Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-12 / 240. szám
1991. október 12., szombat SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Ünnep a 100. születésnapon Megújult a marcali kórház Tudományos ülés — Orvosok nagy elődök nyomdokán A japán hematológiai automatakészülék 40 másodperc alatt nyolcféle vizsgálati eredményt ad egy csepp vérből. Vetik a búzát Somogy mezőgazdasági üzemei a piaci helyzet miatt mintegy húsz százalékkal kisebb területen vetnek búzát az idei őszön, mint a múlt évben. Október első két hetében a mintegy negyvenötezer hektárnyi terület több mint felén földbe került a mag. Ipari szövetkezetek Az ipari szövetkezetek országos konferenciája tegnap zárult Balatonszéplakon. A szakemberek az új szövetkezeti törvénytervezetről folytattak eszmecserét, és arról váltottak szót, hogy az OKISZ megváltozott szerepében miként segítheti az ipari szövetkezetek vállalkozásait. Százéves Balaton-kutatás A jövő héten rendezik meg Tihanyban a 33. hidrobiológiái napokat. A tudományos rendezvény középpontjában a Balaton élővilágának száz éve kezdődött kutatása áll. Segély a könyvtárhoz Könyvtári berendezéseket adományoz a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége a történelmi hagyományok ápolásával foglalkozó kolozsvári Magyar Egyesület könyvtárának létrehozásához. (Folytatás az 1. oldalról) A centenáriumhoz még egy évforduló kapcsolódott: 75 éve ezen a napon hunyt el dr. Szaplonczay Manó, a marcali járási közkórház megalapítója, Somogy vármegye főorvosa. Sírjánál tegnap délután a fonyódi orvosok rótták le kegyeletüket a Balaton-parti városban. A marcali ünnepségsorozat délelőtt ugyancsak egy kegyeleti aktussal kezdődött. Dr. Rádler Antal orvos-igazgató és a kórház dolgozóinak képviselői megkoszorúzták a köztemetőben nyugvó kórházi főorvosok sírját, majd dr. Sütő László, Marcali város polgár- mestere nyitotta meg a tudományos ülést. Matolcsy Gusztáv, a kórház intézeti gyógyszertárának vezetője emlékezett meg a kórházalapító főorvosról. Dr. Gál Józseftörténelemtanár színes előadása újdonságokkal fűszerezett áttekintést adott a kétszáz éve, alapítványból létesített ,,-ispita” életéből. — Bensőséges, a kisvárosi közkórház arculatához igazodó ünnepséget rendeztünk — mondta az orvos-igazgató. — A meghívott előadók azoknak a neves gyógyszer- gyáraknak, cégeknek a képviselői, amelyek támogatásukkal lehetővé tették a centenárium méltó megünneplését. Az orvostudományhoz szorosan kapcsolódó gyógyszerészet tudománya sok hasznos információval szolgál orvosainknak. A dolgozók egy-egy emlékkönyvet kaptak ajándékba; ez fotókkal és dokumentumértékű írásokkal illusztrálja a kórház munkáját. Azt a tevékenységet, amelyet dr. Rádler Antal és munkatársai szolgálatnak tekintenek. A centenáriumi tudományos ülést dr. Bognár János elnök szavai zárták. Várnai Ágnes (Fotó: Kovács Tibor) Dugóhúzó Kaposváron sajtótájékoztatón a polgármester bejelenti: drasztikusan emelkedik a távfűtés és melegvíz-szolgáltatás díja. A kormány bejelenti: januártól emelkedik a víz, a csatorna, a benzin ára, és adózni kell a kocsi után is, még- pedig súly szerint... Lassan nem lehet nyomon követni, hogy mi mindenért kell még többet fizetni. De bejelentik azt is, hogy a fizetési mérlegünk javul, a költségvetésé is. Egyszóval túl vagyunk a mélyponton. Az állampolgár megrázza a fejét, aztán a pénztárcáját is, és kezdi végérvényesen nem érteni az egészet. Mert a pénztárcája üres. A pénzügyminiszter a minap reggel nem kevés iróniával úgy válaszolt: ......ugyan kérem, nem az infláció, a telj esítmény van hatással a bérekre." (Persze Kupa Mihály is lesz egyszer nyugdíjas.) De most a bejelentésekről. A távhőszolgáltatás nagy általánosságban nem azokat érinti, akiknek sikerült eddig annyi tőkét összegyűjteniük, hogy ne panellakásokban éljenek, hanem azokat, akiknek minden forintját nyomon követi az adóhivatal. Számukra kizárt mindenféle kibúvó. Kizárt az is, hogy pontosan mérhessék, mikor folyik meleg víz a csapból, hány órára hideg a radiátor a fűtési szezonban. Aki hosszabb ideje él lakótelepen, az tudja: se szeri, se száma az ilyenfajta „lyukaknak". Es azt is: még sohasem fordult elő, hogy kisebb lett volna a számla a „lyukas szolgáltatások” miatt. Hogy a melegvízért — vízmelegítésért — miért kell lakásköbméterenként fizetni a távfűtéses lakásokban? A csatározásokba belefáradt ember már elfogadja: csakl Hiába érvel, hogy nem a légköbméter, hanem a benne élők használják a meleg vizet? Ez már megmásíthatatlan, a határozatot egyszer meghozták. Hangsúlyozom: ez nem a vízdíj, amelyet külön fizet a panellakó, csupán a víz melegítésének a díja. Ami természetesen az elmúlt másfél évtized alatt több mint tízszeresére emelkedett, és most ismét megy tovább felfelé. Érdekes dugóhúzó ez! Lehet csavarni. De nem ártana észrevenni, hogy az üvegben már nincs is dugó! (Vörös) EGYSÉGES ÉRDEKVÉDELMET! Vasasok a létminimumon Manapság az utcára kerülés a legnagyobb gond, ezért összetartó erőre van szükség — fogalmazták meg a Vasas Szakszervezetek Somogy Megyei Szövetsége alapszervezeteinek tisztségviselői értekezletükön. Biczó József, a megyei szövetség titkára elmondta: nagy gondot okoznak az áremelések, a vasas szervezetbe tömörülő legtöbb dolgozó a létminimum körül él... A döntés a munkahelyi tisztségviselők helyett a megyei szövetségre vagy a magasabb régióra háruljon — így foglaltak állást —, mert „ha a bizalmi járatja a száját, ő lesz a legelső, akit kiraknak munkahelyéről.” A munkanélküliek mögött is áll már egy szervezet a megyében: a munkát keresők szakszervezete, amelynek a feladatait alapítvány segíti. Szó esett a területi érdek- képviseleti szervezetek részvételéről a béralkuban, a kollektív szerződések megkötésében. Fontos az egységes munkavállalói érdekvédelem kialakítása is. Arra a kérdésre, hogy mi most a vasas szövetség legsürgősebb tennivalója, a titkár elmondta: „a vagyonunk megtartása, a munkahelyek védelme és a munkanélküliek segítése." T. K. VITA A TÖMEGKÖZLEKEDÉSRŐL A biztonság járható útjai A vasút gondját meg kell oldani — Kétszintű kereszteződésekre nincsen pénz Csökkenő érdeklődés mellett folytatódott tegnap az a tanácskozás, amelyet Kaposváron rendeztek meg a Közlekedéstudományi Egyesület szervezésében. Talán azért is, mert a résztvevők már ismerik a panaszáradatot és pénz híján újat nem tudnak ígérni. Különböző érdekek ütköznek. A BKV elképzelései szerint az autóbuszaikat át kellene alakítani gázüzemeltetésre. Ez ugyan 80 ezer forintba kerülne autóbuszonként, de szerintük járható út. Kevesebb lenne a fővárost elárasztó szmog, s öt év alatt megtérülhetne a befektetés. Az előadók szerint a gázüzemű autóbuszok üzemeltetése jóval kevesebbe kerül, mint a dízelmeghaj- tásúak fenntartása. És sokkal kevesebb a költség, mint az új metróvonalak építésénél. Lukács András a „Levegő” munkacsoport képviseletében elmondta, hogy a tömegközlekedés korszerűsítése elodázhatatlan feladat. A városokat csak úgy tudjuk megvédeni a környezetszennyezéstől, ha csökkentjük a személygépkocsik forgalmát, fejlesztjük a tömegközlekedést. Akár autóbuszokkal, akár az elővárosi vasúti forgalommal. A zöldek véleménye szerint kerékpárutakat kellene kiépíteni. Ehhez pedig pénz kellene, mint ahogy pénz kellene a vasút fejlesztéséhez is. Bencsik Lászlóval, a MÁV vasút- biztonsági osztályvezetőjével erről beszélgettünk a tanácskozás szünetében. Az ideális az lenne — mondta —, ha meg lehetne szüntetni a szintbeli kereszteződéseket. Merő ábránd. Az aluljárók és a felüljárók építéséhez milliók kellenek. Még arra sincsen pénzük, hogy a közút és a vasút kereszteződésébe korszerű veszélyjelzőket, illetve szabálysértéseket regisztráló berendezéseket építsenek. Normálisabb közlekedésre lenne szükség. A vasúti balesetek hetven százalékát a közúton közlekedők okozzák. A prímet a török és bolgár kamionosok viszik, akit fittyet hánynak a villogó piros jelzésre. Szigorúbb ellenőrzések kellenek. A kaposvári tanácskozásnak igen sok tanulsága van. A következtetéseket mindenki levonta. Hogy mi fog változni? Nem tudjuk. Jövőre azonban biztosan kiderül. Addig még van egy évünk. A következő tanácskozásnak ugyanis ismét Kaposvár lesz a helyszíne. Környezetvédelem és biztonság a közlekedésben — szinte körüljárhatatlan téma. Legközelebb már csak egy-egy témának adnak helyet. Azt viszont körüljárjárják, s remélhetőleg nem üres pénztárcával. Nagy Jenő MUSTSZAGÚ NAPOK A munka nem szégyen — de nincs Kilencezer munkanélküli Somogybán Havonta hatszázanjelentkeznek — Ahol hátrány a diploma Csak falun érzem igazán az évszakok változását. Ahol a tavasz úgy zúdul át a szabad, széles mezőkön, mint az árvíz, toronymagas fényhullámokat csapva, zuhogva, a tisztes ősz pedig nagyapásan bölcs, ,békességes, csöndes léptű. Évszakot látni, avatni falura kell mennem, mert különben úgy száll el fölöttem, mint egy felhő, csak éppen megpillantom és már el is tűnik a sokemeletes épületek között vagy a gyárkémények csúcsánál, fönn a magasban. Minden faluban szép az ősz, mégis ott a legszebb, ahol hegy is van, a hegyen pedig szőlő. A tőkék között ilyenkor megjelennek a puttonyosok. Nem kell annak a hegynek magasnak lennie, sőt olyan is lehet, mint Siófok-Kilitiben az András-hegy, ami valójában csak domb, de tőkék sorakoznak rajta és helyes kis pincék nádtetővel, lopóval, hordókkal, sajtárokkal. Badacsonytördemicen hegy is van (mégpedig igazi), meg szőlő is bőven, s most olyan melegen süt a nap, hogy a puttonyosok homlokáról csorog a veríték. Asszonyok szedik a termést; jól megpakolják a férfiak hátára simuló faputtonyokat, azok meg lecipelik a rakományt a hegy tövébe, mert ott a ház, a pince, és a jókora fakádakat muslincafelhők lengik körül. A táj már belehelte a must és a murci szagát, de a szüretelők óbort kortyolgatnak, mert a jó gazda mindig félretesz a tavalyiból néhány korsóra valót. — Aki elköltözött a faluból, az is visszajön szüretre — mondják az emberek. — Amikor a költöző madarak elszállnak a tengeren túlra, olyankor vonatra ülnek a régi tördemi- ciek, hogy két pohár bor között elérzékenyülten ismételgessék: „Itt még a levegő is más.” Más. A táj sajátos lehelete ez, a hegyé, amelyen már a rómaiak is szőlőt kötöztek, szüreteltek. És talán ők is vesszőkosarat raktak a teletömött kádakba, mint most József bácsi, hogy a vesszők között illatosán szivárogjon át a must. A falu egykori kovácsa tele puttonnyal jön le a hegyről. Göcsörtös karján megfeszülnek az izmok, miközben a daráló széles szájába zúdítja a fürtöket. Aztán megiszik egy pohár bort. — Jó időnk van — törölgeti a homlokát, és kis ideig elálldogál a kád mellett. — Lám, miből lesz ez a jóféle! — mondja, és a zavaros folyadékra mutat. Holnap kerül sor az ő szőlőjére. Egymásnak segítenek a szomszédok, sógorok. — Csak úgy szomszéd már — mondja enyhe rosszallással a gazda —, hogy a szőlője az enyém mellett van. Ezt is elcsalogatták innen a gyerekei. De 60 éves fát nem lehet ám máshová ültetni, szomszéd! Az öregember pincéje idelátszik. Előtte kispad, almafa. — Igazad van, József — mondja —, az öreg fát nem lehet... Fölösleges megpróbálni. Amíg élek, a szőlőm és én összetartozunk. Te is tudod, mind a két lányom jó férjet kapott; az egyik vejem mérnök, a másik egyetemi tanár. Mondom nekik, tietek a szőlő, fiam, adjátok el, és vegytek rajta autót. Az a magáé, felelték. Amíg maga él, nem kell abból nekünk egy fillér sem. Ilyenek... A hangja ellágyul, a szeme azt mondja: „Ugye, milyen jó gyerekeim vannak?” — Azért fájt volna, ha elfogadják — mondom. Legyint. — Nekem akkor végem... De hát ha a gyerekeknek szükségük lenne rá... A padot nemrég készítette, mert a régi már elkorhadt. Jólesik azon elüldögélni, elbo- rozgatni. Különösen estefelé, amikor a hegyről lesétál a sötétség, és mint hűséges házőrző, odafekszik a lába elé. A mustszagú napok megidézik a régi időket; ilyenkor fel-feltűnik egy-egy öreg barát is, aki, mint ő tavalyelőtt, elköltözött innen, de ősszel mindig visz- szajön, akár van szőlője, akár nincs. Amikor a költöző madarak már messze járnak, túl az Óperenciás tengeren. Szapudi András (Folytatás az 1. oldalról) Legrosszabb a helyzet továbbra is Tabon és környékén, bár szeptemberben az első helyre ugrott Marcali. Ott jelenleg 11,3 százalékos a munkanélküliség. Ez várhatóan tovább romlik, hiszen a tapsonyi Medicor vállalat már bejelentette, hogy a közeljövőben mintegy 200 dolgozóját lesz kénytelen elküldeni. Kaposvár a maga 5,4 százalékos munkanélküliségével viszonylag kedvező helyzetben van, ám várhatóan ez a szám is hamarosan emelkedik. A legnagyobb baj talán nem is az, hogy újabb és újabb munkát keresők jelennek meg a hivatalban — mondta az igazgató —, de az már elgondolkodtató, hogy nő a segélyen eltöltött idő. Jelenleg átlagosan mintegy öt hónapig kapnak segélyt, illetve járulékot a munkanélküliek, szemben a tavalyi két hónappal. Ez azt jelzi, hogy az új munkahelyek száma alaposan megcsappant. Most 760 helyre várnak dolgozókat. Az semmiképp sem várható, hogy egy-egy nagyobb cég több száz fős igényt jelent be — bár most akadt egy ilyen —, inkább kisebb vállalkozások visznek egy-két embert el a közvetítőből. Közülük is elsősorban a szakmunkásokat. Lakatosokra, festőkre, asztalosokra autószerelőkre lenne igény, ám pont ezekben a szakmákban várnak a legkevesebben munkára. Az általános iskola nyolc osztályát végzettek vagy akik esetleg azt sem fejezték be, nemigen számíthatnak a közeljövőben munkára. Ugyanez a helyzet Somogy megyében a diplomásokkal is, főként akik agrárvagy pedagógus végzettségűek. Á munkaerőpiacon, úgy látszik, hátrány a diploma. V. O.
