Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

1991. október 26., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tűrhetetlenül magas a fütésdíj Dr. Tarján Lászlóné: Csak szociálpolitikai megoldás lehetséges Növekszik a munka- nélküliek száma Milyen megoldást lehetne találni a fűtés- és melegvíz díj drasztikus emelésének ellensúlyozására? E fontos kérdés volt a témája tegnap dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvé­delmi Minisztérium politikai államtitkára, országgyűlési képviselő és Brandtmüller István, az IKV igazgatóhelyettese között zajlott beszélgetésnek Kaposváron az FKGP irodájá­ban. Az államtitkár asszony el­mondta, hogy Kaposvár la­kosságának egyharmadát képviseli ugyan, de máshon­nan is megkeresték pana­szukkal az állampolgárok. A polgármesterrel is felvette már a kapcsolatot ebben az ügy­ben. Az előzetes beszélgetés során — ahol az IKV igazga­tóhelyettese kifejtette az ár­emelés okait — megfogalma­zódott, hogy megoldást találni csak szociálpolitikai oldalról lehetséges. A képviselő asszonyt több nyugdíjas is felkereste; ma­gukkal hozták a nyugdíjszel­vényüket, pénztárcájukat s egy kis költségvetést, mire is költöttek eddig. Közvéle­ménykutatást is tartott: mi az, ami leginkább irritálja az em­bereket? Mint kiderült, a legfá­jóbb számukra a rendelke- zésre-állási díj magas ösz- szege, ami a fűtésnél és me­legvíznél összesen 97,44 fo­rint évente légköbméteren­ként. Brandtmüller István el­mondta, hogy mindazok a te­lepülések gondban vannak, ahol csak hőerőmű van. Ezeknek a beruházásait an­nak idején nem az IKV vé­gezte, a lakások fűtés- és me­legvízrendszerét sem ők épí­tették. Nyáron a fűtést bizto­sító rendszerek állnak, s ez költséget von maga után. Eb­ből adódik a magas ár. Nagy­atádon az összes díj 189,70 forint, de például Szigetváron 265,60 forint. Az állami támo­gatás megszűnt, most piaci áron kell kifizetni a költsége­ket. Az Energiagazdálkodási In- tézetetet bízta meg az IKV, hogy készítse el a kaposvári erőmű korszerűsítési tanul­mányát. A beruházás 100 mil­lió forintba kerülne, de meg­érné, mert a korszerűsítés után elláthatnák például a megyeszékhelyt villamos árammal is. Dr. Tarján Lászlóné kifej­A legkorszerűbb svájci fekvöszerkezetek, matracok láthatók a Kapos Bútor kft üzletházá­ban tegnap kezdődött termékbemutatón. A kizárólag természetes anyagokból — fából, gyapjúból, lószőrből — készült bútorokat a Kapos Bútor kft és a Zala-Hofag kft közösen forgalmazza. (Fotó: Lang Róbert) Felújítások Gálosfán Gálosfán mindig történik va­lami. Most fejezték be például az óvoda és a postaépület ta­tarozását, s máris új gázcsere­telepet és járdákat építenek. Dr. Géger László jegyző el­mondta: az óvoda szigetelése több mint félmillió forintba ke­rült, de még a tél beállta előtt meg kellett csináltatniuk, mivel az épület már régi, s egy idő óta nedvesek voltak a falai. Mintegy 230 ezer forintért a postán kívül a két szolgálati lakást is sikerült felújítaniuk. Régóta tervezték, s nagy szükség van arra a több mint egy kilométer hosszú járdára is, amelynek építését szintén nemrég kezdték meg, s költ­sége várhatóan 400 ezer forint lesz. Ezzel befejeződik a tele­pülés útjainak helyreállítása. Befejezéséhez közeledik a gázcseretelep építése is, majdnem ugyanekkora ösz­szegért. Az új pb-gázcserete- lepen nemcsak gyakoribb, hanem olcsóbb is lesz a pa­lackok cseréje. Ezenkívül fel­újították a polgármesteri hiva­tal előtti hidat, s tervezik a falu főterére egy játszótér építését. A megfelelő faanyag már ren­delkezésükre áll. Elképzel­hető, hogy a megépítésére társadalmi munkában kerül sor. N. L. 355 dolgozót bocsátanak el Nagyatádon tette: sokan döntöttek úgy, nem fizetik ki az emelt díjat. Legalább 1992. január else­jéig meg kell oldani a nyugdí­jasoknál az emelt összeg kompenzálását. Szükség van egy gyors, mielőbbi megol­dásra, és egy hosszú távúra egyaránt. Megoldható lenne a probléma abból a támogatás-- bői, amelyet a kormány utalt ki azoknak az önkormányzatok­nak, ahol az éves díj köbméte­renként meghaladja a 125 fo­rintot. Ott a különbözet 80 százalékát állja a költségve­tés. A testület a helyi igények alapján dönthet, mire fordítja az összeget. A képviselő asz- szony mindenképpen szor­galmazni fogja, hogy Kapos­váron ez szociálpolitikai tá­mogatásként jelenjen meg. Tóth Kriszta Háromtagú igazgatótanács A munkásgyűlések után is a kedden megválasztott három­tagú igazgatótanács irányítja a kaposvári cukorgyárat. Tag­jai: dr. Fábián László, a Pető- házi Cukoripari Rt elnök-igaz­gatója, Ernst Malits és dr. Kari Sultes. Az Agrana konszern 30 százalékkal részesedik a kaposvári cégben. A város foglalkoztatási helyzetéről, a munkanélküli­ségről és a munkaerőpiacról tájékoztatta Varga Vince pol­gármester a képviselőket a városi önkormányzat e heti ülésén. Jelentősen csökkent a foglalkoztatottak száma a termelő ágazatokban. A fel­szabaduló munkaerőt az újonnan alakult, illetve bővülő egyéni és társas magánvállal­kozások nem tudták fölvenni. Amíg 1990 decembere végén 371 munkanélkülit .tartottak nyilván, számuk 1991 szep­tember elején már 1086 Nagyatádon és a környékbeli 16 településen. A város keresőképes lako­sai közül jelenleg 495-en ke­resnek munkahelyet, közülük 88-an pályakezdők és első íz­ben munkát vállalni szándé­kozók. Közülük 433-an része­sülnek ellátásban. A munka­helyüket elvesztők vagy elha­gyók egyharmadának semmi­lyen szakmája nincs, sőt nagy része az általános iskola nyol­cadik osztályát sem végezte el. Nagyatádon a közhasznú munka intézményének alkal­mazásával sikerült valame­lyest enyhíteni a gondokon, a szezonális munkaerőigényt kivéve azonban minimálisra csökkent az üres álláshelyek száma. Ma már a vállalatok egy része saját ipari tanulóit sem tudja foglalkoztatni. Az egészségügyi szakközépisko­lában végzettek kivételével nincs megoldva a szakközép- iskolát és szakmunkásképzőt végzettek munkába állása. Az általános iskolát végzet­tek nyolc, az érettségizettek tíz, a felsőfokú végzettségűek pedig háromféle átképzésre jelentkezhetnek. A részmun­kaidős foglalkoztatást először a konzervgyárnak engedé­lyezték 600 személy részére, 3 hónapra. A Dél-Somogyi Mezőgazdasági Kombinát szintén kapott erre a célra tá­mogatást a központi alapból. Nagyatádon és környékén a munkanélküliek számának to­vábbi emelkedése várható, ugyanis a konzervgyár 140, a Gépipari Vállalat 120, a cér­nagyár 60, a Vertikál Építői­pari Kereskedelmi és Szolgál­tató Kft 25, az Ipszo Kisszö­vetkezet 10 személy leépíté­sét tervezi. Nagy számú mun­kaerő szabadul fel a város­gazdálkodási intézmény át­szervezésével. A képviselő- testület a várhatóan szűkösen rendelkezésére álló pénzügyi foglalkoztatási eszközöket cél­irányosan használja majd fel. Megteremti azokat a föltétele­ket, amelyek vonzóak lesznek új munkahelyek kialakítására, új munkaerő alkalmazására. D. S. Iveco-bemutató Bogláron — A volt kelet-európai ha­szongépjárművek műszaki és erkölcsi amortizációjuk miatt hamarosan kikerülnek a forga­lomból. A szállítmányozásnak gazdaságosabban üzemeltet­hető, minimális javítási igényű járművekre van szüksége, s ezt az Iveco ajánlatában talál­tuk meg — mondta a tegnapi Iveco-show során Máté Már­ton, az Interglob szállítmányo­zási és kereskedelmi vállalat főmérnöke. A balatonboglári vállalat át­alakuló gazdaságunkban kénytelen olyan feladatkörö­ket is ellátni, melyekkel a téli foglalkoztatást is megoldja a nyári fuvarozási szolgáltatások mellett. Ravasz Tibor igazgató szerint ezek a hosszú távú be­ruházások olyan infrastruktú- rateremtők, amelyek minden­képp a település hasznára válnak. Hazánkban az Iveco jármű­veiből már mintegy 600 nehéz és 150 könnyebb tehergép­jármű van forgalomban, ezek kiszolgálására 4 TIR-szervizt üzemeltetnek. A siófoki és ka­posvári szervizbázis mellé most a Balaton-parti kereske­delmi egység is csatlakozik, a lízinglehetőséggel egybekötve is kínálja a 6-10 tonna gördü­lősúlyig, 102-207 LE teljesít­ményig a teherautókat. Az Interglob telephelyén az érdeklődők nemcsak néze­gethették, hanem a jogosít­vánnyal rendelkezők ki is pró­bálhatták a kiállított autókat. A fuvarozásban érdekelt vállal­kozók olyan kisteherautó csa­ládot is kipróbálhattak, mely a városi forgalomban, rövid tá­#■ volságra akár 900 kilogramm hasznos teher szállítására ké­pes. Három kereke, motorke­rékpár-kormánya rendkívüli manőverezőképességet ad a Piaggio kisteherautónak. A kisteherautók négykerekű vál­tozatait is kipróbálhatták az érdeklődők. A bemutatott járművek ára­ikkal mindenképpen verseny­ben vannak, hiszen mintegy 30 százalékkal olcsóbbak az azonos kategóriájúaknái. Vál­lalatunknak azonban az is fon­tos, hogy a nemzetközi átme­nőforgalmat kihasználva, ní­vós szolgáltatással részesed­jünk az autópiacon és annak háttérszolgáltatásában, nem titkolva a hűtőberendezések átfogó javítását is — mondta Ravasz Tibor. M. T. Az önkormányzat veszi át a vizműhálózatot Nem könnyű az osztozkodás TANÁCSOT AD A TÁKISZ A HIVATALOKNAK Egyre több önkormányzat tárgyal a vagyonáról. Ez ép­pen időszerű, hiszen a kárpót­lás, az egyházi tulajdon ren­dezése háttérbe szorította az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló tör­vény végrehajtását, pedig az önkormányzatok vagyoni helyzetének rendeződése meghatározó a gazdálkodás szempontjából. Kell a vagyon is — Nemcsak pénzre, hanem vagyonra is szükség van, hogy az önkormányzat ellássa a feladatát — mondta dr. Vár­falvi István, a Belügyminiszté­rium Somogy Megyei Területi Államháztartási és Közigazga­tási Információs Szolgálatá­nak vezetője. — A közszolgál­tatások nagy része intéz­ményhez, ingatlanhoz vagy pedig vagyonhoz kapcsolódik. A parlamenti döntés alapján az önkormányzati rendszer — az európaihoz hasonlóan — alapvetően közszolgáltató, ez azonban nem zárja ki a vállal­kozásjelleget sem. — Milyen vagyont kaptak az önkormányzatok az indulás­kor? — Az önkormányzati tör­vény már tavaly szeptember 30-i hatállyal az önkormányza­tok tulajdonába adta az állami tulajdonban, de tanácsi és in­tézményi kezelésben levő va­gyont. Természetes, hogy ezt kevésbé érezték változásnak. Sajnos, a volt közös tanácsok esetében még ma is tartanak a viták a vagyon megosztásá­ról. Tapasztalataink szerint a települések mintegy kéthar­mada már túl van ezen, egy- harmadánál azonban elhú­zódnak a viták. Ez egyrészt elvonja a figyelmet a gazdál­kodásról, másrészt most már az állami tulajdon átadásával kellene foglalkozniuk. — Mit kaphatnak meg most az önkormányzatok? — A törvény felvázolta azo­kat a volt állami tulajdonban levő nem tanácsi kezelésű vagyontárgyakat, amelyeket az önkormányzatok megkap­nak: 'az ingatlankezelő szer­vek kezelésében levő lakáso­kat, az intézmények ingó va­gyonát. Ezenkívül külön eljá­rás keretében kaphatnak meg vagyontárgyakat a közelmúlt­ban alakult megyei vagyonát­adó bizottság döntése alap­ján, ha bonyolultabb a tulaj­donszerzés jogosítványa. Elsősorban a közművek és a közüzemi vállalatok tartoz­nak ide. A víz- és szennyvíz- hálózat Európában mindenhol az önkormányzatok tulajdona. A parlamenti döntés alapján az egy települést szolgáló közműhálózat a település tu­lajdonába kerül, míg a telepü­lések közötti regionális jellegű közműrendszerek továbbra is a regionális vállalatok kezelé­sében és állami tulajdonban maradnak. Hosszú folyamat — Ez megyénkben elég hosszú folyamat lesz. Mű­szaki, gazdaságossági és egyéb szempontok indokolják az üzemeltetést, a működte­tést valamilyen együttes for­mában. A temetkezési, a tele­püléstisztasági, a moziüzemi és egyéb ilyen vállalatok ese­tében már többfajta megoldás lehetséges. Elképzelhető tár­sulás, és az is, hogy a megyei önkormányzat tulajdonába ke­rülnek. — S mi lesz a földekkel? — Nagyon nehéz végleges döntést hozni földügyben; még tart a magánszemélyek, egyházak tulajdonának a ren­dezése. Ezért a törvény most csak a belterületen levő beépí­tetlen, volt állami tulajdonú földek önkormányzati tulaj­donba adásáról döntött bizo­nyos feltételek fennállása ese­tén. Most nem lehetett felelős­séggel szélesebb körű döntést hozni. Nem zárható ki azon­ban, hogy a parlament vissza­tér a rendezésre. Egy ellen­zéki javaslat is bekerült a tör­vénybe: ha egy vállalatot el­adnak vagy átalakul, akkor a föld értéke után az önkor­mányzat apporttal lép be, il­letve a föld értékesítése ese­tén a bevétel fele megilleti. Ez kárpótolja az önkormányzato­kat, sőt így érdekeltek is a vál­lalatok átalakulásában. — Mennyi időre van szük­ség a vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásá­hoz? Még másfél év — Számításom szerint egy-másfél évre van szükség a teljes körű átadáshoz. Nagy feladat hárul az önkor­mányzatokra, ugyanis most kell előkészíteniük a vagyoná­tadó bizottság elé kerülő ügyeket. Ehhez célszerű külső szakértőket is igénybe venni. A Tákisz felajánlja, hogy taná­csot ad és segít az önkor­mányzatoknak. Bonyolultabb ügyekben nagy tapasztalatú, profi szervezeteket tudunk ajánlani. Egy több tízmilliós vagyon sorsának a rendezése megér néhány százezer forin­tot. Lajos Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom