Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-30 / 281. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 30., szombat LAKOSSÁGI PANASZ NYOMÁN A DRV megmagyarázza A 200 forint a mérőbeépítés költségét fedezi A megye nyugdíjasainak demonstrációján többen szóvá tették a vízórák 200 forintos úgynevezett „plombá- lási díját”. A DRV e lépése nagy visszhangot váltott ki. Bóta László, a DRV megyei igazgatóságának vezetője kifejtette, hogy üzemigazgatóságuk nyilvántartása szerint a fogyasztók 6500 mellékvízmérőt szereltettek föl november végéig Kaposváron. A beszerelést nem az üzemigazgatóság végezte. Az ő feladatuk volt azonban a beszerelés után a szakszerűség ellenőrzése, a plombálás, a szerződéskötés, a nyilvántartásba vétel,s ez pénzbe került. A vízóra-fölszereléssel kapcsolatos tájékoztatóban jelezték, hogy a mérőbeépítések költségei a fogyasztókat terhelik. A beépítés a fogyasztók érdekeit szolgáló plombálás- sal fejeződik be. Értesítették a megkeresés időpontjáról a fogyasztókat, mégis többszöri kiszállásra volt szükség. A jogos költségek megtérítésétől nem tekinthetnek el, ugyanúgy, mint a többi szolgálató válallat (Kögáz, Dédász, stb.) sem. Leszögezte: lapunk november 25-i számában „A plombá- lásért is fjzetni kell” című hír félreértelmezhetően „a plombálás díjaként” említi a 200 forintot, holott ez az összeg egy teljeskörű és többrétű tevékenység ellenértékét fedezi. A november 26-i „Fogytán a nyugdíjasok türelme” című tudósítás a számlázás miatti felháborodás jogosságát emelte ki. Az üzemigazgató reméli, hogy a kételyeket sikerül eloszlatni, hiszen csak a ténylegesen elvégzett tevékenységért járó jogos ellenérték megtérítésére tartanak igényt. Szita Károly alpolgármester a nyugdíjasok demonstrációján megígérte, hogy utána néz a panasznak. Mint ismert, a víz- és csatornázási díj Kaposváron a legmagasabb — mondta az alpolgármester. — A DRV monopolhelyzetben lévő cég. Értehetlen miért szed még a plombálásért, a kiszállásért is pénzt. Az állampolgárok a vízórák fölszereltetésére több ezer forintot költöttek: elvárhatják, hogy a tényleges fogyasztást fizessék. A DRV visszamenőleg akar eljárni. Nem jelentette be egyértelműen az induláskor a tulajdonosnak, hogy csak 200 forint ellenében hajlandó leplombálni a vízórát. Tisztesége- sebb lett volna akkor ezt megtenni. Természetes, hogy ez úgy érte az állampolgárokat, mint derült égből a villámcsapás. Szita Károly elmondta továbbá, hogy Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter két héten belül fogadja a kaposvári önkormányzat vezetőit a víz- és csatornázási díjak ügyében... T. K. Német megrendelésre gyártanak raktárkonténereket a barcsi Unitech Ipari Szövetkezetben. A fizetőképes kereslet beszűkülése miatt az idén azonban csak feleannyit készítenek belőle mint tavaly. Fotó: Kovács Tibor Megkéselték a kerékpár tulajdonosát Hét évre ítélték a tettest Ha az orvos, az ügyvéd tényleg csak ennyit kapna Kevesebb borravalót adnánk? Érdekes jélentést mutatott fel egy, a közelmúltban készült tanulmány, amely a borravalóból és hálapénzből származó jövedelmek alakulását elemzi a személyi jövedelemadó bevezetése óta eltelt három évben. 1988-ban 827, 1989-ben 768, 1990-ben viszont már csak 633 millió forint borravalóból származó jövedelmet vallottak be az adózó állampolgárok. Ez jellemző a borravalós jövedelmet bevallók számának alakulásában is. Az szja bevezetésének első évében még 68 406-an, a rákövetkező évben 63 150-en és 1990-ben már csak 52 842-en nyilatkoztak úgy az adóhatóságnak, hogy borravalóból, illetve hálapénzből is származott jövedelmük. Mixerek és kutasok az élen A bevallások szerint a legtöbb borravalóból és hálapénzből eredő mellékes jövedelemhez a benzinkútkezelők, a mixerek, és az italkimérők jutottak. Az első hely 1988-ban a benzinkútkezelőké volt évi 33 ezer forinttal, 1989-ben ezt a helyet már a mixerek vették át, igaz alacsonyabb — 20 ezer forintnyi bevallott éves borravalóval. 1990-ben szintén e két foglalkozás vezette a rangsort, a mixerek 28, a benzinkútkezelők 20 ezer forintos borravalót ismertek el ebben az évben. Érdekes, hogy az orvosok és az ügyvédek, akiknek a közvélemény felfogása szerint nagy jövedelmük származik hálapénzből, a fent említetteknél lényegesen alacsonyabb ilyen eredetű jövedelmet vallottak be. Amíg a benzinkútkezelők például 1988-ban átlagosan évi 33 ezer forint borravalóról adtak számot, addig az orvosok adóbevallásai csupán évi 15 ezer forint hálapénzről tanúskodtak. Az ügyvédek még az orvosoknál is kevesebb hálapénzt vallottak be, a három év átlagában 8-10 ezer forintot. Szintén viszonylag alacsony volt egyes köztudottan borravalós szakmákban dolgozók önbevallása a mellékesről. A három évben a taxisok általában 9 ezer forintot ismertek el, a fodrászok és a kozmetikusok 5 ezret, a pincérek-felszolgá- lók pedig átlagosan 19 ezret. A borravalót és a hálapénzt bevallók között — létszámuk szerint — az első helyen az orvosok, a másodikon a taxisok, a harmadikon a fodrászok és a pincérek osztoznak. A borravalóból származó jövedelmek bevallásában alapvetően csökkenő tendencia figyelhető meg, mind a bevallók számát, mind a bevallott összeget véve figyelembe. A kérdést vizsgáló szakemberek ennek okáról nem tudtak egységes véleményre jutni. Némelyek szerint a csökkenés fő oka az életkörülmények romlása, pontosabban az, hogy romló anyagi körülményei miatt a lakosság egyre kevesebb borravalót és hálapénzt tud fizetni. Köddé vált a pénz? A másik vélemény azonban inkább abban látja a bevallott borravalós jövedelmek csökkenésének okát, hogy romlott az adózók bevallási fegyelme. A három év alatt az emberek egyre jobban tapasztalták azt, hogy ezek az úgynevezett láthatatlan jövedelmek tényleg láthatatlanok. Az adóhivatal ezeket a jövedelmeket se feltárni, se bebizonyítani nem tudja, és arra is képtelen, hogy nagyságukat megbecsülje. Ez a tapasztalat több embert arra indíthatott, hogy kevesebb ilyen forrásból származó jövedelmet valljon be. Az igazság valószínűleg az, hogy a két említett ok együttesen érte el ezt az adóhatóság szempontjából igen negatív eredményt. P. P. Tavasz, erdő, kerékpár, horgászás...Csupa testet, lelket erősítő körülmény. Föltéve persze, ha nem párosul agresszivitással. Sajnos, Kéthe- lyen május 2-án párosult. Ezen a napon indult horgászni a 31 éves kéthelyi Orsós Péter és az ugyancsak odavaló 44 éves Mika Lajos. Estefelé, amikor már a bor is elfogyott, hazaindultak. Mika csak tolta a kerékpárt. Ekkor tartott hazafelé kerékpáron a fiatalkorú K. Imre és T. Elemér. Kovács Ferenc, az erdő szélén családostul fóliasátorban lakó csigagyűjtő külte őket a faluba cigarettáért. Amikor Orsósék meglátták őket, első gondolatuk az volt, hogy szükségük lenne a srácok biciklijének kerekeire. Orsós kést vett elő, majd feltartóztatta a gyerekeket. Ők erre elszaladtak. Orsós egy darabig üldözte őket, majd leszerelte a kerekeket. Később Kovács Ferenc a gyerekekkel együtt a rablók után iramodott. Kéthelyen utolérték őket. Amikor Kovács visszakövetelte jogos tulajdonát, Orsós ismét kést kapott elő és rátamadt az idős emberre. Szúrta, ahol érte, amíg több sebből vérezve a földre nem zuhant. Ekkor rátérdelt, majd nagy erővel bökött a szíve felé. Szerencsére a szúrás erejét csökkentette Kovács levéltárcája. Mika látva a magatehetetlen embert, megkérdezte Orsóst: szúrjon-e ő is. Orsós nem kérte, a haverjával együtt eliszkolt a helyszínről. A bűnügyet dr. Ujkéry Csaba tanácsa a hét végén tárgyalta a Megyei Bíróságon. Orsós azzal védekezett, hogy Kovács Ferenc karóval támadt rájuk. Ez azonban nem bizo- nyososott be. A vádlottak ellentmondásokba keveredtek, még abban sem voltak biztosak, ki szerelte le a bicikli kerekeit. A bíróság az orvosszakértő, a tanúk meghallgatása után elutasította a védekezést, megállapította, hogy mindkét vádlott bűnös emberölés bűntettének kísérletében és rablás bűntettében. Orsós Péter elsőrendű vádlottat halmazati büntetésül hét év börtönre, Mika Lajost (mint bűnsegédet) négy év börtönre ítélte. Orsóst hat, Mikát három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az előbbi védőjével együtt enyhítésért, az utóbbi — ugyancsak védőjével együtt — felmentésért fellebbezett. Az ügyész tudomásulvette az ítéletet. Szegedi Nándor A KISGAZDASÁGOK ÉS A JÖVEDELEMADÓ Gyűjthetik a számlákat a kistermelők? z eddigi átalány adózási rendszerről jövőre a tételes költségelszámolásra kell majd áttérniük a mezőgazdasági kistermelőknek is, ma a Parlament változatlan formában fogadja el a magánszemélyek jövedelemadójáról benyújtott törvénytervezet erre vonatkozó részét. Eddig a mezőgazdasági kistermelők 500 ezer forint árbevételig egyáltalán nem adóztak. A kormányzat új tervezete szerint 1992-ben nem lesz nekik lehetőségük egy ilyen jellegű átalány adózásra, hanem ugyanúgy kell majd adózniuk, mint mindenki másnak. Ez azt jelenti, hogy árbevételükből levonhatják majd igazolt költségeiket és a megmaradt összeget veszi majd figyelembe az adóhatóság, mint az adó alapját. Annyi kedvezmény azonban megmaradt, hogy az így megállapított adóalapot további 150 ezer forinttal csökkenthetik majd a mezőgazdasági kistermelést végzők. Vagyis, azok akik csak ezzel foglalkoznak, azoknak 250 ezer forint jövedelemig nem kell majd adót fizetniük, hiszen majd 100 ezer forintig a jövedelmük egyébként is adómentes lenne. Mi számítható költségnek? Az új rendszerben előreláthatóan a költségelszámolás okozza majd a legtöbb problémát. Egyrészt a kistermelőknek minden vásárlásukról számlát kell majd beszerezniük, s mint tudjuk, ez ma Magyarországon nem túl egyszerű. Ez egyébként a változtatás egyik alapvető célja is volt. Egy országgyűlési bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium illetékese elmondta, sokat javíthatna az általános adómorálon, ha csaknem másfél millió mezőgazdasági kistermelő vásárláskor megkövetelné, hogy az eladó adjon számlát a kifizetett ösz- szegről. A számlákon túl, költségként számolhatja majd el a kistermelő a családtagjai által végzett munka ellenértékét is. Ez a családtag számára, ha más kereső tevékenységet nem folytat, 100 ezer forintig szintén adómentes. A költségek között az adószabályoknak megfelelően szerepelhet majd a kistermelők által használt munkaeszközök érték- csökkenése is. Ezt azonban csak akkor számolhatja majd el, ha a megvásárolt munkaeszközről számlával rendelkezik. Így tehát valószínűleg nem lesz mód arra, hogy egy néhány évvel ezelőtt épített gazdasági épület értékcsökkenését elszámolhassa, hiszen a gazdák többsége nem őrzi a számlákat négy-öt évvel ezelőttről. Arról nem is szólva, hogy annak idején lehet, hogy egyáltalán nem is kapott számlát. Csak dokumentálva A költségelszámolási rendszerhez, mint feltétel, kapcsolódik a dokumentálás adminisztrációs kötelezettsége is. Ez a jelenlegi tervezet szerint azt jelentené, hogy a kistermelőknek könyvelést kellene vezetniük bevételeikről és kiadásaikról. Ez azonban előre láthatóan nem kerül majd be a törvénybe, egyrészt, mert az országgyűlési képviselők közül is sokan kritikával illették ezt az intézkedést, másrészt az előterjesztők is egyetértenek e kitétel elhagyásával. Az elhagyás azt jelentené, hogy a kistermelőknek ugyan be kellene majd gyűjteni a számlákat és azokat legalább öt évig meg is kellene őrizniük, azonban nem kellene könyvelést vezetniük. Sokan kétségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a - kistermelőket rá lehet majd venni alkalmazkodásra ehhez a rendszerhez. Van olyan parlamenti képviselő, aki szerint egy ilyen változtatást csak úgy szabadna bevezetni, ha azt sokkal korábban, legalább egy évvel a bevezetés előtt meghirdetnék és nagyszámú résztvevővel ki is próbálnák, még a gyakorlati alkalmazás előtt. A másik vélemény, amit a minisztérium képviselője képvisel, ezzel ellentétben arra hivatkozik, hogy az anyagi érdekeltség jó ösztönző lehet. A tapasztalatok szerint, amikor például az áfa visszaigénylés lehetővé vált, a mezőgazda- sági termelők sokkal nagyobb rétege tudott már rövid időn belül élni e lehetőséggel, mint azt a bevezetés előtt feltételezték a szakemberek. Még az idén döntenek A tevezet készítői abból indultak ki, hogy a jelenlegi általános felfogás szerint a növénytermesztéssel foglalkozók bevételének 70, az állat- tenyésztők bevételeinek pedig 90 százaléka a költség. Ha ez a feltételezés igaz, akkor az új adórendszer nem növeli a mezőgazdasági kis termelők adóterheit, sőt! Egy növénytermesztő, aki eddig mondjuk 500 ezer forint árbevétellel rendelkezett és nem fizetett adót, az most sem fog fizetni. Az 500 ezer forintból a költségek levonása után marad 150 ezer forint, és pontosan ennyit vonhat le adóalapjából a kistermelő, vagyis nem lesz adóköteles jövedelme. A vita még tart Az állattenyésztők pedig az új szabályok szerint — feltételezve a 90 százalékos költségtartamot — 1,5 millió forint árbevételig nem fizetlek majd adót. A vitát azonban arról, hogy a kistermelők képesek lesz- nek-e minden költségükről számlát szerezni, csak az élet döntheti majd el. A Parlamentnek ezzel szemben legkésőbb az év végéig el kell fogadnia a jövő évi adótörvényeket. Tehát a képviselőknek előzetesen kell állást foglalniuk a kérdésben. P. P.
