Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

1991. november 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Megemlékezés három évtizedről Dr. Széles Gyula: „...a jövő urai akarunk lenni.” (Folytatás az 1. oldalról) Utalt a gyakorlattal való sokoldalú kapcsolatra, a to­vábbképzésekre és Széche­nyit idézve hangsúlyozta: az egyetemi kar töretlen törek­vése, hogy a jövőt szolgálja. Az idei állattenyésztési tudo­mányos napok ezért válasz­totta központi témájául az Eu­rópába vezető út megvitatá­sát. A tudományos ülés első előadója dr. Németh Gyuláné, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak helyettes államtitkára volt. Az agrártermelés külgazda­sági lehetőségei, az európai közösséghez való csatlakozá­sunk kapcsán elmondta, hogy a magyar nemzetgazdaság számára létkérdés a külkap- csolatok szélesítése. Utalt arra, hogy az agrár- gazdaság korábban is szá­mottevő szerepet játszott kül­gazdaságunkban, s ennek je­lentősége az idén sem csök­kent. Az, hogy éppen a napokban sikerült „tető alá hozni” az Eu­rópai Közösségben a társulási szerződést, ez újabb lehető­séget, egyben igen nagy kihí­vást is jelent. Az agrártermékeknek vi­lágméretű versenyben kell megmérettetniük, s hogy győzzék a versenyt, annak ér­dekében sok belső intézke­désre van szükség. Többek között igen nagy szerepe van az oktatásnak, a kutatásnak. Dr. Alois Basler, a német Mezőgazdasági Szövetségi Kutatóintézet piackutatási in­tézetvezetője azokról az esé­lyekről szólt előadásában, me­lyekre számíthat a közös pia­con a magyar mezőgazdaság — természetesen ha sikerül megfelelnie különböző feltéte­leknek. Ő is — mint szinte va­lamennyi előadó - a verseny- képességgel összefüggésben kiemelte a vállalkozói szabad­ság fokozásának jelentőségét, az átalakuláshoz szükséges bankrendszeri és intézmény­rendszeri változások szüksé­gességét. Dr. Varga Gyula, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet fői­gazgató-helyettese és dr. Csullag József, a kaposvári kar docense azokat az agrár- gazdasági kérdéseket ele­mezte, melyekkel alapvetően számolni kell az Európai Gaz­dasági Közösségben. Dr. Varga kifejtette, hogy a követ­kező nyolc év, amikor várha­tóan teljes jogú tagja lehet ha­zánk a közös piacnak, a fel­zárkózás szakasza, amely csak látszólag hosszú idő, mert az elvégzendő feladato­kat tekintve igen csak rövid. Dr. Csullag azokról a várható változásokról is szólt, melyek előreláthatóan mind hazánk­ban, mind a közös piac orszá­gaiban a következő években bekövetkeznek. Dr. Heinrich István a német Mezőgazdasági Szövetségi Kutató Intézet üzemgazdasági intézetének igazgatója már szorosabb szakmai témával, a minőségi vágómarha-termelés kilátásaival foglalkozott. A tudományos igényű elő­adásokat tegnap délután élénk vita követte. Este szak­embertalálkozóval zárult a rendezvény. Vörös Márta Sokszálú kapcsolat Kaposvár vendége volt a lengyel nagykövet (Folytatás az 1. oldalról) — Nagykövet úr, honnan a magyar nyelvismerete? — Magyarországon jártam általános iskolába. A harma­dikat és a negyediket a máso­dik kerületi Általános utcai ál­talános iskolában végeztem, az ötödiket a Marcibányi té­ren. Édesapám az önöknél konszolidációs időknek neve­zett időkben nagykövetségünk kereskedelmi attaséja volt. Sokáig nem jártam itt, de vol­tam vendégelőadó magyar egyetemen is. Tizenhárom hónapja tartózkodom ismét Magyarországon. A nagykövet kapásból idézte, hogy mikor foglalták el a törökök Kaposvár várát, s mikor vették vissza azt a csá­szári csapatok. Pedig tudo­mányos kutatásainak ez még csak része sem volt. A nagy­követ a tizenhetedik század­dal foglalkozott, s a lengyel­erdélyi kapcsolatokról írta dol­gozatát a második világhábo­rúig terjedő időszakról. A ma­gyarországi lengyel menekül­tekről sokat tud, de ez nem volt soha kutatási területe. — Én úgy gondolom — mondotta —, hogy azt az idő­szakot alaposan át kell tanul­mányozni. Szabados Péter polgár- mester ígéretet tett arra, hogy ha valaki kutatni akar e témá­ban a somogyi levéltárban se­gítik majd ebben. A nagykövet kíváncsi volt arra is, hogy a politikai pár­tokból hány van Kaposváron és Somogybán, ezeknek mi­lyen a jelentőségük. A pol­gármester válaszát meghall­gatva elmondta, náluk is sok­féle párt működik. Most öt próbálkozik azzal, hogy kor­mányt alakítson. Részletesen elemezte, hogy a két ország politikai megmozdulásai kö­zött milyen eltérések vannak. A nagykövet — a magyar­lengyel történész vegyes bi­zottság társelnökeként is — elmondta, hogy december kö­zepén tudományos tanácsko­zást tartanak hazánkban, amikor 1956 lengyel és ma­gyarországi eseményeit akar­ják összehasonlítani. A vendégek ezt követően a városban tettek sétát. Szaba­dos Péter mondta: Magyaror­szágon másféle struktúra ala­kult ki, mint a többi országban. Mi Budapest-centrikusak va­gyunk, de be akarjuk bizonyí­tani, hogy él és létezik a vidék is. Színházunkról, táncegyüt­tesünkről, a tavaszi fesztiváli elképzelésekről beszélt. A lengyel nagykövet azzal búcsúzott, hogy csak rövid időre jött Kaposvárra, de min­denképpen visszatér ide. Nagy Jenő Kaposvár is vár menekülteket (Folytatás az 1. oldalról) A megyei rendőrkapitány­ság illetékesétől tudtuk meg, hogy lapzártáig nem történt különösebb esemény a hatá­ron. Barcsot nem ajánlják ha­tárátkelőnek. A túlsó oldalon még csak ideiglenes a fegy­vernyugvás. A határőrség hét­főn este feloldotta a kamion- forgalom korlátozására pén­teken hozott intézkedéseket, mert a röszkei és a tompái ha­tárátkelő nem bírta a megnö­vekedett forgalmat. Az említett két átkelőhelyen 30 órás vára­kozás alakult ki, s ezért kény­szerült a korlátozások enyhí­tésére a határőrség. Az autó­buszok azonban továbbra sem vehetik igénybe kifelé a drávaszabolcsi, a barcsi, az udvari és a hercegszántói ha­tárállomást. N. J. Három milliónál többet érő kitüntetések A legtöbb munkanélküli a mezőgazdaságban van (Folytatás az 1. oldalról) Talán nem véletlen, hogy ezután került sor a megye fo- galkoztatási helyzetének meg­tárgyalására. Rózsavölgyi Ist­vánnak, a Megyei Munkaügyi Hivatal igazgatójának tájékoz­tatójából kitűnt, hogy So­mogybán a munkanélküliek száma az év elejéhez viszo­nyítva 288 százalékkal növe­kedett, október végére elérte a tízezret. A további kilátások sem ígérnek semmi biztatót. Különösen rossz a helyzet az agrárágazatban és a fiatalok körében. Az igazgató a javu­lást a gazdaság teljesítőké­pességének növekedésétől, a vállalkozások élénkítésétől várja. Véleménye szerint szükség van a szociális háló megteremtésére, a közhasznú munkák kiterjesztésére, az önkormányzatok fokozottabb együttműködésére, újabb tör­vényekre. Több képviselő olyan jogszabályok megalko­tását sürgette, amelyek egy­részt fellendítik a gazdaságot, másrészt kezelhetővé teszik a munkanélküliséget. Dr. Gye- nesei István hangsúlyozta: a kormány mellett a helyieknek is van tennivalójuk. A megyé­ben jelentős segítséget nyújt­hat egyebek között a Vállalko­zási Központ, amely decem­ber 5-én kezdi meg munkáját. A vállalkozások helyzetéről Jákli Péter megyei főjegyző adott tájékoztatást. Az ered­ményekről és a gondokról szólva elmondta: a külfölddel való jó együttműködés ered­ményeként Ausztriában két­ezer magyar állampolgár fog­lalkoztatására nyílik lehető­ség. A közgyűlés elutasította a megyei kórház pótigényét, amelyet a beázás miatt hasz­nálhatatlanná vált műtéti tömb megjavításához kért. A fő­jegyző bejelentette: decem­berben a kórház építési gond­jait is előidéző IMS-technoló- gia miatt keletkezett összes problémát napirendre tűzik. A közgyűlés támogatásáról biztosította a hétfőn demonst­rációt tartott nyugdíjasok kö­vetelését. A közgyűlés elnöke bejelentette: megvizsgálják, hogy a petícióban foglaltak közül mit lehetne helyben or­vosolni. Ugyancsak támogatta a közgyűlés a Csiky Gergely Színházért alapítványt, Dr. Ki­rály István javaslatára dr. Gyenesei Istvánt delegálta az alapítvány kuratóriumába. (Szegedi) Véget ér-e a tójástánc? Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság hételejei ülésén mérsékletre intették a tojásár megállapításában a ter­melőket, a forgalmazókat. Ugyanakkor december 31-éig en­gedélyezték a tojás behozatalát. Véget ér-e a tojástánc? Nyáron a tojás ára alig érte el a két forintot. Akkor még a tavalyi termésű, drága kukoricából, takarmánygabonából ké­szült tápot etették az állománnyal, s a háztáji tyúkok napi „termése” is jóval drágább volt, mint a fogyasztói ára. Nem csoda hát, hogy elment a termelői kedv, vészesen lecsökkent a tojóállomány. Mára mintegy 200-300 ezerrel kevesebb tyúk van, s a piacról mintegy 20 millió tojás hiányzik. A szakembe­rek egybehangzó véleménye szerint ma a szerény nyereség- tartalmú termelői tojásár 6-6,50 forint. A Tojástermelők Szövetsége tiltakozott ugyan az import engedélyezése ellen, Bábolna sajáftermelésű és szovjet im­porttojással akarja napokon belül 7 forint alá szorítani a tojá­sárakat. Somogybán már évekkel ezelőtt felszámolták baromfiága­zatukat a gazdaságok, s utolsó mohikánként a gyékényesi termelőszövetkezet a minap hirdette meg „letojatott” állomá­nyának végkiárusítását. Ezzel végképp tojásimportáló megye lettünk, ha eltekintünk a háztáji termeléstől. Sokan emlékeznek még a tavalyi hagymaháborúra. Az el­szabadulni látszó árak letörésére lengyel importból érkezett 15 forintért a pörköltalapanyag a miskolci, a salgótarjáni pi­acra. Két hét múlva a kaposvári piacon már a hazai föld ter­metté hagymával azonos áron, kilónként 30-35 forintért csípte szemünket. Ugyanez lesz a tojástánc vége is? M. T. Telefon, öregek napközi otthona, parabolaantenna Háromfai tervek Háromfa munkaképes korú lakosainak nagyobb része Nagyatádon — üzemekben, intézményekben — dolgozik, a kisebb része pedig a terme­lőszövetkezetben találja meg a megélhetését. Alig akad olyan család, ahol ne egészí­tenék ki keresetüket a háztáji­ból. Sajnos ezen az ezer la­kost számláló településen is van már munkanélküliség: 30 körül van az állástalanok száma. A község mégis fejlő­dött. Ezt jelzi az agarévi falu­részben lévő betemetetlen gázvezeték csatornája is. — A gáz bevezetésének öt­lete már évekkel ezelőtti — mondják a község vezetői. — A képviselő-testület és az ap­parátus több alkalommal talál­kozott a lakossággal, hogy együttesen hányjuk-vessük meg a bevezetéssel kapcsola­tos tennivalókat, oszlassuk el a tévhiteket. A beruházás az év tavaszán kezdődött el, s a lakásoknak mintegy felében — 170-175 házban —, vala­mint az önkormányzat intéz­ményeiben és a tsz épületei­ben már ott van a gázvezeték és a készülékek. A lakosság­nak nem kis teher ez a beru­házás: átlagosan 54 ezer fo­rintba került. Ebből most 19 ezer forint áfát visszatéríte­nek. A Baratintól Agarévig hú­zódó gerincvezetékre később bárki rácsatlakozhat, ha vál­lalja a költségeket. Az önkormányzatnak újabb fejlesztési tervei is vannak. Első helyre sorolják a telefon- hálózat fejlesztését: szeretné­nek egy olyan vonalat kiépí­teni, amellyel a távhívóháló­zatba kapcsolódhatnak be. Indokolt az iskola tetőszerke­zetének a felújítása is. Tart a felmérés az öregek napközi otthona létesítésével kapcso­latban. Elképzeléseik szerint a művelődési ház egyik klub­termét rendezik be erre a célra. A művelődési ház tete­jére rövidesen parabolaan­tenna kerül. Vajon miből tudnak ilyen eredményesen gazdálkodni? — Jelentős a tartalékunk az elmúlt évekből — mondta Papp Istvánná polgármester. — Áztán kihasználtunk min­den olyan ajánlatot, amelyet a központi szervek pályázati le­hetőségként kínáltak. Dorcsi Sándor (35 BANK A megbízható választás. OTP Bank, mint mindig. ORSZÁGOS TAKAREKPENZTAR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. (113014)

Next

/
Oldalképek
Tartalom