Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-24 / 249. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1991. október 24., csütörtök Jó szezont zártak a balatoni szakszervezeti üdülők Jövőre drágább lesz a beutalás Felújítják a siófoki Platánt és a földvári Ibolyát A Balatonföldváron székelő Déldunántúli Üdülési Igazga­tóságon elkészült az idei fő­szezon gyorsmérlege. Bakai János igazgató elégedett. — A sok változás, a körül­mények alakulása, a konku­rencia éleződése, az állandó áremelkedések ellenére nem zártunk rossz szezont — mondja. A Balaton déli partján 9 tur­nusban (a főszezon idején) 900 ezer vendégnapot töltöt­tek el hazai és külföldi vendé­geink. Közel 100 ezer sze­mélyt üdültettünk, 70-80 szá­zalékban magyar szakszerve­zeti beutaltakat. A többit uta­zási irodák toborozták szá­munkra külföldön. A szak­szervezeti beutaltak két hetet töltöttek nálunk, a külföldi csoportok pedig három napra, egy hétre, 10 napra, illetve két hétre jöttek. Fogadtunk öt turnusban, ugyancsak két hétre, 8500 gyermeket is az ország külön­böző vidékeiről. Zamárdiban lengyel gyermekcsoportok töl­töttek felejthetetlen két hetet. Nehezen indult a főszezon, annál nagyobb volt az érdek­lődés szeptemberben. A hazai vendégek mind­egyike sokallotta a szemé­lyenként felszámított 30-40-60 forintos idegenforgalmi adó­kat. Ez jócskán felemelte — főleg a családosok — üdülési kiadásait. — Ha talpon akarunk ma­radni — mondta az igazgató —, akkor még több szabad, úgynevezett kereskedelmi he­lyet kell értékesítenünk. — Az árak jövőre marad­nak? — Kénytelenek leszünk emelni a beutalók árait, várha­tóan 1992 első hónapjaiban mintegy 30 százalékkal. A be­utalóval érkezők körülbelül 14 százalékkal fizetnek majd többet, mint az idén. Valamennyi téliesített üdülő nyitva tart. Lellén, Földváron és Siófokon továbbra is fo­gadnak három hétre szanató­riumi beutaltakat. Ezeknek az árai is emelkednek 1992-ben. Összesen 29 üdülője van az igazgatóságnak. Ebből 27 a déli parton egy a Fejér megyei Vajtán, egy pedig Pécsen. 60 személyes családias hangu­latú üdülőtől a 2400 szemé­lyes óriás szállodai komple­xumig nagy a választék. Egyetlen üdülőt sem kívánnak megszüntetni, bár egyrészük alaposan elhasználódott. — Van-e pénz felújításra? — Nem annyi, mint amennyi kellene, de azért jut. Siófokon a Platán (volt építő), Földvá­ron az Ibolya (volt textiles) üdülőink felújítása a szezon végén azonnal megkezdődött és a tavasszal, már felújítva, elsőosztályúként nyitják meg újból kapuikat. Cseresznyék István A Magyar Műsorszóró Vállalat is vállalkozik: az ország leg­magasabb pontján, a Kékestetön levő régi adótornyát, amely eddig kihasználatlan volt, szállodává alakította. A Hegycsúcs szállónak szoláriuma, szaunája, presszója van. Életbe lépett a szerencsejáték-törvény Most már kaszinózhatunk •• Ötnek már van gazdája Nincs még döntés arról, hogy mikor írják ki a volt szov­jet katonai repülőterek végle­ges hasznosításáról szóló pá­lyázatot — mondta a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet ille­tékese. Mint ismeretes: a va­gyonkezelő és a közlekedési tárca a múlt évben már közzé­tett egy versenyfelhívást, amit később megfelelő ajánlatok hiányában eredménytelennek nyilvánítottak. Felmerült azonban, hogy a végleges hasznosítás- ig ideiglenes időtartamra is bérbe adhatók a repterek. így ez év tavaszán — kizá­rólag az első pályázat részt­vevői számára — fel is kínál­ták ezt a lehetőséget. Ezzel a megoldással került a Mikro­matika Holdinghoz a sármel­léki, a debreceni önkormány­zathoz pedig a debreceni re­pülőtér. Júniusban — miután a szov­jet csapatok a többi repülőte­ret is elhagyták — a jelentke­zők licitáltatásával ezekre is ideiglenes bérlőket kerestek. Az ajánlatok elbírálását köve­tően nemrégiben három reptér talált gazdára: a csákvárit a Mikromatika Holding, a kun­madarast egy Top Vision nevű hongkongi érdekeltség, a kiskunlacházit pedig a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság (LRI) kapta meg. A polgári hasznosításra fel­kínált hét repülőtér közül így végül is ötnek már van — ha átmenetileg is — gazdája, a kalocsaira nem volt jelent­kező, a tökölit pedig, mint is­meretes, a honvédség kapta meg. A jó minőségű, betonos kifu­tópályával rendelkező repte­reket a bérlők elsősorban tu­risztikai célokra kívánják használni. A Mikromatika sármelléki — Balaton Airport néven ismert — reptere pél­dául egyidejűleg 2 nagy, 4-5 közepes és 15-20 kis repülő­gép parkoltatására és folya­matos kiszolgálására is ké­pes. A Vértes hegység lábánál található csákvári reptérnél idegenforgalmi szempontból nagy vonzerőt jelent Székes- fehérvár és a Velencei-tó kö­zelsége. A többi repülőtér bérlője is főképp az üzletemberek, turis­ták fogadására számít, hiszen a már létező helikopteres és repülőgépes légitaxi vállalatok kényelmes közlekedést bizto­sítanak az ország különböző régiói között. A bérbeadással a kincstár is jól járt, hiszen nem kell az őrzésről, az ál­lagmegóvásról gondoskodnia, s emellett még többlet jövede­lemre is szert tett. A bérleti dí­jakból és a megtakarított kia­dásokból 7 hónapra 84 millió forint haszna származik a kincstárnak. Hol és hogyan élhetjük ki szerencsejátékosi szenvedé­lyünket? A válasz egyelőre nem túl biztató. A szerencse- játékok kedvelőinek új játékle­hetőségek egyhamar nem áll­nak rendelkezésre, sőt a pénznyerő automaták hívei­nek még valószínűleg jó ideig kell várniuk, amíg újra kockáz­tathatják pénzüket, például a „félkarú rablóknak” becézett gépeken. Már van rendelet! A szerencsejáték-törvény múlt héten megjelent végre­hajtási rendelete tisztázta a törvény augusztusi megjele­nése után még nem egyér­telmű kérdések többségét. így mostantól fogva ténylegesen is működik a szerencsejáté­kok felügyeletére, ellenőrzé­sére és szabályozására hiva­tott szerv a Szerencsejá­ték-felügyelet. Ami biztos: za­varmentesen folytatódhat a továbbra is állami monopóli­umként működő totó, lottó, bongó és a lóverseny. Kon­cessziós szerződésekre pá­lyázhatnak majd azok, akik kaszinót, vagy fogadóirodát kívánnak működtetni. A pá­lyázati feltételeket még nem dolgozta ki a felügyelet, de azok elkészülte hamarosan várható. A törvény két pontja közötti ellentmondás miatt kérdéses volt, hogy a régeb­ben megszerzett engedélyek alapján hány kaszinó folytat­hatja majd működését pályá­zat nélkül. Az elfogadott meg­oldás szerint mindazon kaszi­nók működtetőivel hamarosan aláírja a koncessziós szerző­dést a pénzügyminiszter, akik a törvény életbelépéséig befi­zették az 1 millió dolláros, il­letve 70 millió forintos kon­cessziós díjat. Ez 12 kaszinót érint, amelyek közül 3 még nem kezdte meg működését. Az eredeti szerződése alapján annak ellenére, hogy a jövő­ben nem adnak ki engedélye­ket valutás játékokra az Aust­ria Lotto is tovább működhet az eredeti engedélyében meghatározott ideig - 2000 december 31-ig. Csak felnőtteknek! A legtöbb változás a pénz­nyerő automaták működtetői­re vonatkozik. Ezek szerint a jövőben ilyen automaták csak játékteremben helyezhetők el. Ez azt jelenti, hogy a presz- szókban és kiskocsmákban ezentúl már nem lesznek pénznyerő automaták. A játék­termekben pedig tilos lesz az étel és ital kiszolgálása. Ezen­kívül — amint azt a felügyelet vezetője Pálfi János is meg­erősítette egy minapi sajtótá­jékoztatón —, 18 éven aluli­aknak még a belépés is tilos lesz ezekbe a játéktermekbe. A felügyelet e rendszabály be­tartását szigorúan ellenőrzi majd és első alkalommal 250 ezer forint bírság, másodszor azonban már a működési en­gedély megvonása vár azokra, akik nem tartják be já­téktermükben ezt a szabályt. A gépek működését és a be­vétel alakulását egy "fekete doboz" segítségével ellenőrzi majd a felügyelet. Ez a doboz folyamatosan közvetíti az ada­tokat a központba. Aki pedig nem építteti be a gépébe ezt a berendezést, az 50 ezer forint­tal több adót kénytelen majd fizetni. Új engedély kell Jelenleg — mivel a törvény kihirdetésével minden addig pénznyerő automata működ­tetésére kiadott engedély el­vesztette érvényét — nem működhet egyetlen egy pénz­nyerő automata sem hivatalo­san. Most már a végrehajtási rendelet megjelenésével be lehet nyújtani az engedélyek iránti kérelmet. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy heteken belül üzemelni kezdhetnek a játéktermek. A kérelmezőnek több hivatalos engedélyt — például önkor­mányzati és egyéb más okira­tot kell csatolnia a kérelem­hez, amelyek összegyűjtése elég sokáig tart. Külön gondot okozhat majd annak a doku­mentumnak a beszerzése, amely azt igazolja, hogy a gé­pek megfelelnek az előírások­nak — tehát a feltett összeg 80 százalékát kifizetik nyere­ményként és a legnagyobb nyerhető összeg nem haladja meg az alaptét 200-szorosát. Ezt az Országos Mérésügyi Hivatal igazolhatja. Az egy­szerre több és márkás gépe­ket üzemeltető vállalkozók kaphatnak ideiglenes műkö­dési engedélyt gépeikre, ha személyesen' nyilatkoznak ar­ról és a gyártó is igazolja, hogy a gépek megfelelnek a magyar előírásoknak. De a kevesebb és nem ismert gé­pek működtetőinek meg kell várniuk, amíg a hivatal elvégzi gépeik bemérését» ■ Jól adózó iparág A szerencsejáték-törvény elfogadásával megteremtőd­tek a jogi keretei annak, hogy hazánkban is szabályozott formában működhessen a szerencsejáték iparág. Ez pe­dig nem lebecsülendő ered­mény, hiszen elég csak arra gondolnunk, hogy már tavaly is 25 milliárd forint adó jött be ebből a szektorból. A közös piaci országokban is a 13. he- iyen tartják számon az ipará­gak között a szerencsejátéko­kat, amelyek éves forgalma eléri a 31. milliárd angol fontot. Nálunk is valószínűleg egyre újabb és újabb játékle­hetőségek jelennek majd meg. Egyelőre azonban még néhány hónapig várniuk kell azoknak, akik szeretnének visszatérni a "félkarú rablók" mellé. Az igazságügy-miniszter jogköre AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATA Nem feltétlenül alkotmá­nyellenes az olyan törvényi szabályozás, amely — a bírói függetlenség sérelme nélkül bizonyos igazgatási feladat- és hatásköröket ad az igazsá­gügy-miniszternek. Ezt állapí­totta meg az Alkotmánybíró­ság kedden, teljes ülésen — két bíró különvéleményével — hozott határozatában. A testület arról az indítvány­ról döntött, amely szerint sérti a bírói függetlenség elvét és az alkotmányt, hogy az igaz­ságügy-miniszter biztosítja a bíróságok működéséhez szükséges személyi, valamint anyagi feltételeket és irányítja a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét. Az Alkot­mánybíróság határozatában utal arra, hogy a bíróságok ítélkező és igazgatási tevé­kenységét a kontinentális jo­gok is elkülönítik egymástól, s a bíróságok működésének biztosítására az igazsá­gügy-minisztereknek külön­böző jogosítványokat adnak. A határozat indokolása tartal­mazza azt is, hogy a hatalmi ágak elválasztása nem jelenti egyszersmind azok korlátoz- hatatlanságát, sőt a demokra­tikus államszervezetnek ép­pen az a lényege, hogy a kü­lönböző hatalmi ágak egymás korlátáiként is jelentkeznek, így a bírói hatalomnak is van­nak a végrehajtóhatalmat kor­látozó jogosítványai és for­dítva. Az Alkotmánybíróság hatá­rozata szerint nem megalapo­zott az alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítvány. Ugyanakkor a testü­let nyomatékosan hangsú­lyozta: korántsem a jelenlegi szabályozási mód az egyet­len, amely nem áll ellentétben az alkotmánnyal. Annak meg­ítélése viszont már nem az Al­kotmánybíróságra, hanem az Országgyűlésre tartozik, hogy az államszervezet fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában melyik alkotmányozási mód az optimális. Vigyázat, csalok! Ezt a kijelentést Rodolfótól, a magyar bűvé­szet nagymesterétől természetesnek vettük, sőt minden mutatványa előtt el is vártuk tőle. De bosszankodunk — és egyre többször jo­gosan! —, ha olyanok csalnak, akiknek nem ez a szakmájuk, s ráadásul ezt még be sem jelentik, sőt szemtelenül éppen az ellenkező­jét állítják, és mégis unos-untalan megcsalnak bennünket. Ki örül annak, ha a csemegében, ABC-ben csalja meg néhány dekával az embert az el­adó? Még mozog a mérleg, de már le is kapja a portékát és rögvest ráírja filctollal az általa jogosnak vélt árat. Avagy ki örül annak, ha az oldalason vagy karajon ujjnyi vastagságú zsír­réteg húzódik, ha a húsoscsont helyett csak teljesen lefaragott csontot kap potom negyven forintért? Vagy ne bosszankodjunk akkor sem, ha — az adagonként 8-10 forintért mért — fagylalt íztelen, jellegtelen, mert tele van vízzel? Bosszankodunk, ha kevesebb sör kerül poha­runkba az italospultnál és több hab. De meg­csalnak bennünket bizonyos szolgáltatást végzők is, amikor dupla munkadíjat számíta­nak fel, amikor többet számláz a telefonauto­mata. Annak sem örülünk, ha gyengébb mi­nőségű gazt Kapunk, mint majd amilyennek az árát kifizettetik velünk, és ha a vízcsapon perceken át kell folyatnunk a sárga, ihatatlan vizet, mire végre elfogadhatót kapunk... A példákat még sorolhatnám, de nem te­szem, mert úgy gondolom, hogy mindenkinek bőségesen vannak ilyen tapasztalatai. A fen­tieket nekem az utóbbi egy hón^p alatt sike­rült megtapasztalnom és csokorba raknom. Vigyázat, én nem csalok! De vigyázzunk arra is, hogy mások se csalhassanak, és egyre kevesebb „életbűvész” vegyen körül bennün­ket! , v * Dorcsi Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom