Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-18 / 245. szám

1991. október 18., péntek 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Fújnak a fellegek Somogyország felől Merész, ám régóta várt ötlettel álltak elő a Somogy Tánc- együttes, a Zengő népzenei együttes és a Somogyi Aprók tag­jai: bérletes előadásokat szerveznek a megye néptáncked­velő közönségének. Csikvár Gábortól, az együttes menedzserétől megtudtuk: a Latinca művelődési központban tartják a folklór esteket és táncszínházi produkciókat. A tervek szerint négy felnőtt és két gyermekműsorral lépnek majd közönség elé az évadban. Első bemutatkozásuk ezt a címet kapta: Fújnak a fellegek Somogyország felől. Ebben eredeti anyaggal: sóvidéki, sár­közi, pacalkai és szatmári táncokkal szerepelnek. Ezután A csillagok feketébe öltöztek címmel pódiumműsorban adnak ízelítőt a gazdag somogyi, dél-alföldi, szatmári és rábaközi folklóranyagból. A harmadik előadás Apró képeiben legen­dás, az országos fesztiválokon díjazott táncszínházi produk­ciók villannak fel. Az Amerikás dal, a Sirató, a Tavaszi szél, a Kötelékek, a Botoló és a Komédia. A felnőtt előadások sora Ez a világ olyan világ című folkpódiummal zárul.Széki, gyi- mesi, bonchidai táncokat láthatunk többek közt és egy erdélyi válogatásnak is tapsolhatunk. A Bergics Lajos vezette Zengő népzenei együttes Felleg- hajtó nyitogató címmel rendezi meg koncertjét, s népi hang­szerbemutatót is tart. A szólótáncverseny győztesei itt csillog­tatják meg tehetségüket. Az előadássorozat utolsó műsorá­ban Gyere, Kata táncolni címmel gyermeknéptáncosok lép­nek a publikum elé. A Mosóczi István és Németh Ágnes nevé­vel fémjelzett bérletes előadások minden bizonnyal sokakat derítenek majd jókedvre. S talán a színházi bemutatók mellett a néptáncműsorok fényénél is melegedhetünk. (Lörincz) videószemle Ma délután nyitják meg Kaposváron a XXVII. dél-dunántúli amatőrfilm- és vide­ószemlét — 15 óra­kor — a Somogy Megyei Művelődési Központban. A ren­dezők szeretettel várják a fesztiválra mindazokat, akik ér­deklődnek az ama­tőrfilm, illetve öt megye egyéves amatőrfilmtermése iránt. Amatőrfilm­és A festő évtizedei Ungvári Károly pályáján a festői korszakoknak különle­ges jelentőségük van. Autodi­daktaként kezdte, éppen ak­kor, amikor Kaposvárra haza­települtek a nála fiatalabb képző-, iparművészeti főisko­lát végzettek. A Balázs János képzőművészeti kör tanodá­jában még nem ismerhették föl a szegénysorsú, kivételes tehetségű kaposvári festőben azt a talentumot, amit hosszú, kitartó munkával fejlesztett művészeti értéket teremtővé. Az 1965-ös első önálló kiál­lítása mély nyomot hagyott bennem. Kevés olyan képre emlékezem abból az időből, mint Ungvári Ősfája, Legen­dája, Teutonokja. Föltűnt: nem a kor divatja éltette ezeket a festményeket, hanem önálló életet éltek. Tudálékossága azokban az években szálka lehetett a pá­lyatársak szemében, ám a kórházi gépkocsivezetőnek szembe kellett azzal is néznie, hogy hátrányát mily módon küzdheti le. Századunk műve­lődési és művészeti eredmé­nyeit igyekezett sürgősen föl­dolgozni önmagában, hogy el­jusson a mielőbbi képi megfo­galmazásig. A fasizmus festői törekvései épp úgy hatottak rá, mint az azt követő újabb és újabb áramlatok. Ezek *az áramlatok nemcsak festői stí­lusokat jelentettek számára, hanem hasonlítottak a tenger­hez is: dagadó vitorlával futott rajtuk a beláthatatlan végte­lenség felé. Az éden szigetein pihent meg. Mikor lett igazán festő? Erre azért nehéz válaszolni, mert vissza kell kanyarodnunk a kezdethez, hiszen visszapil­lantva a pálya zenitjéről, lát­hatjuk, fokról fokra tette meg odáig az utat, ami kijelöltetett számára. Már a korai Ősfa című műve is sejtette, hogy a fantaszti­kum világában szinte egyedül utazó festő különleges „leírá­sait" olvashatjuk majd ki képe­iből. Az amatőr festőként kez­dett Ungvári Károly azt sem restellte, hogy a huszadik század vége felé kaposvári műtermes lakásában kristá­lyokat „neveljen”, hogy megfi­gyelhesse viselkedésüket. A fénytan különösen foglalkoz­tatta, amiből aztán leszűrte azokat a tanulságokat, ame­lyeket képein látunk viszont. Ungvári mester művészete olyan szín a somogyi képző­művészet palettáján, amely egyedi volta, táji kötődése mellett általános érvényű. Ha tehetné, talán^még arra is vállalkozna, hogy valame­lyik űrhajó fedélzetén bejárja azt a világot, amit Földünkről nem ismerhetünk. Tudomá­(Fotó: Lang Róbert) nyos érdeklődése erre ösztö­nözné, ám a festő Ungvári már rég bejárta azokat az űr­béli tájakat, ahol a szondák még nem ismerték föl igazán az életet. Képei kozmikus tu­dósítások a világegyetemről, benne az emberről, aki egy­szerre rabja és ura a végtelen lehetőségeknek. Harmóniát sugároznak ezek a festmé­nyek, a lélek harmóniáját, a festő reményét, amit megoszt velünk, hogy vele együtt szár­nyaljunk a zselici dombtól a végtelenig. Ungvári Károly munkássá­gát a megye művészeti díjjal ismerte el. Horányi Barna Ünnepi múzeumi nyitva tartás Megváltozik a Somogy me­gyei múzeumok nyitva tartása az október 23-i ünnep miatt. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága elrendelte, hogy a megye múzeumai október 21-22, hétfőn, kedden zárva lesznek, 23-án, szerdán nyitva tartanak. Fotótárlat a Latincában Nagy László képeiből nyílik kiállítás október 21-én 17 óra­kor Kaposváron a Latinca Sándor Művelődési Központ aulájában. A Somogyi Fotó­klub művészeti díjasa több év­tized terméséből válogatta anyagát. A kiállítást Csonka Béla fotóművész nyitja meg. Emlékmű­alapítvány A szigetvári lakosság kez­deményezésére emlékmű ké­szül all. világháború áldozata­inak tiszteletére. A helyi kép­zőművész által tervezett em­lékművet a Zrínyi téri plébáni­atemplom mellett állítják fel. Az alapkövet október 23-án helyezik el. A kuratórium felhí­vást tett közzé, kérve az ele­settek hozzátartozóinak a je­lentkezését, segítségét a tel­jes névjegyzék összeállításá­hoz. SZÁMŰZIK A ROSSZKEDVET Optimista közösségek Gyorsan változó vilá­gunkban különösen ki vagyunk téve a pszichés megpróbáltatásoknak. Átsegít-e a gondokon vagy könnyebbé teszi-e a szembenézést a való­sággal, ha lelki alapállá­sunkat nem a szoron­gás, a bizonytalan jövő­től való félelem, hanem az optimizmus jellemzi? Vannak — és egyre többen — akik már belátták, hogy úrrá lehet lenni még az indokolt bo­rúlátáson is, a jövő pedig gyakran meghálálja, ha biza­lommal és nem gyanakvással várjuk sorsunk folytatását. Az így gondolkodók ma már szervezetten, klubban is talál­kozhatnak egymással és erő­síthetik meggyőződésüket. Válság idején alakultak Ez a klub a köztudatban „Optimisták Klubja” néven is­mert szervezet, valójában az amerikai Optimist Internatio­nal magyarországi tagozata, amely nemrég már a második kongresszusát tartotta Buda­pesten. Ekkor ünnepi aktusra is sor került, ugyanis tisztelet­beli klubtaggá avattak ismert politikusokat, köztük Göncz Árpád köztársasági elnököt, országgyűlési képviselőket, írókat, újságírókat, zene­szerző két, színészeket, vál­lalkozókat. — Mi a magyarországi ta­gozat létrejöttének előzmé­nye? — kérdeztük Berek Pé­tertől, az újonnan megválasz­tott elnöktől. Európai központ hazánkban? — A mozgalom nyolcvan esztendővel ezelőtt alakult Amerikában. Az első klubokat tönkrement vállalkozók alapí­tották meg a nagy gazdasági válság idején, a 30-as évek­ben. Komoly erkölcsi-anyagi válságot élt át akkor az Egye­sült Államok, tehát az opti­mista életszemléletet éppúgy cáfolta a valóság, mint ahogy nálunk is sokan csak a rossz­kedvre látnak okot manapság. Magyarországon Értavy-Ba- ráth József, Atlantában élő ta­nár, pszichológus ismertette meg a szervezetet. Ő egykor politikai menekültként távozott hazájából, és odakint életcél­jává tette az optimista mozga­lom kiterjesztését. Neki kö­szönhetően alakult meg a magyar tagozat 1990-ben, a derűlátók első európai klubja. Ez talán meglepő, hiszen egy nemzetközi vizsgálódás a magyarokat találta a legpesz- szimistább nemzetnek. Áz or­szágban jelenleg huszonkét klubunk működik. De a ma­gyar optimista mozgalom iránt komoly érdeklődés mutatkozik külföldön is, elsősorban a kör­nyező országok magyar lakta területein. Az Optimist Interna­tional elképzelései szerint az európai központot még ez év végén létrehozzák Magyaror­szágon. — Hol működnek vidéki „Optimista Klubok”? — Csak a legkorábban megalakultakat sorolnám fel: Győr, Salgótarján, Sátoralja­újhely, Siófok, Szeged, Szé­kesfehérvár, Veszprém. A fel­sorolás nem időrendi. „Nyerő típusúak” — Kik lehetnek az Optimista Klub tagjai? — Az utolsó közgyűlésen kiderült, hogy Amerikában ez elsősorban azoknak az embe­reknek a szervezete, akik vagy alaptermészetükből adódóan optimisták, vagy az ő erősen individualizálódó tár­sadalmukban mindig önállóan cselekvő, talpraesett embe­rek. Olyanok, akik a bukások után is képesek újrakezdeni. Tehát a „nyerő típusúak”, atyk kudarcaikat is saját épülé­sükre tudják felhasználni. Ma­gyarországon azonban a ke­vésbé optimisták is megtalál­hatják közöttünk helyüket. Ugyanis a mi meggyőződé­sünk szerint önfejlesztő tré­ninggel elérhető, hogy örökös vesztesből nyerő típusú em­ber váljék. Ez a legegysze­rűbb módon akkor érhető el, hogyha egy egészséges kö­zösséghez tud csatlakozni a személy, ahol lehetőleg opti­misták vannak túlsúlyban, és ahol derűlátásukat átveheti a közösség segítségévei, erejé­vel. Az optimistának mindig belülről süt a nap. A külső su­gár csak erősíti fényét, mele­gét - szoktuk mondani. Segít a közösség ereje — Hogyan lehet Önökhöz csatlakozni? — Az optimista mozgalom csak azon tud segíteni, aki önmaga akarja, hogy élet- szemlélete megváltozzon. Ha egy segítségre szoruló em­berben túlteng az elkesere­dettség, az elesettség, a re­ménytelenség, de megvan benne az igény, hogy vala­hová tartozzon, hogy rendsze­resen eljárjon egy közösségbe és részt vegyen a közös tevé­kenységben, akkor tudunk segítséget adni. Klubjaink egy részében egyéni érdeklődé­süknek megfelelő tevékeny­séget végezhetnek, speciali­zálódhatnak valamire, például filozófiára, biometeorológiára, sportolásra. A klubok másik típusára az jellemző, hogy a tagságnak nincs speciális ér­deklődési iránya. • Klub vagy egyesületek Ezekben vegyes társaság szokott összejönni, és nagyon nyitottak. A vidéki érdeklődők­nek a hozzájuk legközelebb eső klubot ajánljuk. Ha nincs a közelben Optimista Klub, ak­kor azt tanácsoljuk, hogy egy szervezőképes, tettre kész személy 9-10 fővel hozzon létre egy önálló klubot vagy egyesületet. Ez a létszám már megfelel az egyesületi tör­vénynek is, így bejegyezhető. — Más klubokkal összeha­sonlítva: mitől „optimisták” ezek a klubok? — Van egy hitvallásuk. Ha valaki ezt megismeri és el tudja fogadni azt az életszem­léletet, amelyet ez sugall, vál­lalva, hogy megpróbál esze­rint élni, csatlakozhat a klub­hoz. Aki már belépett sora­inkba, tanúsíthatja: érdemes! Dr. Mérő Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom