Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-13 / 266. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. november 13., szerda Tovább tart Dubrovnik ostroma Az ENSZ nem áll készen békefenntartó erők küldésére (Folytatás az 1. oldalról) Az összecsapások kezdete óta a területvédelmi egységekben szolgáló magyar nemzetiségűek közül egy halt meg, hét másik pedig megsebesült - állította a főparancsnokság közleménye. Branko Kostic, a jugoszláv elnökség alelnöke, a csonka elnökség vezetője általános mozgósítást helyezett kilátásba arra az esetre, ha nem fogadják el a testületnek a kéksisakosok Horvátországba küldésére vonatkozó kérését. Kijelentette: „Amennyiben nem használják ki ezt a lehetőséget, nem marad más hátra, minthogy az elnökség kihirdeti a hadiállapotot, az általános mozgósítást, és a fegyveres erőket megbízza a horvátországi lázadás szétzúzásával”. Diplomáciai források szerint az ENSZ nem áll készen arra, hogy rövid időn belül békefenntartó erőket küldjön Jugoszláviába. A jugoszláv ENSZ-misszió nem ismeri el törvényesnek a csonka elnökséget, sem annak határozatait, amelyeket a teljes államelnökség nevében hoz - jelentette ki Jugoszlávia ENSZ-nagykövete. A menekültekről Nagyatádon A Vöröskereszt csekkszámlát nyitott (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztatón a továbbiakban elmondták: nyári tartózkodásra alkalmas sátortáborok megszüntetésével párhuzamosan folyamatosan alakítottak ki fűthető szállásokat. Dél-Magyarországon jelenleg 4 ilyen működik: Mohácson, Máriagyűdön, Szigetváron és Nagyatádon. Ez utóbbi helyen a volt honvédségi laktanyát alakították át erre a célra. Az épület felújítása mintegy 3,5 millió forintba, az egészség- ügyi blokk kialakítása pedig 2 millióba került. A tábor napi fenntartási költsége félmillió forint. A tavaly jóváhagyott letelepedési alap 800 millió forintja pedig már régen elfogyott — emelte ki Szilvási József — egyéb pénz — és adományszerzési lehetőségeket kell keresni. Eddig például 7 országból 90 segélyszállítmány érkezett a jugoszláviai menekültek számára, s esetükben egyedinek számít, hogy az elhagyott ország is segíti menekültjeit: Horvátország tanszerekkel járult hozzá a nagyatádi tábori iskola működtetéséhez. A menekültek gondjainak enyhítésére a Vöröskereszt többek között csekkszámlát is nyitott a Magyar Külkereskedelmi Banknál Jugoszláv Menekültek elnevezéssel. Módosították a társasági törvényt Expovita — felhangokkal Reális Horthy-képre van szükség — Somogyi képviselő kérdései (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Sípos Imre (FKGP) somogyi képviselő két kérdést tett föl a földművelésügyi miniszternek. Először arra volt kíváncsi, hogy mikor hozzák egy szintre a kistermelők és a nagyüzemek földadóját. Ezután pedig arra kért választ, hogy a Földművelésügyi Minisztériumnak van-e koncepciója a termőterületek teljes elvadulásának elkerülésére. Ő a saját választókerületében szomorú tapasztalatokat szerzett. Sárossy László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára válaszában leszögezte, hogy a most benyújtott földadóval kapcsolatos törvénytervezet megszünteti a megkülönböztetést. A kistermelők adóterhét jelentős mértékben csökkenteni kívánják, a nagyüzem földadóját pedig emelni. Lesznek különféle adókedvezmények és -elengedések a 10 aranykorona alatti gyenge területekre, támogatást adnak a környezetkímélő technológiákra, az erdő-, a szőlő- és a gyümölcstelepítésekre. Az államtitkár elismerte, hogy bizonyos területeken — különböző okok miatt — elmaradás tapasztalható az őszi munkákban. A mezőgazda- sági nagyüzemek egytizedé- ben ennek pénzügyi okai vannak, mint a hatvanmillió forintos adóssággal küzdő csoko- nyavisontai szövetkezetben is. Az elmaradott térségekben máshol is előfordul hasonló esetre. Az FM-nek van koncepciója minderre, s ezt tájértekezleteken ismerteti. Véleményük szerint a kivezető út az egyéni tulajdon, a szövetkezetek, az állami gazdaságok átalakulása, a privatizáció gyorsulása. A T. Ház elfogadta a gyermek jogairól szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot, majd módosította a gazdasági társaságokról és a cégbejegyzésről szóló törvényt. Lapzártakor az Országgyűlés a vagyonpolitikai elvek vitáját folytatta. Kérdőjelek Kit büntet az embargó? 11 sikertelen — kihirdetett s nyomban megszegett — tűzszünet után hozhatnak-e érdemi változást a vigasztalan jugoszláv helyzetben az Európai Közösség által elrendelt, és — úgy tűnik — a Biztonsági Tanács többsége által is szükségesnek ítélt büntető intézkedések? Legalábbis kétséges, hogy ilymódon tárgyalásra és megállapodásra lehet kényszeríteni a szembenálló feleket, miközben a diplomáciai erőfeszítések kifulladni látszanak. Kit büntet tulajdonképpen a kereskedelmi embargó? Me- sic, a horvát származású jugoszláv elnök máris kifogásolta, hogy a jelenlegi körülmények között az EK szigorúnak szánt intézkedései egyaránt sújtják Szerbiát és Horvátországot. Megközelítés dolga, ezt ki tekinti igazságosnak, ki igazságtalannak. Az azonban sajnálatos tény, hogy az embargó Magyarországot többféleképpen is bünteti, elsősorban azért, mert Jugoszlávia eddig egyik legfontosabb gazdasági partnerünk volt. Mire készüljünk? A hasonló szankcióknak annak idején Irakkal és Dél-Afrikával szemben sem tudtak következetesen érvényt szerezni, így elképzelhető, hogy a Jugoszláviával kapcsolatos mostani döntések is elsősorban szimbóliku- sak — politikai, erkölcsi hatásúak — lesznek. Ami nem változtat azon, hogy elkerülhetetlenek. Ahogyan valószínűleg az ENSZ kéksisakosainak megjelenése is. Szegő Gábor Gazdasági kiállítás Strasbourgban Önálló gazdasági kiállítással jelentkezik az idén Magyarország a strasbourgi Európa Vásáron. A november 17. és 21-e között nyitvatartó kiállításon a külkereskedelemben is érdekelt nyolc magyar vállalat, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, valamint hat idegenforgalmi cég igyekszik felhívni a figyelmet a magyar-; francia gazdasági kapcsolatok jelentőségére. A 350 négyzetméteren megrendezett magyar kiállítást a Hungexpo a Tourist Stúdió szervezésében állította fel, ahol a bemutatkozás mellett mód nyílik tárgyalásokra is. A helyszínen számítógépes információs rendszer segíti a szakembereket. A fizetésképtelenség gyötrelmei Bűnös az idegenlégiós A Budapesti Katonai Bíróság tegnap kihirdetett ítéletében bűnösnek mondta ki Herczeg Károly volt rendőr őrmestert, aki januárban Franciaországba távozott, és belépett az idegenlégióba. A belügyminiszter január 25-ei hatállyal az őrmestert fegyelmi fenyítésként lefokozta, és a rendőrségtől elbocsátotta. (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is szükség lenne a kelet-európai kereskedelem finanszírozását ellátó önálló pénzintézetre, de megváltozott formában, új feltételekkel. Az átalakulás előtt azonban számos problémát meg kell oldani. Lényeges kérdés, mi történjen a korábbi tartozásokkal. Az adóssá vált országok egy- része ugyanis időközben fizetésképtelenné vált, és így nem tudja törleszteni tartozásait. Ez a helyzet Lengyelország, Bulgária és Kuba esetében. Az elképzelés az, hogy a bankot részvénytársasággá alakítsák át, és tehermentesen indítsák útjára a korábbi alapítók. Ehhez azonban áprilisig javaslatot kell kidolgozni arról is, mi történjen a korábban keletkezett adósságokkal. Gondot jelent az is, hogy a bank székhelye egyelőre Moszkvában van. A nemzetközi pénzpiacokon a bankot elsősorban szovjet érdekeltségű pénzintézetként tartották eddig nyilván. A Szovjetuniónak nyújtott hitelek kockázata azonban időközben jelentősen megnőtt, ami nagymértékben megnehezíti az új bank indítását. Ha történetesen a Szovjetunió fizetésképtelenné válna, ez egyben megakadályozná a bank működését. Lenin unokahúga nem „ősbolsevik” Elítéli a puccsot — de mauzóleum-párti Megszólalt Lenin 69 éves unokahúga is. Egy német újságíróval, Jochen Kum- merrel folytatott többórás beszélgetésből egyértelműen kiderült: Olga Dimitrejeva Uljanova, a kémiai tudományok nyugalomba vonult doktora — aki ma is az SZKP tagjának tekinti magát, de sohasem vett részt a politikai közéletben — nem „ősbolsevik”. Támogatja a peresztrojkát, sőt a többpártrendszert is, elítéli az augusztusi moszkvai puccskísérletet. Cáfolja viszont Anatolij Szobcsak szentpétervári polgár- mester állítását, aki szerint Lenin végakaratában azt közölte, hogy édesanyja mellett kíván nyugodni. Annak idején Maria Uljanovát Lenin- grádban temették el, így hát a polgármester szerint a moszkvai mauzóleum felszámolható. — Ez egyszerűen nem Igaz, ilyen végrendelet egyszerűen nem létezik — állítja Olga asszony. Azok, akik ilyesmit emlegetnek, meghamisítják a történelmet. Lenin gyermektelenül halt meg, 7 testvére közül csak egynek, Dimitrijnek születtek gyermekei: az azóta elhunyt Viktor, aki mérnök volt, és az 1922-ben született Olga Uljanova. Filigrán asszony élénk barna szemekkel, kevés ékszerrel a csuklóján és az uj- jain. A jegygyűrű mindmáig első házasságának szimbóluma, amelyből Na- gyezsda nevű filológus lánya származik, aki viszont egy immár 13 éves lányunokával, Jelenával ajándékozta meg. Lenin unokahúga a Szovjetunió mai életét éles szemmel látja és vizsgálja. Vitathatatlannak tekinti, hogy Gorbacsov- nak 1985-ben be kellett vezetnie a peresztrojkát és a glasznosztyot. — A peresztrojkának igenis meg kell valósulnia. Sajnos, kialakult a bürokraták nagy csoportja, amelyet meg kell szüntetni. Most — s ez nem kevésbé sajnálatos — a régiek helyett új bürokraták bukkannak fel, akik demokráciáról beszélnek. Ennek az új bürokráciának tulajdonította, hogy érdemi dolgok megoldása helyett főtémává kiáltják ki Lenin mauzóleumának ügyét, szobrokat és emlékműveket döntenek, városneveket cserélgetnek. — Nem helyeslem, hogy Leningrádból újra Szentpétervár lett. Tisztelni kell történelmünket. Szentpétervár, aztán Péter- vár, majd Petrogád, így oroszosán, végül Leningrád, ez így együtt a történelem. Azt tapasztalom, hogy nagyon nehéz az élet. Az embereken kell segíteni, nem pedig a kirakatot átrendezni és emlékműveket eltüntetni. Olga Uljanova szükségesnek tartja a mai viszonyok között a többpártrendszert a Szovjetunióban. — Két vagy három párt kellene, nem túl sok. De ha demokráciában élünk, senkinek sincs joga betiltani semmilyen pártot sem. S ez érvényes az SZKP-ra éppúgy, mint másokra. Amikor a jövőről beszél, Lenin módjára gondolkozik. „Az eszme nem hal meg, mert nem is tud meghalni. A szocializmus újjászületik, de az a szocializmus, amelyről Lenin beszélt. Sztálin kaszárnya-szocializmust rendezett be a számunkra. Olga Dimitrejeva Uljanova felidézte a közeli élményeit. Az augusztus 19-i puccsra emlékezve, kijelentette: ezt akarták a puccsisták ismét érvényre juttatni. „Amikor feltűntek a páncélosok a békés Moszkvában, elöntött az aggodalom. A puccsnak nem lett volna szabad megtörténnie. Egyszerűen nem tudtam felfogni. Mitől remélik, hogy akciójuk sikeres lehet’ — fejezte be Olga Uljanova a visszaemlékezést. Ferenczy-Europress NKVD-tiszt videovallomása — először Katyn „különleges feladat” volt Katyn sokáig a rejtély jelképe is volt: oroszok és németek egymást vádolták azzal, hogy megöltek és tömegsírba temettek több ezer lengyel tisztet. * Ezek 1939 szeptemberében estek fogságba. Akkor, mikor Hitler lerohanta — de előbb Sztálinnal felosztotta — Lengyelországot. A minap Moszkvában vendégeskedett Lord Bethell brit konzervatív képviselő, akinek a szovjet katonai ügyészségtől sikerült megszereznie a vérengzések két résztvevőjének videóra vett vallomását. Egyikük, a most nyolcvankilenc éves Vlagyimir Tokarjev egykori NKVD-tiszt egyebek között a következőket mondotta: — 1940 áprilisában csak Katynban hatezerkétszázki- lencvenöt lengyelt végeztünk ki. A foglyokat a Moszkvától északra fekvő kalinyini táborból hozták ide és hozzánk is Moszkvából érkeztek a (különleges feladat) végrehajtásával megbízott tisztek, mintegy harmincán, egy bizonyos Blo- hin vezetésével. Neki már az öltözete is árulkodott a „feladat” jellegéről, bőrsapkát, bőrkötényt viselt, mint a mészárosok és bőrkesztyűje egészen a könyökéig ért. A lengyeleket szűk folyosón keresztül vezették egy terembe. Ott feljegyezték adataikat — név, születési hely és időpont, anyja neve —, majd : delikvensek balra átot vezé nyeltek és beterelték őket eg; hangszigetelt szobába, ahc mi vártuk őket, német katona rovelverekkel a kezünkben Tudom, sokan úgy vélik, hog; az NKVD így akarta félreve zetni az esetleges későbt vizsgálókat a tetemekben ta Iáit német municióval. Lehe1 De nekünk Blohin azt mondta a fegyverek azért németéi mert ezekkel „precízebb mur kát lehet végezni”. Megvolt a szigorú normání éjszakánként kétszázötve lengyelt kellett közelről tarkó lőnünk. Közben Blohin kiáltc zott: „Gyerünk fiúk, verjete rá, sürget az idő!”, miközbe sűrűn öblögettünk a felada hoz szabott felemelt vodka: dagból. A lengyeleknek a kivégze előtt nem mondtunk semm de nem is volt mit, tudtu hogy a kivégzések nem bin sági ítélet, hanem egy szupe titkos, Sztálin által hozott hat; rozat nyomán folytak. A tetemeket a hátsó ajtón vitték a várakozó teherautó hoz, onnét pedig beszórt: azokat az előre megásott h talmas gödrökbe, éppúg mint a másik nagy lengyel t megtemetőben, az ukrajn Sztarobelszkben történt. A v rés hónap végén Blohin na< bankettet rendezett — hah zott a videovallomás. Ferenczy-Europre:
