Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-03 / 232. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁGI HORIZONT 1991. október 3., csütörtök Intelligens műszerek A műszer- és méréstechni­kában a félvezetőgyártás és a számítástechnika az utóbbi években rohamos fejlődést hozott. Megjelentek az úgyne­vezett intelligens mérőműsze­rek, melyek a beépített elekt­ronikának köszönhetően me­rőben új mérési lehetőségeket biztosítanak. E korszérű konstrukciók arra szolgálnak, hogy lehetőleg minél jobban megkönnyítsék a műszer ke­zelését, és mentesítsék a fel­használót a mérési eredmé­nyekkel kapcsolatos esetle­ges számítási műveletek alól. Az intelligens műszerek egyik fő jellemzője a progra­mozott vezérlés. Ennek mű­ködését a felhasználó általá­ban billentyűzet segítségével irányítja. Az intelligens műsze­rek legtöbbször önellenőrzők és önhitelesítők is. Az önelle­nőrzés azt jelenti, hogy eset­leges hiba jelentkezésekor az annak jellegére utaló hibakó­dok jelennek meg a készülék képernyőjén. A berendezés el­lenőrzi a felhasználó által kije­lölt műveleti utasítások he­lyességét is. Képünkön: egy hazai gyártmányú, világszínvonalú műszeripari produktum. • Merre tart a legtöbbet utazó nép? Csendet, tiszta vizet, jó levegőt! Sok szó esik mostanában idegenforgalmunk válságáról. Sokfelé keresik az illetékesek a magyarázatot — s eközben kevés szó esik hazánk, ponto­sabban az üdülőhelyek, az er­dők, a tavak környezeti állapo­táról. Jóllehet hosszabb távon várhatóan ennek lesz döntő szerepe az egész hazai ide­genforgalom sorsának alaku­lásában. Szemléletes és elgondol­kodtató adalék ehhez az a je­lentés, melyet a német Autó­klub, az ADAC hozott nyilvá­nosságra a közelmúltban a földközi-tengeri turizmus ha­nyatlásának okairól. A jelentés a Földközi-tenger környezeti katasztrófájáról beszél. (Más kérdés a mostani politikai helyzet okozta katasztrófa.) A látványos ökológiai ösz­szeomlás két éve kezdődött, amikor a nagy hőségben sok száz négyzetkilométeres al­gaszigetek jelentek meg, és a nyaralók millióit napok alatt el­riasztották a partvidékekről. Igaz, a tisztaságra és a kör­nyezetvédelemre rendkívül kényes németek már évek óta fintorogtak az olajfoltos ten­ger, a pusztuló tengerpart, a tisztítatlanul vízbe ömlő szennyvíz, az egyre nagyobb zsúfoltság, lárma miatt. A Földközi-tengert ugyanis Tö­rökországtól Spanyolországig megengedhetetlenül kizsák­mányolják egyrészt az ipari üzemek, az olajfinomítók és a hatalmas olajszállító hajók, másrészt a mérhetetlenül fel- duzzasztott idegenforgalom. Az úticél kiválasztásánál ma már a német megkérdezettek fele döntően a várható higié­nés, ökológiai viszonyokat, az üdülőhelyi környezet épségét, a tiszta vizet és levegőt tartja a legfontosabbnak. Egyre szí­vesebben mennek a hűvös Ausztriába, mivel ott érintetle­nek az erdők, tisztavízűek a tavak, jó a levegő, sok az aktív pihenési lehetőség — például kerékpárutak, úszómedencék és sokezer kilométer ragyo­góan karbantartott kirándulóút várja őket. Rohamosan nő az érdeklődés az Európa legsze­gényebbjei között nyilvántar­tott Írország iránt. Meglehet, hogy ott kevés az ötcsillagos szálloda meg a diszkó, viszont szinte háborítatlan az ír táj. Márpedig a németek, a világ legtöbbet utazó népe, egyre inkább ezek felé az értékek felé fordul. A nép számol A valutázás igazi okai A piaci szakemberek évek­kel ezelőtt kitalálták, hogy a piaci kamatok csak az inflációt növelnék, tehát azokat mes­terségesen alacsony szintre kell lenyomni. Ugyanakkor az eleve alacsony kamatokat húszszázalékos kamatadóval kell terhelni. Ha majd nem lesz már infláció, nem lesz költ­ségvetési hiány, be lehet ve­zetni a pénzügyi módszereket - magyarázzák a lakosság­nak. Immár négy éve folyik ez a kamatpolitika, de közben nő az infláció, és változatlanul hi­ánnyal küzd a költségvetés. Az egyszerű, de józan em­berek azt a következetetést vonnák le ebből, hogy rossz a módszer. A szakemberek azonban éppen az ellenkező­jét látják, és szorgalmazzák a módszerek fenntartását. A nép azonban nem hagyja magát. A szakemberek vi­szont abban még nem tudtak dönteni, hogy pozitív vagy ne­gatív jelenségnek tekintsék azt, hogy a nép nem forintba, hanem nyugati devizába fek­teti pénzét. Annak örülnek, hogy e deviza többségét ma­gyarországi bankokban he­lyezik el, arról pedig nem vesznek tudomást, hogy jelen­tős összegek kerülnek külföldi bankok számláira, vagy jön­nek vissza külföldi név alatt vegyes vállalatokba. Arról sem panaszkodnak, hogy csökken a forintbetétek reálér­téke. Az igazság pedig az, hogy a mi kamatadónk egyedülálló ostobaság a világon. Elsősor­ban másfél százaléknál sehol sem magasabb a betéteket sújtó adó - már ahol egyálta­lán van ilyen. Nálunk ezzel szemben megközelíti a 7 szá­zalékot. Ez az adó azután együtt nő az inflációval, tehát minél nagyobb az infláció, an­nál jobban adóztatjuk azt az állampolgárt, aki a bankba te­szi forintját. Az állampolgárok azonban gondolkodnak. A megtakarí­tott pénzük nagyobb hánya­dán vásárolnak feketén valu­tát, és teszik a bankokba. Ők ki tudják számolni, hogy a nyugati devizákban elhelye­zett betétek után mintegy 12 százalékkal magasabb kama­tot kapnak, mint a forintbeté­tek után. Közben a pénzügyi szak­emberek panaszkodnak, hogy csökken a lakosság megtaka­rítása. Ez azonban csak az ő kancsal szemükben van így, mert csak azt látják, amit nekik takarítanak meg. Mert megta­karítás az is, amit a lakosság beruház. A lakás- és nyaraló­építésre, bővítésre az elmúlt évben mintegy 100 milliárd fo­rintot fordítottak. Húszmilliárd forintra lehet tenni a behozott gépkocsik értékét. Ehhez járul legalább ekkora egyéb beru­házás a kisvállalkozásokba. És akkor még nem szóltunk a külföldi bankokban elhelyezett devizabetétekről! Ha mindent összevetünk, a megatakarítás vetekszik bármelyik nyu­gat-európai országgal. A mi szakembereink viszont csak azt tekintik megtakarításnak, amit a lakosság az ő rendel­kezésükre bocsát - forintban, kamatért és magas kamata­dóval terhelten. Az ennél sok­kalta hatékonyabb megtakarí­tást nem számolják. A nép viszont számol. (Kopátsy) Terjeszkedik a Henkel A Henkel Ausztria az első külföldi' vállalatot, a Henkel Budapestet 1987-ben alapí­totta. A cég azóta gyártat Ma­gyaré rszágon olyan világhírű termékeket, mint a Persil vagy a Fa. A Henkel azóta terjesz­kedik, ma már a kelet-kö- zép-európai térségben nyolc vállalat viseli a Henkel nevet, közülük négy termelő vegyes vállalat. Mérgező butéliák NeM York-i kutatók bebizo­nyították, hogy egy liter bordói bor négy hónap alatt 2,5 mil­ligramm ólmot old ki az ólom­üveg palackból. Egy másik borfa tát négy órán át ólom­kristály pohárban hagytak állni, és a bor ólomtartalma az eredeti érték háromszorosára növekedett. Kétszázezer munkanélküli Bugária ipari termelése 19 százalékkal csökkent az idei év első nyolc hónapjában. Az év eleje óta 204 ezer ember veszítette el munkahelyét a gazdaságtalanul működő gyá­rak bezárása miatt. Jelenleg a munkanélküliségi ráta megkö­zelíti a 4 százalékot. Siemens hitel A német Siemens AG 220 millió márka hitelt nyújt Ro­mániának. A konszern felté­tele, nogy ezt az összeget az ország csak orvosi termékek vásárlására fordíthatja. NŐ A VESZÉLY Szeméttelep a kozmoszban? Okozhatja-e egy elejtett csavarhúzó egy leendő űrhajó vagy űrállomás katasztrófá­ját? A kérdés csak első pillan­tásra, s csak a laikusok szá­mára meghökkentő - jó né­hány szakember számára vi­szont annál ismerősebb. Közismert, hogy az űrfizika törvényei nemcsak a ma­gasba röppenő rakétákra hat­nak, hanem minden, akarattal vagy véletlenül a világűrbe ke­rült tárgyra, legyen szó pará­nyi fémszemcséről vagy kiö­regedett alkatrészről. Ezek egy része besodródik a Föld légterébe, tekintélyes hánya­duk hosszú ideig a Föld körül kering tovább. Korántsem ki­csinyelhető le az a veszély, amelyet e kisebb-nagyobb tárgyak, az egyre növekvő „űrszemét” okoznak. Becslé­sek szerint jelenleg mintegy hatezer futball-labda nagy­ságú vagy annál is termete­sebb tárgy kering szülőboly­gónk körül. Ennél jóval na­gyobb tömeget jelentenek a teniszlabda nagyságú, vagy az ennél kisebb világűri ma­radványok. Az 1983 júniusá­ban fellőtt Challanger űrrepü­lőgép szélvédője visszatérés közben sérült meg. A vizsgála­tok kiderítették, hogy nem me­teorit hanem ember készítette tárgy volt az oka. Hány szűk esztendő jön még? Másfél éves „kálvária” vége Elkelt a Videoton ajkai gyára Sokan adnak tanácsokat a volt szocialista országoknak gazdaságuk működőképessé tételéhez. Tanácsokban nincs hiány, sőt aki e térség lakója, annak mind gyakrabban az az ér­zése, hogy az elmúlt másfél évben elhangzott ígéretek is csak csupán szavak. A világ talán legjobb ma élő közgazdásza, John Kenneth Galbraith mindenekelőtt a túl­zásoktól és az illúzióktól óvja a volt szocialista országokat. Méghozzá nem elsősorban saját, hanem tanácsadóik túl­zásaitól és illúzióitól. Galbraith egyik legfontosabb megállapí­tása, hogy amit manapság a volt berlini faltól nyugatra látni lehet, az korántsem a hagyo­mányos kapitalizmus, hanem sokkal inkább szociáldemok­rácia. Ennek, szerinte legfon­tosabb ismérve, hogy a társa­dalmi demokrácia érdekében meg kell találni azt a rend­szert, amely a legkedvezőb­ben egyesíti a piac által vezé­relt folyamatokat és a társa­dalmi tevékenység különféle formáit. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy a mai fejlett kapita­lista országokban már nyoma is alig van az eredeti, primitív kapitalizmusnak. Ez egy messzemenően átalakított rendszer, amelyben a szociá­lis szolgáltatások színvonala igen magas, a lako^pág jöve­delme kevésbé biztosított és a köz ellenőrzése kiterjed egy sor területre, a fogyasztói ér­dekvédelemtől, a környezet- védelmen át a közegészségü­gyig, vagy akár a közoktatás- ügyig­Következésképpen nagyon félrevezeti a volt szocialista országokat az, aki azt ajánlja az új vezetőknek, hogy bátran nyúljanak a munkanélküliség, az infláció, az életszínvo­nal-csökkentés eszközeihez, mert így jön majd létre az az „új típusú” munkaerő, amelyik hajlandó magát alávetni a szabad vállalkozások fegyel­mének. Persze Galbraith sem ke­rülheti meg, hogy tanácsokat adjon, végeredményben mi­ként lehetne aránylag kis vér­áldozattal kimászni a válság­ból. Szerinte a nem alapvető fogyasztási cikkek és szolgál­tatások esetében természete­sen piaci viszonyokat kell te­remteni, hiszen egyértelmű, hogy itt a parancsuralmi rend­szer és a tervezés csődhöz vezetett. De például az élelmi­szerek és a lakás árának sza­bályozásában szerinte az ál­lamnak ezután is komoly fel­adatai vannak, miként vala­mennyi fejlett tőkés ország­ban. Tanulságos a világhírű köz­gazdász azon megállapítása, hogy a mezőgazdaság akkor prosperál a legjobban, ha az egyén gazda, a farmer maga műveli a földet, és eközben biztos az állam által garantált jövedelemben. Az ipari és kereskedelmi vállalatoknál a közgazdász szerint korántsem elsődleges a tulajdon kérdése. Úgy véli, ha nincs elegendő olyan vál­lalkozó, akinek pénze is és hajlandósága is van, hogy megvegye a vállalat részvé­nyeit, akkor azok nyugodtan maradhatnak állami tulajdon­ban, a lényeg, hogy a me­nedzserek valódi döntési jogkört kapjanak és munkájuk eredményében megfelelően részesedjenek. Az amerikai szakember óvja a kelet-európaiakat attól az el­terjedt hiedelemtől is, hogy gyors változásokra lehet szá­mítani ebben a térségben. Munkásnagygyűlésen mu­tatkozott be Ajkán a Videoton ottani üzemének négy új tulaj­donosa, aki 195 millió forintért vásárolta meg az épületeket. Ezzel várhatóan lezárult az aj- kaiak másfél éves „kálváriája", hiszen a tulajdonosok szemé­lye önmagában garancia lehet arra, hogy a jövőben gazda­ságosan tevékenykednek és újabb munkahelyeket is te­remtenek. Az új tulajdonosok: Széles Gábor, a Műszertech­nika Rt elnök-vezérigazgatója, Kelemen Géza, a Controll Rt elnöke, Harsányi Zsolt, a Centroinvest Kft ügyvezető igazgatója és László András a Co-Nexus Rt elnök-igazga­tója. A vállalkozók az ajkai gyár üzemeltetésére máris megalapították a Quattro Kft-t. Terveiket, elképzeléseiket egyeztették a helyi szakszer­vezettel, munkástanáccsal, és ezt követően tárták a gyár kol­lektívája elé. A Quattro Kft ebben az év­ben 500 dolgozót foglalkoztat a jelenlegi 1080-ból. A kivá­lasztás demokratikus módját tekintik legcélszerűbbnek, az egyes szakmai csoportok ön­maguk jelölik ki azokat, akik­kel hosszú távon együtt akar­nak dolgozni. A tervek szerint 1992 ben már 1500 embernek ad m jnkát a kft. Rö/idesen hozzáfognak egy új termék, a benzinkúttöl- tőfejek gyártásához, azt köve­tően berendezkednek a kap­csolószekrények és ered­ményjelző táblák készítésére is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom