Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-16 / 243. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1991. október 16., szerda Gesztenyekor Iharosberényi igaz remények Egykoron mezővárosi rangja, önálló vásározási joga volt s bíztató jövő elé nézett Iharosberény. Mára ligetes-dombos, kellemes látvánnyal szolgáló nagyközséggé lett. Mint minden település, ez is cipel kereszteket. Ilyen a gesztenyegombák pusztítása, amely mellett egyéb — nemzetinek is mondható — kór is sújtja a községet. A gomba csak a fával együtt irtható, ama másik bajság: „nagyreményű ligetünk” orvoslása azonban ily módon nem megoldás... Pillantsunk kicsit a közelmúltba, nevezetesen a rendszerváltás idejére, amikor a három társközség, Inke, Iharos és Pogányszentpéter elszakadt Iharosberénytől. — Nem voltak nagy csatározások — mondja Horváth Ferenc polgármester. — Ahogy módja nyílt rá, Inke deklarálta elsőként különválását. Azóta mindhárom faluban van polgármester, jegyzőség, tehát önállóak, csupán a körjegyzőség köti össze őket, ami nálunk van. Iharosberény a 61-es főközlekedési út mentén fekszik, és ez meghatározó a község életében. Az utóbbi időben mintha az elvándorlás is megállt volna — mondja nem titkolt örömmel. — Sőt, a zártkerti telkek iránt kifejezetten nagy az érdeklődés, egyre kelendőbbek a kanizsaiak körében. Szép a környezete községünknek. Híres a gyümölcséről, meghatározó a gesztenyetermelése, ám ezekben az időkben súlyos, gyógyíthatatlan kórság, gombabetegség tizedeli a termést. Csak a fával együtt irtható ki... Látszik, elszorul a polgár- mester szíve. Különös odafigyeléssel beszél a falubelieket érintő gondokról, s ez nem csoda, hisz’ ő is e földön — Iharosberényben — született. Jelenleg a csurgói 526. Sz. Szakmunkásképző- és Szak- középiskola építkezésének műszaki vezetője. A polgár- mesteri teendőket e mellett látja el. — Igen rumlis foglalkozás ez — vallja gondterhelten. — Eléggé nehéz eleget tenni annak, amit a község elvár. Mégis, miért vállaltam el? Mert hiszek a változtatás erejében. Vannak lehetőségeink. Iharosberényben a tervezett a fejlesztéseket sikerül megoldani a rendelkezésre álló keretből. Alapoztak két járdát, egy épülő sportpályát, s ezzel megszüntettek egy illegális szemétlerakóhelyet is. Működik a kultúrházuk a könyvtárral, létrehozták a falutévét, szervezik a szellemi, tárgyi örökségek megóvására hivatott szakkört. Az itteniek többsége a mezőgazdaságból él, munkaadójuk a termelőszövetkezet. Ipari üzem is megvetette itt a lábát: a Palicz Művek hozzávetőleg 160 személyt foglalkoztat. Szót érdemel az ingázó réteg: sokan járnak Csurgóra, Nagykanizsára kenyeret keresni. Munkanélküliként 25-30 embert regisztráltak, ám valójában ennél jóval nagyobb a számuk... — Nálunk a képzetlen réteget sújtja legjobban a munka- nélküliség. Én ezt a nevén is nevezem: a cigányok igen nagy százaléka nem dolgozik. Ez az a réteg, amelyre nemigen van szükség: iskolázottság, termelési tapasztalat és a megfelelő hozzáállás híján vannak. Mindez így a bűnözés melegágya is. Régen az éjszaka leple alatt történtek lopások, ma nappal is van úgy, hogy a gazdát elzavarják tulajdon fája alól. Ez nekünk külön kereszt. Megoldásához — meggyőződésem — kormányzati odafigyelésre lenne szükség. Mi csak erőlködünk, létrehoztuk az önvédelmi csoportunkat, de egyedül a rendőrségnek vannak meg a kellő eszközeik. Azonban ők is csak a tüneti kezelésre képesek... — Azokról a cigányokról nem is beszélek, akiknek normális az életvitele. Én a szélsőségek ellen vagyok. Mert a szélsőségek a legveszélyesebbek, s megfékezésük már túlnő a mi lehetőségeinken. Ezernégyszáz lelket számlál Iharosberény. Ebből négyszáz a cigány. Arányuk az óvodában, iskolában valamivel magasabb... Valamikor gyönyörű kastély lehetett az Inkey család kúriája. Ma már nem az. Az 1968-ban felhordott vakolat már csak foltokban díszeleg a homlokzaton „feszítő” nemesi címer körül. Az iskola épületében vagyunk. A 271 diákkal 24 pedagógus 13 tanteremben ismerteti a betűvetés, számolás, mi több — ez nagy előrelépés — a német nyelv rejtelmeit. Záborszky András igazgatótól megtudtuk, ha szűkösen is, de kijönnek a költségvetésből. Spórolnak: legutóbb fagyűjtési akció keretében tettek szert némi téli tüzelőre. Amit csak tudnak, saját erőből csinosítgatnak. — Diákjaink majd negyven százaléka cigány gyermek. Közülük a nagyobbakkal vannak fegyelmezési problémák; ők gyakran betöréses lopásokban is közreműködnek a faluban. Előfordul, hogy agg- resszívak, hogy bicskát fognak valamelyik gyerekre a tízóraiért. Ilyenkor szükség van az erős kézre. A hírhedt Dózsa utcába egy diák vezet el. Nem messze lakik attól. Szótlanul ül mellettem, majd kérdésemre — miközben éppen egy árokparton sziesztázó csapat mellett haladunk el —, milyenek a cigányok, kifakad. — Csak danol- nak, rajcsúroznak naphosz- szat, csinálják ezek a balhét, ha kell, ha nem...— mondja név nélkül... Otthonánál kiteszem, visz- szaindulok a Dózsa utcába. Nem ez a legnagyobb büszkesége a községnek. „Ilyen nem volt régen, újra putrikat építenek!” — emlékszem vissza a polgármester elkeseredett szavaira. És tényleg. Düledező viskók, toldozott-toldozott pajták szegélyezik a betonlapos utat. Megállók. Két kis cigánylány szaladgál előttem. Hátulról kiáltás hallik: — Jegyezzétek meg a rendszámát! írjátok fel! — si- koltja észveszejtő hangon egy idős cigányasszony. — Erőt veszek magamon, győz a kíváncsiság. Elébe megyek. — Adj’ isten...— mondom, ám több szónak nem enged helyt. — Én nem hagyom, hogy lefényképezzenek, megírjanak! — hajtogatja, miközben fenyegetőn integet fém botjával. Bal kezével szorosabb fogást keres zöldszilvániján... Egyébként is indulni akartam... Mezítelen kisfiú rohan hazafelé, őrült méretű nőstény góbét vezetnek az útszélen, ka- ronülő csecsemő kocsija mellett fát vág tizenéves anyja. Újra a polgármester megállapítása rémlik fel: a cigánycsaládok számára nincs kitörés... kormányzati odafigyelés...tizennyolcán egy szobában... Iharosberény cipeli hát a keresztjét. Nincs más lehetősége. Egy-egy gesztenyefát ugyanis ki lehet irtani, de mennyivel üdvösebb lenne gyógyírra akadni. Egy európai gesztenyeligetben illendő megoldásokat lelni a kórságokra. S orvosolni azokat elöbb-utóbb. Balassa Tamás Mintafarmok Összesen 20 millió ECU-s támogatást kap a Phare-prog- ram keretében a magyar mezőgazdaság az 1990-91-es évekre. Ebből az összegből 10 milliót különböző projektekre, ezen belül 3 milliót a mezőgazdasági szaktanácsadó-képzés megindítására, információs rendszer kiépítésére fordít a földművelési tárca. Ennek során 25 magyar szakembert képeznek ki — decembertől márciusig — a szaktanácsadók oktatására, számukra kézikönyvet és tantervet dolgoznak ki. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a gyakorlati oktatás és szak- tanácsadás bázisának szánt mintafarmok felszerelése is. Demonstráció a Műegyetemen Megközelítően száz külföldi diák tartott demonstrációt a Budapesti Műszaki Egyetem területén tegnap. A diákok tiltakoznak a „bőrfejűek” — utóbbi két hétben megszaporodott— támadásai ellen. Mint Penninger Antal, az egyetem Külföldi Hallgatók Mérnökképzési Központjának igazgatója elmondta: „a diákok szeretnének félelem nélkül élni Magyarországon és megkapni az őket megillető védelmet a rendőrségtől”. Újranyitják a határátkelőt Tavaszra startra kész állapotba hozzák a Nógrád megyei határszakaszon a ce- red-tajti határátkelőhelyet. Az 1949-ben iezárt átkelőhely új- ranyitására a határ mindkét oldalán az infrastruktúra kiépítésével készülnek. A nyitásban érdekelt hat szlovákiai falu polgármestere nemcsak aláírásával adott nyomatékot a lakosság kívánságának, hanem megépítette már az átkelőhelyhez vezető utat is. Vízum nélkül Portugáliába Megszűnt a vízumkötelezettség a Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között. A két ország érvényes útiokmánnyal rendelkező állampolgárai vízum nélkül utazhatnak a másik államba, amennyiben nem kívánnak ott 90 napnál hosszabb időt tölteni, munkát vállalni vagy állandó jelleggel letelepedni. Kiskerttulajdonosok figyelmébe! i =i Kapálógépek árengedménnyel OTP-re is! Briggs motorok, kerti gépek, alkatrészek kaphatók. Garanciális és garancián túli javítás rövid határidővel. SPILÁK LAJOS magánkereskedő, Marcali, Honvéd u. 31. Telefon: (85)12-105 (4690) Gázszünet! Értesítjük Siófok város Siótól keletre lévő gázfogyasztóit, hogy 1991. október 16-án 12.00—16.00 óráig ismételt gázszünetet tartunk. A gázszünet megismétlésére az október 10-re meghirdetett, technikai okok miatt sikertelen ösz- szekötési munka miatt van szükség. A rajtunk kívülálló okok következtében megismételt gázszünetért elnézésüket kérjük. KÖGÁZSM. Üzemigazgatósága siófoki kirendeltsége (149888V Dörnbach Alajos nem kíván a politika foglya lenni Dr. Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke látatlanban fogadást köthet: ha mostanában újságíróval találkozik, valószínűen arról kell beszélnie, szándékában áll-e továbbra is jelöltetni magát az SZDSZ elnöki székébe és ha igen, mit, hogyan szeretne változtatni. Talán ezért volt meglepve, amikor feltettem a kérdést: Jól menő praxisú, neves ügyvéd volt, mielőtt az Ország- gyűlés alelnökévé választották. Nincs nosztalgiája? — Eleinte nagyon hiányzott az ügyvédi szobám légköre, a tárgyalások feszültsége, hiszen korábban ez jelentette az életemet. Mostanában már nincs időm ezen töprengeni. Az ügyvédi praxisomat már 1989 elején minimálisra korlátoztam, azt követően, hogy 1988 nyarán a Történelmi Igazságtételi Bizottság jogi szekciójának vezetője lettem. A kihantolási ügyek, a politikai koncepciós perek felülvizsgálata olyan elfoglaltságot jelentett, ami mellett újabb ügyekben nem vállalhattam képviseletet. Akkor úgy gondoltam, hogy csak egy-két esztendőre szüneteltetem a gyakorlatot... — Közben politikussá avanzsált. Kudarcot jelentene-e az ügyvédi pályához való visszatérés? Egyáltalán szándékában áll? — Ami azt illeti, ügyvédként biztosabb egzisztenciát tudhattam magam mögött, mint politikusként. Számomra a visszatérés lehetősége mindig nyitva áll, ha meg kell tennem, örömmel öltöm fel ismét a talárt. Nem kívánok a politika foglya lenni. Ezt úgy értem: nem örülnék, ha fel kellene égetnem magam mögött minden visszavezető hidat és minden áron politizálnom kellene. — Előfordul, hogy egykori ügyfelei megkeresik, és kérik, hogy újból vállalja el képviseletüket? — Ilyet ritkán kérnek, jogi tanácsot annál gyakrabban. Azonban felelőtlenségnek tartom olyan konkrét esetekben az állásfoglalást, amikor az ember nem ismeri pontosan a részleteket. Ezért ha lehet, kitérek az ilyen kérések elől is. — Mivel tölti a szabadidejét? — Gyermekkorom óta szeretek úszni, futni, de legjobban síelni. Sajnos az elmúlt télen mindössze három napot tudtam szakítani magamnak, hogy kedvenc időtöltésemnek hódoljak. Hasonlóképp vagyok a szörfözéssel is: ezen a nyáron egyetlen hétvégét szentelhettem ennek a sportnak. Mindig azzal vigasztalom magam: talán majd jövőre. U. G.
