Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-12 / 240. szám

Csak falun lehet érezni igazán az évszakok változását. Az ősz ott a legszebb, ahol hegy és szőlő is van. A szüretre ha­zalátogatók kötődését, a hegy „emberi” arcát idézi írásunk. 3. oldal Mustszagú napok Húsz templombelsőt újított fel Romániában a három éve ha­zánkba települt Köteles István. Most a jutái templom megszépí­tésén dolgozik, sok nehézséget küzdve le. 6. oldal A jutái „vándorpiktor" Somogybán is nagyra becsülték a cigányzenekarokat. A századelő híres somogyi prímásairól, köztük Csurgói Rigó Jancsiról írunk, aki Blaha Lujzának is muzsikált. 5. oldal A vonó somogyi művészei SOMOGYI HÍRLAP II. évfolyam, 240. szám Ára: 9,60 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. október 12., szombat Tűzszünet és fegyverzaj a válságövezetben Elkerülhetetlen a szakadás Túl sok vér ömlött már — Habsburg Ottó az elismerés mellett A tűzszüneti tárgyalásokon tegnap délután megállapodtak arról, hogy a Borongaj lakta­nyát áthelyezik Bihacba, mi­után a horvát fegyveresek délelőtt megszűntették a jugo­szláv szövetségi hadsereg zágrábi laktanyájának négy héttel ezelőtt kezdett blokád­ját. Ez jelentős fordulat, mivel első ízben járult hozzá a jugo­szláv szövetségi hadsereg Horvátországból való csapat- kivonásához. Az EK-megfigyelők szóvi­vője szerint a hadsereg meg­ígérte: mindent megtesz azért, hogy az élelmiszert és gyógy­szert szállító teherautók eljus­sanak Vukovarba. Hasonló megállapodás jött létre Zág­rábban is. Riasztó hírek érkez­tek viszont Dubrovnikből, ahol a tűzszünet ellenére bekerítő hadműveletet hajt végre a hadsereg. (Folytatás a 2. oldalon) Szentlászló határörfalunál is szembenállnak horvát gárdisták és szerb szabadcsapatok Koalíciós tárgyalások MEGEGYEZETT A HÁROM PÁRT Üzletrész, részjegy — bizonytalanság Érintettek a törvénytervezetről Baráti légkörben, megegye­zéssel ért véget tegnap fél 12-kor a három kormányzó párt küldöttségeinek megbe­szélése a Parlamentben. A fo­lyosón várakozó újságírók nyomásának engedve Tor- gyán József, az FKGP elnöke, Surján László keresztényde­mokrata pártelnök és Horváth Balázs, az MDF ügyvezető el­nöke rögtönzött sajtótájékoz­tatón számolt be a zárt ülés fejleményeiről. Hangsúlyoz­ták, hogy közös volt a véle­mény: a koalíciónak nincs al­ternatívája. Ennek megfele­lően sikerült megállapodni a három párt vezetői jövőbeni tanácskozásának intézmé­nyes formájáról. Az elnökök és a frakcióvezetők havonta egyszer megbeszélést tarta­nak, s mód lesz rá, hogy bár­mely párt kérje e koalíciós bi­zottság rendkívüli összehívá­sát. A tárgyalásról kiadott köz­lemény is ezt erősíti meg. Ezen a héten megkezdődött a szövetkezeti törvényjavaslat átmeneti szabályairól szóló vita. A televíziót néző ember láthatta, hogy a hazánk lakos­ságának csaknem felét valami módon érintő törvénytervezet mekkora „érdeklődést” keltett a parlamenti képviselők kö­zött. Az üres széksorokra sokféle jelzőt lehetne találni, az vi­szont nem talány, hogy itt tör­vényt fognak alkotni, s akiket érint, nem véletlenül hangoz­tatják: tessék meghallgatni minket is! Berend Ferenccel és Rózsa Lászlóval, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövet­ségének tisztségviselőivel, gyakorló szövetkezeti veze­tőkkel beszélgettünk a tör­vénytervezetről. (Folytatás a 4. oldalon) A MUNKA NEM SZÉGYEN A 30 milliárdot a vidék fejlesztésére A kormány is nemet mondott A kormány is elvetette az 1996-os világkiállítás meg­rendezését, figyelembe véve a főváros közgyűlésének el­utasító határozatát. Budapest egyetértő részvé­tele nélkül nem rendezhető meg az expo. A kormányülé­sen arról is döntöttek, hogy a világkiállításra korábban jóvá­hagyott 30 milliárd forintos költségvetési támogatást a vi­dék infrastruktúrájának fej­lesztésére, az elmaradott ré­giók felzárkóztatásának elő­segítésére fordítják. Román szigorítás A román hatóságok tegnap 0 órától jelentősen megszigo­rították a magyar állampolgá­rok beutazási feltételeit. A be­utazás legfontosabb feltétele, hogy az utasnál legyen napi 15 dollárnak megfelelő valuta. Tegnap estig majdnem minden második magyar ál­lampolgárt visszaküldték a román határőrök. Emlékmű Csömenden Emlékművet szenteltek Csömenden a második vi­lágháború áldozatainak. A helyi önkormányzat és a falu lakosainak társadalmi mun­kájával emelt emlékműnél Brunner Istvánná jegyző em­lékezett meg a hősi halottak­ról és a polgári áldozatokról. Révai József marcali prépost szentelte fel az emlékművet. Az önkormányzat, az egy­házközség és a hozzátarto­zók koszorúval, a község la­kossága virágokkal rótta le kegyeletét. DE NINCS Göncz Árpád Iszkázon Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap részt vett Iszká­zon a Nagy László Alapítvány kuratóriumának alakuló ülé­sén. A köztársasági elnököt már korábban felkérték, hogy legyen az alapítvány fővéd­nöke. Az alapítvány tőkéje már 200 ezer forint. Glindeiek nyitóhangversenye A szép hagyományú Glinde-Kaposvár testvérkap­csolat révén egy rendhagyó zenei eseménnyel kezdődik a megyeszékhely idei hangver­senyévadja. A glindei zenis­kola tanárai vasárnap érkez­nek Kaposvárra, hogy meg­tartsák a hagyományos kon­certek nyitóhangversenyét. Roma Parlament Az Európai Cigányok Kon­föderációja október végén alakul meg hivatalosan Bécs- ben. A szövetség alapítói a magyar, az orosz, a lengyel és a román cigányszervezetek. A Roma Parlament aktívan vesz részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tényfeltáró munkájában. Megújult a marcali kórház A marcali városi kórház év­tizedekig magán viselte a rosszízű kastélykórház elne­vezést. Az elmúlt évek fejlesz­tései azonban külső megjele­nésében, műszerezettségé­ben, valamint gyógyító munká­jában nagy fejlődést hoztak. Elkészült az új épülettömb, a régi kúria pedig napról napra szépül, rácáfolva a múlt min­den előítéletére. A századik születésnapot már ebben az újjávarázsolt egészségügyi intézményben ünnepelhették az intézet or­vosai és dolgozói. (Folytatás a 3. oldalon) Kilencezer munkanélküli Somogybán Vége a nyárnak, vége a balatoni szezonnak, s ezzel vége az idényjellegű üzletekben a munkalehetőségeknek is. Mindennek egyenes következménye, hogy Somogybán az elmúlt hónapban ugrásszerűen megnőtt a munkanél­küliek száma. Eddig havonta 5-600 munkát ke­reső jelentkezett a munkaügyi központban, szeptemberben azonban több mint ezren for­dultak hozzájuk segítségért. Velük együtt már 9300-ra emelkedett a regisztrált munknélküliek száma a megyében. Rózsavölgyi István, a munkaügyi központ igazgatója tegnapi sajtótá­jékoztatóján azt is elmondta: ez a szám az év végére elérheti a 13 ezret is. Mindezek ellenére Somogy megye helyzete az országos átlagnál még mindig kedvezőbb, hiszen az aktív keresők hét százalékának nincs munkája, míg az országos átlag meghaladja a tíz százalékot. (Folytatás a 3. oldalon) 110 millió dollár A legfrissebb adatok szerint 110 millió USA-dollár értékű készpénzben megjelenő mű­ködő tőke érkezett augusz­tusban Magyarországra. így az idén befekteti külföldi készpénz tőkeértéke elérte a 750 millió USA-dollárt. Ez a privatizáció gyorsulását, a kül­földi tőke aktivitását jelzi. Szakszervezeti kongresszus novemberben Megszűnt a Mecseki Szénbányák Megszűnt a Mecseki Szénbányák. A vállalat likviditási terv szerint működhet csak: a felszámolás alatt külső forrásra nem számíthat, bankszámlái felett a Szerkezetátalakítási Központ rendelkezik. Közben keresik a vállalat életképes egységeinek fennmaradását, jövőjpt garantáló megoldást. Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa péntek délelőtti ülé­sén úgy döntött, hogy novem­ber második felére összehívja soronkívüli munkakongresz- szusát. Bálint Attilát, az MSZOSZ szóvivőjét közvetle­nül a döntés után kérdeztük: belső, szervezeti okok vagy az MSZOSZ-re nehezedő külső nyomás indokolta a döntést? — A döntést három dolog motiválta: egy gazdasági szempont, egy politikai és egy szervezeti-politikai. Ami a gazdasági összefüggéseket il­leti, el kell mondanom: 1990 márciusa, az MSZOSZ meg­alakulása óta kiderült, hogy a gazdaság privatizációja nem abban az ütemben folyik, ahogyan akkor még előre látni lehetett. Még ma is az állam, a kormány a legnagyobb mun­kadó, az érdekek egyeztetése vontatottan halad, a parlament egy jó esztendeig nem foglal­kozott a gazdaság átalakulá­sát érintő alapvető törvények­kel. És ami ennél is fontosabb: nem tárgyaltak ezekről a kér­désekről érdemben az érde­keltekkel, jelesül a munkavál­lalókkal, a szakszervezetek­kel. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom