Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-28 / 279. szám
1991. november 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 15 Masszázsszalon lesz az uszodából? (Fotó: Kovács Tibor) Harminc éve, 1961-ben kezdték építeni, majd 1967. június 3-án adták át a nagy- közönségnek az ország akkori „legmodernebb, legtetszetősebb” uszodáját, a kaposvárit. A Csík Ferencről elnevezett létesítményről azóta kiderült: sem a tervező, sem a kivitelező nem állt feladata magaslatán. A DRV kezelésében levő állami tulajdonú épületre azóta már 70(!) milliót kellett költeni. Rossz volt a szellőzés, a fűtés, életveszélyessé vált az álmennyezet, valamint a déli homlokzat fémből készült szerkezete. Hosszú hónapokat vett igénybe a rekonstrukció, miközben természetesen zárva volt az épület. A hajdani legmodernebb uszoda az idők során igencsak hátra került a rangsorban. A környező városok nagyobb, feszített víztükrű medencéi mellett bizony pancsolónak látszik a mi 25 méteresünk. Vízforgató pedig nincsen, így hiába eresztik le hetente kétszer a vizet, tisztasága mégsem tökéletes. Emiatt — és az egyre növekvő belépőárak miatt — a kaposváriak is elszoktak az uszodától. Ma már csak néhány törzsvendég jár rendszeresen. Kész csodának számít, hogy ilyen körülmények között két szakosztály — a Kaposvári Húskombinát búvárúszói és a Kaposvári Sportiskola úszói — eredményesen működik. A búvárúszók közül többen tagjai a magyar válogatottnak, az idei ifjúsági Eu- rópa-bajnokságról pedig Kovács László aranyéremmel tért haza. A magyar bajnokságokon a legjobbak között van a klub. Az úszók is jól szerepelnek a hazai erőpróbákon, a serdülőváiogatottba is bekerült közülük Szemző András. Kovács Lászlótól, a búvárúszók edzőjétől hallottuk a következő történetet. A sportág magyar válogatottjának szövetségi kapitánya meglátogatta őket, majd a medencét meglátva perceken át a kezét szorongatva gratulált. „Ebben a vízben kétszeres bravúr a teljesítményetek” . Az itteniek pedig tudták: ennél rosszabb is jöhet. És jött is. Megszűnt az állami támogatás A múlt évig állami támogatásból működött az uszoda. Az idén azonban ez megszűnt, s így a DRV-re maradt a három fürdő (Kaposvár, Igái és Csokonyavisonta) üzemeltetési költsége: ez 1990-ben 40 millió forint volt. Az uszodák országszerte az önkormányzatokhoz kerültek, s a vízművállalat is igyekezett ezeket átadni. Május 1-jétől az igali és a csokonyavisontai önkormányzat át is vette a létesítményeket, a kaposváriak viszont máig sem. Bóta Lászlótól, a DRV megyei üzemigazgatóságának vezetőjétől megtudtuk: az'első három negyedévben 35 milliót költöttek a fürdőkre, a bevételük viszont csak 6,1 millió forint volt. Ez utóbbi a bérköltségeket sem fedezte. Támogatást kértek a várostól, de semmit nem kaptak. Ezt követően takarékossági intézkedéseket vezettek be: csökkentették a nyitvatartási időt, 30 százalékkal emelték a belépők árát, dolgozókat bocsátottak el. így körülbelül kétmillióval sikerül az év végére csökkenteni a veszteséget. A sportolók viszont bajba kerültek. A 6 óra helyett 9 órai nyitás a reggeli, a korábbi zárás pedig az esti edzések elmaradását jelentette. Kétség- beesetten fordultak a vízműhöz és az önkormányzathoz, hiszen egész éves munkájuk került veszélybe. Újabb tárgyalások, majd egy hónap elteltével megszületett a megállapodás a két intézmény között: a nyitva tartási többlet- költségeket kifizeti a város (200 ezer forint), és (csak) a sportolók számára az év végéig visszaáll a régi rend. Mi lesz jövőre? Ami már biztos: a DRV nem üzemelteti tovább az uszodát 1992-ben. Szeretnék átadni a városnak, de ha nekik nem kell, úgy privatizálni fogják. Ebben az esetben viszont korántsem biztos, hogy jövőre itt bárki is úszhat. Csak néhány lehetőség a sok közül: diszkó, éjszakai bár, masszázsszalon lehet a fürdőből. Ezt majd az a vállalkozó dönti el, aki megszerzi a tulajdonjogot. Ha így lesz, az úszó- és búvárúszósport megszűnik, s a közelmúltban a Bartók iskolában indított úszóosztály is szárazra kerül. Ha pedig valaki úszni szeretne, marad neki a nyár, amikor kimehet a Desedára vagy a Balatonra. Többször foglalkozott már a közgyűlés az uszoda ügyével, dönteni viszont még nem sikerült. Vannak, akik az átvétel mellett, mások viszont ellene vannak. Az utóbbiak nyilván az üzemeltetés költségeitől „fáznak”. Nem véletlen, ugyanis csak a medencébe töltött víz ára hetente negyvenezer forint. Szita Károly alpolgármestertől kérdeztük, hogy mit tesznek a városatyák a jelenlegi helyzetben. — Levelet írtunk a kormánynak, amelyben központi segítséget kértünk az uszodákat üzemeltető településeknek. Választ még nem kaptunk. — Mi lesz akkor, ha nem lesz állami támogatás? — Véleményem szerint egy megyei jogú város nem maradhat uszoda nélkül, tehát mindenképpen át kell vennünk. Ebben a kérdésben azonban a testület dönt. — Ha a város tulajdonába kerül a fürdő, mit tesznek azért, hogy a lakosságot ismét ide csalogassák? — A legnagyobb gond a vízminőség, ezen kellene javítani. Mielőbb egy vízforgató berendezést kell(ene) beépíteni, ami a szabadtéri ötven- méteres medence vízét is tisztítaná. Ezzel a strandot is vonzóbbá tennénk nyáron, így növekednének a bevételeink. A költségek csökkennének, hiszen így évente egyszer kellene csak feltöltenünk a medencéket. A tiszta víz jelentené az igazi vonzerőt, a rendszeres vendégek pedig kedvezményes áron válthatnának bérletet. Epilógus Az alpolgármester álláspontjával egyetértünk: Kaposvárnak igenis szüksége van a fürdőre. Végezetül még egyet: az oly sokat emlegetett (Nyu- gat-)Európában mindenütt az önkormányzatok tartják fenn az uszodákat, s ez sehol nem jár anyagi áldozatok nélkül. Pedig arrafelé (is) jól meggondolják, hogy mire adják a pénzt. Kele János Tévé-mérközést játszik a Bányász Elég egy pillantást vetni a tabellára, hogy kiderüljön: rangadót játszik ma a Siófoki Bányász a Hungária-körúton. Mindkét együttesnek tizenhárom pontja van, s a dobogós helyezés szempontjából nagyon fontos e bajnoki pontok gyarapítása. A két csapat eddigi mérlege egyáltalán nem hízelgő a siófokiakra nézve, sőt! Bajnoki mérkőzésen a Bányász még sohasem tudta megverni a fővárosiakat. Illés János ügyvezető elnök szerint ez lesz az első, mert a sportvezető nagyon bízik csapata újabb sikerében. Az újpestiek elleni hajrá megmutatta, hogy vert helyzetből is képes fordítani a gárda, s játékosainak egyéni képessége még a viszonylag gyengébb csapatjáték mellett is eredményhez vezethet. Bár a hétközi válogatott mérkőzésen Duró és Fischer könnyebb