Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 21., csütörtök Útmutatók az önkormányzatoknak Megtakarított milliók Vízmüvet terveztet a társulás Az önkormányzatoknak ma még nincs olyan szakember- gárdájuk, hogy minden fejlesztési, szakmai kérdésben föl­készülten dönthessenek. Ezért van szükség a nyáron meg­alakult különféle társulásokra. Molnár István, a megyei ön- kormányzat gazdaságszervező és vállalkozási irodájának főtanácsosaként a vízügyi és kommunális társulás veze­tője. — A megyei közgyűlés a vízgazdálkodást az önként vállalt feladatai közé sorolta, az önkormányzati törvény ugyanis nem határoz meg kö­telező módon ilyen feladatokat a megyei önkormányzatok­nak. Tudjuk, hogy megnőtt a települések önállósága, így a vízgazdálkodásban is olyan feladatok hárulnak rájuk, ame­lyeket korábban a megyei ta­nács látott el. Egyik napról a másikra kapták ezeket, szinte át sem tekinthették, hogy mi a tennivalójuk, nem gondos­kodhattak szakemberekről stb. Ezért határozta el a me­gyei közgyűlés, hogy segíti a településeket a társulásokban tevékenykedő szakember- gárda révén. — Miben számíthatnak a települések a társulásra? — Megkeresésre vagy megállapodás alapján képvi­seljük az önkormányzatokat különféle fórumokon, például a vízdíjakkal kapcsolatos vitá­kon, a jogszabály-előkészíté­seken stb. Örülünk annak, hogy a Belügyminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Ví­zügyi Minisztérium a megyé­ben tartotta meg az úgyneve­zett próba vagyonátadást. A tapasztalatokat továbbadjuk a településeknek: milyen műve­ket vegyenek át, milyen for­mában és miként gondoskod­janak a vízmű, a szennyvízte­lep átvétele után a folyamatos üzemeltetetésről. Megpróbá­lunk új technológiákat felku­tatni, így például gazdaságo­san működő, a lakosság által megfizethető ivóvíz-, szenny­víztisztító rendszereket, majd segítünk ezek elterjesztésé­ben. — Honnan szerzik az in­formációkat? — Szoros a munkakapcso­latunk a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium­mal, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Aki ma tájékozottabb, az eredmé­nyesebben dolgozhat. Mi pe­dig továbbadjuk a friss infor­mációkat az önkormányza­toknak. — Milyen formában? — Eddig három útmutatót adtunk ki. Szerintem a belterü­leti vízrendezésről szóló a leg­jelentősebb. Ebből minden önkormányzat megismerheti, hogyan hárítsa el a vízkárt, ugyanis még egy hirtelen zá­por is zavart okozhat. Az út­mutató leírja a megelőző vé­dekezést, az esetlege helyre- állítást, sőt a kitelepítést, men­tést is rendkívüli helyzetben. Továbbra is készítünk útmuta­tókat az új jogszabályokról és technológiákról. — Sok településen még ma sincs egészséges ivóvíz. — A társulás vízműterveket is készíttet sok egyéb, így pél­dául szeméttelepterveken kí­vül. Mégpedig rövid határ­időre, nagyon méltányos költ­ségtérítésért. Jó példa erre Pusztakovácsi, ahol már kész a vízmű, pedig a nyáron kap­tuk meg a feladatot. A kivitele­zés közben arra is ügyelünk, hogy az önkormányzatok ne fizessenek az el nem végzett munkákért. Fölkérésre ver­senytárgyaláson veszünk részt. Abban segítünk az ön­kormányzatnak, hogy a leg­jobb megoldást válasszák ki elfogadható áron. Nem az ol­csót, mert az visszaüthet. Több millió forintot takarítanak meg az önkormányzatok egy-egy esetben, s abból a pénzből mást építhetnek a te­lepülésen. Folytathatom a sort a hatósági munkával. Elkészít­jük például a határozat terve­zetét, csak aláírás és pecsét kell alá. — Mi a legfontosabb fel­adatuk a jövőben? — Segítünk az önkormány­zatoknak a vagyonátadásban, majd a szolgáltatás megszer­vezésében. Ezután majd az önkormányzat állapítja majd meg a víz- és csatornadíjat. Nyilvánvaló, hogy a közgaz­dasági számításokon kívül a műszaki megoldásokat is fi­gyelembe kell venni, mert nagy többségben ez hatá­rozza meg a díjakat. A vízügyi és kommunális társulás szak­emberei ezután is önzetlenül segítenek a települések lakói­nak, az önkormányzatoknak. Bízom benne, hogy hasznát veszik a szakértelmünknek. S egyre többen, hiszen az eddigi 26 település társulásába újabb hat önkormányzat je­lentkezett. Lajos Géza Kis traktor Trabi-motorral Hon/áth Gábor és Trombitás Béla noszlopi esztergályos vál­lalkozókat régóta foglalkoz­tatta olyan traktorok elkészíté­sének a gondolata, amelyeket a szűkösebb anyagi körülmé­nyek között dolgozó gazdál­kodók is meg tudnak vásá­rolni. Célul tűzték ki, hogy megfeleljen azoknak a speciá­lis követelményeknek, ame­lyeket a különböző föld- művelési módszerek állíta­nak a munkagép elé. A kö­zelmúltban mutatták be első ilyen traktorukat; a három ton­náig terhelhető és hidrauliká­val három oldalra billenthető pótkocsi, karosszéria és az erőátviteli berendezés saját terveik alapján készült, a meghajtásról pedig egy két­ütemű Trabant-motor gondos­kodik. Képünkön: az első saját készítésű traktor. (MTI-fotó: Korbély Barnabás) Az MSZOSZ rendkívüli kongresszusa Kísérlet a társadalmi béke megőrzésére November 22-23-án rend­kívüli kongresszust tart az or­szág legnagyobb létszámú társadalmi szervezete, a Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége. Rövid idő — alig egy és háromnegyed év — telt el az előző kongresszus óta, de a munkavállalókat és szervezeteiket ért súlyos kihí­vások, a gazdaság és a társa­dalom elmélyült válsága, a szakszervezetek azóta szer­zett keserű tapasztalatai indo­kolják és sürgetik, hogy a szö­vetség legfelsőbb fórumán át­tekintse az érdekvédelem fő kérdéseit és a lehetséges vá­laszokat. Az 1990 márciusi kongresz- szus egy repedező szakszer­vezeti mozgalom képviselői­nek vitákkal, illúziókkal és tak­tikázgatásokkal terhes gyű­lése volt, és jónéhány megol­datlan kérdést hagyott a háta mögött. A mostani körülmé­nyek lényegesen mások: a szövetség élvezi a majd két­millió — egyáltalán nem for­mális — szakszervezeti tag támogatását, belső egysége erősebb, mint bármikor, tár­sadalmi presztízse emelkedő. Sajnos, ma a gazdasági anarchia és válság terhei alatt fuldoklik a munkásság, el­veszti perspektíváit az ifjúság és az értelmiség, a nyugdíja­sok lassan fizikai létük fenntar­tására sem képesek. Ezen a júniusi sztrájkfenyegetéssel kicsikart eredmények sem tud­tak érdemlegesen segíteni. Az MSZOSZ kongresszusa nyil­vánvalóvá fogja tenni: ez így nem mehet tovább, a munka- vállalók türelme elfogyott, egy lépésnyire a szakadéktól már nincs hova hátrálni, a kormány vagy tárgyalást kezd a mun­kások és alkalmazottak létfel­tételeit érintő kérdésekről, vagy elkerülhetetlenül a mun­kaharc keményebb eszközei következnek. A kongresszusi program­ban és mellékleteiben csak­nem 140 gazdasági követelés számlálható össze, a heti munkaidő csökkentésétől a fi­zetett ünnepek számának nö­veléséig, az államigazgatási adminisztráció mérséklésétől a kínálatbővítő gazdaságpoli­tikáig, a láthatatlan jövedel­mek adóztatásától a nemzet­közi egyezmények ratifikálá­sáig. Mindez hosszú időre nyújthatna a kormány és a parlament számára a jelenle­ginél sokkal hasznosabb el­foglaltságot. A kongresszus tárgyalási felhívása végső kísérlet a munkavállalók és a hatalom közötti egyensúly kialakítá­sára, a társadalmi béke meg­őrzésére. A hét végi rendkívüli kong­resszuson előreláthatóan az MSZOSZ most előbbre lép egy valóban európai stílusú szakszervezeti mozgalom kia­lakításában. Az igazi nagy kérdés azonban: mi követke­zik a kongresszus után? Nem sokkal később ez is eldől. Egerszegi László az MSZOSZ megyei képviseletének vezetője A falu • •• // • A S A jovoje a tét Vasárnap Balatonfenyve- sen is urnákhoz járulnak a vá­lasztópolgárok. A népszava­zás eredményeképpen elsza­kadtak Fonyódtól. Az immár újra önálló község lakossága több jelölt közül választhat polgármestert és képviselő- testületi tagokat. Nincs zajos választási kampány. A közsé­get csakis aktív és hiteles em­berek irányíthatják — hang­zott el a kívánalom azon a be­szélgetésen, ahol a Fenyve­sért Egyesület tagjai fejtették ki véleményüket a közelgő vá­lasztással kapcsolatban. — A mi községünkben csak az MDF-nek és az MSZMP-nek van tagsága, más politikai szervezet nincs. Többen úgy gondoltuk, hogy mégis tenni szeretnénk a kö­zösségért, de nem kívánunk belépni egyetlen pártba sem. Ezért hoztunk létre egy politi­kamentes egyesületet — mondta dr. Veress Zsolt kör­zeti orvos. így született meg a Fenyve­sért egyesület, amely elsősor­ban a közvetlen környezet vé­delmével, szabadidős prog­ramok szervezésével foglal­kozik. Egy évvel ezelőtt alakultak meg, és sikerrel aktivizálták a falu lakosságának egy részét. Több mint száz tagja van az egyesületnek. Céljaik politiká­tól mentesek, mindenekelőtt a Balaton-part, az ebből fakadó idegenforgalom, a lakókör­nyezet szépítése, építése ad munkát. — Eddig valóban csak a legközvetlenebb céljaink va­lóra váltásán dolgoztunk — mondta dr. Veress Zsolt. — Ám a mostani helyzet azt kö­vetelte, hogy az egyesületünk is állást foglaljon a község jö­vőjét meghatározó legfonto­sabb kérdésben. Ez a helyha­tósági választás. Úgy döntöttek, hogy nem indítanak önálló jelölteket, de támogatja azokat, akik vállal­ják a programjukat. Ezért tá­mogatják Lombár Gábor pol­gármesterjelöltet, valamint a képviselőjelöltek közül dr. Bó- dai József állatorvost, Fábián György iskolaigazgatót, ifj. Kalmár Lajos vállalkozót, Mázló Gyula agrárközgaz­dászt, Osváthné Kutrovácz Gyöngyi cukrászt, Schäfer András gépésztechnikust és dr. Veress Zsolt körzeti orvost. — Most ebben az időszak­ban az a legfontosabb, hogy a viszálykodás helyett a felada­tokra összpontosítsunk — mondta Lombár Gábor. — Va­lamennyi itt élő abban érde­kelt, hogy Balatonfenyves vonzó település legyen. Ki kell dolgozni a község fejlesztési koncepcióját. Korábban ugyan volt egy falugyűlés, de ezen viszonylag kevesen voltak. Az egyesületnek is az az érdeke, hogy a lakosság megismerje a jelölteket, ezért csütörtökön este 6 órakor a községházán lesz egy falugyűlés, ahol be­mutatkozhatnak a jelöltek. Itt mindenki elmondhatja a ter­veit, hogy a választópolgárok is megtudják: kit, miért érde­mes választani. Az lenne a szerencsés, ha a programok alapján adnák le voksukat a választópolgárok. Szinte lehetetlen felsorolni: mennyi mindent akar az egye­sület. Szóba került az üdülő­falu jellegének kialakítása, az ellátási gondok megoldása. Minden hozzászóló azzal fog­lalkozott: mi lesz a jövőben. Elhatározták, hogy az egyesület mindenképpen tá­mogatja majd az önkormány­zati testületet és a polgármes­tert. A választások eredmé­nyétől függetlenül dolgozik céljai megvalósulásáért. Az üdülőtulajdonosokkal együtt, a vállalkozókkal karöltve szer­vezik munkájukat, mert azt vallják: a falunak kell gazdag­nak lennie ahhoz, hogy a la­kosság is jól élhessen. Ha az önkormányzat is vállalkozik, akkor kevesebb lesz az adó­teher. A lehetőségeket ki kell használni, ezért törekszenek jó kapcsolat kialakítására az állami gazdasággal. Legyen közös cél, amiért fiatal és idős egyaránt tenni kész. A háttér­települések — Imremajor és Pálmajor — helyzetét is meg kell oldani. Fiatalos lendülettel sorolták a tennivalókat. Az első tettig, a célok megfogalmazásáig már eljutottak. Hogy ezek megva­lósulásához zöld utat kap­nak-e, azt a választópolgárok döntik el. (Lengyel) Alkalmassági vizsgálat lőfegyvertartóknak Kötelező megjelenés az orvosi és pszichológiai vizsgálaton A lőfegyvert — kézilőfegy­vert, lőszert, gáz- és riasztó- fegyvert — tartani szándékozó személy az engedély kiadása iránti kérelem benyújtása előtt, a tartási engedéllyel már rendelkező pedig meghatáro­zott időszakos, illetőleg so- ronkívüli egészségi alkalmas- sági vizsgálaton köteles meg­jelenni az orvosi alkalmassá­got vizsgáló illetékes szervnél. Többek között ezt írja elő a népjóléti miniszter 22/1991. (XI.15.) számú rendelete, amely november 18-án ha­tályba lépett. Előírásai szerint az érintett személyeket két (I., II.) alkalmassági csoport va­lamelyikébe kell sorolni attól függően, hogy a lőfegyvert munkaköréből eredően vagy sport-, valamint önvédelmi célból tartja, illetve szándéko­zik tartani. A rendelet mellék­lete 14 pontban sorolja fel a lő­fegyver megszerzését és tar tását kizáró egészségi okokat Ilyenek például az eszmélet vesztéssel járó bel- és idegy gyógyászati kórkép, a látás nagyobb mértékben korlátozc szembetegségek; az alkoho lizmus és narkománia; szemé lyiségzavarok és az elmebe tegség bármely formája. Az orvosi alkalmasság vizsgálatot első fokon az ille tékes üzemi, illetve körzeti or vosok, a pszichológiai vizsgá latot az Országos Munka- é Üzemegészségügyi Intézet ál tál felkért szaklaboratóriumot* másodfokon pedig más mec határozott szervek végzik. A vizsgálatokért az alka massági csoportba való besc rolástól függően különbőz igazgatási szolgáltatási díjat i kell fizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom