Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-04 / 207. szám

1991. szeptember 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Profilváltás az FMV-nél FEGYVER HELYETT JÁTÉKOT Zavarszűrők zavara —„Vevő” a lakosság Két éve a kaposvári Fi­nommechanikai Vállallat dol­gozói még aligha gondolták, hogy komoly hadiipari meg­rendelések helyett rövidesen kéménykürtőket és piciny, tűzpiros játék tűzoltókocsikat fognak összeszerelni. A gyár kapuja sokáig megálljt paran­csolt minden érdeklődőnek; az üzemet mendemondák, szó­beszédek vették körül. Mára kiderült, hogy a gyárban hon­védségi megrendelésre „bar­kácsoltak” profi módon olyan híradástechnikai berendezé­seket, zavarszűrőket, amelye­ket annak idején még Szad- dam Húszéin is megirigyelhe­tett volna. A megrendelések mára azonban elmaradtak, a kény­szerűen gyors profilváltás megtörtént. Zavart csak a za­varszűrőhöz a szovjet partner­től még mindig érkező speciá A krómozómühely (Fotó: Lang Róbert) lis alkatrészek jelentenek... A gyár üzletfelei mára szinte kizárólag Nyugat-Európában találhatók. S a vállalatnak még van szabad kapacitása. A hét­főn nyílt vevőszolgálati irodá­juktól ezért most főképp azt várják, hogy a hazai — akár egyedi — megrendelések nyomán újra beindíthassák je­lenleg kihasználatlan gépei­ket. Az utóbbi időben egyre na­gyobb az igény a lakosság ré­széről. A krómozástól a szer­számélezésig, a festéstől az esztergálásig mindent elvál­lalnak; az ügyintézés gyors, a munka a helyszínen akár meg is várható. Az iroda a gyár por­tája mellett várja a megrende­lőket. B.Zs. Dr. Koncz Gábor a megye tisztifőorvosa Szolgál a Szolgálat Szemben a gondokkal — Három osztály hat helyett — Az egészségügy gócai Somogybán is megalakult az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei szervezete, amelynek főorvo­sává dr. Koncz Gábort nevezte ki a népjóléti miniszter. A tiszti főorvos szeptember elsején foglalta el hivatalát, és most az új szervezet kiépítésén dolgozik. Az egykori köjál-feladatok mellett számos, a korábbi me­gyei tanács egészségügyi osztályához tartozó hatósági munkát is átvettek. Dr. Koncz Gábor, aki maga is a köjálnál dolgozott másfél évet, el­mondta, hogy ez többek kö­zött a kábítószerrel kapcsola­tos ügyeket, a terhességmeg­szakítások hatósági ügyinté­zését, valamint a mozgássé­rültek kedvezményeinek elbí­rálását is jelenti. A tisztiorvosi szolgálaton három osztály lesz az eddigi hat köjáli he­lyett: járványügyi, közegész­ségügyi és egészségvédelmi, amely kiegészül a tisztiorvosi hivatallal. Itt dolgozik a megyei tisztifőorvos és helyettese, a megyei vezető ápolónő és a védőnő, valamint egy jogtaná­csos. A kémiai és a mikrobiológiai laboratóriumban továbbra is folynak a diagnosztikus és a kutatómunkák. A közegész­ségügyi szakfeladatok ellá­tása mellett szorosabb kap­csolatot tartanak a gyógyító és gondozási intézményekkel, igyekeznek összefogni és ko­ordinálni a munkájukat, segí­teni az önkormányzatokat az egészségügyi célok elérésé­ben. Ehhez, szerencsére, vannak a szolgálatnak kitűnő szakemberei, akik eddig is bi­zonyították hozzáértésüket. Dr. Koncz Gábor több évig volt gyógyító orvos, dolgozott az egészségügyi szakigazga­tásban, megismerte a megye legégetőbb gondjait, a telepü­lések közegészségügyi álla­potát, így — és kollégái bizta­tására — pályázott a főorvosi székre. Mint mondta, megfon­toltságot, bizalmat és helyis­meretet is igénylő munka ez. Számít arra, hogy a lakossági problémák és az orvosetikai ügyek megoldásában is meg­felelő hatékonysággal tudnak majd fellépni. Valószínűleg könnyebb lesz döntéseket is hozni, hiszen dr. Koncz Gábor jól ismeri a magyar egészség­ügy gócpontjait. V. Zs. Október 23-ra készül Kaposvár A kaposvári Kilián városi művelődési központban a megyei jogú város polgármes­teri hivatalának kezdeménye­zésére gyűltek össze a pártok, s egyéb intézmények képvise­lői tegnap délelőtt, hogy meg­vitassák nemzeti ünnepünk, október 23-nak programjait. Dr.Klujber László, Kaposvár művelődési igazgatója ismer­tette az elképzeléseket. Esze­rint 10 órakor a Nagy Imre- ház előtt venné kezdetét az ünnepség. Az egybegyűltek támogatták a városi közgyűlés javaslatát, hogy ünnepi szó­noknak dr.Boros Péter bel­ügyminisztert kérjék fel. Az ünnepség 11 óra 30 perckor a városi művelődési központ nagytermében folytatódik. Az 56-os Szövetség nevé­ben id.Galambos Lajos indula­tosan szólt múltban elszenve­dett, jogos sérelmeiről, ame­lyet társai is hasonlóan éltek át. Megjegyezte: a szövetség régóta szeretne 56 mártírjai­nak emlékművet állítani. Re­mélik, a támogatások megér­keznek, s október 23-án fel­szentelhetik majd az emlék­művet, amelynek leleplezé­sére számos külföldi szemé­lyiség — köztük Dr.Habsburg Ottó — kap meghívást. L. S. Alapítvány Balatonlelléért Balatonlelle pénzügyi „felvirágoztatása” volt a célunk, amikor egy alapítvány létrehozását kezdeményeztük — mondta Mester Lajos vál­lalkozó. — Az országból mintegy 200, Lellén is érdekelt vállalkozót nyertünk meg ügyünknek, amelyet a Vállalkozók Egylete koordinál. Min­denki önmaga döntheti el, mekkora összeggel kíván hozzájárulni az alapítványhoz, ezzel is segítve az új Balatonlelle képének kialakítását. Az alapítványra kerülő pénz egyben adócsök­kentő tényező, hiszen a vállalkozók eme ösz- szeget levonhatják adóalapjukból. A vállalkozók kezdeményezése példaértékű. Remélhetőleg sokan csatlakoznak ahhoz, hogy szebb, vendégmarasztalóbb legyen a Bala- ton-parti település. L. S. Somogy díjasai Jeles napok jeles kutatója A hagyományos kultúra te­rén kifejtett négy évtizedes munkájáért, a bemutatórend­szerek kialakításáért, az együttesek patronálásért vette át a megyei közművelő­dési díjat Csikvár József. Az SMK nyugalmazott főmunka­társát arról kérdeztük, miként őrzik őseink örökségét So­mogy óvodáiban, iskoláiban. — Örülök, hogy már nem kötik meg a pedagógusok ke­zét, így a foglalkozásokba, a tanórákba bátran beleszőhe- tik a népi kultúra elemeit. A tananyaggal kapcsolódhat­nak a hónap jeles napjaihoz, az egyházi és társadalmi ün­nepekhez. Most, ősz köze­ledvén, a természet változá­sát nyomon követhetik a szü­retek bemutatásával, a hulló­csillagok megfigyeltetésével, a csillagképek elemzésével. Amikor kukoricával, tökkel vagy mákgubóval dolgoznak a gyerekek, megtanulhatják az ezekhez a növényekhez fűződő mondókákat, verse­ket, meséket, s a népszoká­sok is felidézhetők. Ám ahhoz, hogy a hagyo­mányos kultúra értékeit meg­ismertethessék tanítványaik­kal a pedagógusok, ők is is­meretszerzésre szorulnak. Jelenleg 71 -en vesznek részt Somogyból és Fejérből az SMK által szervezett művé­szeti-népismereti tanfolya­mon. Örömmel járnak a fog­lalkozásra, és tanulnak. Ők is tudják, hogy ebbéli hiányos­ságaikért nem vonhatók fele­lősségre, hiszen a zenetaná­rok a klasszikus zeneelmélet és nem a népzene oktatására kapnak oklevelet; a képző­művész tanártól pedig nem várhatják el, hogy a kézmű­vesség fortélyait is ismerje... — Hogy látja: a múlt értékei miként kaphatnak nagyobb hangsúlyt az oktatásban? — A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium is azt tartja jónak, ha a diák a ha­gyományos kultúra közelébe kerülhet. De ugyan kik által? Az alapokat a főiskolát, egye­temet végzettekkel is meg kell taníttatni. Nem előadókra, hanem gyakorlati oktatókra van szükség. Olyan embe­rekre, akik vállalják a leendő (Fotó: Lang Róbert) pedagógusok felkészítését. A falu „lámpására” — a közmű­velődés átalakulásával — még több vár, mint idáig. Na­gyobb fénnyel kell világíta­niuk... Somogy hagyományokban gazdag megye. Számos népművésszel büszkélkedik, s jópáran a népművészet ifjú mesterei. Vajon mikor hívják őket? (Lőrincz) Kárrendezés — buktatókkal A magyarországi németséget ért törvénytelen sérelmek döntő többsége az 1949. június 8-a előtti időben következett be. Ezért teljes mértékben elfogadható az a megállapítás, hogy erre az időre „a németség már a padlón hevert”. A 600/1945 ME sz. rendelet alapján 1945 szeptember végére már 33.308 német családtól kobozták el a földbirtokát. A 12.330/1945. ME sz. rendelet alapján 1946-ban 135.655, majd 1947-48-ban újabb adatok szerint 54.000 magyarországi németet telepítettek ki. Ez már szoros összefüggésben volt a csehszlovák-magyar lakosságcserékkel. A felvidéki magyarság átte­lepítésénél szükséges egy pil­lanatra megállnunk. Nem te­lepítettek ki annyi németet a szovjet zónába, mint amennyi felvidéki magyar érkezett. Eb­ből az következett, hogy a Felvidékről érkezők számára a letelepítés csak a német családok összeköltöztetése, ingatlanai elkobzása révén volt lehetséges. Nem akarjuk feltépni azokat a sebeket, me­lyek a németséget érték a fel­vidéki magyarság áttelepíté­sével. Nagyon sok esetben előfordult, hogy a felvidéki magyar családfő kiválasztotta a számára legkedvezőbb né­met házat. Ezáltal a német család házának elkobzására került sor. Ez legjobb esetben rokanaihoz való összeköltöz­tetésével, rosszabb esetben más faluba való áttelepítéssel járt. A felvidéki magyarokat szállító utolsó vonatszerelvé­nyek 1948 decemberében, néhány csoport 1949. január­jában érkezett meg. így a né­metek lakóházukból való kiköl­töztetése, földjük elkobzása túlment az 1949. június 8-i ha­tárnapon! Nagyon sok német család sem 1946-ban, sem 1947-1948-ban nem került a kitelepítendők listájára. A 10 kataszteri holdnál nagyobb földbirtokaikat (szántó, legelő, rét, erdő stb) ebben az időben kobozták el, de a „hivatalos te­lekkönyvi átvezetésre” csak később került sor. Az 1949. október 7-én kia­dott 4.274/1949. sz. kormány- rendelet szerint a megmaradt németség a magyar állampol­gárokkal „egy tekintet alá es­nek”. Egy újabb, 1950. már­cius 25-én kiadott 84/1950. ME sz. rendelet hatályon kívül helyezte az összes korlátozó rendszabályokat. A rendelet 1. pragrafus 1. pontja csak a 10 kataszteri holdnál nem na­gyobb birtokok meghagyását engedélyezte. Felhívom a figyelmet a fenti helyzet alapos tisztázására, mert az 1948-as elkobzás 1949. június 8-a utáni „törvé- nyesítése" nem nyújt lehető­séget az 1939-1949 közötti jogsérelmek orvoslására ho­zandó 1991. november 30-ig megalkotandó új törvény alap­ján való kárigényünk orvoslá­sára. Kutatásaink alapján Ba­ranya, Tolna, Somogy, Fejér, Vas, Veszprém, Győr-Mo- son-Pozsony, Pest, Komá- rom-Esztergom, Békés és Borsod-Zemplén megyékben került sor, 1948 végén felvi­déki magyarok letelepítésére. A Magyarországi Németek Szövetsége a németség kár­rendezésének segítése érde­kében tanácsadó szolgálatot hozott létre. A következő he­lyeken, fogadóórákon nyújta­nak felvilágosítást-tájékozta- tást: 1991. szeptember 9-én: Dombóvár, Polgármesteri Hi­vatal 10-17 óráig 1991. szeptember 10-én: Bonyhád, Polgármesteri Hiva­tal 8-14 óráig, Perczel Mór u. 13. (volt járási tanács) 1991. szeptember 17-én: Kaposvár, Polgármesteri Hi­vatal 10-17 óráig 1991. szeptember 20-án: Baja, Német Oktatási Központ 8-14 óráig 1991. szeptember 23-án: Sopron, Óvónőképző Főiskola 10-16 óráig. Dr. Zielbauer György a történelemtudomány kandidátusa Alapítvány­számláját bármelyik BANK számlavezető fiókunkban megnyithatja (113014)

Next

/
Oldalképek
Tartalom