Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-30 / 229. szám

1991. szeptember 30., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A Magyar Honvédelem Napján Újoncok és új csapatzászlók (Folytatás 1. oldalról) Kaposváron már pénteken elkezdődtek az ünnepségek. A Boczonádi Szabó József el­látó zászlóaljnál az új csapat- zászlót Rába Imre mérnök ez­redes a magyar honvédség parancsnok-helyettese adta (Fotó: Kovács Tibor) át. A 48-as szabadságharc őrnagyáról, majd a Ludovika egykori parancsnokáról elne­vezett zászlóalj még ismeret­len Somogybán, — májusban települtek Kaposvárra. Szombaton reggel a Tán­csics Mihály laktanyában négyszáz újonc sorakozott föl a csapatzászló avatására és az ünnepélyes eskütételre. A csapatzászló adományo­zásáról szóló parancsban írta Für Lajos: „Emlékeztesse Önöket ez a zászló dicső for­radalmainkra és szabadság- harcosainkra, az esküben vál­lalt kötelezettségek maradék­talan teljesítésére, nemzeti függetlenségünk, alkotmá­nyos rendünk védelmére.” Rába Imre ezredes el­mondta, hogy azért is megtisz­teltetés számára, hogy ő ad­hatja át a zászlót, mert koráb­ban tíz évet szolgált ennél az alakulatnál. Az ünnepségen részt Agg József kaposvári esperes is, aki megáldotta az új csapat- zászlót. Immár az új zászló előtt tet­tek esküt az újoncok, akik előtt Kovács András honvéd mondta előre az eskü szöve­gét. Édesapja 27 évvel ezelőtt ugyanezen az alakulótéren tett egy életre szóló fogadal­mat. A 147. légvédelmi-rakéta­technikai bázisra sokáig ne­héz volt bejutni. A Hunyadi János laktanya kapui most megnyíltak. Giczi György mérnök ezredes, parancsnok most névajdó ünnepségre, zászlóavatásra és eskütételre hívott bennünket. Az itt szol­gáló katonák kérték a honvé­delmi minisztert, hogy szep­tember 29-től a Zaranyi légvé­delmi-rakétatechnikai bázis nevet viselhessék. Az enge­délyt megkapták, s hozzá ajándékként az új csapatzász­lót, amelyet ugyancsak Rába Imre ezredes adott át. Az itteni ünnepségen Baróti János apát-plébános áldotta meg a zászlót.Az eskü szövegét előmondó Prédl Zsolt ugyan­csak büszkélkedhetett. A kö­zönség soraiban ott volt a fe­lesége néhány hónapos cse­metéjükkel. Családias hangulatú eskü­tételt tartottak Nagyatádon a Magyar Honvédség Fegyel­mező Zászlóaljánál. A rendkí­vül tiszta, virágos laktanyaud­varon felsorakozott újoncok a Himnusz elhangzása után — a Bánk bán halk zenéje mellett — a nagyatádi Dongó István után mondták el az eskü szö­vegét. Ezt követően Bődi Fe­renc alezredes parancsnok mondott beszédet, amelyben méltatta az eskü és Magyar Honvédelem napjának jelen­tőségét. N. J. —D. S. ANKÉT SIÓFOKON Lépéskényszerben az egészségügy (Folytatás az 1. oldalról) Az állami irányítás és az önkormányzatok kapcsolat- rendszere, feladatai és fele­lősségmegosztása a lakosság egészségügyi ellátásában, az egészségügyi intézmények, szolgálatok fenntartásában és fejlesztésében címmel meg­tartott előadást nagy érdeklő­déssel fogadták a jelenlevők. Szó esett még az ágazatot érintő közgazdasági kérdé­sekről valamint arról, hogy az Állami Biztosító miként vesz részt az egészségügyi vállal­kozásokban. Az előadásokat a témákhoz illeszkedő speciális területek egy-egy vezető képviselője tartotta, majd kerekasztalbe- szélgetésen vitatták meg a résztvevők az egészségügy intézményrendszerének funk­ciómegosztását, valamint az ehhez kapcsolódó új típusú vezetői feladatokat és mód­szereket. A legtöbb kérdés az önkor­mányzatok pénzügyi ellátásá­val és jogaik illetékességi kö­rével kapcsolatban merült fel. Felvetődött, hogy megoldatlan a kórházak vezetésének jelen­legi rendszere és ez szerve­zetlenséghez vezet. Az avitt szovjet modell, mely az orvosigazgató kezébe összpontosította a különböző területek — gazdaság, ápolás — vezetésének feladatait, működésképtelenné vált. A kórházak ma már nagy­üzemként kell hogy működje­nek, ezért várják egy új állás- foglalás kiadását, mely szelek­tíven határozza meg a vezetői posztokat. Dr. Jávor András a Népjóléti Minisztérium egészségügyi ál­lamtitkára az alapellátás át­alakítását sürgette és bejelen­tette: mérik az orvosok telje­sítményét, hogy díjazásukat ennek megfelelően állapítsák meg. 1993-tól nem csak a csa­ládi orvosi hálózatban, de a kórházakban is bevezetik az új szisztémát. A strukturális átalakítás leg­égetőbb problémája azon­ban így hangzott: mi lesz hol­nap? Egyes intézményeket ugyanis a működésképtelen­ség veszélye fenyeget. Több nyitott problémát napokon be­lül rendezni kell. A jelenlevők ígéretet