Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-03 / 206. szám

1991. szeptember 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP — TANÉVKEZDÉS 5 A harmincadik szeptember Indul az agrármérnök-képzés — Stuttgarti, koppenhágai díszdoktorok — Gólyatábor után „Hallgatóvá fogadom...” hangzott el ismét a fenkölt hang­vételű mondat a tegnap délelőtti tanévnyitó ünnepségen a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyész­tési karán. Harminc éve annak, hogy az akkor még felső­fokú technikumként induló iskola első évfolyama iskola­padba ült. A fejlődés 1961. óta töretlen volt, ennek köszön­hető, hogy az akkor kezdő huszonhárom felsőfokú oktatási intézményből egyedül a kaposvári nyert egyetemi rangot. Erről beszélt dr. Széles Gyula, az intézmény dékánja, kiemelve: az alapítók meg­szállottsága, elkötelezettsége nélkül mindez nem valósulha­tott volna meg. Egy egyetem rangját elsődlegesen az ott fo­lyó tudományos alkotómunka minősége határozza meg — mondta. Az állattenyésztési kar eb­ben sem szégyenkezhet, az iskola tanárai közül több mint egyharmadnak a munkáját akadémiai tudományos foko­zat jelzi, kétharmaduknak pe­dig állami nyelvvizsgája is van. Az iskola vezetői szeret­nék, ha az intézmény Európa- szerte elismert agrárszakem­berképző intézménnyé vál­hatna. Hazánk mezőgazda­sága válsággal küszködik, át­alakulóban van, a változáso­kat az agrárszakemberkép­zésnek rugalmasan követnie kell. Idén kilencvennyolc fris­sen avatott egyetemi polgár kezdi a tanévet, ők a hagyo­mányoknak megfelelően au­gusztus utolsó hetében meg­rendezett gólyatáborban már (Fotó: Kovács Tibor) barátkozni kezdtek az alma mater légkörével. Közülük so­kan először jártak Kaposvá­ron. Általános tájékoztatást kaptak a karról és az évkez­déssel kapcsolatos feladatok­ról. Bemutatták nekik az egye­tem egyes részlegeit, a külön­böző létesítményeket. A hét­végén városnézésen vettek részt, majd a szennai falumú­zeumba látogattak. Vasárnap este a Csokonai színpad elő­adásával zárult a rendezvény- sorozat. A most kezdő diákok a harmadik félévben munká­juk alapján maguk választhat­nak: üzemmérnökök lesznek vagy az idén elsőként induló agrármérnökképzésben vesz­nek részt... A rendkívüli kari tanácsülé­sen az egyetem vezetése ün­nepélyesen tiszteletbeli dok­torrá avatta J. Fris Jensent, a koppenhágai egyetem és Di­etrich Fewsont, a stutt­gart-hockenheimi egyetem tanszékvezető tanárát. Barna Zsolt Ismét van gimnáziuma Tabnak (Folytatás az 1. oldalról) — Összefogtak a város la­kói és 5 éven át fizették szor­galmasan az évi, fejenkénti 1000 forintos településfejlesz­tési hozzájárulást. A város és a megye, — látva igyekezetü­ket — 35-40, illetve 33 millió forinttal támogatta az építke­zést. A 100 millió forintos összköltség fennmaradó há­nyadát központi támogatásból fedeztük. Ä 14 tervpályázat közül Kovács Attila az Uvaterv vezető tervezőjének munkáját találtuk a legjobbnak. A kivite­lezési munkákat a tabi költ­ségvetési üzem végezte, a le­bonyolító a Somber volt. 70 millió forintos költséggel most épül a tornacsarnok, amelyet jövő szeptemberre szeretnénk átadni — folytatta a polgár- mester. Nyolc tanterem, két szak- tanterem, fakultációs termek, klub, könyvtár és stúdió várja a 240 általános és középisko­lás diákot. A tetőtér későbbi beépítésével egy ideális nyelvi laboratóriumot szeretnének létrehozni. — Bízom abban, hogy az új külső új szellemiséget hordoz majd — mondta avatóbeszé­dében dr. Gyenesei István, Somogy megye Közgyűlésé­nek elnöke, majd átadta az is­kolát Markóné Ajzert Katalin igazgatónőnek. Takács Lajos tabi katolikus pap áldotta meg a diákok ott­honát. „Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet’ szólt a bibliai idézettel lfor­rasztó Sándor evangélikus lel­kész az egybegyűltekhez. Mondandójából a felvilágosult egyházi ember szólt a gyer­mekekhez. Az egyházi áldást követően dr. Gyenesei István vágta át a nemzetiszínű sza­lagot, hogy a gyermekek fel­szabadult hada birtokba ve­hesse az iskolát. A tabi iskola­avató napján egy új iskolaév küszöbét is átlépték a diákok. Várnai Fotó: Kovács Tibor Balatoni iskolakörkép Siófokon több tanteremmel és az oktatást szolgáló más lé­tesítményekkel, felszerelé­sekkel, eszközökkel bővült az iskolahálózat a tanévkez­désre. Az építés alatt levő 8 tan­termes általános iskola csak a jövő évi tanévkezdésre kerül átadásra. A Krúdy Gyula szakközépiskola két tante­remmel, szertárral bővült. A városban a nehéz anyagi körülmények között élő csalá­dokat jelentős összegű se­gélyben részesítették, hogy iskoláskorú gyermekeiknek megtudják vásárolni a szük­séges taneszközöket. Az ön- kormányzat nagy gondot fordít arra is, hogy az iskolákban a sportolási lehetőségek megfe­lelőek legyenek. Boglárlellén időben elvé­gezték az esedékes felújítá­sokat. Az új tanévben nagy gondot fordítanak a nyelvi ok­tatásra. A többi között német és francia nyelvet oktatnak több osztályban, intezíven. Az önkormányzatok a Bala­ton déli partján szerény anyagi lehetőségeikhez mérten min­dent megtettek, hogy a tanév­kezdésre meglegyen a megfe­lelő pedagóguslétszám, s az iskolák is tiszta tantermekkel, kiegészített felszerelésekkel várják a tanévkezdést. (esi) Közgazdász jogászokat képeznek Pécsen A JPTE közgazdaságtudo­mányi kara az idén is megin­dítja végzett jogászok szá­mára a másoddiplomát bizto­sító közgazdasági szakokleve­les jogászképzést. A képzés szeptemberben indul 4 félév időtartamban, heti egy nap el­foglaltsággal. Jelentkezés és további információ kapható a dékáni hivatalban Fodor Zol­tánná előadótól (tel.: 72/11-433, 166-os mellék. 7622 Pécs, Rákóczi út 80.) A kaposvári katolikus gimnázium a Nagyboldogasszony Templomban tegnap délután tartotta hivatalos iskolai megnyitóját, a Veni Sancte-t. Az ünnepi szent­misét a város papjaival koncelebrálva, Dr.Szendi József veszprémi megyéspüspök tartotta, aki az esemény után találkozott a gim­názium tanáraival. Dr. Ozsváth Ferenc igazgatótól megtudtuk: hatvanegy, zömmel katolikus diák két osztály­ban kezdi meg a tanévet a hajdani Zárda falai között. Némiképp már megoldódtak tanteremgond­jaik, de további helyiségekre — például tornate­remre — szüksége van az új intézménynek. A katolikus gimnáziumban az igazgatón kívül a két osztályfőnök tanít főállásban. A többi peda­gógus óraadóként látja el feladatait. Egy hitta­nár Budapestről jár le. Mától tehát ismét tizenéves fiúk-lányok né­pesítik be a Zárda épületét. Az órák kezdetét és végét azonban nem jelzi majd csengő. He­lyette az ügyeletes tanuló értesíti a tanárokat. (Lörincz) Hatvanegy diák évnyitója a templomban (Király J. Béla felvétele) Veni Sancte SOMOGY DÍJASAI „Most Mexikó történetét írom..." Ha látom, eszembe jut a gyermekkorom. Kaposváron a Petőfi utcai iskolába igye­keztünk reggelente, amikor Gyuszi, kis fekete aktatáská­jával elviharzott mellettünk és fejbiccentve egy komoly „sze- vasztok”-kal üdvözölt ben­nünket. Már akkor megsejtet­tük benne, az eminens tanu­lóban, a leendő tudós kopo­nyát. Gyuszi, azaz dr. Horváth Gyula docens, a Pannon Ag­rártudományi Egyetem társa­dalomtudományi tanszéké­nek vezetője most is siet. A TIT-ben tartott nyelvóráinak szünetében szakít időt a be­szélgetésre. — Fáradt vagyok... — mondja a székre huppanva —, de nem érdekes — le­gyint, majd a régről ismert kis­fiús mosollyal arcán, várja kérdéseimet. — Örültem a kitüntetésnek, de egy kicsit meg is lepőd­tem. Jól jött, mert rengeteg tudományos munkát kaptam és úgy érzem, az Alkotói Díj a tanszéken dolgozó kollégáim munkáját is minősíti. (Fotó: Kovács Tibor) Dr. Horváth Gyula már két Kiváló Munkáért kitüntetést tudhat magáénak. A mostani azt is