Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-25 / 276. szám
1991. november 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP —VÁLLALKOZÓKNAK 7 Hatvan-nyolcvanezer kis- és középvállalkozó működik ma Magyarországon. A semmihez képest sok, ahhoz kevés, hogy a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát ök állítsák elő. Milyen a helyzetük, milyen konfliktusokkal birkóznak, milyen intézkedésekre lenne szükség — az elmúlt hét második felében Kaposváron ezekkel a sorsdöntő kérdésekkel foglalkoztak a vállalkozók, s a hozzájuk kapcsolódó „háttér- intézmények” az első országos konferenciájukon. A nemzetgazdaság lényeges kérdéséről sokoldalú vitát folytattak a szakmai napokon. A kis- és középvállalatok helyzetéről, a rendezvényen jelenlevő szaktekintély nyilatkozott lapunknak. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI POLITIKÁT AJÁNLANAK DR. PULAI MIKLÓS: A BANKSZÖVETSÉG EGYIK CÉLJA, HOGY A KOCKÁZATVÁLLALÁS MINÉL KISEBB LEGYEN A siker biztosítéka maga a vállalkozó Településszintű vállalkozásfejlesztés A vállalkozásfejlesztési szakmai napok egyik fontos témaköre a településszintű vállalkozásfejlesztés volt. Dr. Horváth Gyula, az MTA regionális kutatások központjának pécsi igazgatója volt ennek a szekciónak a vezetője. — Minden vállalkozás valamilyen közigazgatási egységben, tehát valamilyen településen működik — mondta. — A vállalkozások szempontjából a települési környezet rendkívül differenciáit. A vállalkozások nagy része ma Magyarországon Budapestre és a fővárosi agglomerációra épül. A kft-k 53,2 százaléka például Budapesten és Pest megyében van, noha a népességnek csak 28,6 százaléka él itt. Ugyanolyan nagyfokú a koncentráció, mint amilyennel a hajdani területfejlesztési politikának is szembe kellett néznie az ötvenes és a hatvanas években. Arra mindenképpen figyelni kell, hogy ezekből a centrumokból a perifériák felé is áramoljon a vállalkozói készség. Nem véletlen á koncentráció Sem, hiszen ott a legjobbak a gazdasági körülmények: van infrastruktúra, jók a közlekedési viszonyok, vannak a döntési centrumok, a pénzintézetek. Egy másik összefüggésre világít rá, ha a tízezer lakosra jutó kft-k számát vizsgáljuk az országban. Budapesten 30 körüli ez a szám és magas a Budapesttel és a Pest megyével érintkező területeken is. Érdekes az is, hogy Somogy kedvező vállalkozási szituációban levő megye. Ennek két oka lehet. A Bala- ton-part, amely vonzza a vállalkozásokat, és — ezt ugyan egzakt adatokkal nem lehet bizonyítani — vélhetően a megyei önkormányzat vállalkozásfejlesztési tevékenysége. Ez is közrejátszhat abban, hogy Győr-Sopron, Bács-Kiskun és Csongrád megye mellett Somogy is kedvező pozícióban van. — A vállalkozások ott bontakoznak ki, ahol erre a legjobbak a lehetőségek. De mi lesz a már eddig is kedvezőtlen adottságú területekkel? — Mindig ott indulnak vállalkozások, ahol arra a legjobb lehetőségek vannak. Azonban rengeteg technika és megoldási módozat van arra, hogy ezen változtassunk. A nyugat-európai vállalkozások területi elterjedését vizsgálva kiderül például: pénzre, anyagi eszközökre és összehangolt intézményrendszerre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások fejlődni tudjanak a centrumtérségekben és a perifériákon. A szekció egyik ajánlása: regionális politikára lenne szükség az országban. Mégpedig olyanra, amely középpontba állítja a vállalkozások fejlesztését, a gazdasági struktúrának és az ország területi gazdasági szerkezetének az átalakítását, és ezt egyértelműen a kis- és közép- vállalati szférának a fejlesztésével oldja meg. A nyugati piacgazdaságok tapasztalatai mutatják, hogy más típusú vállalkozások fejlődnek a különböző település- formákban, a városi illetve a falusi környezetben. Másfajta vállalkozások támogatására kell számítani egy depresz- sziós térségben és megint másra egy ki nem alakult struktúra esetében. Hosszú távon elképzelhető, hogy a hajdan falusias, kevébé iparosodott térségek vállalkozás- ösztönző politikával élvonalba kerülhetnek. Ezen az úton más helyzeti adottsággal indulnak el a dunántúli megyék, mert korábban kapcsolódtak be a nemzetközi munkamegosztás bizonyos folyamataiba. Nem elhanyagolható ebből a szempontból az Alpok-Adria Munkaközösség tevékenysége, amely már komoly gyakorlati tapasztalatokat is hozott. Elképzelhető, hogy ezek a közvetlen kapcsolatok méginkább erősödnek. A dunántúli megyékben a helyzet kedvezőbbnek tekinthető. — Milyen lesz a szerepe a megyének, a megyei ön- kormányzatnak? — Az önkormányzatok szerepe fontos a térség vállalkozói képességének kibontakoztatásában, de az önkormányzat csak egy plem a térség vállalkozási potenciáljában. A szerepe: szervező, informáló, koordináló. A célunk csak az lehet, hogy a vállalkozás ne csak regionális differenciáló erőként működjön, hanem dinamizáló lehessen. Ezért volna szükség arra, hogy akkor beépüljön a vállalkozás, a kis- és középvállalati szféra a kormány regionális politikai koncepciójába. — Ha nem lesz regionális kormánypolitika, akkor ösztönös lesz a vállalkozásfejlesztés? — A spontán fejlődés hatása differenciáló. Tehát a centrum fejlődési perspektívái kedvezőbbek lesznek mint a periférikus térségek fejlesztési lehetőségei. Lengyel János Dr. Pulai Miklós, a Magyar Bankszövetség főtitkára az első országos vállalkozói konferencián, Kaposváron, a vállalkozások finanszírozásával foglalkozó szekcióülést vezette. A pénzintézetek szerepéről, törekvéseiről kérdeztük, s arról, hogy milyennek tartja a magyar ember vállalkozó kedvét? — Nemcsak azok lesznek most vállalkozók, akiknek kedvük, egyéb feltételük is van ehhez, hanem azok is, akik egzisztenciálisan más lehetőséget nem látnak. Ez a fellendülő vállalkozói kedv olyan időszakra esik, amikor az ország egésze bajban van, a piac szűkül. Egy vállalkozónak viszont a legfontosabb a piac. Egyszóval: hazánkban a vállalkozáshoz a makrofeltéte- lek egyáltalán nem kedvezőek. Énnek ellenére mégis sok a sikeres vállalkozás, s ez nemcsak a magyar ember vál- lalkozó-lelkületét tanúsítja, hanem azt is, hogy nehéz körülmények között is tud sikeresen-működni. — Gyakori panasz, hogy nem vállalkozásbarát a mai környezet. Mi erről a véleménye? *— Meggyőződésem, hogy ez az intézet az előbb említett makro-környezetf körülményekből származik. Ha például a lakossági fogyasztás évről évre 4-5 százalékkal nőne, akkor ez sokkal jobb lehetőséget adna egy vállalkozás sikeréhez. Ezért igen lényeges a vállalkozásfejlesztés szempontjából, hogy 1992 hoz-e fordulópontot, vagyis megáll-e a nemzeti jövedelem további csökkenése, mérsék- lődik-e az infláció? Ha ez bekövetkezik, akkor egy csapásra kedvezőbbek lesznek a makrofeltételek. Igaz az is, hogy a jogi, igazgatási szabályozás körülményes, a bejegyzés lassú, és ezek a „részletek” teherként nehezednek az egész fejlődésre. Valójában ezek az összetett okok keltik azt az érzetet, hogy a környezet nem vállalkozásbarát. — A bankokat vállalkozásoknak tartja? — Tulajdonképpen egy hajóban utazunk: a bank is vállalkozás, és akkor működik eredményesen, ha forrást tud teremteni és kihelyezni. Egyébként téves az a nézet, amely a vállalkozásfejlesztés legfőbb kérdésének a pénzügyi viszonyokat tekinti. — Miért? Ön szerint mitől függ egy vállalkozás sikere? — Döntően és alapvetően a vállalkozótól! Az az első és a legfőbb, van-e tehetsége, hozzáértése, felkészültsége, ötlete, tudja-e mit akar és hogyan akarja. Az összes többi „szereplő” csak helyzetbe hozhatja a vállalkozót. Sok máshoz hasonlóan a bankszféra is csak mellékfigurája az egésznek. Olyanok, akiknek helyzetet kell teremteni, hogy — úgymond — a csatár gólt lőhessen. — Új banktörvény született a közelmúltban. Hogyan érinti ez a vállalkozókat vagy a vállalkozni szándékozókat? — A banktörvény egyik célja, hogy a kihelyezés stabilitása minél nagyobb, a kockázatvállalás minél kisebb legyen. A hiteligények vizsgálatánál a bankok a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy milyen célra, milyen garanciák mellett adnak hitelt. Úgy gondolom, hogy az üzleti terv vizsgálata — amelyre a hitelt kérik — alaposabb és szigorúbb lesz, a garanciákat is szigorúbban vizsgálják. — Tehát szigorítják a banki feltételeket. Ilyen körülmények között milyen a vállalkozásfejlesztés lehetősége? — Két vonalon lényeges a fejlődés lehetősége. Az egyik, amikor nem elölről kell kezdeni a vállalkozást, hanem van már termék, piac és csak az új tulajdonosnak kell hatékonyabbá tenni a folyamatot. Ez pedig összefügg a privatizációval. A megoldáshoz vannak kedvezményes hitelfeltételek is. Annak a vállalkozónak van és lesz sikere, aki ebben a nehéz helyzetben piacot tud teremteni magának. Az induló vállalkozók esetében nehezebb a helyzet; korlátozottak a kedvezményes hitelek is. Aki indulóként üzleti vállalko- zásbak*kezd, annak nagyon megalapozott tervre lesz szüksége. De lehetőség van! Úgy gondolom, ha jövőre sikerül mérsékelni az inflációt, nő a nemzeti jövedelem, akkor ez lélektanilag is enyhít a mai feszültségeken és új lendületet ad a vállalkozásoknak. Vörös Márta AZ ALULINFORMÁLT VÁLLALKOZÁSA A BUKÁSÁHOZ VEZETHET „Rengeteg „kókler” jön az országba...” Az oktatás, a vállalkozáskultúra lehetőségeiről is szó esett az országos vállalkozásfejlesztési szakmai napokon. A frakció vezetője dr. Kapás Ferenc volt, a Talent Kft ügyvezető igazgatója. — A vállalkozással kapcsolatos dolgokat tanulni kell, senki nem születik zseniális vállalkozónak. A rendszerváltás kellős közepén sok felnőttnek „öreg” korában kell megtanulni, mit jelent a vállalkozás. Él egy széles vállalkozói réteg, amelynek nemigen kell tanítani a vállalkozást, hanem részben tőlük lehet tanulni azt. A külföldiek között rengeteg „kókler” jön az országba. Egy ilyen kicsi országba nem a legnagyobb profik jönnek, vagy csak kevesen. — Néhány évvel ezelőtt az a szó, hogy kft nagyon komoly körökben is a tolvajjal volt egyenlő. Ezért nemcsak az oktatásnak, hanem a szemléletnek is meg kell változnia. Munkatársammal, egy középiskolás tankönyvet készítek új szabóképző középiskolai osztály indításához. A könyv a vállalkozói ismereteket tartalmazza. Attól, hogy valaki a fizika professzora még a vállalkozó vevő lehet a szaktudására. Nem baj az sem, ha ez a profeszor vállalkozóként menedzselni tudja magát. — Mekkora a szerepe egy vállalkozás sikerében a vállalkozáskultúrának? — Új fogalom ez. Magyarországon egy szekció címének inkább a vállal- kozás-kultúrálatlanságot kellene adni. Akinek nincsenek szakmai ismeretei, az sokkal nagyobb veszélyben van, hogy tönkremegy. Hozzátartozna a vállalkozáskultúrához az is, hogy a vállalkozás privát szféra legyen minden tekintetben: szent és sérthetetlen, szabadon dolgozhasson, nagyon határozott, stabil törvényi keretek között. — A kisvállalkozások 25 százaléka az első évben, 80 százaléka az első öt évben tönkremegy. Betudható ez az alulinformáltságnak? — A vállalkozói információkra szükség van, ezt a piac bizonyítja. Az alulinformáltság tény, a vállalkozó a tartalomra figyel s csak azt követően az információra. A sorrend nem érdekli, csak az: hol lehet olcsó hitelekhez jutni? Nincsenek meg az információ-áramlásához a technikai feltételek sem. Pedig lehet fontos információkat átadni levélben, szóban, telefaxon is, nemcsak számítógépen keresztül. — Milyen eredményt vár a kaposvári szakmai napoktól? — Az.állami hivatal képviselője azt mondta, a legnagyobb eredménynek azt tartaná, ha az itt elhangzottak alapján decemberben a kormány és a Parlament asztalára letennénk egy anyagot. Én, a vállalkozó ezzel elégedetlen lennék. Mi arra várunk, hogy a decemberben az asztalra tett információkat, a kéréseket, követeléseket beépítsék a mindennapi programjukba azok, akiknek a dolga a vállalkozásorientáltság biztosítása. Tehát a siker a jövő évben. Például úgy, hogy az adó, a társadalombiztosítási járulék' a vállalkozóknak megfelelően miként változik, ha valóban vállalkozásbarát lesz a politikai környezet. Tóth Kriszta Fotó: Lang Róbert
