Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-25 / 250. szám
1991. október 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Másfél év a mérlegen Horn Gyula: Ez a jobboldali kurzus nem az európai jobboldalt képviseli A késői érésű fajták biztonságos betakarítására Ér ésgyorsító a kukoricában is 4-7 ezer forint megtakarítás hektáronként (Folytatás az 1. oldalról) Horn Gyula elmondta: „Sokkal korábban kellett volna a gazdasági törvénykezéssel foglalkoznia a T. Háznak. Nem vesztegethetjük időt, mert az országban egyre többek helyzete rosszabbodik, növekszik a feszültség. Mind nagyobb tömeg érzi a létbizonytalanság veszélyét.” — Hogyan lehet ebből a helyzetből kijutni? — tette föl a kérdést az előadó. Majd válaszában kifejtette: nem arra van szüksége az országnak, hogy a pártok fújják a magukét, hanem arra, hogy a legalapvetőbb kérdésekben próbálják megtalálni a nemzeti összefogáshoz vezető utat. A másfél éves parlamenti tevékenység tanúsítja, hogy a mi frakciónk mindig a lényegi kérdésekre irányította figyelmét. Tehát mindenekelőtt a gazdasági és szociális gondok megoldására hívtuk fel a parlamenti pártokat. — Többen nekem szegezik, hogy annak idején a Né- meth-kormány könnyen adta át a hatalmat — mondta Horn Gyula. — Erre csak azt válaszolom: a Németh-kormány- nak — beleértve saját tevé: kenységemet is — sok hibája volt. De azt nem lehet a volt kormány szemére vetni, hogy csak a saját személyes egyéni érdekeit nézte volna. Éppen ellenkezőleg! Ez a kormány próbálta megalapozni, hogy ebben az országban sor kerüljön az első szabad, demokratikus választásokra. Nekünk nem volt más sorsunk, mint hogy ezeket a lépéseket megtegyük. De nekem nem az a gondom, hogy most egy jobboldali kurzus van Magyarországon. Mert milyen legyen negyven év után, amikor a választópolgárok nagy része a baloldaliságot azonosította a régi, bukott rezsimmel? Csak azt fájlalom, hogy ez a jobboldali kurzus, amely ma érvényesül, nem európai jobboldal. Tehát nem az a jobboldal, amely a toleranciát, mások véleményének a tiszteletben tartását és valamiféle nemzeti közmegegyezést akar. Ellenkezőleg! Kirekesztést, gyakran tekintélyelvűséget és olyan fajta álláspontot takar, amely — megítélésem szerint — inkább mérgesíti a társadalom bajait, mintsem megoldaná azt. Pedig ennek a társadalomnak talán soha nem volt olyan fontos az összefogása, mint napjainkban. Az előrelépés lehetőségeiről szólva a képviselő elmondta: a parlament elé kerülő kérdések 90 százaléka gazdasági, szociális jellegű. Ez előre mutató tény. Továbbra is lassú azonban az a folyamat, amelyben megszületnek az új törvények, de végre érdemi kérdésekkel foglalkozik a parlament. Ezt követően az MSZP frakciójának kezdeményezéseiről szólt. A tájékoztató után a szerteágazó kérdésekre válaszolt az országgyűlési képviselő. Az ominózus lll/lll-as üggyel kapcsolatban elmondta: az MSZP vezetését és a parlamenti frakciót — bizonyos utalások ellenére — nem érinti hátrányosan, de aggályosnak tartanak minden olyan igazságszolgáltatást, amely nem a bűnök egyéni, alkotmányos elbírálását javasolja. Az MSZMP-hez való viszonyról szólva hangsúlyozta: a legalapvetőbb kérdésekben nem tudnak egyetérteni a Munkáspárt vezetőivel, ám a párt üldöztetése ellen — mivel alkotmányos pártról van szó — fellépnek. Lengyel János — Mint ahogy a mostani csapadékos időjárás is mutatja, a Harvade 25 F érésgyorsító alkalmazásával 8-10 nappal korábban, az őszi esőzések előtt betakaríthatok a magas FAO számú, úgynevezett késő érésű kukoricák is. A mintegy 7 százalékkal csökkent víztartalom a hagyományos szárítási költségekkel szemben tisztán 4-7 ezer forint megtakarítást jelent hektáronként — sorolta kísérletük eredményeit Pintér György, a kaposfüredi Deseda menti termelőszövetkezet elnökhelyettese. Az őszi mezőgazdasági munkák dandárjában ugyan kevesen tudtak időt szakítani a szakmai konzultáción való részvételre, de az engedélyezési eljáráshoz szükséges üzemi tapasztalatok így is sokat mondtak a szakembereknek. Somogyvári László, az Uniroyal Chamical képviselője jó ismerősként köszöntötte a jelen levőket, hiszen ezt a szert már nagy biztonsággal alkalmazzák a borsóban, napraforgóban és repcében. — A gazdaságok egyre nehezebb pénzügyi helyzete megkívánja minden költségtakarékos technológia kipróbálását, különösen akkor, ha ezzel gázolajat vagy egyéb tüzelőanyagot takaríthatunk meg. Pintér György beszámolt többéves tapasztalatukról, melynek eredményeként az idén 430 hektár borsóban és 430 hektár napraforgó termésénél alkalmazták a Harvade 25 F érésgyorsítót. Kaposfü- reden már gázüzemű szárító- berendezés szolgálja a termésbetakarítást, így 1 mázsa kukorica szárítóüzemi költsége 8,8 forint. Az érésgyorsító alkalmazásával hektáronként 800 forintnyi költségmegtakarítást érhetnek el. Fila Lajos, a repülőgépes szolgálat szakembere elmondta: az alkalmazott vegyszer teljesen más alkalmazási technológiát igényel, mint a korábban használatos Régióné. Porosa István a Növény- és Talajvédelmi Állomás igazgatóhelyettese beszámolt arról, hogy Somogybán 3200 hektárra kértek alkalmazási engedélyt a szakemberek. Jó lenne azonban, ha kutatóintézeti körülmények között tisztáznák a még vitatott kérdéseket, többek között a kukoricaszár szermaradvány-tartal- mát. A felázott talaj sajnos nem engedte, hogy a frissen le- kombájnozott kontroll és kezelt kukoricák helyszíni nedvességtartalmának vizsgálatával szemléltessék a fürediek eredményeit. A beszámolók ennek ellenére meggyőzték a szakembereket. M. T. Segítség a cigányoknak Barcson Űj út, járda Göllében Újabb 1300 méteres közutat és járdát láttak el szilárd burkolattal Göllében. Tóbiás Er- nőnétől, a göllei önkormányzat jegyzőjétől megtudtuk: így már csak egy olyan utcája maradt a falunak, ahol az utat nem sikerült még felújítani. Az utakat szélesítették is. A munkák költsége mintegy 3 millió forint, elvégzésük azonban sürgető volt — rossz állapotuk miatt. Befejezték az ifjúsági ház felújítását is. A megszépült épületben helyet kapott az ifjúsági klub, a nemrég alakult Budy Building-klub és rendszeresen edzéseket tartanak az általános iskola asztaliteniszezői is. A göllei önkormányzathoz tartozó Inámpuszta egészséges ivóvízellátását is hamarosan megoldják. A kútfúrással már elkészültek, s javában dolgoznak a vezetékrendszer kiépítésén. A tervezett költség körülbelül 9 millió forint; ebből már mintegy 4 milliót kifizettek. A munkát előreláthatólag a jövő év elején fejezik be. N. L. Az etnikai kisebbség ön- kormányzati hatáskörbe tartozó feladatait tárgyalta legutóbbi ülésén a barcsi önkormányzat, Szegedi Tibor képviselő tájékozatatója alapján. A körzetben a lakosság mintegy 12 százaléka cigány, a megosztottság az önkormányzatnak komoly gondot jelent. A legnagyobb az alacsony képzettség miatti munkanélküliség. Az „alulfizetettség” azonban nemcsak rájuk jellemző. A költségvetési üzemben dolgozók fizetése a megélhetéshez sem elég. A Fürészipari és Parketta- gyártó Vállalatnál dolgozó munkások is csekély bérért végzik a nehéz munkát. Azzal a félelemmel is meg kell küzdeniük, hogy a vállalati leépítések során ők kerülnek először az utcára. A képviselő abban látja a megoldást, hogy képzett munkásokat neveljenek ki a cigányok közül. Ehhez az első lépéseket már megtették az általános iskola esti tagozatának bevezetésével, illetve a betanított- munkás-képzéssel. Sokat segített e képzések beindításában a városi munkaügyi hivatal és a művelődési-oktatási osztály. Azért is fontos ez a segítség számukra, mert a településen élő iskolakötelesek közül sokan lemorzsolódnak a 8. osztály elvégzése előtt. Feigli Ferenc polgármester előterjesztésében szerepelt, hogy Barcson az állandó lakosok száma évről évre növekszik, a munkaerő-helyzet egyre feszültebbé válik. A leglátványosabb eredmény a lakáskörülmények változásában következett be: felszámolták a kunyhókat; több cigánycsaládnak biztosítottak kamatmentes kölcsönt. A cigánygyerekek rendszeresen járnak óvodába, iskolába (egy-két esettől eltekintve). A 8. osztályt el nem végzett, de 16. évüket betöltött tanulóknak az 1. számú iskolában felkészítő tanfolyamot indítottak. A felnőttek jelentős szociális a segélyt kapnak. A városrészben megoldották a szemétszállítást. A közterületek állapotában azonban visszaesés következett be, sok a rongálás. Szilárd burkolatú a Segesvári, az Arany János és a Pázmány Péter utca; az idei útprogram során elkészítik a Vásártér és a Kinizsi utca szilárd burkolatát. Ha a lakók kézpénzes hozzájárulást és a teljes földmunka önerős teljesítését vállalják, bevezetik a gázt is. Az önkormányzat hosszabb távú cselekvési programjához azonban szükség volna arra, hogy az országgyűlés mielőbb megalkossa a nemzetiségiekről és etnikai kisebbségről szóló törvényt. T. K. Nemcsak pártügy lett az ünnep! PERRE KÉSZÜLNEK A SOMOGYI BIOHUMUSZTERMELŐK „Nyakamon a giliszta” A Szent Imre utcai koszorúzással kapcsolatban tegnap az alábbi nyilatkozatot tette Garbera István, a KDNP kaposvári elnöke: — Minden résztvevő elfogadta, hogy a polgármesteri hivatal nevében Király Zoltán lesz az ünnepség főszervezője. Az ünnepséget megelőzően két alkalommal is egyeztettük a forgatókönyv részleteit, s megállapodtunk, hogy a Szent Imre utcában a koszorúzás — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően — ott lesz, ahol a forradalmárokat legyilkolták, tehát az utcafronton. Egy szervezőtől értesültem arról, hogy az ellenzéki pártok tiltakozni kívánnak, mert az MDF kaposvári szervezete a helyszínt önkényesen megváltoztatva az általa táblával megjelölt helyen, az épület lépcsőházában akar koszorúzni. Az MDF irodavezetőjével közöltem, hogy beszéltem Király Zoltánnal és a koszorúzás a helyszíne változatlan: az utcán égő, a mártírokat idéző hatalmas gyertya. Azt a választ kaptam, hogy a főszervező véleményét tiszteletben tartják. Ezt követően telefaxot küldtem az érintett pártoknak, hogy a tiltakozást kiváltó ok megszűnt: koszorúzni a 14. sz. ház előtt fogunk. Megkapta ezt az üzenetet az MDF kaposvári irodája és Király Zoltán is. Ezek után számunkra teljesen érthetetlen, hogy kinek volt joga a szervezői utasítással ellentétben a koszorúzók átirányítása. A történethez tartozik az is hogy az ünnep előestéjén Hódo's Győző, az MDF kaposvári elnöke felkereste a KDNP irodáját, ahol a városi társelnökkel Csutorás Istvánnal, Rádai Ferenccel és velem közölte, hogy az ünnepség lebonyolítása a telefaxon leírtaknak megfelelően történik az MDF részéről is. Ezek után egyértelmű, hogy ki a felelős az ünnepet megzavaró kétfelé koszorúzás miatt. — Három év alatt 230 ezer forintot kell visszafizetnem az OTP-nek — kesereg egy kopaszodó úr —, s ott a nyakamon a rengeteg giliszta. A kisszövetkezet szerződésben garantálta a humusz visszavásárlását, de ezt mára valahogy elfelejtették. — Most mit csináljak a gilisztámmal? — Folytassam, vagy hagyjam a fenébe? — kérdezi egy éltesebb hölgy is. Nemcsak rá, mindannyiunkra a tanácstalanság volt a jellemző a Humusztermelők Érdekvédelmi Egyesületének Kaposváron tartott gyűlésén. Mintegy 120 kistermelő jött el, hogy csatlakozzon s meghallgassa a Székesfehérváron nemrég alakult egyesület elnökét, Bán Lászlót, aki kimondta a legrosszabbat, amit már sejtettek ugyan, de bizonyíték híján még áltatták magukat: a drága hitelekből vett giliszta és az előállította humusz eladhatatlan. Sőt egy szakvélemény szerint ilyen módon nem is lehet humuszt előállítani. — Egyesületünk célja — mondta Bán László — az, hogy jogi úton bebizonyítsa: a kistermelőket a szerződéskötés előtt megtévesztették", s követeljük a Polgári törvény- könyv által ilyen esetben előírt eredeti állapot visszaállítását. Perelni fogjuk a szerződés- szegő gazdasági társulásokat. A november elsején kezdődő per felperese lehet mind a 20-30 ezer humusztermelő, akit ezek a társulások félreve- zettek.Többen már megpróbáltak egyénileg pereskedni, ezek a próbálkozások azonban sorra elbuktak. Csakis együtt lehet elérni valami eredményt. A pénzintézetek több mint négy milliárd forintos kintlevőségeinek behajtása megkezdődött. Somogybán még nem, de az ország más területein már viszi a végrehajtó a bútort... Nemrégiben volt a székesfehérvári OTP előtt egy demonstráció — azzal a céllal, hogy-rábírják a pénzintézeteket, adjanak hat hónapig késedelmi kamat nélküli haladékot. Az OTP országos vezetői Ígéretet tettek erre, sőt további anyagi segítséget is ajánlottak az egyesületnek. Fejér megyében már leállították a behajtást. Az egyesülethez eddig öt megye humusztermelői csatlakoztak, nevüket adva a perirathoz. N. L.