bizonyítja: a magasan képzett szakembereket ér­demes megbecsülni. Annak ellenére így van ez, hogy ké­nyes területen, a társadalom- tudományokban folytatja ku­tatásait. — Az oktatás sokkal köze­lebb került a mindennapi élet­hez, a politikához — mondja. — A reálegyetemeken, a poli­tika sokszínűbbé válása mi­att, szinte teljesen át kell ala­kítani a társadalomtudományi képzést. Mi is arra törek­szünk, hogy a falura kikerülő agrárértelmiség ne csak a szakmai, hanem az értelmi­ségi funkciót is be tudja töl­teni. Az oktatás struktúráját ennek [megfelelően alakítot­tuk át: kötelező és alternatív tantárgyakkal. A közéletben korábban je­lentős szerepet vállaló szak­ember visszavonult a politikai életből. — Most Mexikó történetét írom, és igen sok tanulsággal jár a közepesen fejlett kö­zép-amerikai ország múltjá­nak tanulmányozása. A fejlő­dés felgyorsítása érdekében megtett útjuk egy-egy állo­mása feltűnően hasonlít a kö­zép-európai államokban kia­lakult helyzethez. Tipikus párhuzamról beszélhetünk például a populista tenden­ciák megjelenése kapcsán. A tömegek politika felé, illetve attól való elfordulása és fordí­tása; a gazdasági válság kapcsán megjelenő sok párt, majd ezek elhalása; a kariz­matikusnak mondott szemé­lyek, a demagógia és a vallá­sosság megjelenése mind egy-egy lényeges elemét ké­pezik e változásoknak. Per­sze egy kicsit a jövőt is meg­mutatják ezek a folyamatok: Mexikó kivételével a populiz- mus egész Latin-Amerikában megbukott. Dr. Horváth Gyula La- tin-Amerika XIX. és XX. szá­zadi történelmét tanulmá­nyozva eddig 70 publikációt jelentetett meg. Mexikóról írt tanulmánya a História de America Latina című kötetben lát napvilágot. A forrásmun­kákat hat nyelven tanulmá­nyozza. Most is nyelvórára siet. Ám elmenőben már nem nyűtt aktatáskás diákként, hanem érett oktatóként int „szevaszt”. Várnai Ágnes Szakképzés — új tantervek alapján Az IP0SZ iparkodik A gazdasági rendszerváltás elősegítése érdekében szoros együttműködésben állapodott meg a Nemzeti Szakképzési Intézet és az Ipartestületek Országos Szövetsége. Ennek első eredményeként az 1991- 92-es tanév szeptemberi kez­detétől három szakmát — az autószerelőit, a festő-mázolót és a kőművest — már új tan­tervek alapján oktatnak. Mindez a két szervezet szak­embereinek a szakképzés megújítását szolgáló hármna- pos országos tanácskozásá­nak keddi, az NSZI eszter­gomi továbbképzési központ­jában tartott megnyitóján hangzott el. Az elmondottak szerint a 130 ezer iparost tömörítő IPOSZ nem nézheti, s nem nézi tétlenül a vállalati tanmű­helyek megszüntetését, vala­mint a szakképzésnek az egyre romló anyagiak és más egyéb okok miatti fokozatos színvonalromlását. A megújulás érdekében alakít ki — jelentős német se­gítséggel — jól felszerelt tan­műhelyeket, s szervezi meg a három említett, majd a későb­biekben több más szakma ok­tatóinak a felkészítését, illetve a rendszeres továbképzését. Az új tantervek szerint a jövő­ben növelik a gyakorlati kép­zés időtartamát, s az elméleti képzés is ehhez igazodik. A tanulóknak emellett vállalko­zói ismereteket is tanítanak, s kötelező lesz a német nyelv tanulása is. A tanácskozáson arról is beszámoltak, hogy az új tan­tervek a korábbi 2-3 év helyet alig öt hónap alatt készültek el, bizonyítva a Nemzeti Szakképzési Intézet felké­szültségét és rugalmasságát. Az IPOSZ terveiben úgyneve­zett regionális szakképzési bázisok kialakítása is szere­pel, amelyek feladata a szak­munkások továbbképzése és mestervizsgára való felkészí­tése lesz. A program sikere érdeké­ben fontos, ellenőrző szerep hárul a helyi ipartestületekre. Az Ipartestületek Országos Szövetsége bízik benne, hogy a szakképzés megújítását szolgáló céljait a kormány, il­letve az érintett minisztériu­mok anyagilag is támogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom