Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-25 / 276. szám

1991. november 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP —VÁLLALKOZÓKNAK 7 Hatvan-nyolcvanezer kis- és középvál­lalkozó működik ma Magyarországon. A semmihez képest sok, ahhoz kevés, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát ök állítsák elő. Milyen a helyzetük, milyen konfliktusokkal birkóznak, milyen intézke­désekre lenne szükség — az elmúlt hét második felében Kaposváron ezekkel a sorsdöntő kérdésekkel foglalkoztak a vál­lalkozók, s a hozzájuk kapcsolódó „háttér- intézmények” az első országos konferen­ciájukon. A nemzetgazdaság lényeges kérdéséről sokoldalú vitát folytattak a szakmai napokon. A kis- és középvállala­tok helyzetéről, a rendezvényen jelenlevő szaktekintély nyilatkozott lapunknak. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI POLITIKÁT AJÁNLANAK DR. PULAI MIKLÓS: A BANKSZÖVETSÉG EGYIK CÉLJA, HOGY A KOCKÁZATVÁLLALÁS MINÉL KISEBB LEGYEN A siker biztosítéka maga a vállalkozó Településszintű vállalkozásfejlesztés A vállalkozásfejlesztési szakmai napok egyik fontos témaköre a településszintű vállalkozásfejlesztés volt. Dr. Horváth Gyula, az MTA regionális kutatások köz­pontjának pécsi igazgatója volt ennek a szekciónak a vezetője. — Minden vállalkozás va­lamilyen közigazgatási egy­ségben, tehát valamilyen tele­pülésen működik — mondta. — A vállalkozások szempont­jából a települési környezet rendkívül differenciáit. A vál­lalkozások nagy része ma Magyarországon Budapestre és a fővárosi agglomerációra épül. A kft-k 53,2 százaléka például Budapesten és Pest megyében van, noha a né­pességnek csak 28,6 száza­léka él itt. Ugyanolyan nagy­fokú a koncentráció, mint ami­lyennel a hajdani területfej­lesztési politikának is szembe kellett néznie az ötvenes és a hatvanas években. Arra min­denképpen figyelni kell, hogy ezekből a centrumokból a pe­rifériák felé is áramoljon a vál­lalkozói készség. Nem vélet­len á koncentráció Sem, hi­szen ott a legjobbak a gazda­sági körülmények: van infra­struktúra, jók a közlekedési viszonyok, vannak a döntési centrumok, a pénzintézetek. Egy másik összefüggésre vi­lágít rá, ha a tízezer lakosra jutó kft-k számát vizsgáljuk az országban. Budapesten 30 körüli ez a szám és magas a Budapesttel és a Pest megyé­vel érintkező területeken is. Érdekes az is, hogy Somogy kedvező vállalkozási szituációban levő megye. Ennek két oka lehet. A Bala- ton-part, amely vonzza a vál­lalkozásokat, és — ezt ugyan egzakt adatokkal nem lehet bizonyítani — vélhetően a megyei önkormányzat vállal­kozásfejlesztési tevékeny­sége. Ez is közrejátszhat ab­ban, hogy Győr-Sopron, Bács-Kiskun és Csongrád megye mellett Somogy is ked­vező pozícióban van. — A vállalkozások ott bontakoznak ki, ahol erre a legjobbak a lehetőségek. De mi lesz a már eddig is ked­vezőtlen adottságú terüle­tekkel? — Mindig ott indulnak vál­lalkozások, ahol arra a legjobb lehetőségek vannak. Azonban rengeteg technika és megol­dási módozat van arra, hogy ezen változtassunk. A nyu­gat-európai vállalkozások te­rületi elterjedését vizsgálva kiderül például: pénzre, anyagi eszközökre és össze­hangolt intézményrendszerre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődni tudjanak a centrumtérségekben és a perifériákon. A szekció egyik ajánlása: regionális politikára lenne szükség az országban. Mégpedig olyanra, amely kö­zéppontba állítja a vállalkozá­sok fejlesztését, a gazdasági struktúrának és az ország te­rületi gazdasági szerkezeté­nek az átalakítását, és ezt egyértelműen a kis- és közép- vállalati szférának a fejleszté­sével oldja meg. A nyugati piacgazdaságok tapasztalatai mutatják, hogy más típusú vállalkozások fej­lődnek a különböző település- formákban, a városi illetve a falusi környezetben. Másfajta vállalkozások támogatására kell számítani egy depresz- sziós térségben és megint másra egy ki nem alakult struktúra esetében. Hosszú távon elképzelhető, hogy a hajdan falusias, kevébé iparo­sodott térségek vállalkozás- ösztönző politikával élvo­nalba kerülhetnek. Ezen az úton más helyzeti adottsággal indulnak el a du­nántúli megyék, mert koráb­ban kapcsolódtak be a nem­zetközi munkamegosztás bi­zonyos folyamataiba. Nem el­hanyagolható ebből a szem­pontból az Alpok-Adria Mun­kaközösség tevékenysége, amely már komoly gyakorlati tapasztalatokat is hozott. El­képzelhető, hogy ezek a köz­vetlen kapcsolatok méginkább erősödnek. A dunántúli me­gyékben a helyzet kedve­zőbbnek tekinthető. — Milyen lesz a szerepe a megyének, a megyei ön- kormányzatnak? — Az önkormányzatok sze­repe fontos a térség vállalko­zói képességének kibontakoz­tatásában, de az önkormány­zat csak egy plem a térség vállalkozási potenciáljában. A szerepe: szervező, informáló, koordináló. A célunk csak az lehet, hogy a vállalkozás ne csak regionális differenciáló erőként működjön, hanem di­namizáló lehessen. Ezért volna szükség arra, hogy ak­kor beépüljön a vállalkozás, a kis- és középvállalati szféra a kormány regionális politikai koncepciójába. — Ha nem lesz regionális kormánypolitika, akkor ösz­tönös lesz a vállalkozásfej­lesztés? — A spontán fejlődés ha­tása differenciáló. Tehát a centrum fejlődési perspektívái kedvezőbbek lesznek mint a periférikus térségek fejlesztési lehetőségei. Lengyel János Dr. Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára az első országos vállalkozói konferencián, Kaposváron, a vállalkozások finanszíro­zásával foglalkozó szekció­ülést vezette. A pénzintéze­tek szerepéről, törekvései­ről kérdeztük, s arról, hogy milyennek tartja a magyar ember vállalkozó kedvét? — Nemcsak azok lesznek most vállalkozók, akiknek kedvük, egyéb feltételük is van ehhez, hanem azok is, akik egzisztenciálisan más le­hetőséget nem látnak. Ez a fellendülő vállalkozói kedv olyan időszakra esik, amikor az ország egésze bajban van, a piac szűkül. Egy vállalkozó­nak viszont a legfontosabb a piac. Egyszóval: hazánkban a vállalkozáshoz a makrofeltéte- lek egyáltalán nem kedve­zőek. Énnek ellenére mégis sok a sikeres vállalkozás, s ez nemcsak a magyar ember vál- lalkozó-lelkületét tanúsítja, hanem azt is, hogy nehéz kö­rülmények között is tud sike­resen-működni. — Gyakori panasz, hogy nem vállalkozásbarát a mai környezet. Mi erről a véle­ménye? *— Meggyőződésem, hogy ez az intézet az előbb említett makro-környezetf körülmé­nyekből származik. Ha pél­dául a lakossági fogyasztás évről évre 4-5 százalékkal nőne, akkor ez sokkal jobb le­hetőséget adna egy vállalko­zás sikeréhez. Ezért igen lé­nyeges a vállalkozásfejlesztés szempontjából, hogy 1992 hoz-e fordulópontot, vagyis megáll-e a nemzeti jövedelem további csökkenése, mérsék- lődik-e az infláció? Ha ez be­következik, akkor egy csa­pásra kedvezőbbek lesznek a makrofeltételek. Igaz az is, hogy a jogi, igazgatási szabá­lyozás körülményes, a be­jegyzés lassú, és ezek a „rész­letek” teherként nehezednek az egész fejlődésre. Valójá­ban ezek az összetett okok keltik azt az érzetet, hogy a környezet nem vállalkozásba­rát. — A bankokat vállalkozá­soknak tartja? — Tulajdonképpen egy ha­jóban utazunk: a bank is vál­lalkozás, és akkor működik eredményesen, ha forrást tud teremteni és kihelyezni. Egyébként téves az a nézet, amely a vállalkozásfejlesztés legfőbb kérdésének a pénz­ügyi viszonyokat tekinti. — Miért? Ön szerint mitől függ egy vállalkozás sikere? — Döntően és alapvetően a vállalkozótól! Az az első és a legfőbb, van-e tehetsége, hozzáértése, felkészültsége, ötlete, tudja-e mit akar és ho­gyan akarja. Az összes többi „szereplő” csak helyzetbe hozhatja a vállalkozót. Sok máshoz hasonlóan a bank­szféra is csak mellékfigurája az egésznek. Olyanok, akik­nek helyzetet kell teremteni, hogy — úgymond — a csatár gólt lőhessen. — Új banktörvény szüle­tett a közelmúltban. Hogyan érinti ez a vállalkozókat vagy a vállalkozni szándé­kozókat? — A banktörvény egyik célja, hogy a kihelyezés stabi­litása minél nagyobb, a koc­kázatvállalás minél kisebb le­gyen. A hiteligények vizsgála­tánál a bankok a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy milyen célra, milyen garanciák mellett adnak hitelt. Úgy gondolom, hogy az üzleti terv vizsgálata — amelyre a hitelt kérik — alaposabb és szigorúbb lesz, a garanciákat is szigorúbban vizsgálják. — Tehát szigorítják a banki feltételeket. Ilyen kö­rülmények között milyen a vállalkozásfejlesztés lehe­tősége? — Két vonalon lényeges a fejlődés lehetősége. Az egyik, amikor nem elölről kell kez­deni a vállalkozást, hanem van már termék, piac és csak az új tulajdonosnak kell haté­konyabbá tenni a folyamatot. Ez pedig összefügg a privati­zációval. A megoldáshoz van­nak kedvezményes hitelfelté­telek is. Annak a vállalkozó­nak van és lesz sikere, aki eb­ben a nehéz helyzetben piacot tud teremteni magának. Az in­duló vállalkozók esetében ne­hezebb a helyzet; korlátozot­tak a kedvezményes hitelek is. Aki indulóként üzleti vállalko- zásbak*kezd, annak nagyon megalapozott tervre lesz szüksége. De lehetőség van! Úgy gondolom, ha jövőre sike­rül mérsékelni az inflációt, nő a nemzeti jövedelem, akkor ez lélektanilag is enyhít a mai fe­szültségeken és új lendületet ad a vállalkozásoknak. Vörös Márta AZ ALULINFORMÁLT VÁLLALKOZÁSA A BUKÁSÁHOZ VEZETHET „Rengeteg „kókler” jön az országba...” Az oktatás, a vállalkozáskultúra lehetőségeiről is szó esett az or­szágos vállalkozásfejlesztési szakmai napokon. A frakció veze­tője dr. Kapás Ferenc volt, a Ta­lent Kft ügyvezető igazgatója. — A vállalkozással kapcsolatos dolgokat tanulni kell, senki nem szü­letik zseniális vállalkozónak. A rend­szerváltás kellős közepén sok fel­nőttnek „öreg” korában kell megta­nulni, mit jelent a vállalkozás. Él egy széles vállalkozói réteg, amelynek nemigen kell tanítani a vállalkozást, hanem részben tőlük lehet tanulni azt. A külföldiek között rengeteg „kókler” jön az országba. Egy ilyen kicsi országba nem a legnagyobb profik jönnek, vagy csak kevesen. — Néhány évvel ezelőtt az a szó, hogy kft nagyon komoly körökben is a tolvajjal volt egyenlő. Ezért nem­csak az oktatásnak, hanem a szem­léletnek is meg kell változnia. Mun­katársammal, egy középiskolás tan­könyvet készítek új szabóképző kö­zépiskolai osztály indításához. A könyv a vállalkozói ismereteket tar­talmazza. Attól, hogy valaki a fizika professzora még a vállalkozó vevő lehet a szaktudására. Nem baj az sem, ha ez a profeszor vállalkozó­ként menedzselni tudja magát. — Mekkora a szerepe egy vál­lalkozás sikerében a vállalkozás­kultúrának? — Új fogalom ez. Magyarországon egy szekció címének inkább a vállal- kozás-kultúrálatlanságot kellene adni. Akinek nincsenek szakmai is­meretei, az sokkal nagyobb veszély­ben van, hogy tönkremegy. Hozzá­tartozna a vállalkozáskultúrához az is, hogy a vállalkozás privát szféra legyen minden tekintetben: szent és sérthetetlen, szabadon dolgozhas­son, nagyon határozott, stabil törvé­nyi keretek között. — A kisvállalkozások 25 száza­léka az első évben, 80 százaléka az első öt évben tönkremegy. Be­tudható ez az alulinformáltság­nak? — A vállalkozói információkra szükség van, ezt a piac bizonyítja. Az alulinformáltság tény, a vállalkozó a tartalomra figyel s csak azt köve­tően az információra. A sorrend nem érdekli, csak az: hol lehet olcsó hite­lekhez jutni? Nincsenek meg az in­formáció-áramlásához a technikai feltételek sem. Pedig lehet fontos in­formációkat átadni levélben, szóban, telefaxon is, nemcsak számítógépen keresztül. — Milyen eredményt vár a ka­posvári szakmai napoktól? — Az.állami hivatal képviselője azt mondta, a legnagyobb eredménynek azt tartaná, ha az itt elhangzottak alapján decemberben a kormány és a Parlament asztalára letennénk egy anyagot. Én, a vállalkozó ezzel elé­gedetlen lennék. Mi arra várunk, hogy a decemberben az asztalra tett információkat, a kéréseket, követe­léseket beépítsék a mindennapi programjukba azok, akiknek a dolga a vállalkozásorientáltság biztosítása. Tehát a siker a jövő évben. Például úgy, hogy az adó, a társadalombiz­tosítási járulék' a vállalkozóknak megfelelően miként változik, ha va­lóban vállalkozásbarát lesz a politikai környezet. Tóth Kriszta Fotó: Lang Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom