Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-07 / 235. szám

1991. október 7., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VÁLLALKOZÓKNAK 7 Gomba módra szaporodnak a hivatalok Békési László a kormány túlköltekezéséről Vállalkozási kislexikon V. Nyugtaadási kötelezettség, árnyilvántartás, vállalási díj Fontos és föltétlenül megszívlelendő előírás a nyugtaadási kötelezettség. Erről az általános forgalmi adóról szóló 1989. XL. tör­vényt módosító 1990. XCIV. törvény rerndelkezik, amely az 1990. XII. 26-i 134-es számú Magyar Köz­lönyben jelent meg. Itt je­gyezzük meg, hogy a vál­lalkozói nyereségadóról szóló törvény száma: 1990. XCIX, s a 137-es számú Magyar Közlönyben talál­ható; a személyi jövedelemadóról szóló 1989. XLV. törvény pedig az 1990. Cll. törvénymódo­sítás szerint van érvény­ben, s az 1990. XII. 30-i, 138-as Magyar Közlönyben jelent meg. Mivel ez a há­rom törvény szoros össze­függésben van egymással, érdemes együttesen for­gatni és tanulmányozni. (Egyébként mindhárom megtalálható az Adó Extra 1991. január 18-i külön- számában.) A nyugtaadási kötele­zettség alól jelenleg kivételt élveznek az egyszemélyes élelmiszerüzletek, a zöld­ségesek és a palackozott italokat árusító boltok. Az úgynevezett „fekete dobo­zos” pénztárgépek beszer­zési árát az állam megtéríti. Aki elmulasztja a szám­laadást, első alkalommal szabálysértést követ el és 10-20 ezer forintra büntet­hető. Másodszor azonban már vizsgálatot indítanak az illető ellen. Mint minden bizonylatot, a nyugta máso­latát is öt évig kell meg­őrizni. Az árlistát a boltban, mű­helyben jól látható helyre kell kifüggeszteni, illetve nyílt árusítású üzletek ese­tében a kirakatban árcédu­lákat kell elhelyezni. A tisz­tességtelen piaci magatar­tásról és az árak megállapí­tásáról szóló törvények (1990. LXXXVI. 1, illetve 1990. LXXXVII. számú tör­vény, Magyar Közlöny 1990. XII. 5.) kimondják: a kereskedők nem hozhatják egymást hátrányos hely­zetbe azzal, hogy ugyanazt az árut, szolgáltatást kü­lönböző áron adják el. Az eladási ár alapvetően a beszerzési ártól függ, te­hát attól, hogy nagykeres­kedelmi, kiskereskedelmi, illetve fogyasztói áron jut-e hozzá a kereskedő. Ferenczy-Europress Az Állami Számvevőszék — a tavalyi költségvetés végre­hajtásának ellenőrzését vizs­gálva — arra a következte­tésre jutott, hogy a kormány gazdálkodása kívánnivalókat hagy maga után. Az indokolat­lan túlköltekezést bíráló be­számolót követően a képvise­lők kézhez kapták az idei költ­ségvetési törvény módosítá­sáról szóló előterjesztést. Szemléleti változást, fokozott takarékosságot tükröz-e az indítvány? — fordultunk Bé­kési László képviselőhöz, volt pénzügyminiszterhez. — A féléves zárszámadás adatait még csak előzetes in­formációkból ismerjük — vá­laszolta. — De egy biztos: az idei költségvetésben az egyébként is rendkívül magas deficit tovább növekedett: a parlament által jóváhagyott 78 milliárddal szemben jelenleg körülbelül 90 milliárdos a hi­ány. — Sajnos, a gazdálkodás­ban továbbra is jelen vannak a restriktiv és a pazarló lépések. Az önkormányzatok, az okta­tásügy, a szociálpolitika, az egészségügy, a kultúra támo­gatásában rendkívül és indo­kolatlanul szigorú a gazdálko­dás. Mondhatni, inkább szűk­markú, mint értelmesen taka­rékos. — Ennek ellenkezője ta­pasztalható viszont a központi igazgatásban, ahol szinte gomba módra szaporodnak az új hivatalok. Egy részük az át­állás miatt persze szükséges. De számos olyan leágazása van az államigazgatásnak, amely nagy pénzeket, több milliárdot emészt föl és tökéle­tesen fölösleges. Gondolok itt például az önkormányzatok nyakára erőltetett köztársa­sági megbízotti intézményhá­lózatra vagy a régi tanácsi szakigazgatási szervekből ki­emelt külön hivatalok rendsze­rére. — Eltérhet-e a kormány a parlament felhatalmazása nélkül a költségvetéstől? — Nem, a kiadási tételek túllépéséhez mindenkor az Országgyűlés jóváhagyása kell. A költségvétés egészé­nek áttekintésére ez ideig nem került sor, holott ennek már meg kellett volna történnie, hi­szen eltérések vannak a bevé­teli és a kiadási oldalon. Ezen túlmenően: nem elég megál­lapítani a többletköltekezést, hanem azt is el kell dönteni, hogy annak finanszírozása — jegybank által vagy új kincstár- jegyek, állami kötvények kibo­csátása formájában — ho­gyan történjék. — Ki ellenőrizheti a kor­mányt? — A parlament; azaz a kép­viselőknek lehetőségük van utólag azt mondani, hogy erre vagy arra a kiadásra nem ad­tunk felhatalmazást. Év köz­ben is interpellálhatnak a kép­viselők, ha valamilyen gazdál­kodási anomália tudomásukra jut. Vannak ezenkívül „beépí­tett” ellenőrzési pontok. A Számvevőszéknek például kö­telezettsége, hogy a költség- vetés felhasználása előtt elő­zetes ellenőrzést végezzen.. Csakhogy ez — tekintettel az önkormányzatok, minisztéri­umok és egyéb intézmények sokaságára — lehetetlen, gyakorlatilag nem végrehajt­ható. Újvári Gizella — Adórendszerünket is újra kell gombolni... Csökkenő infláció A legfrissebb árfelmérési statisztikák sze­rint tovább csökken az infláció növekedé­sének üteme. Augusztusban a KSH mind­össze 0,2 százalékos áremelkedést regiszt­rált, s ez lényegében stagnálást jelez. A KSH adatai szerint januárban még 7,5 százalékkal nőtt az infláció az előző hónaphoz képest, februárban 4,4, márciusban 3,5, ápri­lisban 2,4, májusban 2,2, júniusban 2,1, július­ban pedig 0,9 százalékkal emelkedtek az árak. Az augusztusi minimális árszintnövekedés­ben meghatározó szerepe volt a szezonális zöldség gyümölcs árcsökkenésének. Ezt azonban ellensúlyozta egyes iparcikkek, vala­mint a benzin 2 forintos drágulása és a meg­emelt gázdíjak számlázása. Figyelemre méltó, hogy a fűtés, a háztartási energia ára az elmúlt év augusztusához képest majdnem 100 százalékkal megdrágult. Az ipar­cikkeknél 41,9, a szolgáltatásoknál 45,4, a ru­házati termékeknél pedig 31,9 százalékos az áremelkedés, míg az élelmiszereknél „csak” 17,2 százalékos. Ez pedig az átlagos 34,2 szá­zalékos áremelkedésnél jóval alacsonyabb mértéket jelez. Kamarai hírek, információk, üzleti ajánlatok Menedzserképzés vállalkozóknak Magyarországon felhaszná­landó támogatást ítélt oda az amerikai kormány a New York-i egyetemnek, a State University of New York-nak (SUNY), az üzleti életre való felkészítés, tanácsadás, okta­tás, az amerikai magyar vál­lalkozók közötti kapcsolat elő­segítése céljából. A SUNY által létrehozott magyarországi központ elő­ször a kamarának ajánlott együttműködést a mene­dzserképzésben. Kétnapos, önálló előadásokból álló soro­zat indul még ebben az évben, s amerikai szakemberek - tolmács segítségével - elő­adásokat tartanak. A sorozat nagyobb része a kisvállalko­zóknak szól, a másik része a közép- és nagyvállalati veze­tőket érdekelheti. Egy-egy kétnapos tanfolyam díja a je­lentkezők számától függően két-háromezer forint szemé­lyenként. A tanfolyamokat a megyei Iparkamara a SUNY-val közösen, Kaposvá­ron, a Technika házában ren­dezi. A részletekről bővebb felvi­lágosítást és jelentkezési la­pokat is ad a Somogyi Keres­kedelmi és Ipar Kamara, Ka­posvár, Bajcsy-Zs. u. 1 ./c. A SUNY-előadások témái 1. Alapvető marketingisme­retek. (Marketingmódszerek alapvető ismertetése elsősor­ban kis- és középvállalkozók részére.) 2. Alapvető kiskereskedelmi ismeretek. (Üzleti koncepciók és az üzletvezetés elvei, első­sorban a kiskereskedelmi bolt­tulajdonosok és alkalmazottak részére lehet hasznos.) 3. Menedzsmentelvek, nyu­gati menedzsmentkoncepciók. (Az előadás az USA-ban nap­jainkban alkalmazott me­nedzsmentmódszerekre és azok elvi alapjaira összponto­sít.) 4. Kisvállalkozási me­nedzsment. (Ez az előadás a kisvállalkozás menedzselésé­vel kapcsolatos problémákkal foglalkozik.) 5. Stratégiai menedzsment a középvezetők részére. 6. A vállalkozás szervezés­elmélete. 7. A kisvállalkozás irányí­tása^ A gazdálkodási környe­zet, a verseny, és a kisvállal­kozás szerepe, perspektí­vája.) 8. Hogyan exportáljunk az Somogyi Kereskedelmi és Ipar Kamara USA-ba? (Az előadás a vállal­kozások közép- és felső veze­tői részére nyújt alkalmazható ismereteket.) 9. Költségmenedzsment. (A profittervezés alapjaihoz, az üzleti költségvetéshez, a ter­mék-költség összetevőinek elemzéséhez nyújt segítséget az előadás.) 10. Az emberi erőforrás. (Az emberi erőforrás és a gazdál­kodói szervezet céljait elemzi az előadás.) 11. Termelés és készlet- gazdálkodás. 12. Átfogó minőségpolitika. 13. Pénzügyi ismeretek - nem pénzügyi szakemberek részére. Olasz cégek üzleti ajánlatai Könnyűfém konténerek, tar­tályok gyártására kooperációt szeretne kialakítani olasz cég. Traktorokhoz, különböző mezőgazdasági gépekhez al­katrészeket, részegységeket kínál egy olasz cég, de haj­landó tágyalni magyarországi bérmunkáról is. Biztonsági zárakat és rend­szereket kínál egy cég, egy másik pedig olyan zárakat és zárrendszereket, amelyek al­kalmasak autókhoz, postalá­dákhoz, fémbútorokhoz, autó­riasztókhoz. Különböző áutószerelő be­rendezéseket, valamint Setra típusú autóbuszokat szeretne eladni használtan és újonnan is két különböző cég. Anyagmozgató berendezé­sekhez, erőgépekhez ré­szegységeket kínál olasz cég. Emellett szeretne kooperációt kialakítani olyan gyártókkal, melyek vállalkoznak az emlí­tett termékek gyártására és az azokkal való kereskedésre. (Az üzleti ajánlatokról az ér­deklődők részletes tájékozta­tatást kapnak a Somogyi Ke­reskedelmi és Ipar Kamara székházában, Kaposvár Bajcsy-Zs. u. 1 ./c) Riasztók a benzinkútnál — 1970 óta dolgozom a szolgáltatásban — mondta Mátrai János, a Video M. Kft ügyvezető igazgatója. — Ért­hetetlen számomra, hogy az emberek nem hajlandók ál­dozni a biztonságra. Milliós ér­tékű autóknál sajnálják a pénzt riasztóberendezésre. Csak akkor jönnek rá a szük­ségességére, amikor már megtörtént a baj. Egyik bará­tom külföldre utazott nyaralni. Mondtam neki, hogy jó lenne előtte beszerelni egy riasztót az autóba. Húzta-halasztotta a dolgot, mondván: úgyis fizet a biztosító, ha valami prob­léma lesz. Olaszországban — ahol ez mindennapos eset — feltörték a gépkocsiját, és minden mozdíthatót, ruhákat, iratokat, rádiót elvittek. A 10 napos szabadságából 3 napja elment az ügyintézésre. Ha a riasztó megszólalt volna, ak­kor lehet, hogy megússzák egy feltörési kísérlettel. — Mennyire korszerűek a riasztóberendezések? — Az olasz rádióvezérlésű gépkocsiriasztó figyeli az autó teljes elektromos hálózatát. Önálló akkumulátorral és önálló szirénával rendelkezik. Blokkolja az egész elektromos indítórendszert. Megakadá­lyozza a keréklopást, jelzi a gépkocsi törését, karcolását. Véd az ablakkiemelés, nyitás, A megzavart betörök továbbá!Itak indítás ellen. Ki- és bekap­csolni egy kis rádióadóval le­het. Valamennyi gépkocsití­pusra beszerezhetők elektro­mos ablakemelők és központi zárak. Aki józanul mérlegeli a helyzetet, előbb-utóbb rájön, hogy egyszerűbb néhány ezer forintot áldozni a riasztóra, mint esetleg a biztosítón be­hajtani több százezret. — Kik veszik igénybe a va­gyonvédelmi szolgáltatásai­kat? — A vállalkozók és a közé­letek a fő vásárlóink. Aki biz­tonságban szeretné tudni va­gyontárgyait annak a legkor­szerűbb vezetékes és vezeték nélküli lakásriasztókat és ri­asztószetteket tudjuk ajánlani. Hogy mennyire hatásos egy ilyen berendezés, erre hadd mondjak el egy esetet: Az áfész egyik elektronikai üzle­tébe többször betörtek, s nagy volt a kár. Mégis éveken ke­resztül halogatták a riasztó beszerelését. Nemsokkal a beszerelés után újból megkí­séreltek behatolni a boltba: téglával bedobták az ablakot. Azonnal megszólalt a riasztó- rendszer, felbőgött a sziréna. A betörők elmenekültek. Az üvegkáron kívül egyéb kár nem történt. Mivel az üzletből nem tudtak elvinni semmit, már az első esetnél megtérült a riasztó ára. Másnap rende­sen kinyitottak, leltározás, kár­rendezés miatt egy napra sem kellett bezárni a boltot. Né­hány benzinkutat is elláttunk már rádiós személyi jelzővel. Egy esetleges támadásnál érintésre beindul a riasztás, azonnal tudják hívni a rendőr­séget. Nyugaton a biztosító- társaságok díjkedvezményt adnak, ha valaki az üzletébe, lakásába, kocsijába riasztót szereltet. Hiszen így csökken a betörések valószínűsége, és ezáltal a biztosítónak kisebb összeget kell a kártérítésekre fordítania. Nálunk az Állami Biztosítónál a jelenlegi cascó­nál még nincs, de az új casco tervezetében szerepel bizo­nyos biztosítási díjkedvez­mény a riasztóval fölszerelt autókra. Lakásbiztosításnál úgy veszik figyelembe a riasz­tóberendezést, hogy bizonyos értékhatáron felül eleve csak akkor vállalják a biztosítást, ha a lakás el van látva megfelelő biztonsági berendezésekkel. A vállalkozók, ha az üzletnek, a telephelynek van riasztóbe-' rendezése, díjkedvezményt kapnak az Állami Biztosítótól. A Hungária Biztosítónál ma még nem, de az új biztosítási föltételek kidolgozásának ter­veiben már valószínűleg sze­repel a riasztók felszerelésé­nek kedvező megítélése. S. Pap Gitta

Next

/
Oldalképek
Tartalom