Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-01 / 256. szám
1991. november 1., péntek 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Szerezzen diplomát otthon Diszkrét ünnepség keretében megnyílt Budapesten a távoktatási egyetem központja. Miért e visszafogottság? A szervezők egyelőre nem szeretnék, ha megindulnának a tömeges jelentkezések. Az egyetemnek ma még csupán harminc hallgatója van, Pécsett és más egyetemi városokban éppenhogy megkezdődött a távoktatási központok szervezése. És a másik akadály: a jelentkezéshez ma még legalább középfokú német nyelvtudás szükséges. A sokegyetemű, mégis kevés értelmiségit képező Magyarországon ennek a képzési formának szinte felbecsülhetetlen jelentősége van. A magyar intézmény Halász Gábor vezetésével, a Nemzeti Szakképzési Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Közgazdasági Egyetem, és az ELTE közreműködésével jött létre, majd kétévi szervező- munka eredményeként a németországi Hagen Távoktatási Egyetemének támogatásával, annak égisze alatt. A majdani végzős diákok a ha- geni egyetem diplomáját kapják. A távoktatás, vagy ahogyan másképpen nevezik, a nyitott egyetem, olcsó képzési forma. A diploma itt ötödébe kerül a hagyományosnak. A hallgatóknak postán küldik a segédanyagokat otthoni munkájukhoz — könyveket, úzeteket, hang- és videokazettákat. Tudásukról negyedévenként adnak számot, erre a célra berendezett központokban, ahol egyébként nyolc és fél márkáért a taneszközöket tartalmazó segédcsomagokat is megkaphatják. Az első évben a harminc magyar diák még ehhez is ingyen jutott hozzá. Nemcsak a diáknak, az oktatási intézménynek is olcsó az ilyen egyetem. Ideális esetben minden kommmunikáció telefonon és számítógépen bonyolódik, az Ínséges hazai pályán egyelőre még utazgatni is kell. A kezdeti nehézségek leküzdésében a magyar távoktatásnak az EK keretében működő Tempus program segít pénzzel, tapasztalatokkal. Tein Feinkamp, a brüsszeli Tempus-iroda igazgatója szerényen, de nem alaptalanul mondotta e sorok írójának, hogy az általuk adott pénz nem képes megoldani a magyar felsőoktatás gondjait, de ötleteik tartalmi és minőségi változásokat eredményezhetnek, nemzetközi tapasztalatokat áramoltathatnak Magyar- országon keresztül át Kelet-Európába. Banke de Hahn, a holland nyitott egyetem igazgatója beszélgetésünk alkalmából elmondta: kedvezőnek érzi a talajt olyan nemzetközi rendszer kialakítására, amelyben a környezetvédelem, a gazdaság és a kultúra különböző és sajátos tárgyait oktatnák ebben az egyetemi formában. A Magyarországnak juttatott Tempus-pénz — az összes oktatási formák támogatására — évi 120 millió ECU, azaz 144 millió dollár. Ennek egyelőre kisebb hányadát fordítják a nyitott egyetemre, ahol elvben több mint ezer tantárgyat lehet elsajátítani. Nálunk még nem ilyen bő a választék. A harminc elsős elektrotechnikát, informatikát, matematkát és gazdaságtudományt választhatott. Amikor a magyarországi távoktatás elindult, a keresztapaságot vállaló európai szervezetek képviseletében két magasrangú német vendég köszöntötte az első magyar távdiákokat. Ebből az alkalomból mindketten — Rainer Ortlob szövetségi kulturális miniszter és Rajna-Westfalia-i kolléganője, Brunn asszony — óva intettek az idegen receptek ájult tiszteletétől. Fontosnak tartották a távoktatás hazai előzményeit, a csendben leépült esti és levelező oktatást. És felhívták a figyelmet arra, mekkora szerepe volt és van ennek az oktatási formának a munkanélküliek és a nők tanulásában. Ez utóbbi megjegyzés, sajnos, fölöttébb aktuálisan hangzott... Kaszás Jenő A szolgáló szeretet A Magyar Máltai Szeretetszolgálat növekvő aktivitással folytatja karitatív tevékenységét hazánkban. A közelmúlt jó híre volt, hogy Kaposváron is megkezdték, munkájukat, és egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Kedden este a kaposvári Szent Margit-Szent József plébániahivatal adott otthont nekik, hogy egyeztessék a rájuk váró feladatokat. Ezúttal a város egészségügyi szakembereit hívták össze: orvosokat, ápolónőket, asszisztenseket és a kaposvári önkormányzat népjóléti igazgatóságának vezetőit. Dr. Szőlősy Józsefné orvos tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy most elsősorban a jugoszláviai menekültek megsegítésén fáradoznak, hiszen a nagyatádi menekülttáborban tett látogatásuk tapasztalatai alapján el- kél a patronálás. Arra kérte a jelenlévőket, hogy — mivel már Kaposváron is tudnak menekültekről — közösen szervezzék meg a tisztálkodási szerek és ruhák gyűjtését, mert ezekből szenvednek legnagyobb hiányt. Megtudtuk, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kaposvári csoportja már felvette a kapcsolatot a tűzoltósággal, a rendőrséggel, a vámhivatallal és a polgári védelemmel a közös tevékenység összehangolásáért. Megkezdik a szociális otthonokban élő emberek látogatását, a kórházakban fekvő egyedülállók felkutatását, a felkarolásra szorulók támogatását. Rózsás László, az egyház- község plébánosa az összefogásról beszélt, arról a küldetésről, amelyet a máltai szeretetszolgálat öntevékeny munkája jelent. A szeretet önkéntesei ők, akik önzetlenül teljesítik karitatív feladataikat. Kedden arról is megállapodtak, hogy jövő szerdától egészségügyi tanácsadást szerveznek az orvosok. Dr. Bártfai Anikó népjóléti igazgató ígéretet tett, hogy a kaposvári Ezredév utcai orvosi ügyelet épületében minden szerdán 17-18 óra között fogadják a rászorulókat a máltai szeretetszolgálat orvosai, akik — mint elhangzott — nem recepteket írnak, hanem a lelki és testi betegségeket egyaránt igyekeznek orvosolni. Varga Zsolt művészi alkotásokat nemigen díjazták. Éveken át raktárra termeltünk. Volt úgy, hogy 15-20 órát faragtam egyfolytában. Ki is készült a jobb kezem. A hetvenes években megfizették munkánkat. Ebben az évben pedig jó, ha tizenötezret kerestem... Alkotásai minden buzsáki búcsúban megtalálhatók. Kiállították szobrait, faragásait Lentiben, országos pályázatokon is szerepelt képeivel. Önálló tárlata pedig Kaposváron a megyei tisztiorvosi szolgálatnál volt. Egy saját állandó kiállítótermet szeretne, ahol Fotó: Gyertyás László több száz munkája közönség elé kerülhetne. Buzsáki István ide szánja a négy ökörrel szántó bérest is. Amikor arról faggatom, mi ad muníciót a művészi munkához, így felel: — A kezem alatt formálódó motívumok vagy alakok és a fa szépsége ragad meg. Arra koncentrálok, hogy a parasztfiguráknak jól álljon a lába, a keze, s arcvonásai is kifejezők legyenek. Az utolsó simítások a legnehezebbek. Van, amikor éjszaka sem nyughatom emiatt. Lörincz Sándor Szobor születik a tabi Nagy Ferenc alkotásai ragadták magával leginkább a buzsáki fiút, aki már az általános iskolában eldöntötte: fafaragó lesz. A katonaság ideje alatt vették fel a szövetkezetbe, amelynek azóta is tagja. Jött a megrendelés, és százával születtek a fatányérok, az ital- és cigarettakínálók, díszdobozok és brossok. Buzsáki István azonban nem „ragadt le” a tömegcikkek gyártásánál. Egyedi darabok, mestermunkák őrzik keze nyomát. Az egyik szobában tucatszám sorakoznak a ki- sebb-nagyobb szobrok, a paraszti élet relikviái. — A falusi lét minden örömével és bánatával megbabonáz. Megformáztam a bet- lehemező gyerekeket, az unokát nagyszüleivel — a kislány eredeti buzsáki népviseletben van —, de a kukorica- kobzó és a halottsiratók alakja is kés alá kívánkozott — mutatja becses kincseit, s megjegyzi: — Némelyik szobron megjelenik a helybéli öregek egy-egy vonása: kerek vagy sovány arc, harcsabajusz vagy jellegzetes testtartás. Buzsáki István nehezen indult, hiszen gépeket, berendezéseket kellett vásárolnia, hogy meg tudjon élni a faragásból. A budapesti Népművészek Háziipari Szövetkezete pedig egyre többet ki* vánt: A megrendelések azonban fokozatosan csökkentek. — A szövetkezet tönkretette a faragókat — veti közbe. — Maradtunk négyen vagy öten Belső-Somogyból. A tömegmunkát helyezték előtérbe, a A buzsáki takaros portán szüretre készülődtek. Buzsáki Istvánnak így aznap nem maradt ideje a faragásra. A csaknem két és fél méteres Szánt a béres című kompozíciót egyetlen, három esztendeje kibontott farönkből formázza az ügyes kezű fiatalember. Makett alapján készül a mű... — Kapoli Antal járta a egykoron ezt a vidéket, és itt talált olyan emberekre, akiknek érdemes volt fafaragó tanfolyamot szervezni — mondja Buzsáki István. — Iváncsics László és felesége, valamint Jancsekity Ferenc dísz- és használati tárgyai láttán kezdtem el komolyabban foglalkozni a faragással. Gyerekkoromban deszkalapokra faragtam a jellegzetes somogyi mintákat, a buzsáki rátétes és a pásztorfaragás motívumait. A kaposvári Varga László és Harcsabajusz és buzsáki rátét Egyetemes történet négy kötetben Hasonmás kiadás Hóman Bálint, Szekfü Gyula és Kerényi Károly munkájából — Hatezer példány, 7500 forintos ár — További kiadás is lehetséges (Budapesti tudósítónktól) Az 1988 végén alakult Pán Kiadó nagy feladatra vállalkozott, amikor úgy döntött, hogy hasonmás kiadásban megjelenteti a 30-as évek végének egyik könyvszenzációját, a Hóman Bálint kultuszminiszter, Szekfű Gyula történész, valamint Kerényi Gyula ókortudós nevével fémjelzett Egyetemes történet című négy kötetes művet. Az ókort, a középkort, az újkort és a „legújabb kort” feldolgozó munka 1936-ban jelent meg a Magyar Szemle Társaság gondozásában. Hóman Bálint akkor így írt az előszóban: „A nemzet múltján kívül ismernünk kell annak az egyetemes emberi közösségnek az életét és múltját is, amelynek a mi nemzetünk egyik organikus alkotórésze. A nemzeti társadalom történeti műveltségének fel kell ölelnie a nemzeti történet megértéséhez és értékeléséhez szükséges egyetemes történeti, közkeletű szóval élve: világtörténeti ismereteket is, mert a nemzet nem önmagában és elszigetelten él légüres térben, hanem egymással összefüggő nemzeti közösségek nagy társaságában...” A mű megjelenése óta eltelt hat évtizedben nagyot változott a világ, a történettudományé is nagy utat tett meg ezen évtizedek alatt. Az Egyetemes történetet mégis forrásértékűnek, sok tekintetben hézagpótlónak lehet tekinteni napjainkban is, jóllehet létezik már egy új szerkesztésű és kiadású Egyetemes történet is, mai szerzőktől. E most megjelent mű a harmincas évek történelem-szemléletének jegyeit viseli, de tanulságos lehet napjainkban is. Vadász Sándor egyetemi tanár a köteteket bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy szerinte nagyon veszélyes, ha hiányzik az egyetemes történeti látószög; amikor az ember akár a napi politikában próbál tájékozódni, nélkülözhetetlen ez a történelmi segítség Magyarország európai helyének meghatározásakor. De a mű arra is rámutat, hogy a mi problémáinkat más szemszögből másként is lehet nézni — jegyezte meg Vadász Sándor. A Pán Könyvkiadó Kft képviseletében Bereczki Gábor közölte, hogy az Egyetemes Történet hatezer példányban, azaz huszonnégyezer kötetben jelent meg és fogyasztói ára hétezerötszáz forint. Ebből következik, hogy elsősorban műgyűjtőknek, történészeknek, s a szép könyvek szerelmeseinek szánják. Egy kérdésre válaszolva a kiadó képviselője közölte, hogy további igény esetén esetleg lehetőség lesz bizonyos árkedvezményre és így a kisebb könyvtárak is hozzájuthatnak a műhöz. Polesz György Hamlet Helsinaörben Berlinből Szczecinig vonattal, onnan Koppenhágába hajóval utaztam. Az 1300 tonnás, aránylag kis tengerjáró hajó amint az Odera torkolatából a nyílt tengerre ért, elkezdett hánykolódni, s így többórás tengeri betegség után szédelegve léptem Dánia földjére. Jártam Koppenhága utcáit, megbámultam a kikötőt, ahonnan a világ minden tájára indulnak hajók. A város központjában egy utazási iroda hirdetését fedeztem föl: ez Helsingörbe invitálta a turistákat, Kronborg várába, szabadtéri Hamlet-előadásra. Még bennem élt az iskolai szervezésben megnézett Hamlet-előadás a Nemzetiben, felötlött bennem, hogy a dán királyfi mondja, a helsin- göri Kronborg kastélyhoz fűződik. Különleges élményt ígért. Megvettem a színházjegyet, és korán délután felültem a Koppenhágától 40 kilométerre levő Helsingörbe induló vonatra. Háromnegyed órás utazás után szálltunk ki a vonatból. Egy vendéglőnél korgó gyomorral álltam meg, és tanulmányoztam a kifüggesztett étlapot. Összeszámolva pénzemet, megállapítottam, hogy megebédelhetek. Az ebéd igen ízlett, nemcsak mert éhes voltam, hanem azért, mert zsíros, szaftos húst hoztak, bőséges körítéssel. Ki voltam éhezve normális kosztra, a sovány német ételek után. A zsíros szaft rácsöppent a ruhámra, nyilván- mohóságom miatt. A mosolygós, csinos felszolgálónő segítségemre sietett, elvitte a zakómat, s hamarosan tisztán hozta visz- sza. Hogyan tudta a zsírfoltot pillanatok alatt eltüntetni, ez rejtély maradt... Az állomástól nem messze, a tengerbe nyúló félszigeten állt az impozáns várkastély. A tengerszoros túlsó — már svéd — partján, a távolban Helsingborg látszott. A vár udvarán volt a szabadtéri színpad. Körbejártam a hatalmas épületet. A bejáratnál magas, medvebőr- kucsmás, egyenruhás díszőrség állt, arcrebbenés nélkül tűrve a fényképezőgépes turisták rohamát és az előttük lábatlankodó, bámészkodó gyerekek hadát. A tenger felől sós leheletet hozott a szél. A part fölött sirályok keringtek. A várkastély tornyán levő óra mutatója lassan a nyolcashoz közeledett. Megnyíltak a bejárati kapuk, és az addig sétáló közönség elfogatta helyét. A nézőtér a hatalmas várudvarban volt, emelkedő széksorokat alkotva. A bejáratnál elolvastam a színlapot. Az angol színészek között — a címszerepben — Sir Lawrence Oli- vier neve állt... Az előadás angol nyelvű volt, de szegényes nyelvtudásommal is követni tudtam a cselekményt. A dán király szellemének megjelenése a monda színhelyén, a vár udvarán, valóban kísértetiesen, hátborzongtatóan hatott. Tizenegy órakor, amikor befejeződött az előadás, még világos volt az égbolt. Északon, a napéjegyenlőség felé közeledve, igen hosszúak a nappalok. Az ember életében adódnak felejthetetlen élmények. Ilyen különleges emléket jelentett számomra az a szabadtéri Hamlet-előadás Kronborg várában — még leírni is szörnyű — ötven évvel ezelőtt! Viczián Antal dr.