Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-28 / 279. szám

1991. november 28., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Folyamatosan dolgoznak a kaposvári Építőipari Szakközép- iskola diákjai iskolájuk átalakításán és az új épületeken. Az idén egy hattantermes oktatási szárnyat készítettek el, most az építőmesteri tanműhelyen dolgoznak. Fotó: Kovács Tibor MINDENT VAGY SEMMIT VOLT EGYSZER EGY HÚSKOMBINÁT . Nagybajom: Elkeserítő jövőkép Nagybajom és a vele egy csónakban evező Jákó — képle­tesen szólva — szerencsésen partot ér év végéig annak elle­nére, hogy — a példánál maradva — veszélyes hullámverést okozott az általános iskola nem kellően megalapozott költség- vetése. — Öt millió forinttal terveztek kevesebbet a kelleténél. Át­csoportosításokkal azonban sikerült helyrebillenteni az egyensúlyt — mondta dr. Ulrich Károly körjegyző. Az intézmények fejlesztésére, beruházásra vajmi kevés ju­tott. Jákóban óvodára, iskolára és ívóvíz bázis létesítésére , Nagybajomban utakra, járdákra, II. világháborús emlékmű fel­állítására sikerült pénzt előteremteni. A körjegyző arra a kérdésre, milyenek a jövő évi kilátások, azt válaszolta: elkeserítő évnek néznek elébe. Meg is indo­kolta, miért: — Öt százalék dologi, és tíz százalék bérautomatizmust engedélyeznek jövőre. Ezzel számolva azt mondthatom, tra­gédia lesz a gazdálkodásban. Azt már most látni, hogy jelentősebb beruházásra, felújí­tásra gondolni sem lehet. Úgy fest, már annak is örülni kell, ha a működőképességet sikerül fenntartani. (Szegedi) SOS-telefon­Előre menekülés helyett a csődöt választották — Marad az ördögi kör szolgálat Kaposváron Dr. Pallér Endre, a mező- gazdasági termelők érdekvé­delmi szövetségének, s egy­ben a legnagyobb hitelező szövetkezetnek az elnöke tá­jékoztatott azokról a tárgyalá­sokról, amelyeken a hitelező pénzintézettel közösen keres­tek lehetőséget arra, hogy az eddigi hitelezők pénzükhöz jussanak, és a termelési fo­lyamat is megindulhasson. — Csődeljárás vagy pers­pektíva?— idézte a tanácsko­zás egyetlen kérdését Pallér Endre, és megválaszolta: egyetlen lehetőség a hús­kombinát előre menekülése. Előre menekülni csak terme­léssel lehet, tehát a hitelezők mondjanak le követelésük feléről, és azt tőkehányad­ként vigyék be a részvény­társaságba. Ezzel szemben a vállalat vezetése vállalja jobb pénzügyi áttekinthetősége ér­dekében a korábbi szervezeti egység visszaállítását. Pék Károly, az OKHB me­gyei igazgatóságának munka­társa sem tudott magyarázatot adni arra, hogyan halmozód­hatott fel ekkora adósság az elmúlt két évben. — Ezt az üzemet bűn nem működtetni, de vesztesége­sen üzemeltetni méginkább — mondta, majd hozzátette: — Ha nincs a termelői oldalról konszenzus, akkor az ügy nem mozdulhat el a holtpont­ról. A bank csak közös kocká­zatvállalásra hajlandó. Schmidt Ottó, a húskombi­nát képviselője ismertette az új vezetés koncepcióját. El­hangzott, hogy 3,7 milliárd fo­rintos exportlehetőség is van, amelyet a Terimpex vállalattal egyeztetettek. A múltról szólva kijelentette: azért juttat­ták ilyen mélypontra a céget, hogy könnyebb legyen privati­zálni. Ő is megállapította, hogy csak kölcsönös bizalom hozhat megoldást. Dr. Pallér Endre még egy­szer idézte a javaslatot: ha a termelők igent mondanak, ak­kor követelésük felét, azaz 175 millió forintot és annak kamatait a húskombinát kifi­zeti, a banknál is törlesztve 270 milliónyit adósságállomá­nyából. Mindezt az OKHB által nyújtandó export-előfinanszí­rozási hitelből. A vita során erősen meg­oszlottak a termelői vélemé­nyek. Sokan firtatták a tulaj­donos, az állam felelősségét, elfeledkezve arról, hogy hova­tovább kritikus a költségvetés hiánya. A vitavezető hiába próbálta megértetni: a csődel­járás során teljesen bizonyta­lan, hogy a sor végén álló termelő, termelők megkapják pénzüket. Mégis a teljes köve­telés kielégítése mellett sza­vaztak a megjelentek. Megbí­zottjuk utolsó erőfeszítésként megpróbál az országos Vá­góállat- és Hús Terméktanács vezetőjénél „tőkeinjekciót” szerezni a termelői lét fenntar­tására. A feldolgozó sorsa, úgy látszik, megpecsételődött. Január 1-jével kötelezően megindulhat ellene a csődeljá­rás... Volt egyszer egy hús­kombinát? Mészáros Tamás (Folytatás az 1. oldalról) Az öngyilkosság megelőzé­sének egyik fontos kommuni­kációs eszközének tartják a te­lefonszolgálatot — mondta tá­jékoztatójában dr. Kézdi Ba­lázs kandidátus, a pécsi Janus Pannoius Tudományegyetem tanárképző karának pszicho­lógiai tanszékvezetője, aki el­mondta, hogy a lelki válság­ban szenvedők közül kerülnek ki legtöbben az öngyilkosok. Hazánk vezet az öngyilkos- sági statisztikában — állapí­totta meg. Éppen ezért fontos, hogy Magyarországon újabb lehetőség kínálkozik az SOS élet telefonszolgálat beindítá­sára Kaposváron. Az önpusztítás módozatai közt említette az öngyilkosság mellett az alkoholizmust és az önpusztító életmódot is. Ä telefonáló névtelenségbe burkolózhat, ám nem marad személytelen, hiszen közlése­iből a szakemberek következ­tethetnek azokra az okokra, amelyek a lelki krízist okozták. A kaposvári megyei kórház pszichiáter szakfőorvosa, dr. Boldizsár Ferenc elmondta, hogy a pszichiáteri ellátást is segíti a telefonos szolgálat, hiszen nemcsak a kábelen ke­resztül juthatnak információk­hoz a szakemberek a keze­lésre szorulókról, hanem a segítés személyes kapcso­lat-kiépítésre is lehetőséget ad. (Horányi) Dobraverték az atádi honvédségi lakásokat A katonák tavaly búcsút mondtak Nagyatádnak. Egyedül a Magyar Honvédség büntetésvégrehajtási intézete maradt itt, no meg az üres kaszárnyák, a leromlott szolgálati laká­sok és a parlagon heverő lőterek. Az utóbbiak hasznosítá­sára már korábban kiírtak egy pályázatot, de csupán Hóka- malom, az egykor harckocsi gyakorlásra és robbantásra használt terület iránt volt érdeklődés. A Kaszói Erdészet szeretné ezt erdősíteni. Erről még min­dig nem született döntés, mint ahogy arról sem, hogy mi lesz a Nagyatád és Tarany közötti egykori lőtérrel. Annyi azon­ban bizonyos, hogy a hátra­hagyott 380 lakást valamikép­pen hasznosítani kell. Ezek közül 198-at dobravertek. Er­ről tájékoztatták tegnap este az érdekelteket a helyőrségi klubban, ahol Juhász Illés ez­redes, a Magyar Honvédség Elhelyezési Főigazgatósága lakáselhelyezési irodájának helyettes vezetője elmondta, hogy az épületek állagának felmérésével az Urbsz Kft-t bízták meg, amely közremű­ködik a lakások eladásánál is. December 3-tól ez a cég fo­gadóórákat tart a városban. A pontos időpontról a helyőrségi klubban lehet érdeklődni. A kft dolgozóinak bőven lesz dolga, mert a tegnap esti viharos hangulatú tájékoztatóból is ki­derült, hogy nem mindenkinek tetszenek az ajánlatok. Pedig jól járhatnak azok, akik most is szolgálati lakásban laknak az Aradi, illetve Koch Róbert ut­cában. Nekik nagyon nagy kedvezményeket nyújtanak. Á nyugdíjasoknak például csak egy havi törlesztő részletet kell letenniük, s a bérleményt évi 3 százalékos kamattal magukénak tudhatják. Az üre­sen álló lakásokra pályázatot írnak ki, természetesen az kapja meg, aki többet ígér, ám elsőbbséget élveznek a kato­nák, a nyugdíjasok és az öz­vegyek. A lakások ára négy­zetméterenként tizenkilenc és huszonkétezer-ötszáz forint között változik. Aki nem képes arra, hogy ennek a feltételnek is eleget tegyen, de jóhiszemű lakáshasználó, az maradhat a lakásban mint bérlő. A lakások megvásárlásához felhasznál­hatók lesznek a kárpótlási je­gyek is. Elmondták, hogy a közeli napokban mindenki kap egy kérdőívet, s ezek alapján ka­rácsonyig alá lehet írni a vég­leges szerződéseket. Előtte érdemes érdeklődni a költsé­gek felől az Urbsz Kft-től, amely a legendák ellenére nem nyerészkedni akar a honvédségi lakások értékesí­tésén, hiszen mindössze egy százalék bonyolítási költséget kap. Nagy Jenő Hatvanegy milliót fordítottak segélyre Kaposváron A pénz elfogyott, a támogatás marad A kaposvári közgyűlésen hangzott el a vészjelzés: elfo­gyott a megyei jogú város se­gélykerete. Mivel a testület a 31 napirendi pont miatt időza­varba került, a polgármester azt javasolta, hogy az interpel­lációkra, a felmerült közér­dekű kérdésekre később (írásban) válaszoljanak. A kérdés kapcsán fordul­tunk Ottóné Bene Ibolyához, a Kaposvári Önkormányzati Hi­vatal gyámügyi csoportvezető­jéhez, és arról érdeklődtünk, men'nyi segélyt adtak az idén a kaposvári polgároknak. Elmondta, hogy október vé­géig 61 millió forintot fizettek ki a rászorulók támogatására. Ebből egyebek mellett felnőt­tek rendkívüli szociális segé­lyezésére és rendszeres szo­ciális segélyre 10-10 milliót, (összesen 20 milliót), gyámü­gyi rendszeres nevelési se­gélyre 22 millió 500 ezer forin­tot fordítottak. Az első segélyezési formá­nál átlag 2 ezer, a másodiknál 5 ezer 360 forint jutott egy-egy alkalommal a jogosultaknak. Á gyámügyi rendszeres nevelési segélynél gyermekenként 1450 forintot fizettek ki. Ennél kevesebb nem lehet ez a tá­mogatás. Az idén segélyekre kifizetett összeg nagyobb a tavalyinál. Már a költségvetés elkészíté­sekor is többet terveztek az előző évinél. Évközben újabb összegek igénylésére kény­szült a gyámügyi csoportve­zető. Ennek ellenére kiürült ez a kassza. Ennek főként az az oka, hogy nehezzebbé váltak az életkörülmények, sokan kény­szerülnek arra, hogy az ön- kormányzattól kérjenek támo­gatást. — Nem csak a kaposvári önkormányzat jutott ebbe a helyzetbe — mondta Dr. Kéri Lajos, az önkormányzati hiva­tal közigazgatási igazgatója. Éppen ezért a Népjóléti Mi­nisztérium lehetőséget nyúj­tott arra, hogy az önkormány­zatok pályázat útján újabb pénzekhez jussanak. Kapos­vár élt a lehetőséggel, és pá­lyázott. Az értesülések szerint Ka­posvárnak nagy esélye van arra, hogy pályázatát elfogad­ják, és újabb pénzhez jusson. Az igazgató ehhez még hozzáfűzte: ha ez nem sike­rülne, akkor sem kellene le­mondani az év hátra lévő ré­szében a rászorulók segélye­zéséről. Ugyanis pótkeretből mintegy másfél millió forintot biztosítanak erre a célra. (Szegedi) Newton-kupa Somogy 15 általános is­kolájának legtehetségesebb matematikusai, fizikusai és számítástechnikusai mérték össze tudásukat a balaton- boglári Mathiász János Szakközépiskolában. Ma­tematikából a balatonföld- vári Somogyi Éva, fizikából a lengyeltóti Horváth Kata­lin, számítástechnikából a somogyvári Vaskó András lett az első. A díjakat — értékes köny­veket — a városi önkor­mányzat ajánlotta fel. A Newton-kupát a bala- tonlellei általános isko­la őrizheti 1992 novembe­réig. Podányi' Judit a ba- latonlellei iskola matema­tika-fizika szakos tanára — munkája jutalmául —, kü- löndíjban részesült. L. S. További tengődés... ÖNKORMÁNYZAT VAN — JEGYZŐ NINCS Mint azt lapunk 19-i számá­ban megírtuk — több hónap után —, ismét működőképes a tengődi önkormányzat, ugyanis érvényes volt az idő­közi polgármester- és képvise­lőválasztás második fordulója. Az új összetételű testület november 22-én tartotta első ülését, amelyen többek között arról döntöttek: elfogadják-e Benedek Katalin jegyzőnőnek az azonnali hatállyal beadott lemondását Vincze László polgármester a következőket mondta: — Testületünk egyhangúlag elfogadta a jegyzőnő lemon­dását és hozzájárult ahhoz, hogy áthelyezéssel a nemes­vidi önkormányzathoz kerül­jön. Lemondását Benedek Kata­lin azzal indokolta annak ide­jén, hogy az a testület, amely őt kinevezte, már nem műkö­dik, s ezért inkább távozik. Úgy gondolom, hogy távozá­sához nagymértékben hozzá­járult a községünkben az utóbbi egy évben kialakult za­varos helyzet is. — Most mihez kezdenek? — A polgármesteri hivatal szakember nélkül nem ma­radhat. A képviselő-testület úgy döntött, hogy azonnal meghirdeti az üres jegyzői ál­lás betöltését. K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom