Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

1991. november 2., szombat SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Egy amerikai zenész és egy angol jogász döbbenetes vádjai A CIA gyilkoltatta meg John Lennont! Új vizsgálatot követel „a po­litikai merényletek szakértőjé­nek” tekinthető Don McLean amerikai muzsikus az egykori Beatles-sztár, John Lennon meggyilkolása ügyében — adja tudtul a szenzációs hírt a Springer Külföldi Sajtószolgá­lat (SAD). Lennont — aki most lenne 51 éves — 1980. december 8-án lőtte le New York-i ott­hona előtt az amerikai Mark Chapman. — Lennon meggyilkolása mögött sokkal több rejlik, mint Chapman, aki egy jelentékte­len kis fickó — jelentette ki Londonban McLean. — Azt ál­lították róla, hogy elmebeteg, és 20 évre börtönbe dugták. Az senkinek sem tűnt fel, hogy Chapman munkanélküli volt, mégis rendszeres jövedelme volt. Vajon honnan? McLean szerint John Len­nont az amerikai titkosszolgá­lat gyilkoltatta meg. Attól tar­tottak, hogy Lennon az ameri­kai ifjúságra gyakorolt nagy befolyásával „megrontja” az Egyesült Államok fiatalabb nemzedékeit. McLean nem áll egyedül ezzel a meggyőződésével. Fenton Bresler angol jo­gász-publicista könyvében ugyancsak a CIA-t tette fele­lőssé a gyilkosságért. Szerinte az ügy indítéka az volt, hogy Lennon visszatérését az aktív politizáláshoz a washingtoni hatalom veszélyesnek tekin­tette. Bresler nyolc évig tartó ku­tatómunkája során beszélt a Lennon-gyilkosságot vizsgáló akkori bizottság vezetőjével. Az azóta nyugdíjba vonult At- rhur O' Connor bűnügyi fel­ügyelő elmondta, hogy Chapman a kihallgatás alatt úgy viselkedett, „mint akit tele­tömtek kábítószerekkel vagy hipnotizálták, esetleg mindket­tőt megtették vele”. Bresler még azt sem tartotta elkép­zelhetetlennek, hogy Chap­man magát a gyilkosságot is hipnózis útján kapott pa­rancsra hajtotta végre. „Egy befolyásos csoport határozta el azt, hogy talál egy alkalmas fickót, aki eltünteti Lennont a politikai színpadról” — állítja Fenton Bresler. A kérdés: Don McLean és Fenton Bresler egymástól független, de meghökkentően egybecsengő vádjai elegen- dőek-e ahhoz, hogy több mint egy évtized után felújítsák a vizsgálatot a megrázó gyil­kosság ügyében? Ferency-Europress Szeret-e még? Holtomiglan...Holtodiglan... Ugye ismerős a szöveg? Mint ahogy ismertek azok a közhe­lyek is, amelyek dalban vagy csak egy sóhajban rögzítik: elmúlt a szerelem. Ez a teszt, persze játékos formában, arról szolgáltat bizonyítékot, hogy tartós-e az ígért nagy szere­lem. A kérdésekre csupán két­féle válasz adható: igaz vagy nem igaz. Az igaz válaszokat kell számolni. 1. Örülök, ha ajándékot adok Neki és ezt jó érzéssel is fogadja. 2. Minden lehetségest meg­teszek azért, hogy élvezhesse az intim együttlétet. 3. Még mindig izgató szá­momra. 4. Csak vele tudok élni. 5. Elképzelhetetlen, hogy a gyerekeinket csak egyikünk nevelje. 6. Sohasem ellenkezem, ha valamit kér. 7. A kétszínűsködés nem az én formám. 8. A szabadságot nélküle is jól eltöltőm, nem fog hiá­nyozni. 9. Mindig érdekeltek a mun­kahelyi problémái. 10. Nincs jelentősége, hogy ki a győztes a kettőnk közti vi­tában. 11. Nekem ő a legjobb bará­tom. 12. Az ellentéteket úgy ol­dom fel, hogy ne maradjon tüske egyikünkben sem. 13. Mindig kerülöm, hogy sajnáltassam magam. 14. Ha külön programja van, nem csinálok ügyet. 15. A kívánsága parancs, s ezt mindig teljesítem. Értékelés: minden igaz vá­lasz 1 pontot ér. 8-15 pont között: Ugyanúgy szereti, mint az első napon. Ebből az is kiderül, hogy a szenvedélyt a kölcsönös megbecsülés váltotta fel. Le­het, hogy ez éppen az ön ér­deme. Akár önfeláldozóan is igyekszik kerülni mindent, ami rombol, ami szétszakít. 4-7 pont: Még él a szere­lem, ha nem is boldogságfor­rásként. Már nem mindig sike­rül megőrizni az együttléthez oly fontos nyugalmat. Válasz­út előtt áll; őszintén meg kel­lene beszélniük a kapcsolat alakulását. Menteni, ami még menthető. 1-3 pont: Válságban, ha már nem a csőd bizonyossá­gában él. A nagy szerelem már a múlté. Ami hiányzik, az a kölcsönös vonzalom. Ha eddig nem történt meg, gon­dolja át, hogy érdemes-e foly­tatni, egy szépnek indult kap­csolat romjain élni. Hiszen jön egy másik nagy szerelem, ta­lán a nagy Ő... Kaposváron az EDDA Mintegy 15 éves múltra te­kint vissza az EDDA, s 12 év óta az élvonalban van. Utolsó nagylemezük Szélvihar cím­mel jelent meg. Az együttes­ben tagcsere volt- az idén, mert a régiek azt hitték, hogy Amerikában rájuk várnak a rockerek. Tévedtek, és azok is, akik azt hitték, hogy nem áll újra talpra az együttes. Talpra állt, s több mint hetven sikeres előadása volt. A Pataky Attila, Gömöry Zsolt, Donászi Tibor, Kun Pé­ter és Kicska László alkotta társulat november 4-én 19 órakor mutatkozik be a kapos­vári Latinca művelődési köz­pontban, ahol az utolsó nagy­lemez számait és az elmúlt másfél évtized legsikeresebb dalait éneklik. Banda Zoltán rejtvényrovata A Kapossystem Kft ajándékával Az október 19-én megjelent rejtvényünk helyes megfej­tése (a képek sorrendjében): Csepregi Éva, Sylvester Stal­lone, Zalatnay Sarolta, Bogdán Csaba, Lukács Erzsi és Szi- kora Robi. A nyertes pedig Budai Zsuzsa nágocsi olvasónk. Gratulálunk! Harangszó és gyertyafény Az eddig közölt könnyed fejtörők után ma az emlékezés­nek szenteljük rejtvényünket. Rockzenészek olyan dalait elevenítjük föl, amelyek az elhunyt pályatársak iránti kegye­letből születtek. Danny Mirror Elvis Presleyre emlékezett, Balogh Ferenc Ó című dalában Máté Péterre, a P. Box együttes pedig Radics Bélára gondolt annak idején A zöld, a bíbor és a fekete című szerzeményében. Nemcsak zenészbarátokrój íródtak könnyűzenei felvéte­lek; a Karthago együttes egyik legnagyobb slágere a Rek­viem volt, amelyet egy rajongójuk halálára írtak. Fiatal életek felfelé ívelő pályáját végzetes tragédia törte meg 1986-ban és 1989-ben. Részletet idézünk két olyan dalszövegből, amely a két tragikus sorsú fiatalnak állít emlé­ket. 1. Szavak szúrnak a szívbe, és a szépség se véd. Senkitől sem védi őt a tizenhat év. Át kos áldása űzi. Elsötétül a fény. És a harang most érte szól, de már nem válaszol. (A szépek szépe balladája) 2. Volt egy fiú, egy régi jó barát. Közös volt minden ólomkatonánk. És mi úgy nőttünk fel, Ahogy az utca nevelt. Pofonok hátán, lányok oldalán. (Gyertyák a síron) Megfejtésként írjátok meg, hogy kiért szól a harang, kiért égnek a gyertyák! Továbbá várjuk a két fiatal emlékét balla- disztikusan megidéző együttes és előadó nevét. Megfejté­seket 12-ig fogadunk el, eredményt pedig 16-án hirdetünk. TELEVIDEÓ! Legpontosabb TOP-listájá- ért ezen a héten Vörös Lajos fonói olvasónké a háromszori ingyenes kölcsönzés lehető­sége. Levelünket hamarosan megkapod, amellyel jelent­kezhetsz a TELEVIDEÓ ka­posvári márkaboltjában (Somssich Pál u. 2.). Marcali, figyelem! A marcali ifjúsági és szolgál­tató iroda elköltözött. A Posta­köz 1 -bői „átrakta” székhelyét a Rákóczi u. 9-11. szám alatti városháza udvari épületébe. Változatlan szolgáltatásai mel­lett tehát itt, az 53-as számú helyiségben várja a fiatalokat.---------------- ----,_______, Új telefonszáma: 11-819/25. amennyit tudsz, de csak akkor válsz igazán nagy emberré, amikor a firkászok vagy a ra­jongók rendszeresen feltúrják a szemetedet.” — Madonna Rovatszerkesztő: Tamási Rita Pop pletykák „Kedvelem Lady Dit! Ő is éppen olyan erős személyi­ség, mint én. S lentről jutott fel ilyen magasra!” — Madonna „Jövőre indulok az elnökvá­lasztáson! Komolyan, minden képességem megvan hozzá!” — Frank Zappa „26 évesen még mindig szűz vagyok. Lehet, hogy túl­zott követelményeket állítok a férfiak elé?” — Brooke Shields „Romantikus alkat vagyok. Ezért Tómnak (Cruise) időről időre szabályosan randevúra kell hívnia.” — Nicole Kidman KerfishfitR7 annvi npnzt Leányok kérték Nem egy nagy kaland, ha csöng a telefon. Még az sem, ha a vonal másik végén — az egyik a,szerkesztőség — van valaki. És beszél. Gyakrabban az üveg(nem)visszaváltás, ámokfutó autósok magyaráz­zák e telefonokat, ritkábban — na, jó: először — a Happy End Band együttes. Nem. Nem követtek el semmit. Hacsak nem annyit, hogy „jól muzsikálnak” — lega­lábbis így vélekedik a zene­karról egy Munkácsys osztály, illetve annak nevében egy kis hölgy. Kérésének, miszerint szeretnének olvasni a csapat­ról, örömmel teszünk eleget. Csanádi György, az együt­tes énekes-basszusgitárosa nagyot néz, amikor beavatom: beszélgetésünk egy osztály­nyi leányzó óhajának köszön­hető. — Mégis, kik ők? — Elma­radhatatlan kérdését a helyé­ben én is feltettem volna. — Neveket sajnos nem tu­dok mondani... — Végülis előfordult pár­szor, hogy egy buli után oda­jöttek hozzánk, és címeket, te­lefonszámokat adtak meg — kezdi Csanádi György. — Úgy látszik, a fiatalok vevők a számainkra. Ne tessék zavarba jönni, ha valaki esetleg nem ismerné a Happy End Band-et. Magam sem voltam ezzel másképp. Az oka egész egyszerűen ab­ban keresendő, hogy eddig nemigen hallattak magukról. Már, ami a középiskolai nagy­sikerű bulikat illeti. — Sokáig csak haknizni jár­tunk, csak a „halvány, őszi ró­zsák" és a „bugyitestvérek” tették ki a repertoárunkat. Majd felelevenítettük a 60-as, 70-es évek zenei világát, elő­vettük a régi Creedence-, Be­atles-, Illés-, Ómega-nótákat. Beigazolódott, hogy a fiata­loknak tetszik ez az irányzat. — Miben látod ezeknek a zenéknek az erejét, értékét? Hiszen manapság más dívik a tinivilágban. Hepi — nem egy emtévé — Nézd, amire te gondolsz, az egy meglehetősen kötött ritmusú, egysíkú zene. De nemcsak ez, az MTV-s zene kell a fiataloknak, a bulik erről tanúskodnak. Őrület, micsoda jókedv, ellazulás kíséri ezeket, a gyerekek jól érzik magukat, és ez a lényeg. Egyszerűen az egész hepi. Csanádiék — mint mondja — nem a múlt héten születtek. Mondhatni, nem mai gyere­kek. Mégis, a középiskolai bá­lok őket igazolják: Fertály Jó­zsef (billentyűs — zenekarve­zető), Kováts Sándor (gitá­rok), Deutsch István (dobok), és beszélgetőpartnerem isme­rik a hepi-érzést. És képesek — igényes zenével — átadni azt. Azt hiszem nincs más hátra, mint megkongatni a harango­kat: november 15-én (még szervezés alatt ugyan, de vár­hatóan) Happy End Band mu­zsika az Oktatási Központban. Balassa Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom