Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-17 / 244. szám

1991. október 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 ÚJRA MŰKÖDIK A RENDŐRŐRS Ami biztos: 71 óra és 30 oldal Csurgó őrzi hagyományait (Folytatás az 1. oldalról) Az idén májusban pedig még úgy tetszett, hogy 66 mil­lió forint fedezet hiányzik a költségvetésükből. Az önhibá­jukon kívül hátrányos hely­zetbe került települések meg­segítésére kiírt pályázaton 85 millió forintot nyertek el, ezzel a pénzügyi gondjaik enyhül­tek. Lapunk kérdésére a pol­gármester úgy válaszolt: ha ezt a pénzt nem kapják meg, akkor stratégiát kellett volna változtatniuk, s komolyabb he­lyi adók bevezetésére kény­szerülnek. Az elmúlt egy év­ben felülvizsgálták a tanács­rendeletet, megszüntették a városgazdálkodási gameszt, befejezték a rendelőintézet felújítását, s megkezdték a ko­rábbi közhivatalok visszaállí­tását. Ennek egyik eredmé­nye, hogy tegnaptól újra hiva­talosan működik a rendőrőrs. A földhivatal is kifejezte szán­dékát, hogy újból üzemeltetni fogja itteni irodáját. A város egyik legégetőbb gondja volt a szeméttelep el­helyezése. Egy osztrák céggel tárgyalnak, ez megvalósítaná a szelektív hulladékgyűjtést és -feldolgozást. Néhány nap múlva a csurgói önkormány­zat képviselői Ausztriában is­merkednek a technológiával. A kommunális feladatok el­végzését egy vállalkozóra bíz­ták. Gondoltak az utak karban­tartására és létrehoztak egy vállalkozást segítő alapítványt is. Csurgó további feladatai közé tartozik a város bizton­ságos üzemeltetésének meg­teremtése, a munkanélküliség felszámolása. Tervezik a tele­fonhálózat korszerűsítését, a szennyvízelvezetés megoldá­sát, az utak és járdák, fejlesz­tését és gondolkodnak egy kulturális beruházáson is. Va­lószínűleg egy modern közös­ségi házat építenek. Ha egy település nem őrzi hagyomá­nyait, értékeit, akkor fejlődése is elmarad. Szükség van a nyilvánosságra: a két helyi lap mellett valószínűleg megindul a városi tv is. Alakítottak egy általános közszolgálati albi­zottságot. Hasznos ötleteket vár az önkormányzat tőle a to­vábblépés érdekében. Csur­gón kifogyhatatlanok az ötle­tekből, de minden döntés előtt szakemberekkel vizsgáltatják meg, hogy melyik lehet a leg­jobb. Nagy Jenő Egyedül cl pusztán Zsitvapusztát nem jelzi minden térkép, így nehezen derül ki, hogy az odalátogató merre vegye az útirányt. E so­rok írója Nagyatád és Barcs között, Vízvár közelében ta­lálta meg a pusztát. A meglepetés: Zsitvapusz- tán csodálatos vadászházat találtam, előtte sok nyugati te­repjárócsodát. Néhány perc múlva nyugodtam csak meg, amikor a vadászház alkalma­zottja elmondta, hogy azért van itt igazi puszta is, alig né­hány lakóval. Közülük egyet­len az őslakos. Dragovecz Györgyné házát mutatták. Ritkán látni ilyet: hamisítatlan falusi épület. Kis ablakokkal, régi bútorokkal, kő- és földpadlóval. A kony­hában ebéd fő. A tűzhely a la­kást is melegíti a koraöszi hű­vösben. A tulajonos örül a lá­togatásnak, hiszen kevésszer beszélgethet. Kérdezni is alig kell, mesél. Már az elején ki­derül, hogy egyedül él itt 77 évesen: a férje három éve meghalt, egyik gyereke úgy­szintén, a másikkal pedig rit­kán találkozik. Az idős asz- szony születése óta él Zsitva- pusztán. Mondja, hogy vala­mikor 53 család volt itt. — Miért maradtak ilyen ke­vesen? — A jó isten áldja meg ma­gát — nem tudom — vála­szolja. Mariska néni édesapja a bir­tok gazdája volt valamikor, így vehették meg a földjüket és a házukat. Aztán 1951 -ben őt és családját kitelepítették a Hor­tobágyi, mert a saját életüket akarták élni. — Az istállóban, a marhák mellett laktunk szegény beteg édesanyámmal, aki akkor már nagyon beteg volt — idézi fel az ötvenes éveket. Sok-sok megpróbáltatásról hallok, előkerülnek a korabeli dokumentumok a szobában őrzött nejlonzacskóból. Később konszolidálodott a helyzet, visszakerültek Zsit- vapusztára. Mariska néni csak öt évig dolgozott, így ma öz­vegyi nyugdíjból él. 6050 forin­tot kap havonta, meg a kert terméseivel gazdálkodik. Elég-e? — Hát elégnek kell lenni, nem? Úgy osztom be, hogy jusson és maradjon is — vála­szolja csöndes megnyugvás­sal. Mariska néninek mindene Zsitvapuszta. Ami itt van elég neki: a villany, a heti egyszeri bevásárlás, néha-néha újság- olvasás, a kerti munka. Most az a legnagyobb baj, hogy a kút kezd kiapadni, de talán lesz továbbra is víz. — Fiam, már megnyugodott a lelkem, mert itthon vagyok. Kevesen segítenek nekem, bár én sem akarok ezzel sen­kit terhelni. Minden nap dol­gozgatom valamit, elvagyok— aztán búcsúzóul annyit mond nekem: Már annyi mindenen mentem keresztül... Csak már vinne el a jóisten, gyünne el az uram értem. Legborzasz­tóbb, hogy egyedül, magam vagyok. Kép és szöveg: Varga Zsolt Japán mozaik Kiállítás nyílt a budapesti Ofotért Asbóth utcai galériájá­ban Japán mozaik címmel a kaposvári Szentiványi Árpád­nak, a Somogyi fotóklub tag­jának az alkotásaiból. Az al­kotó negyven képe október 28-ig tekinthető meg. Generációk útja A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság ma este 18 órakor irodalmi estet rendez Budapesten a Rátkai Klubban. Az est vendége lesz Bertha Bulcsu és Szakonyi Károly író. Lakástámogatás állami gondozottaknak Huszonöt kérelmet bírált el a Somogy Megyei Gyer- mek-és Ifjúságvédő Intézet, ti­zenkét állami gondozott kapott támogatást az önálló életkez­déshez. Kétmillió máromszá- zezer forintot kaptak lakásvá­sárlásra, a meglévő saját ott­honok berendezésére. Ágyak a táborlakóknak A nagyatádi menekülttábor­nak 600, a lakócsainak 30 ágyat adott át a fonyódligeti Somogy Megyei Gyermektá­bor. A berendezéseket ingyen bocsátották a menekültek rendelkezésére. Készül a posta, felújítják a zeneiskolát Barcs lehetőségeit keresi Alpok-Adria tanácskozás Kőszegen tegnap reggel megkezdődött az Alpok-Adria Mun­kaközösség gazdasági bizottságának ülése. A tanácskozáson a munkaközösség tagjaként az öt magyar megyén — Somogy, Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Baranyán — kívül Szlové­nia, Horvátország, Stájerország, Felső-Ausztria, Karintia, Lom­bardia, Trentino Alto Ádige és Bajorország képviselői vitatják meg a munkacsoportok elnökeinek beszámolóját. Szó esik a ta­nácskozáson a tudományos és technológiai együttműködésről, az idegenforgalomról, az energiatakarékosságról. A jelenlevők javaslatokat tesznek a közös piaci integrálódás lehetőségeire is. Rockkoncertet szerveznek Segítség a menekülteknek Barcson több fontos beru­házás közül legnagyobb a posta épülete, melynek át­adása december 31-én lesz. Az oktatásért sokat tett a barcsi önkormányzat: az 1. számú általános iskola három tanteremmel bővült, a 2. számú iskolát is szeretnék úgy kialakítani, hogy november­ben megszűnhessen a dél­utáni oktatás. A zeneiskolát, a múzeumot felújítják, a gimná­zium kollégiuma 120 szemé­lyesre bővült. Az Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodási Szakközépiskola kollégiumát is rendbe hozatták. A gazda­asszonyképző kialakításának első szakasza már megvaló­sult. Barcs képviselő-testülete nemsokára tárgyalja a vagyon kérdését, illetve előkészítik az 1992. évi költségvetést. Ter­vezik az intézmények — jó ér­telembe vett — átvilágítását: hogyan tudnak működni, mi­lyen lehetőségeik vannak a fejlesztésre? Szeretnék, ha megvalósulhatna a település­részi önkormányzat. Somogy- tarnóca és Drávaszentes va­lamikor önálló községként működhetett. E két községben jöhetne létre településrészi önkormányzat. Törvény nyújt erre lehetőséget. Fontos az etnikai kisebbség helyzete is. A legközelebbi képviselő-testületi ülésen, ok­tóber 17-én, a cigányok képvi­selője szól majd a szociális helyzetükről, kommunális kér­désekről, foglalkoztatási prob­lémáikról. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan befolyásolja a jugoszlá­viai helyzet Barcs hétköznap­jait, a polgármester elmondta, hogy az ott élő embereket, ameddig csak lehet, nyugtat­niuk kell. Közel vannak a ha­tárhoz — a Dráva választja el őket —, áthallik a túloldalról a lövöldözések, bombázások zaja. Ez rendkívüli módon za­varja az embereket. A város­ban vannak, akik a határ túlol­daláról átjöttek ide Barcsra, rokonaikhoz, ismerőseikhez. T. K. A Vállalkozók Pártja kapos­vári szervezete és az SZDSZ kaposvári szervezete gyűjtési akciót szervezett a horvát me­nekültek megsegítésére. Az egy hónapja kezdődött akció során hetente 2-3 alkalommal indítottak teherautót a nagy­atádi menekülttáborba. Köszönet illeti a segítségért a Kutasi Állami Gazdaságot, mivel 20 mázsa almát adtak. A Zöldérttől paprika, paradicsom érkezett, a kaposvári önkor­mányzat iskolabútorokkal, tanszerekkel támogatta az ak­ciót. Idős emberek kertjükben leszedték a paprikát, paradi­csomot, káposztát, majd el­küldték a menekülteknek. Ok­tóber 28-án rockkoncertet szerveznek e szervezetek a sportcsarnokban. A bevételt a menekülteknek szeretnék átutalni. Akciójukat mindaddig folyatják, amíg egyetlen menekült lesz a nagyatádi táborban... Császár visszalő (Folytatás az 1. oldalról) A dolog háttere azonban Császár interpretálásában ennél is bonyolultabb. A vál­lalkozó egyszer már az év ele­jén is kapcsolatba került azzal a Bodrácska rendőr ezredes­sel, akit az őrizetbe vétele előtti napon a miniszter haza hívott szabadságáról... Még februárban felkérésére vállalt Császár „szakértői” szerepet egy föltételezett gazdasági bűnügy földerítésében. Az ügy — melynek során Császár sa­ját pénzéből (!) Los Angeles­ben is járt — lényege az volt, hogy az Országos Rendőr-fő­kapitányság egy nyugati cég­gel — versenytárgyalás nélkül — kizárólagos tízéves szer­ződést kötött biztonsági be­rendezések szállítására. A fel- tételezés az volt, hogy a rend­őrség számára előnytelen üz­letből többen — így magas rangú tisztek is — sápot húz­tak. Császár elmondása sze­rint hasonló tisztességtelen províziók ügye került felszínre egy budapesti bank-manipu­lációval kapcsolatban. Sejteni engedte, hogy ez az ügy már Bodrácska úr számára is ké­nyelmetlen kezdett lenni. A bank szombathelyi egységé­nek vezetőjével közösen kre- ditcsalások sorát tárták fel, melyet Császár története sze­rint a rendőrség már el szere­tett volna tussolni. Mint el­mondta, akció indult a szom­bathelyi bankigazgató hölgy lejáratására, aki azóta melles­leg Császár pénzügyeinek vezetője. Ők ketten most, s ezt Császár a rendőrségi ve­zetőknek is tudtára adta, jogi vizsgálatot kezdeményeznek a 150 milliós sikkasztás ügyé­ben. Császár Vilmos más ha­sonló kemény vádakat is so­rolt. így azt, hogy az ügyével kapcsolatos vizsgálatokra nyugállományból visszahívott rendőrtiszt hölgytől két hete olyan ajánlatot kapott, hogy el lehetne felejteni „aprócska” ügyét, ha egy másik nagyvál­lalkozó hasonlóan bonyolult ügyében „pozitív szerepet" vállalna... Végkövetkeztetése szerint tendenciózus vállalkozáselle­nes lépések soráról van szó, melyek emberileg és üzletileg el kívánják lehetetleníteni. Tény, hogy tegnap járt le a 30 nap, s e határidő után vagy vádat kell emelni Császár Vilmos ellen, vagy vissza kell szolgáltatni az őrizetbe véte­lekor elkobzott pénzét és né­met útlevelét. Az igazság föltárását ígérő sajtótájékoztató után most ku­szább a kép. Ha azonban a tegnap elhangzottaknak csak a fele igaz, akkor is indokolt, — demokratikus jogállamról lévén szó —, hogy a legma­gasabb szinten kezdemé­nyezzék a szövevény kibogo­zását, az igazság napviálágra kerülését. B. F. Hiányzott a jó gazda gondossága Életveszélyes kaposvári háztömb (Folytatás az 1. oldalról) A vizsgálatok kiderítették: az épület fűtési rendszerét meg kell változtatni. Az öszes fürdőszobába villanybojlert szerelnek fel, vonalfütést al­kalmaznak, a negyedik eme­leti szobákban marad a para- petes gázfűtés. Az alsóbb szinteken elektromos úton ol­danák meg a fűtést és a me­legvíz-ellátást. E munkák több millió forintot vonnak el a vá­ros költségvetéséből. Az IKV a munkálatokat még az idén, de legkésőbb január közepéig be szeretné fejezni. Ebben a helyzetben felfüggesztik a la­kások értékesítését. Az épület felújítása a közgyűlés elé ke­rül, ez a jövő évi költségvetés­ben szerepel. Több lakó szóvá tette a ház állagának életve­szélyességét: példa erre, hogy néhol 5 centiméterre el­áll a vakolat- Ha az valakinek a fejére esik (egy játszótér is van a közelben), akkor „rende­lettel tetszik majd megmagya­rázni a balesetet?" — mondta valaki arra, hogy a teljes felújí­tás még késik. Az erkélyekre életveszélyes kimenni... Meg­ígérték a lakóknak, hogy mi­hamarabb körülkerítik a házat, az IKV emberei pedig leverik a vakolatot. Azt is megkérdez­ték, hogy miből fizetik majd ki a nagyobb villanyszámlát az emberek — ugyanis többsé­gük nyugdíjas... Végül is az IKV képviselői és a lakók megegyeztek, hogy mindenkinél felmérik, milyen megoldást tudnak alkalmazni, s mihamarabb elkezdik a munkálatokat. Ez már azért is sürgős, mert fűtés és meleg víz nélkül köszönthet a la­kókra a tél... T. K. Vagyonátadás az önkormányzatoknak Egyelőre kevés az igény Szeptember elsején lépett hatályba az 1991. évi XXX1II. törvény az egyes állami tulaj­donban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról. A helyi igényeket országszerte ezekben a na­pokban állítják össze, és nyújt­ják majd be a helyi önkor­mányzatok a vagyonátadó bi­zottságoknak. Dr. Dobos Pál- nét, a megyei vagyonátadó bi­zottság ügyintézőjét a tapasz­talatokról kérdeztük. — Ezekben a napokban küldjük ki az önkormányzatok részére azt a körlevelet, mely szerint 60 napon belül kell azokat az ingó- és ingat­lan-visszaigényléseket leadni a megyei vagyonátadó bizott­ságnak, amelyek nem a tör­vény erejénél fogva kerültek önkormányzati tulajdonba. A megye kisebb városaiban, te­lepülésein csekély vissza­igénylésre számítunk, mivel a korábbi tanácsi szervek és in­tézményeik vagyona a múlt év szeptember 30-val, illetve 1991. szeptember 1-jével ön- kormányzati tulajdonba került. A Koppány-völgyéből eddig még egyetlen kérelem sem érkezett hozzánk, de várható, hogy például Tab, valamint azok a települések; amelyek múzeumot, természetvédelmi területet vagy múzeális emlé­ket igényelnek vissza, rövide­sen benyújtják kérelmüket. A vagyonátadó bizottság ál­láspontja: az önkormányzatok és az egyéb szervek megálla­podással rendezzék a tulaj­donkezelői és használói vi­szonyaikat, mert ezeket a megállapodásokat veszi ala­pul a vagyonátadó bizottság, amikor dönt. (Krutek)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom