Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-21 / 247. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZANK ES A NAGYVILÁG 1991. október 21., hétfő Igent mond az izraeli kormány Párhuzamos tárgyalások ^ Gerbovits a társelnök, Deák a főtitkár a Parasztszövetségben Új arculat és fiatalítás Azonos útvonalon járja szombat óta a Közel-Keletet a békekonferencia előkészítésének céljával Borisz Pankin szovjet külügyminiszter és Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke. Vasárnap délelőtt Damasz- kuszból röviddel egymás után Ammanba érkeztek, s ma mindkettejüket az egyiptomi fővarosba várják. Pankin egynapos ammani látogatása során találkozott Husszein jordániai királlyal, hogy az október 30-án összeülő közel-keleti békekonferenciáról tanácskozzék vele és kormányának illetékeseivel, miután a hét végén James Baker amerikai külügyminiszterrel együtt Jeruzsálemben meghirdette a madridi értekezletet. A PFSZ elnöke szintén találkozott az uralkodóval. Több mint hétórás vita után többségi szavazattal igent mondott az izraeli kormány is a közel-keleti békekonferem cián való részvételre. (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg a szövetség legfontosabb célja olyan erős érdekvédelmi szervezet kialakítása, amely képes a parasztság érdekeinek tükrözteté- sére. Mintául a Nyugat-Euró- pában működő Parasztszövetségek, illetve gazdaszervezetek tevékenysége szolgál. Részt kíván venni a mezőgazdaság jelenlegi átalakulási folyamatában elsősorban úgy, hogy a mezőgazdasági tevékenység hátteréül szolgáló feldolgozóipart kívánja talpraállítani paraszti pénzek bevonásával. A nagyválasztmányi ülésen csak a meghívottak vehetnek részt, munkájáról az ülés végeztével tartottak tájékoztatást. A Parasztszövetség voltaképpen pártoktól független érdekképviseletként kíván működni — ez volt a summája annak a ellentmondásoktól sem mentes eszmecserének, amelyet a küldöttek folytattak. — A Parasztszövetség továbbra is ki kíván állni a parasztság érdekeiért — fogalmazta meg az ülést követő sajtóértekezleten Gerbovits Jenő. A szövetség társelnöke azt is elmondta: olyan érdek- védelmi szervezetet szeretnének létrehozni, amely hasonlatos a Nyugaton működő paraszt-érdekvédelmi szervezetekhez, azaz befolyással rendelkezik a kormány agrár- politikájára. Gerbovits erősen ostorozta azt a gyakorlatot, amely különböző áruk — például élősertések — behozatalát teszi lehetővé, míg itthon túltermelési válsággal küzd a mező- gazdaság több ágazata is. Békekonferencia — miért, hogyan, hol? A hét végén átadott meghívók szerint Izrael és az arabok közötti „igazi béke és kien- gesztelődés” az október 30-ai kezdettel meghirdetett közel-keleti békekonferencia célja. Hogy ennek eléréséhez miként összebékíthető — egyáltalán összebékíthető-e — az arabok (amerikai támogatást is élvező) alapállása, amely a területért békét elvre épül, Izrael nézetével, amely csak békét kínál a bókéért, arra a választ a iegderűlátóbb jóslatok szerint is hosszú tárgyalási folyamat adja meg. A kezdéshez szükséges keretek mindenesetre immár adva vannak. George Bush és Mihail Gorbacsov, a tényleges és a névleges szuperhatalom elnöke együtt nyitja meg október 30-án a békekonferenciát. A kettő vagy háromnapos megnyitón kívülük kilenc meghívott fejti ki álláspontját a 43 éves arab-izraeli viszály rendezéséről. Közülük hét vált ismertté a hét végéig: Izrael, Egyiptom, a jordániai-palesz- tin küldöttség, Szíria, Libanon, az Öböl menti Együttműködési Tanács, az EGK. Az ENSZ megfigyelője nem szólal fel. A konferencián, amelynek hivatalos nyelve az angol, zászlók nem lesznek - nyilvánvaló módon a palesztin zászló elkerülése érdekében. Hasonló megfontolásból a külügyminiszterek vezette küldöttségek előtt nem országnevek lesznek, a kis táblák nemzeti hovatartozást jelölnek majd, így: amerikaiak, szovjetek stb. November 2-án - nem tudni még. hnj - ke!! kezdődniük a kétoldalú tárgyalásoknak. Ezeken Izrael Szíriával, Libanonnal és a palesztin-jordá- niai küldöttséggel ül asztalhoz, amelynek mérete és alakja szintén az eldöntendő ügyek közé tartozik. November 12-ére tervezik a regionális tárgyalások indulását: itt a viszály sújtotta térség víztartalékainak elosztása, a gazdasági együttműködés, fegyverzetcsökkentés és a környezetvédelem képezi a napirendet. Egyiptom, Jordánia, Marokkó, Tunézia és az Öböl mentiek jelezték készségüket a részvételre, Szíria viszont ez idő szerint elutasítja e tárgyalási szakaszt, mert nem látja biztosítva az előző szakasz eredményességét, a megszállt területek visszaszerzését. . A kulcskérdést, a palesztin területek sorsát illetően a menetrend egy autonómiarendelkezésekre épülő átmeneti időszakot jelöl ki, amelynek ügyében a tárgyalásoknak elméletileg egy éven belül kell eredményre vezetniük. Az autonómia-időszakot ötévesre tervezik, azzal,--hö-gy a harmadik év kezdetén indulnának a Ciszjordánia és a Gáza-öve- zet végső státusának meghatározására hivatott tárgyalások. Jeruzsálemben név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek szerint az autonómia átmeneti státusának elérése nem tartozik a legnehezebb problémák közé, bár a tárgyalási folyamat felborításához nem sok kell. Amerikai részről a legfőbb kockázati tényezőt a palesztinok esetleges akciójában vélik látni, egy zászló megjelenésében, vagy egy Tuniszban (a PFSZ központjában) elhangzó szerencsétlen nyilatkozatban. A konferenciaépítmény kétségtelenül legtörékenyebb része a palesztin képviselet: az az értekezlet fenntartása érdekében mindenáron megkímélendő látszat, hogy a PFSZ - amelyik köztudomásúlag kijelölte a palesztin résztvevőket, s áttételesen kapcsolatot fog tartani velük - nem részese a békefolyamatnak. Az izraeli védelmi miniszter máris jelezte, hogy ha a PFSZ-nek „sikerül beavatkoznia" a tárgyalások menetébe, akkor Izrael, és mások is otthagyják a konferenciatermet. A konferencianyitó ceremónia helyszínének kiválasztása magát Madridot éppen úgy meglepte, mint általában a világot, és benne az eredetileg legtöbbet tippelt svájci Lausanne-t. Spanyol részről a döntésbe előre csak János Károly király, miniszterelnöke és a külügyminiszter volt bevonva, ők is csak péntekre virradó éjjel, azaz a jeruzsálemi bejelentés előtt nem egész egy nappal. A biztonsági szerveknek mindenesetre nem sok idejük maradt a konferenciából, továbbá az amerikai és a szovjet elnök megjelenéséből adódó rendkívüli feladat előkészítésére. Rákos György Német jóvátétel a lengyeleknek A PÁPA BRAZÍLIÁBAN Paulina boldoggá avatása A lengyel-német közeledés újabb szakaszhatárát jelzi az a megállapodás, amelynek értelmében az NSZK 500 millió márkát utal át három részletben Lengyelországnak a nácizmus áldozatainak megsegítésére. A pénzt nem az áldozatok, hanem az erre a célra létrehozandó Lengyel-Német Megbékélés nevű állami alapítvány kapja meg. Az alapelv, hogy csak a tartós egészség- károsodást szenvedett, nehéz anyagi helyzetben élőknek jár ebből a pénzből. Az öszeg elegendő arra, hogy ténylegesen segíteni tudjanak a különösen sokat szenvedetteken, de a szükséges dokumentumok cseréjével életbe lépett megállapodás nem pénzügyi, hanem politikai jellegű és jelentőségű, amelynek célja a két nép közeledésének elősegítése. A lengyel kormány a maga részéről minden további jóvá- tételi igényről lemondott. Ez azonban nem igazán egyértelmű, mert a megállapodás úgy fogalmaz, hogy „politikai értelemben a lengyel kormány lezártnak tekinti” a jóvátétel kérdését, nyitva hagyva ezzel a gazdasági igény oldalát. A lengyelek jóvátételének ügye a második világháború befejezése óta húzódik. Még 1945-ben egy lengyel-szovjet szerződés úgy döntött, hogy a szovjet csapatok által megszállt német területekről jóvátételként elszállított javak és ipari berendezések 15 százaléka Lengyelországot illeti - Varsó azonban nemcsak ebből nem látott semmit, de még sziléziai gyárai berendezéseinek nagy részét is elvitték az oroszok. A háború után az NSZK elsősorban arra hivatkozva utasította el a jóvátételi igényüket, hogy az erre vonatkozó törvényük szerint csak olyan ország állampolgárainak fizethetnek, amellyel diplomáciai kapcsolatban állnak. Az 1970-es nagy összebékülés után pedig az elévülésre hivatkozva tagadták meg a lengyel igények teljesítését, csupán 140 millió márkát utaltak át a koncentrációs táborok „orvosi” kísérletei túlélőinek. Német következetességgel a jelenlegi megállapodás sem említ jóvátételt és nem is alkalmazza azok régi, személyre szóló elveit, de megfelel annak a lengyel parlament által támasztott követelésnek, hogy a kormány érje el a jóvátétel kifizetését. Politikailag és elvileg e szerződéssel az utolsó komoly akadály is elhárult a két ország megbékélése elől. Nem lesznek azonban elégedettek azok a jobboldali nacionalista pártok, amelyek minden elszenvedett sérelemért és elvesztett vagyontárgyért kárpótlást követeltek. Barabás T. János A brazíliai látogatáson tartózkodó II. János Pál pápa Florianopolisban boldoggá avatta az 1942-ben elhunyt Amabile Visintainert (Paulina anyát). A szegények és a betegek, gyámolításában különösen nagy érdemeket szerzett apácáról a pápa szentmiséjén mint példaképről emlékezett meg. Paulina anyának tulajdonítanak egy csodálatos gyógyulást, amikor 1966-ban egy, az orvosok által „klinikai fialál” állapotában levő brazil asszony mellére helyeztek egy medaillont, amelyen az apáca képe volt, s a beteg asszony magához tért és fölépült. Florianopolis a hetedik volt a tíz város közül, amelyet II. János Pál pápa brazíliai útja során fölkeresett. Onnan a Rio de Janeirótól északra fekvő Vitoriába utazott. Gorbacsov is pályázik? . Mihail Gorbacsov szovjet államfő és egykori külügyminisztere, Eduard Sevardnadze vetélytársak lehetnek — az ENSZ főtitkári tisztségének betöltéséért rövidesen meginduló küzdelemben. Mint a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet lap jelentette, Sevardnadze egyike a főtitkári tisztségre pályázó tíz jelöltnek. A moszkvai lapban megjelent tudósítás a szovjet külügyminisztérium egyik munkatársára hivatkozik. Az illető ugyan nem volt hajlandó megnevezni a többi kilenc pályázót, de — mint a moszkvai lap tudni véli — nem kizárt, hogy Mihail Gorbacsov neve is köztük van. (A TASZSZ és az APA alapján) Értesítjük | Fonyódon lakó vízfogyas hálózat- és medencemos 8—14 óra között a telepü nyomáscsökki vízhiányra lek Kérjük tisztelt fogyaszt DRV Dél-balatoni Üzem ztóinkat, hogy 1991. október 22-én atási munkákat végzünk, ezért lés magasabban fekvő területein, enésre és részleges Let számítani óink szíves megértését. igazgatóság (208672) Kiáltó ellentétek Moszkvában Vajon a következő „puccs" Moszkvában a konyhákból indul-e el — amint attól Jakov- lev. Gorbacsov elnök tanácsadója tart —, mert az asz- szonyok már nem tudják, hogy mivel táplálják családjukat? Tekintettel a szovjet főváros elkeserítő ellátási helyzetére, nem lehet teljesen iégbőlka- pottnak tekinteni Jakovlev aggodalmát — vélekedik a DPA német hírügynökség tudósítója. Jellemző kép Moszkva belvárosában: szovjet polgárok tucatjai, főleg asszonyok, újságpapírra kiteregették szegényes tárgyaikat a kövezeten, vagy egyszerűen csak a kezükben tartják némán: elnyűtt sarkú csizmákat, kitágult pulóvereket, gyapjúsapkákat, csavarokat, régi gombokat, szakadt könyveket és folyóiratokat, egy-egy tubus fogkrémet, régi vízcsapokat, órákat... Mindezért — ami Nyugaton már rég a szemetes vödrökbe vándorolt volna — néhány rubelt remélnek kapni és ez létfontosságú lehet a szegény moszkvaiak számára. Hogy miért? Azt megtudhatja az érdeklődő, ha néhány lépéssel odébb megnézi a kirakatok árcéduláit. Egy kiló hús 35 rubelbe kerül, az elsőosztályú pedig akár hatvan rubelbe is. Egy kiló paradicsom ára 5 rubel, a körte kilója nyolc rubel, egy darab citromért pedig tíz rubelt is elkérnek az üzletben. Ha tekintetbe vesszük, hogy a nyugdíjak összege átlag 100-200 rubel, s a dolgozók nagy része is legföljebb havi 300-500 rubelt keres, akkor megérthetjük, hogy ilyen árak mellett nem nagyon lehet ugrálni. Az állami üzletek árai persze ennél alacsonyabbak. Ott egy kiló paradicsomot már 3,25 rubelért kapni, az alma kilója 4,50 rubel, a kínálat azonban ezekben-'-az-üzletekben enyhén szólva is hiányos. Az eredetileg is nehézkes és eredménytelen szovjet elosztási rendszer azonban olykor meglepetésekre is képes. Egy szép napon például az élelmiszerüzletek valamelyikében kilónként nyolc rubelért kövér pontyot árulnak, és — bár korlátozott mennyiségben — hús is kapható, kilója hét rubel. Egy mellékutcában vagy ötvenen állnak sorban egy pékség előtt. Akinek van pénze, az azért nem él rosszul Moszkvában. Egy kötegnyi rubelért vagy valutáért ugyanis szinte minden kapható. Valaki nyugati mintájú nyomógombos telefonkészülékre vágyik? Nem probléma, ha van erre a célra 3.000 rubelje. Egy pár modern olasz női cipő már ezer rubelért kapható, viszont egy bőrkabátért 8-10 ezer rubelt is elkérnek. Moszkva utcáin sűrűn látni hatalmas német limuzinokat és más luxusautókat, tulajdonosaik minden kétséget kizáróan szovjet polgárok. Igaz, a közvélemény meggyőződése, hogy ezek az emberek nem tisztességes úton jutottak ennyi pénzhez. Mit tehetne tehát az átlag polgár — mondjuk Iván Ivanovics —, mint a fejét vakarja és csodálkozva kérdezi: „Hogyan lehetséges az?” % Különlegesen szép áruválasztékkal várja kedves vásárlóit a női divatárubolt! Kínálatunkból: — pamut hálóingek és pizsamák — köntösök több fazonban — importfehérneműk — elasztikus nadrágok — szabadidőruhák — valódi szőrmeáruk — akril harisnyanadrágok, cicanadrágok Kaposvár, Fő u. 13. (208676)
