Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-17 / 244. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1991. október 17., csütörtök Otven esztendő a szakmában Egy kaposvári fodrászcsaládnál Fotó: Király J. Béla Ők így csinálják... Nyugdíjrendszer Németországban Kaposvár központjában, az egyik szövetkezeti ház árkádjai alatt található a "Hédi fodrászszalon". A minap akkor toppantam be ebbe a fodrászatba, amikor ott — műszakváltáskor — éppen családi esemény zajlott: jubileumot tartottak. A hölgyfodrász Bérdi lány — ahogyan vendégei ismerik: Hédi — Balázs fiával, a szakma fiatal tanulójával édesapját, Bérdi Józsefet köszöntötte abból az alkalomból, hogy az éppen ötven esztendeje fodrász. Otven évvel ezelőtt lett segéd Bérdi József, s attól kezdve már nem neki kellett reggelente a borbélyműhely cégérét, a réztányért kiakasztani, nem ő locsolta reggelente az üzlet előtt a járdára a vizesnyolcast, nem rá várt a járda többszöri letakarítása, s az ingyenkuncsaftok — akiken az inasok tanulták a borotvá- lást, a hajvágást — átültek az új „öreginas” székébe... A rögtönzött családi ünnepségen bizonyára ezek a képek is leperegtek az idős ember emlékezetében. Meghatottan mondott köszönetét a lányának, szöszke unokájának, akik — nem kis örömére — követték a szakmában. — Ennek külön örülök, no és annak, hogy megvalósult régi álmom: a városközpontban saját üzletünk van! — mondta a nyugdíjasán is aktív fodrászmester. Szerinte az eltelt ötven esztendő — ha akadtak is benne nehéz időszakok — szép volt, egy pillanatig sem volt unalmas. Tizennégy-tizenöt éves, törékeny kis srác volt Bérdi Jóska, mint most Balázs unokája. Ott lakott — ma is ott él — a cukorgyár környékén. Törékenysége miatt adták a szülei könnyű mesterségre: fodrásznak. Jóska az inaséveket követően hamarosan keresett borbélysegéd, majd hamarosan önálló mester, alapító tagja — és nyugdíjazásáig vezetőségi tagja — a Kaposvári Fodrász Szövetkezetnek. Elismerték szakmájában, nyugdíjazásáig ott volt évről évre a férfifodrászversenyek országos döntőiben, eredményesen képviselve somogyi kollégáit. Közben lánya is fodrász lett, a kaposvári hölgyek a megmondhatói, hogy nem- is akármilyen! Több éven át ő volt az országos hölgyfod- rászversenyek somogyi reprezentánsa — az országos döntők mintegy száz résztvevője közül már nyolcadik is volt, s ez bizony figyelemre méltó eredménynek számít a szakmában. A fodrászszalon női főnöke édesapjával együtt ma is vallja, hogy jó iparos csak az lehet, aki lépést tud tartani a fejlődéssel, megfelel a növekvő követelményeknek. A ma már hetvenedik éve felé tartó Bérdi József 1948-ban nemcsak hajat vágott és borotvált, hanem esténként — bármilyen fáradt volt is a napi munka után — beült a Somssich Pál Dolgozók Gimnáziumának padjába és ott a közös értesítő tanúsága szerint — ma is megtalálható az okmány a fodrászüzlet egyik munkaszekrényének fiókjában — jeles eredménnyel végzett... A fiatalasszony, Hédi már jó húsz esztendőt eltöltött a szakmában. Szeretettel gondol tanítómesterére, Kovács Istvánodra, mert — mint mondja — neki köszönheti a szakmai tudását, azt, hogy a szakmában elismerik. Kívülállótól hallottam, hogy fantáziadús fodrásznő: otthon van a hagyományos fodrászatban, de mestere a legmodernebb frizuráknak is. Vendégei szerint: Hédi igazán tudja, hogy kinek, milyen alkalomra, milyen frizura előnyös... A kör a 14 éves Pintér Balázs ipari tanulóval, a család legfiatalabb tagjával teljes. Édesanyja és nagyapja is abban bízik, hogy a szakmában folytatja majd a családi hagyományt. ...Hajat vágatni indultam Bérdi József fodrászhoz, s véletlenül csöppentem abba a családi ünnepségbe, mely egy régi, szép hagyomány továbbélését jelzi. Azét a hagyományét, amikor a mesterség családon belül öröklődik. Ebben a kis, kaposvári fodrászszalonban a három nemzedék jól megfér egymás mellett. Kovács Sándor Érdekes kiadványt lapozgathatnak ezekben a napokban a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság munkatársai: a Németországban 1992-től érvényes nyugdíjtörvényt tanulmányozhatják — a tárgyilagosabb hazai mérlegelés okából. Mi is a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatójának „közvetítésével" jutottunk a füzethez, mely a bérből és fizetésből élő németek kötelező társadalombiztosítására vonatkozó törvény — amint azt a kiadó, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság említi — „tömör áttekintését”, összefoglalását tartalmazza. A tanulságok levonásánál, persze, nem hagyhatjuk figyelmen kívül „ a gazdasági lehetőségek különbözőségét”. Mi az mégis, amit tanulságként summázhatunk a németek törvényéből? Mindenekelőtt az, hogy náluk „ sikerült a nyugdíjkérdést messzemenően a pártharcokon kívül tartani. Ezzel együtt azonban megteremtődött a pártok szintjén a szükséges konszenzus. Legalább ennyire fontos volt az is, hogy mindezt megelőzze az ún. szociálpartnerek közötti konszenzus kialakítása a nyuqdíjreform sarokköveit illetően...” Vegyünk néhányat e konszenzus „sarokkövei” közül. Például: a folyó nyugdíjakat nem számolják újra. Aztán: a nyugdíjakat folyamatosan igazítják a bérek alakulásához. Továbbá: az új nyugdíjrendszer egyes elemeinek bevezetését a fokozatosság jellemzi — átmeneti időt biztosítanak abból a célból, hogy a közeli években nyugdíjba menők hátrányt ne szenvedjenek... Megszívlelendő — mert igazságot, nálunk is természetes igénynek tetsző gondolatot takar — a Német Szövetségi Gyűlés döntésének ez a passzusa: „A nyugdíjnak fenn kell tartania az egyénnek a kereső élete végén elért élet- színvonalát, és nem csak a puszta létét kell biztosítania.” Az is érdekesnek tűnhet, hogy a törvény nem akar mindenáron újat alkotni és a régi helyére állítani, hanem a fennálló nyugdíjrendszer megtartása és továbbfejlesztése a célja. Pedig a német nyugdíjbiztosítás igencsak „öreg" — vélhetnénk: idejét múlt, pedig igazán nem az — , hiszen évszázados múltra tekinthet vissza, még Bismarck korából, 1889-ből való... Figyelemre méltó — egyebek között — az is, ahogyan a németek a nyugdíjasok tájékoztatásáról gondoskodnak. Nemcsak a jövőre életbe lépő törvényt ismertetik, méltatják széles körben, hanem tanácsokat, ötleteket is adnak a könnyebb eligazodáshoz — mégpedig külön a fiatalabb és külön az idősebb biztosítottak részére, hiszen eltérően érinti őket a törvény egy-egy rendelkezése. Jó szolgálatot tett az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság azzal, hogy — ha csak szakmai körben is — közreadta a németek 1992-től érvényes nyugdíjtörvényét. Hogy kinek használt vele? Mindenkinek, aki a témában érintett és a kérdés mielőbbi megnyugtató megoldásában közvetlenül vagy közvetetten érdekelt. A füzetben leírtak alkalmasak arra, hogy megismerésükkel és célszerű hasznosításukkal „ hozzájáruljanak a magyarországi nyugdíjreform néhány alapkérdésének sokoldalú, felelős mérlegeléséhez.” H. F. Kinek a nyugdíját emelik — kárpótlásként? A hozzátartozó, az örökös is jelentkezhet... Rovatszerkesztő: Hernesz Ferenc Mi kapjuk... A társadalombiztosítás bevételei Magyarországon a kilencvenes évekre egyensúlyba kerültek a kiadásokkal. A bevételek túlnyomó többségét nyugdíjakra fordítják — ennek összege ma már meghaladja a 150 milliárd forintot. Többségben a nők A klubtagok mintegy kétharmada nő — állapította meg a közelmúltban a nyugdíjasklubok országos szövetségének alelnöke, Krizsán Sándor. A nők oroszlánrészt vállalnak a klubok otthonos, baráti légkörének kialakításából; klubvezetőként, művészeti vezetőként, programszervezőként, háziasszonyként működnek közre a rendezvények szervezésében és lebonyolításában. 24,7 százalék Magyarországon 1990-ben a népesség 24,7 százaléka részesült nyugdíjban, illetve járadékban. Ez az arány igen magas a többi európai országhoz viszonyítva. Csak a saját jogú nyugdíjasok a népesség 19 százalékát teszik ki nálunk. Az idén márciusban a nyugdíjasok és járadékosok 45 százaléka 7000, 72 százaléka pedig 8000 forint alatti összeget kapott havonta. E helyütt már szóltunk róla, az érdeklődők nagy számára való tekintettel azonban most újólag, az előbbinél bővebben és részleteiben is ismertetjük azt a rendelkezést, mely szerint kárpótlás címén nyugdíj- emelés illeti meg azokat a nyugdíjasokat, akiket 1938 és 1963 között személyes szabadságukban törvénysértő módon korlátoztak — hadifoglyok voltak, deportáltak, internáltak, kitelepítettek stb. Az emelés nemcsak nekik, hanem — ha a hatósági bizoElőfordul — nem is ritkán, ennek a Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság nyugdíjügyekkel foglalkozó munkatársai a megmondhatói — , hogy noha minden vitát kizáróan megvannak a nyugellátásra vagy baleseti ellátásra való jogosultság feltételei, mégsem tudják előre láthatólag 30 napon belül meghatározni az ellátás összegét, mert nem áll rendelkezésre valamennyi, ehhez szükséges adat. Ilyenkor kell nyugdíjelőleget megállapítani. A nyugdíjmegállapító szervek joga, hogy az érintett részére, indokolt esetben, egyszeri nyugdíjelőleget utaljanak ki, ez az összeg azonban beszámít a később határozattal megállapított nyugdíjösszegbe. nyítvány kiadása, illetve az annak alapján járó nyugdíj- emelés kiutalása előtt elhunytak — a hozzátartozóknak is jár, amennyiben rendelkeznek a szükséges feltételekkel. A nyugdíjemelés a Kárpótlási Hivatal által kiállított hatósági bizonyítvány alapján történik. Milyen feltételeknek kell megfelelniük a hozzátartozóknak, az örökösöknek? A sérelmet szenvedett nyugdíjast az életében megillető, de fel nem vett összegre — ilyen sorrendben — a háA közelmúltban közöltük az illetékesek válaszát egyik észak-somogyi olvasónk panaszára: levélírónk azt kifogásolta, hogy noha ő rokkantnak érzi magát, ennek mértékét azonban az orvosi bizottság nem úgy állapította meg, ahogyan azt — levélírónk megítélése szerint — állapota indokolta volna... Neki is, másoknak, a hasonló „ cipőben járóknak” is írjuk: a rokkantság hiánya miatt jogerősen elutasított igényt zastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő, a testvér jogosult, ha az a nyugdíjassal annak halálakor egy háztartásban élt. Együttélés hiányában a törvényes örökös veheti fel az összeget az elhalálozást követő egy éven belül. A kárpótlás címén járó nyugdíjemelés összegének a fele illeti meg a sérelmet szenvedett személynek azt a hozzátartozóját, aki nyugellátásban, baleseti nyugdíjban vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül. egy év elteltével lehet újra előterjeszteni. Egy éven belül csak olyan igényt bírálnak el, mely arra épül, hogy az elutasítást követően rosszabbodott az egészségügyi állapot — ezt az állapotrosszabbodást azonban orvosi igazolással kell alátámasztani! Sokan úgy vélik, hogy ha nyugdíjaséveik alatt kérik a nyugdíj folyósításának a szüneteltetését, ezzel elvesztik a jogukat arra, hogy a nyugdíjuHozzátartozónak ebben az esetben az minősül, aki az elhunyt személy után hozzátartozói — baleseti hozzátartozói — nyugdíjat kap vagy az elhunyttal annak haláláig házastársként, illetve élettársként együtt élt és a haláleset óta újabb házasságot nem kötött. A kárpótlásra jogosultaknak a nyugdíjrendezéssel kapcsolatos igényét — a nyugdíjfolyósítási törzsszám feltüntetésével! — írásban várja a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Budapest, 1820). kát újból fölvegyék, amennyiben nem bírják vagy nem akarják folytatni a közbeiktatott munkáséveket. Az ő megnyugtatásukra közöljük: a nyugdíjfolyósítás minden ilyesféle következmény nélkül szüneteltethető, s ezt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (1820 Budapest, Váci út 73.) kell kérni, ahonnan, e kérést teljesítve, a szüneteltetés idejére nem küldik a nyugdíjat. A folyósítás szüneteltetésével tehát nem szűnik meg a nyugNyugdíjasok képviselői Huszonnégy személyt javasol a nyugdíjasok képviseletére a tervezett nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlésébe a Magyar Nyugdíjas Egyesületek szövetségének elnöksége — jóval többet, mint amennyit az eredeti tervezet tartalmaz. A javaslat abban az állásfoglalásban szerepei, melyet a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban adott ki a szövetség elnöksége. díjra való jogosultság, melyet a nyugdíjas egyszer már megszerzett. * * * A mozgáskorlátozottak közlekedését elősegítő kedvezményeket a Kresz határozza meg. Az új rendelet szerint az erről szóló engedélyeket — kérelem alapján — a lakóhely szerinti önkormányzat jegyzője adja ki a tömegközlekedési eszközöket igénybe venni egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán képes mozgáskorlátozottaknak, továbbá azoknak, akik nagyobb távolságra nem tudnak gyalogolni. Valamennyi kedvezmény a személyi jövedelemadó szempontjából szociális támogatásnak minősül, így az adóalapból levonható. Nem árt, ha tudják olvasóink...
