Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-09 / 211. szám

1991. szeptember 9., hétfő 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Bővül a hallgatói létszám, megszűnik az ingyenesség Sztálin Nyitott és gazdálkodó felsőoktatás Bakos István: Nem tudunk lemondani egyetlen épületről sem... menyasszonya Velencében A magyar felsőoktatás fej­lesztési koncepcióját és a törvényelőkészítést tárgyal­ták meg nemrégiben a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Felsőoktatási — Kutatási Főosztályának munkatársai a Kaposvári Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Karán. Az eszmecserén részt vett Lord Flowers a vi­lágbanki hitelek odaítélé­sére javaslatot tevő angol tudós-szakember, valamint az egyetem kari tanácsának tagjai. Bakos Istvántól a miniszté­rium felsőoktatási és kutatási főosztályának vezetőjétől kér­deztük: melyek azok a fő irányvonalak, amelyekre a legnagyobb hangsúlyt kíván­ják fektetni a felsőoktatásban? — Elkészítettük a felsőokta­tási törvénykoncepciót, és ezt kell most — nyilvános vitára bocsátás után — törvénnyé ér­lelnünk. A felsőoktatási intéz­ményekből szeptember 30-ig kapjuk meg az észrevételeket, javaslatokat. Önmagában azonban a törvény nem ele­gendő, a garanciarendszerét is ki kell dolgozni. A Phare programot és a világbanki köl­csönt is erre a megújítási programra kívánjuk felhasz­nálni. — Mi a fő koncepciója en­nek a törvénynek? Önállóság és támogatás — Egyrészt az egyetemeket szeretnénk autonóm intézmé­nyekké tenni, — mert erről ed­dig csak szavakban esett szó, érdemi változtatás nem történt —, a gazdasági autonómiáju­kat kívánjuk megvalósítani. Erre szolgál jó példával a ka­posvári Pannon egyetem, ahol egy agrár-jellegű egyetemi kar képes a környezetét befolyá­solni és ahol megtermelik azokat a javakat, amelyek az intézmény fejlesztéséhez szükségesek. Nagyon sok épület nem állami támogatás­ból hanem az itteni vezetők ki­tűnő szervező, helyzetfelis­merő készségéből és előrelá­tásából, gazdálkodásából szü­letett. — Ez az önfinanszírozás eszerint tendenciaként szere­pel az önök tervezetében is. — Igen, mert eddig a jog­szabályok korlátot szabtak az önálló gazdálkodásnak. — Mennyire élnek tovább a központi támogatások a felső- oktatásban? — A központi támogatáso­kat nemhogy csökkenteni, de növelni szeretnénk, és a kép­zési profilhoz igazítva elvsze­rűvé kívánjuk tenni. A minő­ségi fejlesztéssel párhuzamo­san a hallgatói létszámot is bővítjük ami az ingyenes okta­tás megszűnését vonja maga után. A jelenlegi bérek, jöve­delmek mellett a tandíj nem lehet magas, de valahol érzé­keltetni kell a hallgatókkal és a családdal is, hogy ennek mi­lyen anyagi vonzatai vannak. A jelenlegi gazdasági helyzet­ben ez a tandíj nem lehet több egy évre, mint a havi minimál­bér. Rejtett pénzügyi források ~ — Mikorra várható a nyitás és az új rendszer bevezetése? — A kormányprogramban 1992-re tervezzük, de egye­lőre folyik a vita. A törvényt ugyanis nem tudjuk a finanszí­rozási rendszer átalakítása nélkül érvényesíteni. — Vannak olyan egyete­mek, amelyek sajátos profil­jukból adódóan nem, vagy csak kis mértékben képesek az önfinanszírozásra. Gondo­lok itt például a humán felső- oktatásra. Ezt a központi tá­mogatásból kompenzálják? — A bölcsészkarok most is nagyon el vannak maradva, de ez a helyzet nem romolhat. Nekik is lehet olyan többlet — forráslehetőségük mint pél­dául a nyelvtanfolyamok, ame­lyek most teljesen kívül esnek az egyetem falain, mert az in­tézmény vagy nem vállalko­zókész, vagy a pénzügyi és jogi szabályozások, illetve a feltételrendszer hiányosságai emelnek gátat a megvalósí­tásnak. Ezzel együtt az európai sztenderdhez szeretnénk kö­zelíteni: gyűjtjük az adatokat, hogy hol mennyibe kerül pél­dául egy bölcsész, egy agrár, egy vegyész stb. kiképzése és a helyes arányokat kívánjuk kialakítani. — Szólt arról, hogy nyitottá teszik az egyetemeket, nő a tanulólétszám. Ugyanakkor az egyház számot tart számos olyan épületre amely eddig a világi oktatás szolgálatában állt. Miként tudják megoldani a helyzetet, hogy ne okozzon különösebb konfliktust? Az egyház is segíthet — Jelenleg is folyik a perle­kedés. Én nagyon tisztelem az egyház törekvését, de ezt a minisztériumi vezetésnek is elmondtam: nem tudunk le­mondani egyetlen épületről sem, ha nem kapunk helyette másikat. — Fizetni fognak az egy­háznak? Mi lesz a megoldás? — Elég sok olyan épület van az állami vagyonügynök­ség kezében amelyik föloszt­ható, és csereingatlanokat szeretnénk kapni azokért, amiket esetleg mégis vissza­adunk. A magyar felsőoktatás — az infrastruktúráját, épületállo­mányát tekintve — amúgy is legalább három évtizeddel van elmaradva az európai egyetemektől, főiskoláktól. Az országnak nincs arra pénze, hogy új egyetemeket építsen, de legalább abban kell segíte­nie, hogy a munkanélküliséget levezesse. Sokkal jobb és gazdaságosabb megoldás az, ha munkanélküli segély he­lyett egy felsőoktatási intéz­ményben tanul a fiatal. A sze­lekciónak az intézményen be­lül kell érvényesülnie. Az azo­nos korosztályban tanulók száma úgyis nagyon kevés: fele, harmada, mint a többi eu­rópai országban. A nemzeti megújhodás programjában már szerepel a normatív támogatás; a felső- oktatásra és kutatásra fordí­tandó állami költségvetési for­rásokat a parlament külön fe­jezetben hagyja jóvá. Vitáink vannak, de hiszem, hogy eredményesek lesznek, mert akkor reménykedhetünk ab­ban, hogy a törvény is meg­születik. Várnai Ágnes Fotó: Csobod Péter Európa sikerszomja, Ame­rika egyelőre leküzdhetetlen piaci fölénye és kettős magyar érdekeltség jegyében kezdő­dött egy hete a 48. Velencei Filmfesztivál. Básti Juli a múlt hét elején a Lido egyetlen igazán fontos sztrávendége volt, ha eltekin­tünk Gianmaria Volonte-től, az egyik olasz versenyfilm fősze­replőjétől (ő otthon van Velen­cében). A művésznőt és az ugyancsak vendégként jelen­lévő Bacsó Pétert, újságírók kisebb hada várta interjú- ké­résekkel a keddi és szerdai vetítések után. A szovjetunióbeli .esemé­nyek akkor is kiemelték volna a filmet a fesztiváli futószalag monotoniájából, ha „saját jo­gán” nem tartozna a legfonto­sabb látnivalók közé ezen az egyébként kellemesen fáradt­nak mondható filmszemlén. A Sztálin menyasszonya, amelyet versenyen kívül mu­tattak be, mint mondják, „el­csattanni” látszik a nemzet­közi filmpiacon. Eddig Német­ország és Olaszország vásá­rolta meg, s a forgalmazó sze­rint, „ez a velencei siker nagy lendületet adhat a filmnek.” A maratoni filmszemle „hi­vatalos” és „magyar” verseny­filmje Szabó István Találkozás Vénusszal című munkája. Az idézőjeleknek az a magyará­zata, hogy a magyar filmgyár­tásban ma már semmi sem hi­vatalos. A Sztálin menyasszonya éppúgy magánvállalkozásban készült, mint az új Szabó-film, amely magyar-angol produk­cióként szerepel a fesztivál programjában. Bemutatója 13-án, tehát zá­róra előtt lesz, s ez azt su­gallja, hogy Szabó valahol ott (Folytatás az 1. oldalról) Megtudtuk, hogy az árvajá­radék összege 13 528 829 fo­rint, azt is, hogy 63 betétben tartják. A családi pótlék 28 mil­lió 526 026 forint, s ezt 757 be­tétkönyv őrzi. A tanév végi adatok szerint ma 2510 állami gondozott van. Több, mint száz nevelőszülőnél élő gyermeket üdültettek a Bala­lesz az Arany Oroszlán köze­lében. Noha szenzációkra ezen a fesztiválon nem lehet számí­tani, s a legnépszerűbb mozi-látnivaló Olaszország­ban még mindig a sokszoros Oscar-díjas indián témájú Ke­vin Costner film, a Farkasok­kal táncoló, Velence az idén sem eseménytelen. A Szabó-filmen kívül, melynek az amerikai szupersztár, Glenn Close a főszereplője, versenyben vetítik Jean-Luo Godard Németország kilenc nulla című filmjét, valamint Werner Herzog A Sirokkó és Nyikita M. halkov A szerelem földje című munkáját. Hogy mit jelent a Bacsó-film megjelenése az olasz filmpa- con, arról sokat elárul, hogy tavaly az erős állami támoga­tással működő olasz filmipar még mindig 119 saját produk­ciót tudott előállítani, így Olaszországban jószerivel csak olasz és amerikai filme­ket játszanak. Erre a piacra az angolok és a franciák is ritkán jutnak be. Az olasz filmgyártás szerencséjére 1990-ben több, mint 6 százalékkal nőtt a né­zőszám, s érdekes módon fő­ként a hazai filmek növekvő lá­togatottsága folytán. A kelet-európai változások szele Velencét is elérte, s nem simogatóan, inkább kellemet­lenül. Jan lomocki Itt rögtön az erdő mögött és a már említett Nyikita Mihalkov, illetve a ma­gyarok mellett a régió szinte nincs is jelen a fesztiválon. A cseheknek ugyanis nincs mit mutatniuk, a keletnémet film­gyártás letűnt a palettáról, amely Velencéből nézve sok­kal kevésbé színes, mint a Szt. Mark templom mozaikjai. Návai Anikó tonon, és 108 önálló életkezdő fiatal anyagi kérelmét bírálták el eddig, többnyire kedve­zően. A feladatok közül az a legfontosabb, hogy a csalá­dias nevelést erősítsék, és az intézmények közötti együtt­működést fejlesszék, s ezzel a gyermekek személyiségfejlő­dését, az önálló életkezdését segítsék. V. Zs. Somogybán 2500 fiatalról gondoskodik az állam Kaposvári Tavaszi Fesztivál Dorottya már készülődik Egy rendezvény gondos előkészítése általában ga­rantálja a sikert. Aprólékos, precíz munkára méginkább szükség van, ha nagy töme­get mozgató, több napon át tartó, látványos programról van szó. Például olyanokról, mint a jövő márciusban ren­dezendő Kaposvári Tavaszi Fesztivál — amelynek szer­vezése már régóta folyik —, vagy a hagyományos Ka­posvári Farsangi Napok. Ez utóbbi programsorozat­ról esett szó a minap a Kilián városi művelődési központ­ban. A kaposvári önkor­mányzat a város közműve­lődési intézményeivel kar­öltve vállalta fel a Csokonai szellemét, s a kor hangulatát megidéző rendezvény szín­vonalas lebonyolítását. • Ha elfogadják a legóvato­sabb számítások szerint is legalább 500 ezer forintba kerülő programsorozat ter­vét, január végétől vidám farsangi forgatagba csöp­penhet a kaposvári polgár. Az SMK-ban és a Kiliánban kiállítás várja a nagyérde­műt. Lesz opera-, operett- és dalest, s Kaposváron tart­ják a Csokonai vers- és pró­zamondó verseny döntőjét is. Figyelemre méltó a TIT ál­tal szervezett tudományos tanácskozás is, amelynek mi más lehetne a témája, mint a humor. Humor a művészet­ben és az irodalomban. (És a mindennapokban, ha ugyan lehet még okunk rá...) Leglátványosabbnak a február 8-i farsangi felvonu­lás ígérkezik. Hagyomá­nyőrzők és népi együttesek elevenítik fel a népszokáso­kat, s vonulnak végig a sétá­lóutcán. Az Ifjúsági Színpad tagjai utcaszínházi elő­adásra hívják a polgárokat, hogy felelevenítsék Ludas Matyi történetét. Az Orfeum udvarán ökör kerül a nyársra, hogy az arra érde­mesek vígan lakmározzanak belőle, s torkukat csapolt sörrel, vagy zamatos borral öblögessék. A tervek nagy­szerűek, megvalósításukat — remélhetőleg —, siker ko­ronázza majd. Dorottya te­hát készülődhet. Azonban ahhoz, hogy karnevál her­cege kíséretében megér­kezzék Kaposvárra, a me­gyei jogú városnak igencsak ki keli nyitnia az erszényét. A jeles hölgy cicomája elég drága, de még így sem fe­ledteti, hogy a közművelő­désnek — sajnos még min­dig — vannak „filléres” gond­jai is. Lőrincz Sándor Az egyórás újszülöttől a 18 éves fiatalemberig terjedő korosztály EKG vizsgálatát végzik 12 éve a öreg Heilige Multiscriptor géppel a kaposvári kórház gyermekkardiológiai osztályán. Az avitt masinát rövidesen egy azonos típusú, 12 csatornás modern géppel cserélik ki, megkönnyítve ezzel évi 3000 gyermek vizsgálatát. (Fotó: Kovács Tibor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom