok idegen- forgalmából. Második „front” szeretnénk lenni a magyar tenger mentén, színvonalas szállodákkal és kiszolgáló létesítményekkel várnánk a nyugodtabb körülmények közt üdülni vágyókat. Ami ebből a közeljövőben megvalósulni látszik: egy budapesti kft-vel szerződést kötöttünk, a cég a falu keleti részén szállodát és éttermet épít. A környék várhatóan egy szintén magánerőből épülő benzinkúttal is gyarapodik. Reméljük, hogy a töltőállomás már karácsonyra elkészülhet. A szálloda átadása kényszerűen csúszik, ugyanis csak a kezdés után derült ki, hogy a területen egy regionális vízfővezeték halad keresztül. A megoldás mindmáig fejtörést okoz, azért bízunk benne, hogy mihamarabb folytatódhatnak a munkák és a jövő szezonban már újabb kiadó szobákkal várhatjuk vendégeinket. Somogy megyében először a Karaván-expón tűnt fel az a híres kínai találmány, amely már meghódította az egész világot. Feltalálója az 1989-es világkiállításon minden létező díjat megkapott. Ez nem más, mint egy gyógyító „varázstű”, az akupunktúrás kezelés automatikus műszere. Maga a gép egy zsebrádióhoz hasonlatos szerkezet, még „fülhallgatója” is van, ez persze nem más, mint egy érzékelő, amely automatikusan megállapítja a betegséget, kiválasztja a hozzá tartozó akupunktúrás pontokat és elektromos sugárzásával arra a pontra hat erősebben. Tű tehát nincs, és épp ez a vonzereje, hiszen sokan — bár hisznek az akupunktúrában — a tű miatti félelmükben nem próbálják ki. Ez a „zsebkórház” immár Somogybán is megvásárolható. Egy kadarkúti vállalkozó, Jakab József a kizárólagos forgalmazója. Mit tud ez a csodagép? — A fülbe helyezett érzékelője több mint ötvenféle betegséget ismer fel és gyógyít. Ez a fejfájástól a gyomorpanaszokon át, nőgyógyászati betegségekig és veseproblémákig sokféle lehet. Jó példa volt a Karaván-expo, ahol több mint kétszáz embert vizsgáltam meg a gép segítségével, s kilencven százalékuk elismerte a diagnózis helyességét. Természetesen nem kell orvosnak lenni ahhoz, hogy valaki használni tudja. A magyar nyelvű leírás részletes útmutatót ad mindenkinek, hogyan kell vizsgálni és hogyan kell gyógyítani vele. — Mindenki otthon elvégezheti a vizsgálatot és saját magát kezelheti. Egy kezelés időtartama minimum fél óra, naponta kétszer van erre szükség és legalább egy héten keresztül. Persze aki komoly, orvosi beavatkozást vagy műtétet igénylő betegségben szenved, ettől a kezeléstől nem fog meggyógyulni. Az eddigi vásárlókat megkérdezve, kisebb, de igen kellemetlen panaszokat már megszüntetett. A fejfájás már az első kezelés után megszűnik, s egy ízületi bántalmakra panaszkodó “hölgy mesélte, egy hétnapos kezelés után köny- nyedén ment le és föl a lépcsőkön, s ez addig nagy fájdalommal járt. Ezen kívül hallottam már, hogy gyomor- és emésztési zavarokat szüntetett meg, étvágyat csinált, de azt még nem mondta senki, hogy használhatatlan. V. O.