Somogyi Hírlap, 1991. október (2. évfolyam, 230-255. szám)
1991-10-11 / 239. szám
kJ' MA: RÉSZLETES MŰSORÚJSÁG SOMOGYI HÍRLAP II. évfolyam, 239. szám Ára: 9,60 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. október 11., péntek RÉMHÍREK NYOMÁBAN NAGYATÁDON Biztonságban a menekültek HIVATALOS LÁTOGATÓK A TÁBORBAN A kormány állásfoglalása Nem vonulhatnak át a jugoszláv katonák A magyar kormány tegnap úgy foglalt állást: nem járul hozzá ahhoz, hogy Magyarország területén áthaladjanak a jugoszláv néphadsereg fegyverzetét és felszerelését szállító vonatszerelvények. A Szlovéniában rekedt szövetségi csapatok áthaladását Jugoszlávia budapesti nagykövete kérte. A kormány módosított egy 1972-ben kelt minisztertanácsi rendeletet, s a külföldről importált gyógyszerek forgalomba hozatala jelentősen leegyszerűsödik. Az eddigi kettő helyett egy engedélyező hatóság lesz illetékes a forgalombahozatal jóváhagyására. Országos környezetvédelmi fórum Kaposváron Közlekedés, biztonság Jön a pb-gáz, az ólommentes benzin és a biodízel — Útadót fizet a MÁV Elutasított határozat Az Országgyűlés szociális, családvédelmi és egészség- ügyi bizottsága tegnap úgy határozott: nem támogatja, hogy a parlament elé terjesszék az állami költségvetés jövő évi irányelveinek határozatát, s még alapelveit is elutasította. Horvát útlevél A magyar hatóságok is érvényes úti okmányként fogadják el a szabályosan kiállított szlovén és horvát útlevelet. E gyakorlati intézkedésnek humanitárius okai vannak, de nem jelenti Horvátország, illetve Szlovénia elismerését. Jogászszinpozion Nemzetközi alkotmányjogi szimpozion kezdődött tegnap Budapesten a Népjóléti Minisztériumban Demokrácia és alkotmányreformok Közép- Európában címmel. A rendezvény fővédnöke Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára. Belügyi megállapodás Boross Péter belügyminiszter tegnap egynapos munkalátogatásra Németországba Stuttgartba utazott. Dietmar Schlee baden-württenberger belügyminiszterrel jegyzőkönyvet írt alá; ez fokozott együttműködést irányoz elő a belbiztonság, a menekültügy és az önigazgatás területén. Dr. Bőgner Miklós címzetes államtitkár, köztársasági megbízott tartott tegnap ismertetőt a VI. számú országy- gyűlési választókerület körjegyzői, jegyzői részére Nagyatádon. Sem a helyszín, sem a területileg bevont szakemberek megjelenése nem véletlen: rémhírek terjedtek el ugyanis Nagyatád menekült- táborának bombázásáról. Az itt élő és ide irányítandó menekültek ellátásáról jelenleg a területileg illetékes önkormányzatok gondoskodnak — (Fotó: Gyertyás László) természetesen előlegképpen —; a végszámlát majd a Belügyminisztérium menekültügyi hivatala fedezi. (Folytatás a 3. oldalon) Ötödször ad helyet Kaposvár a Környezetvédelem és biztonság a közlekedésben című tanácskozásnak. A Technika Házában tegnap reggel megnyitott fórum jelentőségét jelzi, hogy a szakma szakértői közül szinte mindenki képviseltette magát. Szabados Péter, Kaposvár polgármestere éppen ezért ajánlotta mindenki figyelmébe az előadásokat és vitákat. Dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára sokkoló adatokkal szolgált. A közlekedés környezetszennyezéséből származó károk évente elérik a 15-20 milliárd forintot, mert elhasznált járművek futnak az utakon. Erre figyelmeztetett Orbán Sándor alezredes, az ORFK osztályvezetője is. Kit lehetne kötelezni arra, hogy csotrogány járművét korszerűbb kocsira cserélje? 1990-ben a magyar tulajdonban lévő autók 6,3 százaléka volt nyugati márkájú,most a 30 százalékuk az. Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára szerint előbb-utóbb el kellene érni, hogy 5-6 évesnél idősebb kocsikat ne lehessen behozni az országba. (Folytatás a 3. oldalon) Fejlődő patológia és szűkülő lehetőségek Bér- és létszámstop a kórházban A Kaposi Mór Megyei Kórház tudomá- lis problémát tárgyaló előadás hangzott legfontosabb intézkedésekre, amelyek- nyos bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bi- el. Dr. Gyócsi János orvos-igazgató a nek segítségével megpróbálják átvé- zottság Somogy megyei szekciójának megyei kórház ellátásában tapasztalható szelni a következő hónapok nehézségeit, tegnapi ülésén egy szakmai és egy aktuá- nehézségekről szólt, majd kitért azokra a (Folytatás a 3. oldalon) Halbetegség? Környezeti tényezők? Átfogó vizsgálatot a Balatonon! Tájékoztató az angolnapusztulásról Megindult a cukorrépaexport A légiriadók miatt késtek a nemzetközi gyorsvonatok Még mindig nem tisztázódott egyértelműen, hogy mi volt a nyári balatoni tömeges angolnapusztulás oka: az elhullott angolnákban megtalálható fonalféreg-e vagy környezeti, vízminőségi problémák váltották ki a bajt — hangzott el tegnap az MTA székházában szakértők részvételével megtartott sajtótájékoztatón. Dr. Molnár Kálmán, az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a balatoni halpusztulásban egy, külföldről a 80-as évek végén behurcolt — korábban Magyarországon nem létező — fonalféreg játszotta a főszerepet, de ő sem zárta ki azt, hogy különböző környezeti tényezők is okozói lehettek a pusztulásnak. Felvetődött a kérdés: szabad-e angolnát telepíteni a Balatonba, egyes nézetek szerint megzavarja a biológiai egyensúlyt. A haltenyésztés haszna egyébként sem mérhető az idegenforgalomból származó jövedelemmel, ez utóbbit viszont erőteljesen zavarják az ilyen kellemetlen jelenségek. A tanulságokat összegezve Teplán István, az MTA természettudományi főosztályvezetője leszögezte: szükség van komplex Balaton-kutatási programra! Ennek tartalmaznia kell többek között a halbiológiai, halegészségügyi és a vízminőségi kutatásokat. Ha döcögve is, de megindult a jugoszláviai cukorrépaexport — kaptuk a hírt tegnap Sárdi Gyulától, a MÁV Pécsi Igazgatóságának igazgatóheBudapest „nem”-et mondott A fővárosi közgyűlés tegnap vitatta meg a világkiállítási előterjesztést. Demszky Gábor főpolgármester szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy az expo ügyében a főváros megtette, amire vállalkozott, a kormány azonban Budapest teljes mellőzésével készítette el az újabb világkiállítási törvény- tervezetet. A fővárosi közgyűlés nyolc órás vita után „nem”-et mondott az expóra. lyettesétől. — Eddig vasúton több mint 20 ezer tonna répát küldtek át három közép-horvátországi és szlovéniai gyárba. A kormányt alkotó pártok képviselői az eddiginél jobb kapcsolattartás szándékával, a koalíciós együttműködés gyakorlatát megújító elképzelésekkel ülnek tárgyalóasztalhoz ma reggel az Országházban. Közvetlenül a tárgyalás előtt még egyszer ülésezik (külön-külön) a Független Kisgazdapárt, illetve a Kereszténydemokrata Néppárt delegációja, utolsó egyeztetést tartva a követendő taktikáról. Nem elképzelhetetlen, hogy a Kisebb tételek közúton is átjutottak ezekbe a feldolgozó üzemekbe. tárgyalás kezdetén a kisgazdák fölvetik az eszmecsere nyilvánossá tételét. A kereszténydemokrata frakcióvezető szerint azonban eredményesebb lehet zárt ajtók mögött. Hogy pontosan miről lesz szó a hét kitüntetett eseményeként is aposztrofált koalíciós tárgyaláson — nem tudni. Következtetni azonban lehet! A kisgazdapárt egyebek között ugyanis kifogásolja, hogy csak szűk körben vesz részt a hatalom gyakorlásában. EBEÉ-értekezlet Veszélyben a kisebbség A magyar kormány szükségesnek tartja, hogy a tűzszü- neti misszió fokozza tevékenységét Baranyában-, a Szerémségben és Kelet-Szlavóniában, továbbá terjessze ki működési területét a Vajdaságra is. A nemzetközi közösség szavatolja, hogy azok, akiket elüldöztek szülőföldjükről, biztonságban visszatérhessenek oda — hangoztatta tegnap Prágában Gyarmati István nagykövet, aki a magyar küldöttséget vezeti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tisztségviselőinek válságtanácskozásán. A magyar felszólaló súlyponti mondanivalója a kisebbségek aggasztó sorsára vonatkozott. Mert számos magyarlakta települést földig leromboltak már, és egyre romlik a 400 ezres vajdasági magyarság helyzete is. (Folytatás a 3. oldalon) AZ UTOLSÓ EGYEZTETÉS Kolalíciós tárgyalások
