Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-04 / 258. szám
1991. november 4., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kistenyésztők nagy lehetőségei Tervek és terhek Egyesületben a kertek barátai Buzsáki holnap Kötelező feladatok, alacsony normák (Folytatás az 1. oldalról) Céljuk a szakmai továbbképzések megszervezése, a megyei termékbemutatók során való megméretés. Úgy szervezik tovább a mozgalmat, hogy a kertbarátkörök az adott térség szellemi, szakmai és gazdasági katalizátorai legyenek. Dr. Jasinka János hangsúlyozta: — Ki kell kapcsolnunk a minden hasznot lefölöző, termelői méltóságot megalázó kereskedelmi láncolatokat. Nem a nagy szavaké, hanem a tisztességes üzleti termelésé a jövő. A megyei rendezvényen felszólalt dr. Gyúró Ferenc egyetemi tanár, a Kertbarát Szövetség, valamint a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke is. Rámutatott, hogy a hazai ellátás és az exportlehetőségek kihasználása érdekében racionális egységeket kell létrehozni, ahol a szakosodás adná a biztonságos termelés és értékesítés lehetőségét. Berkes Sándor, a TESZ megyei elnöke kiemelte a mozgalom közösségformáló hatását. Erre hosszú távon is nagy szükség van. Dr. Jáki István, a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetségének munkatársa hozzászólásában utalt arra, hogy a kertbarátmozgalom tagjai is lehetnek tagok az érdekvédelmi szövetségben. Ez azért is fontos, mert az érdekvédelem mellett az országos marketinghálózat kialakításában is segíthetnek a mozgalomnak. (Mészáros) Szeretnék építeni a buzsáki művelődési házat — tudtuk meg Knézics István polgár- mestertől. A nagyteremből Lő- rincz Ferenc tervei alapján tornaterem lesz, az emeleten testépítő klubot és szakköri helyiségeket alakítanának ki. 146 iskolás és 76 óvodás érezhetné jól magát és a felnőtt valamint az ifjúsági sportkör tagjai is itt tarthatnák foglalkozásaikat. A Kaposterv tervei alapján hat butikot építtet a központban az önkormányzat, és már megszületett a gázbevezetés tanulmányterve is. Csiszta- puszta ivóvízhálózatának kialakítására jövőre nyújtja be pályázatát a polgármesteri hivatal. Az a legnagyobb gondunk — jegyezte meg Knézics István —, hogy alacsony az a normatíva, amelyet a kormány a kötelező feladatokra biztosít. Emiatt magas, és több fajta helyi adót kell kivetnünk. Ez azért is sajnálatos, mert a falu lakosságának hatvan százaléka idős ember. Kénytelenek az 5 ezer forintos nyugdíjasokra is ugyanolyan kommunális adót kiróni, mint akinek 20 ezer forint — vagy annál jóval több — a havi bevétele. Nagyobb hangsúlyt kellene a szociális gondoskodásra fektetni, de nemigen van rá pénzük. Fájó pont, hogy Fonyód után „másodikak” a munkanélküliségben. 1896 lakosból 78 állás nélküli. 10-en a közhasznú munkával keresik kenyerüket... L. S. A szénhalomnál csak az ára magasabb Sok a szén, kevés az eszkimó, mondhatnánk, ha nem éreznénk a dolog keserű voltát, s ha nem kellene attól tartanunk, hogy rövidesen megnövekszik a magyar illetőségű eszkimók száma, mivel alighanem sokan kényszerülnek a közeljövőben jégkunyhóban átvészelni a telet. Fiiéba ér ugyanis Kaposváron a 11. számú tüzép-telepen is — csakúgy mint bárhol másutt az országban — szinte hónaljig a szén, sokan mégis jóval ritkábban és kisebb tételekben vásárolhatnak csak tüzelőt az idén, mint azelőtt, s mint amennyire szükségük lenne. Ennek az oka pedig az, hogy a tüzelő ára a csillagokig emelkedett. A tavaly mázsánként még 235.70- ért kályhába kerülő tatai brikett például az idén 739 forintra, a pécsi iszapszéné 110.70- ről 303 forintra emelkedett. A kazánszenek ára szinte a duplájára nőtt, így a tavaly 257,30 forintos komlói mázsája ma már 500 forint, az eddig 305,80-as pécsi mogyorószéné 598 forint, s az ezelőtt sem olcsóságáról híres — 579 forintos — lengyel borsószén ma már megfizethetetlen, 940 forint lett. A karborobot kazánba való oroszlányi daraszén ára 210-ről 454 forintra, a felsőgal- lai tüzelőé 221,40-ről 483 forintra növekedett. Egy kétszobás családi ház fűtési költsége — 20-30 mázsaq körüli a szükséges mennyiség — ilyen árak mellett könnyen eléri a 30-40 ezer forintot, egy emeletes családi házé — ilyenből is sok van Kaposváron — akár 50-60 ezerre is rúghat (utolsókat) — tudtuk meg a tü- zép-telepeken. A tüzelővásárlásban kimúlt pénztárcákattoFotó: Király J. Béla vább apasztja, hogy a vásárlóknak nincs pénzük egyszerre nagyobb tételt vásárolni, s így megnövekszik a szállítási költség is. N. L. Kegyelettel... A kegyelet jegyében telt a hétvége. Ilyenkor más képet mutatnak a temetők: az utódok életet visznek oda, gyertyafényes virágoskertté változik a legcsendesebb hely. így volt ez Kaposváron is. Képünk a keleti temetőben készült, ahol az emlékezők csokraikkal adóztak szeretteik emlékének. Fotó: Lang Róbert BARCS NYUGODTABB — Szombaton végig lehetett hallani a szomszédos országban folyó bombázások zaját, ma azonban csendes napunk volt — válaszolta Feigl Ferenc barcsi polgármester kérdésünkre tegnap koradélután. A polgármestertől azt is megtudtuk, hogy nyugod- tabbak a barcsi polgárok, mint korábban voltak, bár sokszor hallható a jugoszláviai fegyverropogás. Öröm hallani a hírt e hétvégéről, hiszen ráfér a nyugalom az ott élőkre. A barcsiak bíznak benne, hogy nem lesz részük a korábbihoz hasonló incidensben. Bizonyára reményüket az is fokozza, hogy minden magyar és együttérző külföldi figyelő aggódása kíséri a jugoszláviai magyar határ mentén élők hétköznapjait. A dél-somogyiak nyugalmát az is elősegítette, hogy közvetlenül tapasztalták: a magyar kormány megtesz mindent biztonságuk érdekében. V. Zs. KÖLTÖZNI VAGY NEM KÖLTÖZNI? — EZ ITT A KÉRDÉS TÍZEZER FORINT A LELEPLEZŐNEK Telefonfülke-fosztogatót fogtak Tabon A TIT nagyatádi dilemmái AZ ELSŐ MEGJUTALMAZOTT KÓRUSZ ELLA Jutalmazási ünnepséget tartottak a tabi postahivatalban. A pécsi székhelyű Centrophone Kommunikációs Rendszerszervező, Beruházó- és Szolgáltató Kft (1991 szeptemberétől a siófoki góckörzethez tartozó nyilvános telefonfülkék üzemeltetője) vezetői — Boross László ügyvezető igazgató, Mátrai András főművezető és Bölcskei István üzletág- vezető — tízezer forint jutalomban részesítették Kórusz Ellát, a megyei távközlési üzem tabi távbeszélő központjának rendezőjét egy nyilvános telefonfülke fosztogatójának leleplezéséért. Ellopták a perselyt — Jó másfél hónappal ezelőtt a postahivatal előtti nyilvános telefonfülkéből ellopták a perselyt — mondta Kórusz Ella. — Ezt azonnal jelentettem a siófoki hibabejelentőnek. A szerelő még aznap működőképes állapotba helyezte a fülkét. Szeptember 17-én az egyik központos kollégám szólt, hogy ismét rossz a fülke zára. Meggyőződve róla azt is láttam, hogy a persely nyílására ráhelyezték az éremcsatornát, ez nem engedte a pénzt a perselybe esni. Ezt elvéve visszazártam az ajtót, majd a zárat a helyére tettem. Az esetet jelentettem, annak ellenére, hogy a persely megvolt és az állomás is működött. Egy nappal később a szerelővel együtt megnéztük a fülkét. Amikor kinyitotta az ajtót, meglepődve tapasztaltuk, hogy a persely nyílására egy piros színű műanyagzacskót helyeztek. Elmesélve a történetet kollégáimnak, az egyik megjegyezte: szeptember 17-én délután két fiatalember sokáig üldögélt a fülke melletti pádon... Az esetet jelentettem a tabi rendőrségnek. Még szeptember 18-án este 20 órakor — szolgálaton kívül — bejöttem a munkahelyemre. A távirodából jól ráláttunk a szolgálattevő kollégámmal a fülkére. Közben a helyi rendőrséggel telefonon tartottuk a kapcsolatot. Fiatalkorú feltörő Fél tízkor megjelent egy fiatalember, bement a fülkébe, leemelte a hallgatót. Pénzt azonban nem dobott be és nem tárcsázott. Közben a postahivatal emeletét figyelte. Három-négy perc múlva kijött a fülkéből és eltávozott. 21.50-kor ismét megjelent. Bement a fülkébe, bal kezével leemelte a hallgatót, de pénzt ismét nem dobott be és most sem tárcsázott. Jobb kezével a fülke oldalánál gyors,, körmozdulatokat végzett. Én azonnal hívtam a rendőrséget. Szinte másodperceken belül a helyszínre értek. A fiatalember csak der- medten tartotta a telefonkagylót, majd a rendőrségi autó elvitte. A siófoki rendőrkapitányságtól kapott információ szerint a fülkét R. N. tabi fiatalkorú törte fel. Krutek Büszkén mutatja a programokat Horváth Imre, a TIT nagyatádi szervezetének titkára. Fletente huszonöt rendezvénynek kell otthont adniuk. Óvódásoktól a felnőttekig minden korosztálynak kínálnak tanulási lehetőséget. Szakmai tanfolyamokat rendeznek, gondoltak a munka- nélküliek átképzésére és a történelemtanároknak is tartanának előadásokat. Van olyan tanfolyamuk, amelyre még Zalából és Baranyából is jönnek hallgatók. — Általában csak három óra után tarthatunk előadásokat - mondja a titkár -, így több előadóteremre van szükségünk. Kénytelenek voltunk helyiséget bérelni a helyőrségi klubtól, a Solár szállótól és a cérnagyártól is. Ez persze sokba kerül. Gondoltunk arra, hogy a mellettünk lévő épület átalakításával bővítjük a klubot, de ehhez nem kaptunk támogatást. Sőt! Úgy tetszik, hogy innen is el kell költöznünk. Kértük az önkormányzatot, hogy megfelelő, kedvezményes bérletű helyiséget biztosítsanak számunkra. A jegyzőtől kaptunk egy levelet, amelyben felajánlottak egy 50,8 négyzetméteres helyiséget. Ez nekünk kicsi, »ráadásul csak 2 teremből áll. A bérleti dijat és a rezsiköltségeket figyelembe véve évente félmillió forintba kerülne a használat. Nem értjük az önkormányzatot. Más városokban sokkal több támogatást kap a TIT. Mi semmit, pedig amit teszünk, azt a városért is tesszük. Megtudtuk, hogy a TIT helyi és megyei vezetői már azon gondolkodnak, ha az önkormányzat nem segít, akkor csomagolnak és Marcaliba költöznek... N. J.
