Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-04 / 233. szám

1991. október 4., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Dinnyesirató 200 TONNA AZ ENYESZETE — 20 éve vagyok dinnyés, de soha nem gondoltam volna, hogy eladatlan marad a termésem. Most ez bekö­vetkezett. A szigetcsépi, feke­tehéjú fajtából szinte az ösz- szes a földön maradt, a csí­koshéjúnak is alig felét tudtuk értékesíteni — mondja ke­sernyés mosollyal Ambrus Árpád, aki immár 16 éve ter­meli a nyárutói csemegét az őrei határban. Idén is némi buktatóval kezdték az évet, hiszen a fó­liasátorban kipusztult a palán­ták 80 százaléka, s az új ve­téshez szinte felélték a jövőre tervezett magmennyiséget is. A nyár melege, az egyenletes csapadék kárpótolta a tavaszi késedelmet, így reményekkel kecsegtetve várhatták az ér­tékesítést. — Export nem volt idén, a kaposvári és környékbeli ke­reskedők csak kis tételeket vásároltak. Budapesten 3 fo­rintot kaptunk a viszontela­dóktól. A fuvar és a művelési költ­ségek szinte teljesen fel­emésztették a bevételeket, ami most a táblán várja a tár­csát az lett volna a hasznunk. A jövő esztendőre kér­dezve Ambrusné kedvszeget­ten ingatja fejét. Alig hallha­tóan suttogja: talán. Majd meglátjuk... — Más dolog az, ha az idő­járás viszontagságai miatt nem sikerül egy év, vagy va­lami betegség viszi el a ter­mést, és megint más, ha az elvégzett munkánk eredmé­nyét kell veszni látnunk. Saj­Fotó: Király J. Béla nos a termelő teljesen kiszol­gáltatott, tehetetlen. De nem adjuk fel! Mészáros Megszépült templom tér Zimányban 700 méter járda kiépítésé­vel és a már meglévők megja­vításával befejeződött a köz­pont felújítása Zimányban. Ez, a szegélyezéssel, aszfalto­zással és füvesítéssel együtt összesen mintegy 1,5 millió forintjába került a falunak. Farkas Imre polgármester elmondta, szükség is volt a tér felújítására, mivel a buszok­nak eddig nem volt elegendő helyük megfordulni. Most azonban a megszépült térre új autóbuszmegállókat is építet­tek. Megtudtuk: a belterületi ví­zelvezetés megoldására is készülnek. A 2,5 kilométernyi árkok kitisztítása, és az újak ásása közel 2 millió 700 ezer forintba kerül. Az összeg az önkormányzat mellett a kaposvölgyi vízmű­társulat támogatásából, vala­mint állami támogatásból jön össze. N. L. Megújult iskola és óvoda Kötésén Kötcse sokáig Balatonszárszó társközsége volt, elhanya­golt úthálózattal, majdhogynem romos óvodával, iskolával, és kultúrházzal. A különválás után mindez felújításra vár. Dr. Feledy Gyula, a telepü­lés polgármestere elmondta: nemrégiben végre megkezd­ték az iskola és az óvoda fel­újítását. Az előbbi közel 5 mil­lió, míg az óvoda tatarozása előreláthatólag 2 millió fo­rintba kerül. A felújításra — várhatóan — kapnak kiegészítő támoga­tást. Mindkét épület a múlt században épült, s eddig nem sokat költöttek rá. Mára elké­szült az iskolai öltöző, meg­kezdődött a festés, a parket­tázás, a villanyszerelés... Az iskola padozatát is teljesen ki­cserélik. Félmillió forintért bevezették a vizet a kultúrházba, megol­dották a szennyvízelvezetést, s megépült a vizes blokk is. Másik legfontosabb felada­tuk az úthálózat javítása. A fa­luban közel 2,5 kilométer föl- desút van, ennek legalább a portalanítását szeretnék meg­oldani. Eddig 300 méterrel készül­tek el, ami négyzetméteren­ként 300 forintba került. Új buszmegállók építésére és a belvíz elvezetésére is vállal­koztak. Megtudtuk: a régi kú­ria felújításáról — amely eddig afféle helytörténeti múzeum­ként üzemelt — sajnos le kel­lett mondaniuk, mert erre már nem maradt pénz. N. L. Kábeltévé Pusztaszemesen Somogy egyre több telepü­lésén van már kábeltévé. Pusztaszemes is felzárkózna közéjük. Az önkormányzat legaláb­bis hajlik rá, az ott lakók közül azonban nem mindenkinek tetszik a gondolat. Szunics Imre polgármester elmondta, 120 család beleegyezése kel­lene hozzá, hogy elkezdőd­hessen a beruházás. 1 millió 800 ezer forintba kerülne a kábeltelevízió, s a lakossági hozzájárulás abban az eset­ben, ha 120 család össze­jönne, családonként 12 ezer forintra rúgna. Ez valóban elég magas összeg, ezért so­kan ellenzik. Megtudtuk: elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy az önkormányzat megelőle­gezné a hozzájárulás össze­gét, s a lakosság két év alatt részletekben fizetné ki a ti­zenkétezer forintot. Megkezdődött a falu útjai­nak javítása. A mintegy négy kilométer járda felújítása csaknem egymillió forintba ke­rül, s emellett 800 méter közút betonozása is megkezdődött. Az idén csak murvát teríte­nek le (ez is majdnem 300 ezer forintba kerül), a bitume- nezés csak jövő tavasszal kezdődik újabb 300 ezerért. A polgármester elmondta, a cél a falu összes útjának lebeto- nozása. Nagy László Halálos végű vagánykodás GYORSHAJTÁS KÉT ÁLDOZATTAL (Folytatás az 1. oldalról) A vádlott beismerte bűnös­ségét. Arra nem tudott elfo­gadható magyarázatot adni, miért hajtott gyorsan. Novák István Józsefet halá­los közúti baleset gondatlan okozásának vétségében ta­lálta bűnösnek a bíróság. Bün­tetése: egy év, nyolc hónapi fogház és a járművezetéstől három évre eltiltás. Ugyancsak gyalogosok vol­tak az áldozatai a másik köz­lekedési balesetnek, amely idén március 16-án történt Kaposkeresztúron. A tettes a 32 éves kaposvári Baranyai Sándor. Őt elsősorban felelőt­len vagánykodása sodorta bajba. Az említett napon ő is abban a Zsiguliban utazott — két testvérével együtt —, ame­lyet Sárközi Rudolf kaposvári lakos vezetett. Sárközi Ka­poskeresztúron bement egyik ismerőséhez. Utasai, no meg a gyújtáskulcs a kocsiban ma­radtak. Baranyai ekkor elérke­zettnek látta az időt, hogy ki­próbálja vezetői képességeit. Noha nincs vezetői engedé­lye, a volán mögé ült, és elin­dította a kocsit. Testvérei tilta­koztak ez ellen, és elhagyták az autót. Baranyai néhány száz méter után nagy gázt adva! „sportosan" meg akart fordulni. Ám elveszítette ural­mát a jármű felett, és átsod­ródva a menetirány szerinti baloldalra, elütötte a vele szemben az úttest szélén gya­logló Zsalakó Istvánnét és Réti Sándornét, majd egy fa­rakáson kötött ki. A 78 éves Zsalakó Sándorné a helyszí­nen életét vesztette, Réfiné sérülésekkel megúszta. A bíróság a büntetett előé­letű Baranyai Sándort jármű önkényes elvételének, halálos közúti baleset gondatlan oko­zásának vétségében mondta ki bűnösnek, és egy évi két hónapi szabadságvesztésre ítélte, továbbá négy évre eltil­totta a járművezetéstől. Az ügyész Novák bünteté­sét tudomásul vette, Baranyai esetében három nap gondol­kodási időt kért. Az elítéltek a túl súlyosnak nem mondható ítélet ellen enyhítésért felle- beztek. Ehhez természetesen joguk van. Ám mintha nem igazán érzenék át, mit is kö­vettek el. Szegedi Nándor Emberszeretet és megértés Polgármestert mesterfokra Továbbképző Balatonföldváron (Folytatás az 1. oldalról) — A pénzügyek és a pol­gármesterválasztás területén találtam a német, illetve bajor viszonyokkal hasonlóságot. Nálunk is a lakosság és nem a képviselő-testület választja meg a polgármestert. Csupán az 50 ezer lélekszám fölötti te­lepüléseken választ a képvi­selő-testület — mondta. Tekintettel arra, hogy a né­met közigazgatás struktúrájá­nak kialakítása több évtizedes múltra tekint vissza, nehéz párhuzamot vonni a két or­szág rendszere között. Ami mégis különbözik, az a köz- és a körjegyző fogalma és fel­adatköre. — A közjegyző tulajdon­képpen egy ügyvéd, jogi sze­mélyiség — mondta Ebener úr. Feladata: szerződéseket kötni, majd hitelesíteni. Ugyanakkor a jegyző nem más, mint a polgármester hi­vatali helyettese, jobbkeze: egy állandó ember. Polgár- mesterek jönnek, mennek, de ő marad. Speciálisan kikép­zett közigazgatási szakember: jegyző. A bajor közigazgatási jog alapján a képviselőtestület a politikai pártok alapján létre­hozott érdekszövetség, amely felelős a falu lakosságának döntéseiért, megvitatja és megszavaztatja a tennivaló­kat. A kéthetenként tartandó ülésre a polgármester készíti elő a vitaanyagot és vezeti a tanácskozást. — A magyar polgármeste­rek nagyon érdeklődők — mondta Ebener úr. — Külö­nösen az foglalkoztatja őket, hogyan juthatnak pénzhez és miként tudják finanszírozni a kiadásokat. Ez egy reális prob­léma, mely a fejlettebb, német viszonyok között is fellelhető. Az adópolitika ugyancsak in­goványos terület, sok gondot okoz. A képviselők különböző pár­tokat és elképzeléseket teste­sítenek meg. Minden 6. évben választják újra a képvi­selő-testületet és a polgár- mestert. Magyarországon Adolf Ebener, Rohr polgár- mestere Fotó: Kovács Tibor) minden polgármester „kezdő”, ezért lényegesen nehezebb a felkészítésük. Hogy mi az ideális polgár- mester legfontosabb tulajdon­sága arra Ebener úr így felelt: az igazi még nem született meg, de a szakmai tudás na­gyon fontos. Nem kerülhet függőségi vi­szonyba a beosztottjaival azért — mert nem kellő a köz- igazgatási felkészültsége — ismernie kell az embereket, a barátokat és ellenségeket egyaránt. Fontos a jó tárgyalási és diplomáciai készség, mert a kasszát meg kell tölteni pénz­zel. — A polgármester egy vén róka — mondta, — de a mi­nisztériumban is ugyanolyan vén rókák ülnek. A diplomácia művészetével kell tudni megszerezni előlük a pénzt. Kell még a jó döntési képesség, a tolerancia, de leg­fontosabb az emberszeretet és a törődés. Várnai Ágnes Az iskola demokráciája vagy a demokrácia iskolája? Hírlik, az Alkotmánybíróság döntése értelmében hamaro­san törölnek egy művelődési minisztériumi rendeletet, még­pedig azt a bizonyos 27/86-os számút, amely lehetővé tette, hogy a tantestületek beleszóljanak abba, ki vezesse az isko­lát, milyen igazgatóval dolgoznának szívesen együtt. A régi szerint Somogybán is több oktatási intézményben megerősí­tették posztján a direktort, vagy egy rátermettebb mellett vok­soltak a nevelők. Ezentúl — úgy tűnik —, erre nemigen lesz mód, ugyanis az Alkotmánybíróság megállapította: a fenti rendelet nincs össz­hangban az önkormányzati törvénnyel. így az igazgatóválasz­tásnál minden bizonnyal az önkormányzati érdekek és elkép­zelések nyomnak majd a latban. A nevelőtestület véleménye másod- vagy azt is megkockáztatom: sokadrangú lesz csak. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium illetékesei ugyan kilátásba helyezték, hogy a pedagógusokat is meghallgatják, ám a döntő szó az önkormányzatoké lesz. E szisztéma mintha ellentmondana az iskolai önállóság­nak, s némiképp a demokráciának is. Tudjuk jól: ezidáig is jócskán akadt olyan tantestület, amelynek élére nem odavaló személyt ültetett a felettes szerv! (A döntést sok helyütt még ma is sínylik a beosztottak.) Tantestületi torzsalkodások „szí­nesítették” a mindennapokat, és hiányzott az összhang a ve­zető — vezetői „team" — és a tanári kar között. Most, hogy a nevelők beleszólási jogát korlátozzák, vajon a leginkább rátermett személyek kerülnek majd az igazgatói székbe? (Lőrincz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom