Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-30 / 254. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. október 30., szerda Költségvetési hiánnyal számolnak (Folytatás az 1. oldalról) A költségvetési mérleg elő­terjesztője Gondolovicsné dr. Bizderi Ilona, gazdasági igaz­gató hangsúlyozta: a költség- vetési mérleg sok bizonyta­lansági tényezővel számol. Az azonban már látszik, hogy az önkormányzatnak jövőre költ­ségvetési hiánnyal, súlyos fe­szültségekkel kell szembe­néznie. Ahhoz például, hogy a mintegy kétmilliárdot igénylő intézmények működtethetők legyenek, haladéktalanul végre kell hajtani az intézmé­nyek átvilágításakor javasolt átszevezéseket. Nem jobb a helyzet a fejlesztéseknél, a beruházásoknál sem: a 776 milliós fejlesztési igénynek csak mintegy a felét tudják ki­elégíteni. A képviselő-testület hosz- szabb vita után elfogadta a fel- terjesztésre váró céltámoga­tási igényt, és elhangzottak bizonyos rendező elvek is a további tervező munkához. Ebből kiemelkedik dr. Baka József tanácsnoknak az a ja­vaslata, hogy a műszaki szük­ségességből elrendelt fejlesz­téseket mindenképpen meg kell valósítani, továbbá Szita Károly alpolgármester indít­ványa: élvezzen prioritást a lakosság igényeit szolgáló fej­lesztés. (Szegedi) A Freedom Késve tájékoztatták a képviselőket . George Bush amerikai elnök hétfőn aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében a kor­mány megkezdheti a Freedom (Szabadság) nevű amerikai űrállomás létrehozását, ami döntő lépést jelent az amerikai űrfejlesztési célok elérése te­rén. Az űrállomás kiépítésére kétmilliárd dollárt fordítanak az október 1-jén kezdődött költségvetési évben. Pető Iván a barcsi incidensről Vita a költségvetés irányelveiről Elmaradt a Horthy-interpelláció ■■■■■■■ NATO-ABC (1.) Az Észak-atlanti Szerződés 1949. április 4-én, az európai „hidegháború” légkörében (még tartott Nyugat-Berlin szovjet blokádja, a város ellátá­sát légihíddal biztosította a Nyugat) írta alá két észak-ame­rikai és tíz európai demokratikus ország az Észak-atlanti Szerződést. Közvetlen előzménye az 1948. március 17-i brüsszeli szerződés volt, amelyet Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia és Nagy-Britannia kötött, először tűzve célul ki a II. világháború után közös védelem létreho­zását a külső agresszióval szemben. A NATO alapítói az Egye­sült Államokon, Kanadán és a brüsszeli Ötökön kívül Dánia, Izland, Olaszország, Norvégia és Portugália volt. Görögor­szág és Törökország 1952. február 18-án, a Német Szö­vetségi Köztársaság 1955. május 9-én, Spanyolország 1982. május 30-án vált a szer­vezet részévé. Nem vették fel külön, de a német egyesüléssel tavaly a korábbi NDK is a NATO terüle­tévé vált, ha egyelőre nem is állomásoztatnak a területén NATO-erőket. Mit tartalmaz az észak-at­lanti — vagy ahogy aláírásá­nak helye alapján emlegetik: a washingtoni — szerződés? Politikai keretet biztosít az ag­resszió megakadályozására, illetve bekövetkezése esetén visszaverésére szolgáló szö­vetségnek: folyamatos együttműködést irányoz elő politikai, gazdasági és katonai téren. A meghatározatlan időre szóló szerződésben az ENSZ-alapokmány 51. szaka­sza által az egyéni és kollektív biztonságra vonatkozóan biz­tosított jog alapján foglalnak állást az aláírók a közös biz­tonsági politika mellett. A szerződés bevezetőből és 14 cikkelyből áll. Kifejtve a szövetség békés céljait és hi­tet téve az ENSZ alapokmá­nyának elvei mellett, a felek a 3. cikkelyben leszögezik, hogy megőrzik és fejlesztik a külső támadás visszaverésére való képességüket. A 4. cikkely ér­telmében a tagállamok konzul­tálnak egymással, ha bárme­lyikük úgy értékeli, hogy ve­szély fenyegeti területi integri­tását, politikai függetlenségét vagy biztonságát. Az 5. cikkely kulcsfontos­ságú: ebben a szövetség tag­jai kijelentik, hogy bármelyikük elleni támadást Európában és Észak-Amerikában vala­mennyiük elleni támadásnak tekintenék és megteszik a szükséges intézkedéseket egymás megsegítésére. Ez a cikkely is meghagyja a tagál­lamok lehetőségét, hogy sza­bad belátásuk szerint csele­kedjenek, ugyanakkor előírja, hogy egyénileg és kollektíván lépéseket keil tenniük a biz­tonság helyreállítására és fenntatására. A 6. cikkely határozza meg a területet, amelyre a szerző­dés hatálya vonatkozik: a tag­államok területe, illetve a fennhatóságuk alatt álló szige­tek az észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra, to­vábbá a tagállamok erői, hajói és repülőgépei a Föld­közi-tengeren és az észak-at­lanti térségben is. A 9. cikkely értelmében a tagállamok létrehozzák az Észak-atlanti Tanácsot (amelyben mindegyikük kép­viselteti magát), amely kész bármikor rövid időn belül ösz- szeülni. A tanács feladatává tették azoknak a további szer­veknek a létrehozását, ame­lyek a szerződés céljainak el­éréséhez szükségesnek bizo­nyulnak. E cikkely alapján épült ki az Észak-atlanti Szer­ződés szervezete. A tanács, amely általában a tagállamok nagyköveti rangú állandó képviselőinek szintjén ülésezik hetente legalább egyszer, ma Brüsszelben mű­ködik. Évente kétszer (vagy többször) külügyminiszteri szinten ül össze, s a különle­gesen fontos döntéseket az ál­lam- és kormányfők csúcsér­tekezletén hozzák meg — mindez azonban nem magá­ban a szerződésben szerepel, ezt a gyakorlat hozta így. Az integrált katonai pa­rancsnokság is fokozatosan épült ki a 9. cikkely alapján. Amikor azonban De Gaulle francia elnök 1966-ban úgy ér­tékelte, hogy az amerikaiak vietnami háborúja a NATO-n keresztül belesodorhatja Franciaországot egy nem kí­vánatos konfliktusba, Párizs azzal indokolta az integrált ka­tonai szervezetből való távo­zását és a NATO-parancs- nokság kiköltöztetését Fran­ciaországból, hogy maga a washingtoni szerződés, amelyhez továbbra is hű ma­rad, nem hozott létre ilyen in­tegrált struktúrát. 1982-ben hivatalosan Madrid is úgy nyi­latkozott, hogy nem az integ­rált katonai struktúrát fogadta el, hanem csak a szövetséget. A washingtoni szerződés tehát rugalmasnak bizonyult: több mint negyven évvel alá­írása után egyszerre nyújt ke­retet egy lazább szövetségesi együttműködéshez és egy in­tegrált, hierarchikus, sok nemzetiségű katonai szerve­zet működéséhez. És tegyük hozzá, sikeresen: tagállamainak fennállása óta biztosította a békét és bizton­ságot, és jelentős része volt abban, hogy lehetővé vált egész Európa jelenlegi de­mokratikus átalakulása. Baracs Dénes (Folytatás az 1. oldalról) így fordulhatott elő, hogy a honatyák az újságokból érte­sültek a történtekről, sőt a kül­ügyi bizottság tagjai hétfőn- úgy tárgyaltak a szerb kül­ügyminiszterrel, hogy még nem volt tudomásuk a vasár­nap esti incidensről. Boross Péter belügyminisz­ter válaszában arra hivatko­zott, hogy félinformációk alap­ján hiba lett volna a tájékozta­tás. Kétperces viszontválaszá­ban Pető Iván nem fogadta el a miniszteri védekezést, hi­szen nem a Barcson történtek megmagyarázását hiányolta (mint fogalmazott: a kassai bombázás körülményei máig tisztázatlanok), hanem annak a fontos ténynek a közlését, hogy milyen jellegű „esemény" történt vasárnap este. Csurka István (MDF) az 1956-os forradalomról „elégte­len minősítéssel” megemlé­kező televízió és rádió műsor­politikáját ostorozta. A fő téma az a törvényjavas­lat volt, amely a büntetőtörvé­nyeket újra módosítva büntet- hetővé tenne bizonyos ko­rábbi már elévült bűncselek­ményeket. A Zétényi-Takács (MDF) képviselőpáros javas­lata több órás szenvedélyes vitát váltott kt. Nagy érdeklődés várta Já­nosi György (MSZP) interpel­lációját Horthy Miklós rehabili­tációjának és állami újrateme­tésének kormányzati szándé­kairól. Antall József kérésére azonban akkor mondja el kér­dését, amikor a miniszterelnök is részt vesz az ülésen. Ezután a költségvetés irá­nyelveit vitatta meg a T. Ház. Kérdőjelek Veszélyes véletlen Éppen Budapesten tartózkodott Vladisiav Jovanovics szerb külügyminiszter, amikor jugoszláv légitámadás érte a Dráva menti Barcs városát. így a magyar külügyminiszter közvetlenül hívhatta fel a figyelmét az eset súlyosságára. Véletlen volt az akció? Remélhetőleg, vagyis azt reméljük, hogy megalapozottan jelenthette ki a szerb miniszter: „A jugo­szláv hadseregnek nem áll érdekéoen, hogy kiszélesítse a konfliktust, s abba más országokat is bevonjon." Mire figyelmeztet az incidens? Mindenekelőtt arra, hogy a helyzet kiélezett, minden korábbinál nagyobb szükség van a józan politizálásra, a realitásérzékre. Indokolt — miként a HM szóvivője is említette — a magyar légtér szoros védelme. De az igazi megoldás nem nálunk, nem is a magyar-jugoszláv kapcsolatrendszerben keresendő, hanem magában Jugoszlá­viában. Vagyis véget kell vetni az ott folyó véres belháborúnak. S akkor a veszélyes véletlenek helyett a „szándékos béke" kö­vetkezik. Ferenczy Europress Orosz tankok Tizennégy szovjet tankot és más hadifelszereléseket fede­zett fel a Palmah II. nevű, kifu­tásra készen álló izraeli hajón a hamburgi vízirendőrség. A harckocsikat mezőgazdasági gépekként tüntették fel. Fölté- telezhetően az egykori ke­let-német készletből szárma­zik. Földrengés Belgrádnál Földrengés rázta meg Belg- rád körzetét. Epicentruma a fővárostól 100 kilométerre volt. A Richter-skála szerint 4,6 fokos rengés az eddigi je­lentések szerint nem okozott károkat. Thaiföld és Vietnam Több évtizedes ellenséges­kedés után a békés együttmű­ködésről kötött megállapodást hétfőn Thaiföld és Vietnam. A két kormányfő Bangkokban közös közleményben hozta nyilvánosságra, hogy megál­lapodtak. Bulgária kormány nélkül Bulgáriának még legalább két hétig nem lesz új kormá­nya, miután Zselju Zselev köz- társasági elnök csak novem­ber 4-re hívta össze az októ­ber 13-án megválasztott új törvényhozás első ülését. Ismét rendkívüli akció a mmäm ÁRUHÁZ-bán Audioton videó 35 000,— Ft helyett 27 000,—Ft Sanyo 5100 videó 34 100 —Ft helyett 29 900,—Ft Goldstar videó 29 800,—Ft helyett 24 970,—Ft JVC videokazetta 410,— Ft helyett 330,— Ft Műsoros videokazetta 1 650,—Ft helyett 1 250,— Ft Műsoros audiokazetta 350 — Ft helyett 199,—Ft RRSD 1609 kazettás m. 3 190,— Ft helyett 2590,—Ft KC 580 rádiós magnó 16 990,—Ft helyett 13 290,—Ft Family fritőz 7 100 —Ft helyett 5 990—Ft Teflonos szeletsütő 930,— Ft helyett 651,—Ft Teflonos lábos 930 —Ft helyett 651,—Ft Aranyozott evőeszk. 25 r. 8 150,—Ft helyett 5 700,—Ft Bolero evőeszk. 24 r. 3 200.— Ft helyett 2 240,—Ft 18 részes tányérgam. 3 000,—Ft helyett 1 840,—Ft 19 részes tányérgam. 3 200.— Ft helyett 1 896,— Ft Valamint tart még áruházunkban a Witzmann műanyagok 20%-os engedményes vására Várjuk érdeklődésüket! Címünk: Titán Áruház, Kaposvár, Baross u. 18. (208711) \ IMPULSE ENTERPRISE \ \ \ \ \ Újra Impulse-vásár \ . a Dorottya nagytermében Bő választék — kedvező árak! \ \ ' Ajánlatainkból: ' gyönyörű német—osztrák—svájci méteráruk már 150 Ft-tól \ kaphatók olasz hótaposó csizmák több színben 35—40-ig 810,— Ft 41—46-ig 890,—Ft \ bélelt sportcipő 37—44 méretben 1050,— Ft / \ női csizmák, cipők újabb választékban kaphatók. j \ Nyitás: 1991. október 31-én / \ Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—17.30-ig / \ szombaton: 9—12.30-ig / \ / \ Várjuk kedves vásárlóinkat! (208745/a)

Next

/
Oldalképek
Tartalom