sérülést szenvedett, előreláthatóan mindketten ott lesznek ma is a játéktéren. A tervezett csapat: Bíró — Keszeg, Zare, Olajos — Máriási, Meksz, Fodor, Duró, Wolf — Gregor, Fischer. A cserepadon Brakszatórisz, Kolovics, Varsányi, Kirch- mayer és Kámán foglal helyet bevetésre készen. Nem tört meg a jég Szolnoki Vegyimüvek- Kaposvári Tungsram 3-1 (-13, 4, 11, 6) Kaposvár, városi sportcsarnok, 100 néző. V.: Békési, Szekér. Szolnoki' Vegyiművek: Pajkos, Karavajeva, Kovácsné, Bordás, Kmézics, Süllyösné. Csere: Sipos, Gergelyfi. Edző: Vasicsek János. Kaposvári Tungsram: Sán- tosiné, Zalavári, Ónodi, Gosz- tonyi, Varga K., Tuba. Csere: Barta, Csepregi. Edző: Simonná Kutas Zita. A játszmák alakulása: 1. játszma: 5-1 (I), 5-5 (!), 6-8, 7-11, 13-13, 13-15. 2. játszma: 2-4, 6-4 (I), 15- 4 (H). 3. játszma: 1-4 (!), 8-4 (!!), 11- 6, 12-11, 15-11. 4. játszma: 3-0, 7-2, 8-5, 12- 6, 15-6. A mérkőzés egyes időszakaiban változatos, időnként érdekes mérkőzést hozott a Szolnok elleni találkozó. Az első játszmában a kaposváriak gyorsan talpraálltak, és jó mezőnymunkával, hatásos sáncmunkával lelkesedésük révén biztosan nyerték a szettet. Az első játszma sikere nem billentette helyre a csapat önbizalmát, s így játékuk felemássá vált. A mérkőzés további szakaszában az első szettben látott nehéz helyzetek jó megoldásait könnyelműségek és figyelmétlensé- gek révén gyorsan feledtették > i Sántosinén nem múlott (Kovács Tibor felvétele) a kaposvári játékosok kisszámú híveikkel. A szolnokiak sem játszottak csúcsformában, de jobban akarták a sikert, és a játszmák döntő momentumaiban mindig összpontosítani tudtak. A- Tungsram egyre inkább elbizonytalanodott, így főként a második és a negyedik játszmában tálcán kináíta fel a szettgyőzelmet ellenfelének. Több odafigyeléssel — és az első játékrészben csillogtatott erényekkel — megnyerhették volna a mérkőzést a kaposváriak. Jók: Süllyösné, Kmézics, Bordás, illetve Sántosiné, Ónodi. Jutási Róbert „Játszmá(ka)t nyerni Kaposváron!” Padovában járt a Somogy SC Meglehetősen szűkszavú tudósításokat közöltek csak a napilapok az olasz Petrarca Padova és a Kaposvári Somogy SC CEV-Kupa mérkőzéséről. Az eredményen és a szettarányokon kívül jószerivel nem is igen lehetett mást megtudni a szerda esti találkozóról. Csütörtökön a késő esti órákban érkezett haza Olaszországból a kaposvári együttes. Másnap reggel tudtuk utolérni telefonon Laszczik Iván edzőt, aki újabb információkkal szolgált lapunknak. — Kedden mintegy 13 órányi autóbuszozás után érkeztünk meg a mérkőzés színhelyére, s még aznap este 9 órakor másfél órás átmozgató jellegű edzésen vettek részt a játékosok. Másnap, szerdán, 11 órakor újabb (egyórás) edzés szerepelt a programban, a mérkőzés pedig este 8.30-kor kezdődött. Egy hatalmas — a magyar röplabdacsapatok számára teljesen szokatlan —, 5000 személyes sport- csarnok volt a találkozó színhelye, és a mérkőzésre mintegy 500, 600-an voltak kíváncsiak. — Hogyan állt fel a Somogy SC? — Luksys, Bürüs, Demeter, Kántor, Mészáros és Pásztor kapott helyet a kezdőcsapatban, csereként pedig Czotter lépett pályára. — Milyen játékerőt képviseltek az olaszok? — A kezdő hatosukban három olyan játékos is szerepelt, akik tagjai voltak a világbajnoki címet szerzett olasz válogatottnak. Rajtuk kívül még egy honosított, argentin játékos, valamint már a világválogatottban is szerepelt brazil, illetve egy sokszoros szovjet válogatott alkotta a Padova kezdőcsapatát. Hogy egyébként Olaszországban mennyire megbecsülik és tisztelik a jó röplabdázó- kat, arra csak egy példa: a Petrarca Padova szovjet idegenlégiósa évente mintegy 200 000 dollárt (!) keres. Ez nagyjából 15 millió forintnyi összegnek felel meg. — Milyen volt a találkozó? — Az olaszok hihetetlenül gyorsan, és ami náluk alapvető követelmény, pontosan játszottak: állandóan hibázásra kényszerítették a kaposvári játékosokat. Az első szettben ráadásul igencsak megilletődöttek voltak Pásztorék; ennek az lett az eredménye, hogy egyetlen pontot sem tudtunk szerezni. A második játszmában aztán szerencsére feloldódott a feszültség, s meg is lett az eredménye. Jól tartotta magát a csapat: csak a végén ment el a szett. A harmadik, utolsó játszmában tulajdonképpen ugyanaz történt, mint a másodikban. — Kinek a játékával elégedett? — A litván idegenlégiósunk, Luksys és a csereként pályára lépett Czotter teljesítményével vagyok elégedett. A második és a harmadik játszmára Kántor is feljavult. — Hogyan tovább? — Érezhetően elfáradt a csapat, s ez a Padova elleni találkozón kiütközött. Most pihenünk, majd hétfőn kezdjük meg újból a munkát. Hogy mit várok a szerdai visszavágótól? Elsősorban jó játékot; nagy küzdelemre szeretnénk kényszeríteni az olaszokat, s játszmát (játszmákat) nyerni. Ez az olasz együttes nagyon jó, de nem verhetetlen. Hangsúlyoznám azonban, hogy nekünk a hazai bajnokság a legfontosabb. Két nappal később, pénteken a MALÉV elleni bajnokin már egyedül csak a győzelem az elfogadható eredmény a csapattól. Fenyő Gábor Lehetséges, hogy újabb „pofon” éri a tavaly és tavalyelőtt is bajnokságot nyert, az idén azonban csak bukdácsoló Újpesti TE-t...? Szerdán tartotta elnökségi ülését a Magyar Röplabda Szövetség, ahol is Sinka László főtitkár meglehetősen szokatlan hangvételű levelét ismertették, amelyet Rádi Gyulához, a Játékvezetői Testület elnökéhez címzett. Sinka László főtitkár többekkel együtt ott volt a múlt pénteken játszott Újpesti TE-Kazincbarcikai Vegyész találkozón, ahol erősen vitatható játékvezetői ítéletek segítették csak a bajnokcsapatot a győzelemhez. (Mint ismeretes, az Újpest öt játszmában nyert, méghozzá úgy, hogy az utolsó játszma 17-16 lett.) A főtitkár arra kéri levelében a JT elnökét, hogy vizsgálja ki a mérkőzésen történteket, mivel — nemcsak az ő egyedüli véleménye szerint — a játékvezetők bizonytalanságai (részrehajlásai?) miatt vesztett a Kazincbarcika Újpesten. Sportszerető középiskolások, figyelem! A Középiskolások Szövetsége az idei tanévben is megrendezi városi vándorkupáját, a KÖSZ-VB-t. Ezen a középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok indulhatnak, legyen az iskola-, osztály-, évfolyamcsapat, vagy csak egyszerűen baráti kör. A középiskolás csapatok férfi és női kispályás labdarúgásban, valamint röplabdában és kosárlabdában mérhetik össze erejüket. A dobogós helyen végzett csapatok pénzjutalmazásban részesülnek, de külön jutalmazzák a leghangosabb szurkolótábort is. Nevezni november 15-ig lehet a Középiskolások Szövetsége (Kaposvár, Szent Imre utca 14.) címén.
