Somogyi Hírlap, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-12 / 265. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASAG 1991. november 12., kedd Pongrátz Gergely nyilatkozott a SOMOGYI HÍRLAP-nak Már nem kérünk, hanem követelünk Fotó: Lang Róbert Nincs döntés Egyelőre még nem dönthet az Ofotért Vállalat privatizációjának kérdésében az Állami Vagyonügynökség. Az igazgatótanács határozata értelmében addig, amíg végérvénye: sen le nem zárul a jogvita, nem döntenek az Ofotért privatizációjának ügyében. A Fővárosi Bíróság elsőfokon hozott döntése — amivel elutasította a Fotex és a Kontrax kereseteit, valamint az Ofotért által benyújtott, ténymegállapítást kérő keresetet is — még nem jogerős ítélet. Független Közgazdász Szövetség A közelmúltban megalakított Független Közgazdász Szövetség várja közgazdászok, üzemgazdászok, mérnökközgazdászok, illetve a felsőfokú közgazdasági oktatási intézmények hallgatóinak jelentkezését az 1399 Budapest, pf.: 701/354 címen. A szövetség feladatának tekinti a közgazdászok összefogását, a gazdasági megújulás segítését, teret ad a közgazdasági nézetek és elméletek szabad vitájára. Kettős határellenőrzés Várhatóan jelentősen lelassul a hajóforgalom a Dunán, a magyar-jugoszláv határnál. Jugoszláv illetékesek közölték: a jugoszláv oldalon lévő közös, bezdáni határátkelőhelyen nem tudják garantálni a magyar határőrök, rendőrök és vámosok biztonságát. Ezért a magyar szervek mostantól meghatározatlan ideig a mohácsi víziátkelőnél végzik az ellenőrzést. így minden hajóra mindkét oldalon vizsgálat vár. (Folytatás az 1. oldalról) — Ennek egyszerű oka van. Vártunk másfél évet, hogy időt adjunk a kormánynak: valósítsa meg azokat a célkitűzéseket, amelyeket 1956 szellemisége követelt. Ám eddig nagyon kevés valósult meg a célokból. Tudjuk, hogy a kerekasztal-konferenciák idején olyan kompromisszumok születtek, amelyek kötelezik a kormányt bizonyos dolgokra. Ezek gátolják a célok megvalósításában. Azok a pribékek például, akik összeszedték a szabadságharcosokat, most is 30 ezer forintos nyugdíjakból élnek. Bajtársaim viszont, akik végigharcolták a forradalmat és sokat szenvedtek, 5-6 ezer forintos nyugdíjból tengődnek. Ez tűrhetetlen állapot. Mi vártuk, hogy ezen változtat a kormány, de nem tette. Most kialakult az a helyzet, amikor nem kérünk tovább, hanem követelünk. A szivárvány színeiben — Mi a célja a szövetségnek? Mit szeretnének elérni? — A célunk az, mint ahogy 1956-ban volt, a szivárvány minden árnyalatát lehessen megtalálni a magyar nemzet egén. A szabadságharc idején ez így volt, de ezt a kommunisták szétrombolták. Megvannak ugyan a szivárvány színei, de szétszórva. A világ- szövetség célja az, hogy újra összeszedje ezeket a színeket. A mi szövetségünknek tagja lehet mindenki, aki egyetért 56 eszméivel. Azok js, akik 1956 után születtek. Ám azok nem léphetnek be, akik bebizonyították, hogy nincs ott helyük. Vagyis az 1956-os eszmék ellen fellépők. — Hogyan lehetne pontosabban meghatározni: kikre gondol? Vannak-e felvételi kritériumok? — Azokra a pártfunkcionáriusokra, akik tisztséget töltöttek be a kommunista pártban, a pufajkásokra, az ávósokra, a munkásőrökre és azokra, akik ha voltak is börtönben, de most nem úgy viselkednek, hogy 56 eszméit vigyék előre. Azok például, akik ellene szavaztak november 4-én a Zété- nyi-Takács-féle törvénynek, semmilyen körülmények között sem lehetnek tagjai a szövetségnek. A volt egyszerű MSZMP-tagokra tehát nem vonatkozik a felvételi tilalom. — Milyen a világszövetség nemzetközi fogadtatása? — Kanadától Ausztráliáig mindenhol vannak szervezeteink. Most szeptemberben kezdtük meg az alakulás előkészítését és már is úgy terjed, mint a futótűz. — Milyen feltételekre van szükség a szervezetek kiépítéséhez? — 35 évet éltem emigrációban: ez idő alatt rájöttem arra, hogy a pénz nem minden. Szükség van arra is, de nem a pénzen múlik, hanem az emberek lelkületén, gondolkodásán. A szervezet-kiépítés is azon múlik, hogy legyen néhány ember, aki valóban szív- vel-lélekkel dolgozik a célok érdekében. Legyen olyan vezető egy-egy városban, mint például itt Kaposváron, aki hajlandó segíteni, együtt érez velünk és látja a szövetségünk igazát. Itt vannak a bajtársaim, akiket félholtra vertek, megsebesültek. Ők hajlandók segíteni a munkát. És ez a lényege a dolognak. Kaposváron is megkapják a szükséges segítséget a helyi szervezetektől és a világszövetségtől. A híd a világszövetség — Milyen sebességgel terjedhet az ön által említett futótűz? Mikor lenne elégedett? — A világszövetségnek gyorsan kell lépni. Az a híd, amelyen át akarunk menni, még messze van és addig hosszú út vezet. Az első lépések már megtörténtek, s jönnek a következők. Minden eredmény, amit elérünk, egy újabb lépés. A helyi szervezetektől azt kérem, hogy lépjenek be, tagságukkal is támogassák a szövetséget. A mi munkánk értük van. Ezt tudják és megértik. A következő országgyűlési választásokon szeretnénk elérni — mivel előbb nem lehet —, hogy a mi akaratunkat is képviseljék a parlamentben. De ehhez el kell menni szavazni is. Mert az a baj, hogy nem mennek el. Olyan embereket válasszanak meg, akikben megbíznak. És ne féljenek, amikor urnához járulnak. Az elmúlt évtizedekben olyan félelmet vertek az emberekbe, hogy ezt nehéz lesz, de remélhetően sikerül feloldani. Lengyel János MEGSZŰNNEK A KATONAI BÍRÓSÁGOK, DE... Marad a katonai bíráskodás A bíróságokról és a büntetőeljárásról szóló törvények módosítása alapján megszűnnek az év végéig még különbírósági jelleggel működő katonai bíróságok, és beépülnek az egységes bírósági szervezetbe. A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben a jövőben — első fokon — katonai tanácsok fognak bíráskodni az Ország- gyűlés által kijelölt fővárosi és négy megyei bíróságon, több megyére kiterjedő illetékességgel. Ezek a tanácsok hivatásos katonai bírókból és katonai népi ülnökökből állnak majd. Fellebbezés esetén — másodfokon — a Legfelsőbb Bíróságon azonban a katonai bűnügyekben is csak polgári bírók járnak el. Dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes, a Budapesti Katonai Bíróság elnöke elmondta: megkezdődtek az országban jelenleg működő öt katonai bíróság megszüntetésével kapcsolatos szervezési munkák. Az Igazságügyi Minisztériumban a közelmúltban megbeszélést tartottak a honvédelmi és az igazságügyi tárca illetékes vezetői a katonai bíróságok elnökeivel. Megvitatták az átszervezés végrehajtásának személyi, tárgyi és szakmai, ügyviteli kérdéseit. A hadbíró ezredes hangsúlyozta: a törvényalkotók úgy foglaltak állást, hogy a katonai bűnügyek elbírálása különleges katonai ismereteket igényel. Ezért változatlan követelmény, hogy a katonai bírók a honvédség hivatásos tisztjei legyenek. A bírói függetlenség elvének teljesebb érvényesülése érdekében azonban a katonai bírót — bírói tisztsége megszűnéséig — a honvédelmi miniszter az igazságügyi szervezethez vezényli, ahol az igazságügy-miniszter osztja be a kijelölt bírósághoz. Az is lényeges változás, hogy a katonai bírók esetleges fegyelmi ügyeit — január 1-jétől — a polgári bírókra vonatkozó általános szabályok szerint kell vizsgálni — mondta dr. Hildenbrand Róbert hadbíró ezredes. Lehet, hogy nem lehet... Az Expo és a népszavazás? Semmi kétség, előbb vagy utóbb — sokak szerint inkább előbb — összegyűlik a kérdőíveken „legalább” 100 000 érvényes aláírás, amely népszavazás kiírását javasolja a 96-os Expo megrendezése ügyében. A Ferenczy Euro- press munkatársa arról érdeklődött jogi szakemberektől, hogy mit jelent, milyen következményekkel jár az, ha az esetleges referendum igent mond a világkiállítás megrendezésére. — A törvényi előírások egyértelműek. Ha a megszabott részvételi aránnyal lezajló népszavazáson az Expo megrendezése mellett voksol a többség, akkor ezzel végérvényesen pont kerül a világkiállítás körüli viták végére. Más szóval sem a kormánynak, sem a parlamentnek nincs joga és lehetősége a további mérlegelésre — az Expót meg kell rendezni! S ezen az sem változtat, hogy esetleg megalapozott gazdaságossági számítások és egyéb körülmények a megrendezés ellen szólnak. — Ebben a vonatkozásban tehát világosak az előírások. Nehezebb azonban az egyértelmű válasz arra, hogy egyáltalán kiírható-e referendum a világkiállításról? A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1989. XVII. törvény ugyanis kimondja, hogy nem bocsájt- hatók népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről és illetékekről, a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények. Márpedig egyik oldalról a világkiállítás tekinthető egy önálló, önmagában kerek egészet alkotó országos méretű vállalkozásnak, kezdeményezésnek, amelynek közvetlen formai kötődése nincs a költségvetéshez. De felfogható úgy is, hogy ha az Expóról döntünk, akkor egyszersmind az államkasszáról, a költségvetésről is határozunk. — Ha tehát „szorosan” értelmezzük a törvény szövegét, valószínűleg nem írható ki népszavazás a világkiállítás megrendezéséről. Vagyis a kulcsszó az értelmezés. A világos válaszhoz nélkülözhetetlen, hogy az erre illetékes fórum állást foglaljon abban, miként lehet és kell helyesen értelmezni az idézett 89-es törvényt. (domi) Kallódó kincsek Somogybán meghaladja a hatvanháromezer hektárt a természetes vizek területe, és több mint két és fél ezer hektárnyi halastó is van. A halászati jogot élvezők a természetes vizeken 639 tonna halat fogtak az idén. Önmagában ez jelentős mennyiség, ám az előzőkkel összehasonlítva számottevő a visszaesés. Az étkezési célra kifogott hal mennyisége csaknem harminchárom százalékkal, a tenyésztési célú halfogás több mint hatvankét százalékkal (!) csökkent. Nagymértékű a visszaesés a növényevő fehér busánál, de számottevő a harcsa, a csuka és a fogassüllő esetében. A halastavak és a tógazdaságok haltermelése is csökkent, a számítások szerint 481 tonnával termeltek kevesebbet, mint a korábbi években. A pontyhústermelés változatlan. Szinte valamennyi növényevő halfajnál „visszarendeződés” tapasztalható. A busa népszerűtlenségét jól jelzi, hogy igen nagy mértékű mind a fehér, mind a pettyes busa zsákmánycsökkenése. Sajnálatos, hogy évről évre romlik a halastavak állapota, elmaradnak a korszerűsítések, a rekonstrukciók, és új halastó sem épül. Közrejátszik ebben, hogy a halárak stagnálnak, ugyanakkor az energia, a vízdíj és az egyéb költségek emelkednek. Jelentős differenciálódás tapasztalható a tavakba történő haltelepítéseknél. A pontytelepítés összeségében nem változott. Örvendetes viszont, hogy nőtt a betelepített kétnyaras halak mennyisége, és csökkent a „halandóbb” egynyaras halak aránya. Jelentősen mérséklődött a növényevő halfajok telepítése, ezekből tavaly 68 százalékkal került kevesebb a tavakba, * mint korábban. Ugyancsak nőtt a harcsa, a compó, a fogassüllő mennyisége. Ä halgazdálkodás színvonalának javítása fontos feladat és több irányú intézkedést sürget. Változtatni kell a genetikai, a termeléstechnológiai, a személyi feltételeken, és optimalizálni a különböző halfajok telepítési arányát. A megye természeti, éghajlati, vízrajzi adottságai igen kedvezőek a halhústermelésre és adott a kellő szakismeret, a tudományos háttér is. A tógazdaságok hozamnövelésé- nek alapvető feltétele, hogy következetesen javuljon a te- nyészalapanyag genetikai, egészségi állapota, a halegészségügyi helyzet, a vízminőség. Emellett kiemelt figyelmet kell fordítani a hal- pusztulásra hajlamosító tényezők (ipari, mezőgazdasági szennyeződés stb.) megelőzésére, mérséklésére. Varga Gábor