kaptak: meghallgatják őket, annál is inkább, mert kia­lakult egy olyan egységes szemlélet amely — várhatóan — kényszeríteni fogja a mi­nisztériumot a gyors cselek­vésre. (Várnai) Amitől melegünk lesz... Mégis nőnek a távfűtési díjak — 700 milliós támogatást ígérnek — A kaposvári kalkuláció Az állami ártámogatás elmaradásával egyidejűleg teljes egészében a lakosságra hárulnak a távhőszolgáltatás fel­merülő költségei. Az átháruló költségek mérséklésére a kormány az eddigi drágább közületi árszint helyett a lakossági árszintet szabta meg a hőszolgáltatók számára. Ugyanakkor a hőszolgáltató vállalatok belső intézkedésekkel, korszerűsítésekkel, raci­onalizálással maguk is erőfeszítéseket tesznek a költségek csökkentésére. Am mindezek sem tudják ellensűlyozni az állami támogatás elmaradását. ^ Igenis többe kerül a fűtés az idén, mint tavaly — tudtuk meg a hét végén a Hőszolgál­tatási Egyesülés sajtótájékoz­tatóján Veszprémben. Márpedig az eddigi — tava­lyi — jóval mérsékeltebb díjté­telek mellett is hatalmas kint­levőségei vannak a hőszolgál­tatóknak országszerte. Amennyiben az ártámoga­tások megszűnése növeli a hátralékokat, úgy ez a szolgál­tatás ellehetetlenedéséhez vezet, fizetőképes kereslet nélkül pedig meghal a szolgál­tatás — hangsúlyozta a Koch Péter, az egyesülés igazga­tója. Jó hírként elmondhatjuk, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékesei 700 millió forintos támogatást kér­nek a Pénzügyminisztériumtól azon önkormányzatok szá­mára, ahol a távfűtés költségei Galéria a bankban Nem mindennapi kiállítást nyitnak meg holnap délután négy órakor az Agrobank Rt. csurgói irodájában. A hír azért is meg­lepő, mert nálunk még szokatlan, hogy egy-egy bank művésze­ket szponzoráljon, s irodáiban mutassa be munkáikat. Pedig nagy szükség van a mecénásokra, hiszen a kulturális értékek másképpen egyre inkább veszendőbe juthatnak. Az Ágrobank Galéria megszületése példaértékű. Hogy nem egyszeri fellángolásról van szó azt az is bizonyítja, hogy már az irodájuk tervezésénél gondoltak az esztétikus környezet kialakí­tására. ígéretük szerint nem ez lesz az első és utolsó tárlat. A jövőben rendszeresen bemutatkozási lehetőséget nyújtanak az alkotóknak. Holnaptól tehát Lelkes András festőművész munkáival ismer­kedhetünk. Lelkes András a képzőművészetek iránt elkötelezett családból származik. Szülei festőművészek, testvérei között van belsőépítész, festőművész és ipari formatervező is. Somogybán Háromfán és Iharosberényben láthattuk munkáit. Csurgón jól ismerik, hiszen édesanyjával és fiával együtt több­ször is szerepelt itt. Bizton állíthatjuk, hogy érdemes felkeresni a tárlatát. No meg a bankot is — bár e jegyzet nem a reklám he­lye. Nagy Jenő Vízmű Patalomban Patalom településen köz­ségi vízmű létesítését tervezi a helyi önkormányzat. A szer­vezés elkezdődött, a tervdo­kumentáció is elkészült. A vízmű szervezőbizottsága a rendszer vízellátását a pata- lomi szociális otthon meglévő kútjáról tartja leggazdaságo­sabbnak. A kutat szakértők megvizsgálták: vízteljesítő képessége a többéves hasz­nálat során jelentősen csök­kent és üzem közben homoko- lódik, ezért felújítása szüksé­ges. A Kaposvill önprivatizációja Önprivatizációra jelölték a Kaposvill Elektromos Gépja­vító és Szolgáltató Vállalatot. A vállalat közgyűlése még jú­niusban döntött arról, hogy kft-vé alakul át. A válallat pri­vatizálását külső egyéni vál­lalkozók és vállalati dolgozók bevonásával képzelik el. Együtt az osztályban — és a hitben A kaposvári katolikus gimnáziumban, a volt ir­galmas rendiek zárdájá­ban kezdte meg tanulmá­nyait az idei tanévben — elsőként az országban — hatvankét diák. A két osz­tályban többek között két idegen nyelvet tanulnak és heti két órában hittant, valamint latint. meghaladják légköbméteren­ként az évi 125 forintot. Az arányosan elosztott támoga­tást az érintett önkormányza­tok a fűtési díjak kompenzálá­sára vagy hőszolgáltató egy­ségeik korszerűsítésére for­díthatják az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium tervezete szerint. A hőszolgáltatók véleménye szerint számos nyugat-euró­pai példához hasonlóan a tá­mogatást valamilyen formá­ban nálunk is a hőszolgálta­tóknak kellene megkapniuk. A kaposvári távhőszolgálta­tás vezetői 169 forintos fűtési díjat kalkuláltak légköbméte­renként évente. A hét elején teszi azonban csak közzé a minisztérium az általa elfogadott fűtési díjat, mely minden valószínűség szerint ennél kevesebb lesz. Tóth János

Next

/
Oldalképek
Tartalom