Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-13 / 266. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 13., szerda Deutsch Tamás nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nah „Fennáll a veszély, hogy az ifjúság a rendszerváltás áldozata lesz” Miért aggódik a miniszter? A falun élőké maradj on a föld! Kaposváron járt Deutsch Tamás fideszes országgyűlési képviselő. Részt vett a városi önkormányzat legutóbbi köz­gyűlésén, ahol a Fidesz beje­lentette: frakciót alakít a testü­leten belül. Itt kértük beszélge­tésre. — Igaz-e, hogy ön biztatta fel a Fideszt, alakítson frak­ciót? — Látogatásom része egy országjárásnak. Nincs tehát összefüggés a helyi Fidesz bejelentése és az én jelenlé­tem között. A magam részéről egyébként a frakciót egy telje­sen normális dolognak, a de­mokráciával összeegyeztet­hető jelenségnek tartom. — Mi a véleménye a Fidesz kaposvári helyzetéről? — Kisebb-nagyobb viharok után úgy tetszik, talpra áll. Elég sikeres a Narancs Klub, és információim szerint a Fi- desz-frakció az elmúlt egy év alatt nem dolgozott rosszul az önkormányzatban, a helyi poli­tika legfontosabb színterén. — A választások után mintha gyengélkedni kezdett volna a szervezet... — Magyarországon nincse­nek több százezres taglét­számú tömegpártok. Mind­egyik parlamenti pártra jel­lemző, hogy az aktív tagok száma jóval kisebb a válasz­tások között, mint választások idején. Ez alól a Fidesz sem kivétel. A helyi aktivitási for­mákat azok a tevékenységek jelentik, amelyeket már eddig is gyakoroltak a fiatalok a Na­rancs-klubokban és a helyi közéletnek más területein is, amelyek kívülrekednek az ön- kormányzaton. — Megítélése szerint miért vált közönyössé az ifjúság? Miért húzódik vissza a politiká­tól, a közös rendezvényektől? — Általában az emberek váltak közönyössé, közöm­bössé a politika iránt. A fiata­lok sem kivételek. Egyébként a fiatalság úgynevezett kon­Deutsch Tamás és Király Béla a parlament szüneté­ben (Fotó: Gyertyás László) szolidált állapotok között is minden demokráciában olyan társadalmi csoport, amely ép­pen azért, mert életpályája elején van, az átlagosnál ki­sebb mértékben integrálódik a társadalom működésébe. Ilyen értelemben jellemző rá a félrehúzódás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ma Magyarországon más gond mellett fennáll an­nak a szociális feszültségnek a lehetősége is, hogy míg a hatvanas évek fiataljai az úgynevezett nagy generáció­ként, addig a kilencvenes évekéi elveszett generáció­ként fognak bevonulni a törté­nelembe. Könnyen lehet, hogy más rétegek és csoportok mellett a fiatalság is bizonyos szem­pontból áldozatává válik a rendszerváltásnak. A felszínre került szociális gondok közül az egyik legsú­lyosabb az, ami a fiatalságot sújtja. Az emberek bizonyta­lannak érzik a jövőt, s ez egyebek mellett az oktatási rendszer válságából, a meg­emelkedett ifjúsági munkanél­küliségből, a rossz lakáshely­zetből fakad. Ezek a kérdések még jóléti társadalomban is gondot okoznak. A mi társadalmunk pedig, tudjuk, nem jóléti, ha­nem súlyos gazdasági és szo­ciális válsággal küzd. Az pe­dig természetes, hogy ilyenkor az ember aktivitását sokkal in­kább a saját egzisztenciális problémáinak megoldása felé fordítja, és kevésbé érdeklődik a közügyek iránt. Azért még nem látom tragi­kusnak a helyzetet. Ez a fo­lyamat nem visszafordíthatat­lan, ám oda kell rá figyelni. — Köszönjük a véleményét. Szegedi Nándor A kárpótlási törvény meg­hosszabbított beadási határi­deje is jelzi: még sok embert érint a téma. Ehhez most dr. Gergácz Elemér földművelé­sügyi miniszter szól hozzá. — Most november eleje van. Még van néhány hetünk a kárpótlási igények benyújtá­sáig. Aggódva figyelem az igények alakulását. Az én ja­vaslatom, fogalmazhatok úgy is: kérésem az lenne — első­sorban a falun élő emberek­hez —, hogy a legkomolyab­ban vegyék ezt az egyszeri al­kalmat! Most van arra lehető­ség, hogy — a törvények nyúj­totta kereteken belül — egy viszonylag igazságos tulaj­donrendezést tudjunk végre­hajtani, tehát figyeljenek erre az esélyre, saját maguk, qyermekeik, unokáik érdeké­ben! — Szavaiból aggódást ér­zek... — Igen. Én nagyon félek, hogy ez a lélekbe bemart vagy kívülről besulykolt közömbös­ség abban az irányba hat majd, hogy az emberek egy része másfél-két év múlva minket fog hibáztatni. Meg azokat, akik nem informálták őket kellőképpen, nem adtak olyan ismeretanyagot, amely megakadályozta volna őket abban, hogy kiengedjék a ke­zükből azt a • termőföldet, amely jogosan az övék. Meg­győződésem, hogy a termő­földnek az értéke mindig meg­lesz. Ha semmi mással nem számolok, csak azzal, hogy néhány év múlva a most érvé­nyesített kárpótlási jegyek ér­téke megsokszorozódik, már akkor látható, hogy ebben nem lehet tévedés. — Ennyire biztos ebben? — Biztos vagyok, hiszen jómagam is vidéken, Nyu- gat-Dunántúlon éltem, élek. Elképzelhető, hogy 90 kilomé­terrel arrébb, Ausztriában a termőföld sok ezerszer többet ér, mint nálunk. — Most a vidéki emberek a kezükben érezhetik sorsu­kat... — Ezek az emberek akar­nak és tudnak is dolgozni. Szövetkezeti formában vagy egyéni gazdaként ők fognak a jövőben is dolgozni a földe­ken, és ők fogják az ország­nak az élelmiszer- és takar­mányszükségletét megter­melni. Én nagyon bízom ab­ban, hogy az exportot is lega­lább a jelenlegi szinten biztosí­tani tudják majd. És itt az ag­gódásom gyökere: nem más­nak akarjuk adni a termőföl­det, hanem nekik! Képtelen város A fényes képeslapokon még az ütött-kopott falú há­zak, utcasorok is szebbnek látszanak, mint a valóságban. A szembeötlő kivétel Kapos­vár városa, amelyről az utóbbi néhány évben nem készítet­tek egyetlen képeslapot sem. Nálunk a képek elmaradtak a valóság mögött. A sétáló utcai papírboltban hónapok óta a forgatható képeslaptároló 46 rekeszét a városi művelődési központ képe foglalja el ará­nyos elosztásban. A felvétel idején szerencsére ,még nem hullatta csempéit az ifjúsági ház. Néhány képcsomóban 11 forintért kapható még a me­gyei önkormányzat sötétbarna épületének nem túl igényesen elkészített fényképe, időnként előkerül az OTP-épület silá- nyan fotografált homlokzata. Nem gazdagabb a Piért-bolt választéka sem. Kutatómun­kám eredményeként az egyik külvárosi trafikban rábukkan­tam a színház tatarozás előtti, piros vakolatú képére is 12 fo­rintért. Elvégre valamit az an­tikvitásért is kell fizetni. Hát nem akadt Kaposváron egy jó ízlésű vállalkozó, aki valame­lyik fotó- vagy grafikusművé­szünknél megrendelne egy olyan képsort, amelyet majd restellkedés nélkül postára adhatnánk? Amelyet a szép lapokhoz szokott külföldiek is örömmel megvásárolnának? Nyugaton a képeslap-gyártás és az üdvözlőlapok ipara vi­rágzó üzletág. Ne feledjük: az ütött-kopott kép rossz reklám, és általa a legszebb menyasszonyjelölt is nehezen kel el. (Kellner) Minden érdeklődőt meghívunk IRODAGÉP-TECHNIKAI KIÁLLÍTÁSUNKRA és VÁSÁRRA, ahol kiállítunk: számoló- és írógépeket, másológépeket, telefaxokat, számítógépeket a következő világcégek termékeiből: CANON, SHARP, OPTIMA, BROTHER, NAKAJIMA, FACIT, MINOLTA, IBM. Az irodagépek a helyszínen megvásárolhatók ill. megrendelhetők. Várja Önt a MISCH INGER® mer«. német—magyar kft. Helyszín: BARCS, Vasért Áruház, Lenin u. 51—53. Időpont: 1991. november 13—16-ig, naponta 10—16 h-ig. A látogatók között elektronikus írógépet sorsolunk ki. (208833) A Kisosz kontrázna Közterület-használat szépséghibákkal A kaposvári önkormányzat legutóbbi közgyűlése — mint erről lapunkban tudó­sítottunk — rendeletet hozott a közterü­let-használatról. Amikor a testület ezt a napirendet tár­gyalta, szót kértek a vállalkozók, akiket ez a rendelet közelről érint. A közgyűlés azonban nem adott nekik szót. A vállal­kozók sértődötten távoztak. A minap fölkereste szerkesztőségünket Kurucz János, a Kisosz titkárhelyettese és Joó László, a Kisosz kaposvári cso­portjának elnöke, megyei alelnök. (Ő volt, aki az egyik közgyűlésről távozott.) El­mondták, hogy észrevételeiket mindig igyekeztek az önkormányzat tudomására hozni. Törekvésük azonban nem járt si­kerrel. Az utóbbi időben képviseltethetik ugyan magukat a vállalkozási bizottság ülésein, ám ott sem igen figyelnek sza­vukra. Kudarcként könyvelik el a közterü­let-használatról szóló előterjesztéshez fűzött véleményük kezelését is. Ezt a ter­vezetet ugyanis a Kisosz kaposvári cso­portelnöksége kibővített ülésen megtár­gyalta, és tiltakozott ellene, mert sérti a vállalkozók érdekeit. Olyan lehetőséget biztosít a mozgó- és alkalmi árusoknak, a pavilonosoknak, amely hátrányos hely­zetbe hozza a kereskedőket. Ráadásul — szerintük — sok olyan embernek ad üzletelésre, kereskedésre lehetőséget aki nem fizet adót. Az ilyen egyenlőtlen versenyhelyzet veszélyezteti a már meglevő üzletek életképességét. Azt indítványozták ezért, hogy a rende­letet ne tárgyalja meg a közgyűlés. Ehe­lyett az az érdekképviseletekkel együtt hozzon létre bizottságot egy új rendelet megalkotására. Mivel tiltakozásukat nem fogadták el, szerették volna legalább a közgyűlésen elmondani a véleményüket. A Kisosz képviselői megismerve a köz­gyűlés döntését kijelentették: továbbra sem értenek egyet azzal, hogy halottak napján és nőnap előtt mindenki mindenütt árusíthasson, és ellenzik a pavilonok fel­állításával kapcsolatos elképzeléseket is. Úgy vélik, mivel az utóbbi az ellentmon­dások és a kellően meg nem alapozott ja­vaslatok miatt a legutóbbi ülésen lekerüli a napirendről, még van lehetőség a kiske­reskedők képviselőinek meghallgatására. (Szegedi] Késtek a kaposvári útépítők A szerződésben ez all: kötbér A Bajcsy-Zsilinszky utcában tegnap még itt tartottak Fotó: Lang Róbert A kaposvári önkormányzat megalakulásakor négy évre szóló felújítási, korszerűsítési programot készített. Ennek egyik része az utakra vonat­kozik. Azt tűzték ki célul, hogy az összes utat szilárd burko­lattal látják el és a nagy for­galmú utakat folyamatosan ja­vítják, állagmegóvásukról gondoskodnak. Az idén két vállalatnak adott megbízást a polgármesteri hivatal útépí­tésre, illetve felújításra. A munkák befejezésének hatá­rideje október 31. volt. Egyik sem készült el. A Tallián Gyula és a Bajcsy-Zsilinszky utca útépítési munkáit a Stra- bag nyerte el pályázaton. A hatósági bejárás során a mű­szaki szakemberek nem vol­tak elégedettek a munkák színvonalával, minőségi kifo­gásokat soroltak. Azt is vizs­gálták például, hogy elnyeli-e a vizet a csatorna, vannak-e kis kráterek az úton, amelyek­ből ha esőzéskor végigmegy rajtuk az autó, felcsap a víz a járókelőkre. A jó utca kétoldal lejt egy kicsit és símán lefolyil róla a víz. A Strabag külső kö rülményekre hivatkozva határ idő-módosítást kért. A Kőrös Csorna Sándor (volt Micsurin utca felújításának elvégzésén ugyancsak pályázat útján < városgazdálkodási vállala kapott megbízást. Jelentősei elmaradtak a munkával é csak jövőre ígérik a befeje zést. A Kis-Rómahegyi út munka ira is a Strabagnak adott mec bízást a városi önkormányza Az október 31-i határidőt i sem sikerült betartani, de ez közeljövőben elkészül. A po gármesteri hivatal a szerzi désben a határidő lejárta utál időre kötbért kötött ki. Ezz< mindegyik építő vállalatna számolnia kell. S. P. C

Next

/
Oldalképek
Tartalom