Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-16 / 243. szám

II. évfolyam, 243. szám Ára: 9,60 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. október 16., szerda Ezt a tervet túlteljesítettük Szeptember végén: 87,4 milliárd a költségvetés hiánya Napirenden a kormány külpolitikája Személyeskedő vita Zétényi Zsolték javaslatáról — Az állami költségvetés hiánya szeptember végén 87,4 milliárd forint volt, az egész évre tervezett 78 milli­árd forinttal szemben - hozta nyilvánosságra a Pénzügymi­nisztérium kedden a legfris­sebb adatokat. A minisztérium tájékozta­tása szerint az első 9 havi de­ficit 520,8 milliárd forint bevé­tel és 608,2 milliárd forint kia­dás egyenlegeként keletke­zett. A hiány szeptemberben 18,2 milliárd forinttal növeke­dett, s ez az augusztusihoz képest 10,3 milliárd forintos deficit emelkedés, és nagyobb az éves átlagos havi deficitnél is, mégpedig 9,5 milliárd forint­tal. A gazdálkodó szervek befi­zetései továbbra is a vártnál lassabban növekednek. Ke­vesebb a bevétel a nyeresé­gadóból, s ezt közel sem el­lensúlyozzák — a tervezettnél jobban növekvő — vám- és importbefizetések. Szeptemberben a gazdál­kodó szervezetek támogatá­sai 0,7 milliárd forinttal növe­kedtek, rontva a költségvetés egyensúlyát. Ezek a támogatások alap­vetően a mezőgazdaságnak jutnak, mégpedig korábban fo­lyósított hitelek kamatked­vezménye révén. Nem segít a költségvetésen a kincstári vagyon hasznosí­tása sem. Szeptemberben ugyanis ilyen tétel címén csak jelentéktelen összeg folyt be. így várhatóan az éves elő­irányzat valósul meg e téren. Az elkülönített állami pénza­lapok támogatására a költ­ségvetés szeptember végéig 45,8 milliárd forintot fordított. Ide tartozik a Szolidaritási Alap is. Átcsoportosítás révén az alap költségvetési támogatása az év egészében 12,1 milliárd forint, s ebből 11,8 milliárd fo­rintot a költségvetés már kiu­talt. A költségvetés belföldi adósságállománya a jelentős deficithez képest kevésbé emelkedett, mivel szeptember végén a befolyt privatizációs bevételekből 7 milliárd forint jegybanki hitelt törlesztettek. Az év első kilenc hónapjában összesen 10 milliárd forintot fordított a költségvetés a pri­vatizációs bevételekből az ál­lamadósság törlesztésére. A belföldi államadósság ösz- szege szeptember 30-án 888,9 milliárd forint volt. Pénteken az újabb forduló? Az MTI értesülése szerint legkésőbb ma délelőtt eldől, hogy pénteken folytatódnak-e az elmúlt héten megkezdett koalíciós megbeszélések. Az időpontot körtelefon útján egyeztetik a tárgyalófelek. Horváth Balázs (MDF) sze­rint eredményes tárgyalások­ról csak akkor lehet szó, ha mindegyik küldöttség ugyan­olyan összetételben képvisel­teti magát, mint az első meg­beszélésen. Megfogalmazása szerint: „ez a célszerű és célirányos tárgyalások folytatásának az alapja”. Amennyiben kardinális vál­tozás következne be bárme­lyik delegációban, úgy újra előzetesen kellene összeülni, a technikai részletek megvita­tására. Megemlékezés Az 1944. október 15-én kezdődött nyilas rémuralom áldozataira emlékeztek teg­nap délután a budapesti Mar- git-híd pesti hídfőjénél, ahol 1944-45 telén a nyilas pribé­kek a Dunába lőttek több száz embert. A megemlékezők megkoszorúzták a véres események mementóját: az Anna Stein által készített em­léktáblát. A koalíciós kormány külpoli­tikájának megvitatása szere­pelt az Országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén. Előtte Roszik Gábor (MDF) ismét a világkiállítás ügyében kért szót, kifejezve a Gödöllőn és környékén élők sajnálkozását a nemleges döntés miatt. Be­jelentette: a gödöllői önkor­mányzat egyhangú szavazás­sal kezdeményezi, hogy a vi­lágkiállítás helyszíne Gödöllő legyen. Ezután Jeszenszky Géza külügyminiszter áttekintette a kormány külpolitikáját. Ma­gyarország az elmúlt másfél évben jól sáfárkodott azzal a kivételes történelmi lehető­séggel, amely ritkán adatik meg kis ország számára. A rendszerváltásból fakadó poli­tikai, erkölcsi tőkéjének birto­kában geopolitikai súlyát meghaladó mértékben hallat­hatta hangját a világpolitika színpadán. Jeszenszky Géza el­mondta, hogy nem a szándé­koknak megfelelően alakulnak a magyar-román kapcsolatok. Magyarország továbbra is kész a párbeszédre. Hazánk minél előbb békés rendezést óhajt Jugoszláviában. Tartós meg­oldást csak minden érdekelt fél, nemzet, kisebbség érdeke­inek figyelembevételével lehet elérni. A kormány ennek érde­kében higgadt, körültekintő politikát folytat. Felelősségteljes és építő szellemű volt a vita a kormány külpolitikájáról az elhangzott néhány kormánypárti és el­lenzéki bírálat ellenére. Min­denki egyetértett azzal, hogy Magyarország a térség leg­stabilabb országa. Drámai összecsapások vol­tak Zétényi Zsolt és Takács Péter MDF-es képviselők ja­vaslata fölött. Eszerint nem évülnének el — csak 1990 má­jusában kezdődne az elévülés Jeszenszky válaszol a kér­désekre — az előző 40 évben elköve­tett gyilkosságok, hazaárulási és hűtlenségi bűncselekmé­nyek, amelyek üldözését az előző rendszer gátolta, tehát nem volt mód a bűnösök fele­lősségre vonására. Az MDF, a KDNP, az FKGP képviselője. Dénes János független támo­gatta a javaslatot, többen vi­szont bírálták, így Nagy Attila, aki évekig volt börtönben 56 után. (Folytatás a 2. oldalon) Cseh küldöttség Budapesten Dagmar Buresová, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke Sza­bad Györgynek, a magyar Or­szággyűlés elnökének meghí­vására tegnap küldöttség élén Budapestre érkezett. Dagmar Buresová kétnapos itt tartóz­kodása során találkozik Sza­bad Györggyel, Antall József miniszterelnökkel is. Helikopter a Parlament fölött Honatyák és újságírók fi­gyelték tegnap délelőtt a Par­lament ablakaiból, amint egy honvédségi helikopter lebeg — több mint egy órán át — az Országház előtti Duna-sza- kasz légterében. Tikos László, a HM sajtóosztályának veze­tője elmondta: a légijármű bérmunkát végzett, egy film készítéséhez ugyanis a budai Várról készült légifelvételekre volt szükség. Kuba — szocializmus Fidel Castro kubai államfő egyórás beszédével ért véget Santiago de Cuba főterén az a 200 ezer fős nagygyűlés, ame­lyet a Kubai Kommunista Párt IV. kongresszusának támoga­tására hívtak össze. Castro úgy vélekedett, hogy csak a szocialista társadalmi rend­szerben létezhet demokrácia és csak a szocializmus képes azt tökéletesíteni. Értéktartó CSÉB-M Növekvő szolgáltatásokhoz növekvő díjak — Kedvezmény munkanélkülieknek — Bárhol bárki megkötheti — Indulnak az ügynökök (Budapesti tudósítónkéi) Mindössze havi 500 forintért új csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítást, közismert néven CSÉB biztosítást kínál ügyfeleinek az Állami Bizto­sító. Ezzel a biztosítási formá­val jelenleg mintegy három és fél millióan rendelkeznek az országban, az infláció azon­ban csökkenti a szolgáltatá­sok értékét, ezért kellett az új CSÉB-M, azaz Multirend biz­tosítást kibocsátani, amely megtartja értékét. Fontos tudnivaló, hogy a havi 500 forintos díj a 60 év alattiakra vonatkozik, a hatvan éven felüliek 170 forintot fizet­nek, de már csak az életbizto­sításért. (Folytatás a 2. oldalon) A kaposvári központi szennyvízlaboratóriumban atomabszorpciós berendezéssel végzik a szennyvíz és az iszap nehézfémvizsgálatát. Az iszap mezőgazdasági felhasználásának egyik fontos feltétele e vizsgálat elvégzése (Fotó: Lang Róbert) Az Expo-ugy még nincs lezárva!(?) — A kormány még nem zárta le véglegesen a világ- kiállítás ügyét, e heti ülésén alaposan mérlegelni fog minden rendelkezésére álló információt, s ennek során nyilván az esetleges gödöllői Expo gondolatát is megvi­tatja - mondta Juhász Judit szóvivő tegnap délelőtt a Parlamentben. Hozzátette: az Expo meg­rendezésének kérdésében nem is a kormány' jogosult dönteni, a miniszterek a költ­ségvetési garancia mérté­kére vonatkozó javaslatot tehetnek az Országgyűlés­nek. A világkiállítás ügyében a végső szót a fővárosi ön- kormányzat és az Ország- gyűlés mondhatja ki. Irány Irán, Szíria és Libanon A beruházások piacot kínálnak — Irán, Szíria és Libanon a magyar vállalatok fontos, al­ternatív piacává válhat, az el­adások bővítésével részben csökkenthető a kelet-európai kereskedelem összeomlásá­ból származó veszteséget — mondotta Major István külgaz­dasági államtitkár-helyettes az MTI munkatársának azt követően, hogy kedden haza­érkezett Magyarországra. A három országban a ke­reskedelmi kapcsolatok bőví­téséről folytatott megbeszélé­seket. Elmondotta: Irán, Szíria és Libanon egyre fontosabb ke­reskedelmi partnerévé válik hazánknak. Á térségben mű­ködő kereskedők fizetőképe­sek és az állam Iránban és Szíriában jelentős olyan beru­házásokat finanszíroz, ame­lyek piacot kínálhatnak a ma­gyar gépiparnak. Várhatóan az Iránba irá­nyuló magyar export az idén megduplázódik, eléri a 220 millió dollárt. Szíria és Libanon lényege­sen kisebb piac, ám mindkét országban adottak a lehető­ségek a szállítások számot­tevő bővítésére. Szíriában több jelentős szerződést ké­szítenek elő a magyar vállala­tok. Ha ezek a megállapodások létrejönnek, úgy bekapcso­lódhatnak energetikai, víz­gazdálkodási fejlesztésekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom