Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

1991. szeptember 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A miniszterelnök az állami gondozottak törökkoppányi táborában járt Elégedetlen az ifjúság is Antall József ajándéka — Gyergyai Albert igazsága CSURGÓI DISPUTA A legtürelmesebb magyarról BIBÓ ISTVÁN EMLÉKEZETE (Folytatás az 1. oldalról) A megyei gyermek- és ifjú­ságvédő intézetből, a somogyi szociális otthonokból és a ka­posvári kisegítő iskolából ér­kezett fiatalok tulajdonképpen üdülnek itt, ám a szakmai programok sem hiányoznak. Tíz pedagógiai és egészség- ügyi szakember mellett két fő­iskolás foglalkozik a gyere­kekkel. A törökkoppányi lakosok nem idegenkednek az állami gondozott gyerekektől, hanem segítik őket, amiben csak tud­ják. Például a jobb ellátásban: házias süteményeket, tésztá­kat hoztak a táborba, koránt­sem csak akkor, amikor a mi­niszterelnök is itt tartózkodott. Orsós Pistitől nem lehet megtagadni, hogy ne mosson autót. Sikerült rábeszélnie a tábor vezetőségének a húsz­egynéhány éves fiatalem­bert, hogy ne éppen Antall Jó­zsef miniszterelnök Mercede- sével kísérletezzen. Ezért ka­pott egy másik nagyon szép kocsit a keze alá, amit fé­nyesre suvickolt. Antall József miután alapo­san tájékozódott a tábor életé­ről, ajándékot adott át a gye­rekeknek. A díszcsomagolással ellátott ölnyi dobozban sportfelszere­lések, labdák, tollaslabda ütők voltak. A labdáknak nyomban pattogniuk kellett, ám amikor híre ment annak, hogy Antall József szívesen dedikálja is ezeket, a focirangadónak azonnal vége lett. Volt, aki a kezére kérte a dedikációt, amit ugyan teljesített is a minisz­terelnök, de megjegyezte: azért majd mosakodj... A vidék, ahol szombaton Antall József járt, nem isme­retlen a miniszterelnök előtt. Nagyszülei ezen a tájon éltek. —Törökkoppány az ország egyik legszebb tája — je­gyezte meg, majd hozzá­fűzte: — Sajnos az idegenfor­galom nem él a rendkívüli le­hetőséggel. — A kormány programjában milyen hely illeti meg a gyer­mek- és ifjúságvédelmet? — Államtitkári szinten fog­lalkozunk ezekkel a kérdések­kel, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsola­tos alapítványokkal. Emellett foglalkozik vele a Művelődési és Közoktatási, a Népjóléti és a Munkaügyi Mi­nisztérium is, valamint az ifjú­ságpolitikai kabinet, amelynek az elnöke Für Lajos, honvé­delmi miniszter. De mielőtt az ellenzék, vagy néhány sajtó ezt rossz szemmel nézné, hozzáfűzöm, az a miniszter a vezetője ennek a kabinetnek, A törökkoppányi menyecskék hanem énekelni is tanítottak aki nagytapasztalatú egyetemi tanár. A miniszterelnök azt is el­mondta: az ifjúság is elégedet­len a sorsával, nemcsak a nyugdíjasok és a középko­rúak. Gyergyai Albertre, Nagybajom szülöttére, volt egyetemi tanárára hivatkozva mondta: Az egyetem elvég­zése után megkérdezett né­nemcsak süteményt hoztak, Fotó: Kovács Tibor hányunkat, hogy érezzük ma­gunkat. Senki sem érezte jól magát, de volt egy személy, aki azt felelte, ő nagyon elé­gedett a sorsával. Gyergyai Albert azt felelte rá: — Fiam, maga nagyon elveszett em­ber. Aki harminc éves korában meg van elégedve, azon nem lehet segíteni. Horányi Barna Csurgói disputa címmel vi- lágibb konferenciával bővült az idén a harmadik csurgói lelkésztalálkozó, amelyet a hét végén tartottak a somogyi kisvárosban — az MDF helyi szervezetének rendezésében. A XX. század kiemelkedő gondolkodójának, Bibó Ist­vánnak, akit kortársai „a legtü­relmesebb magyarénak ne­veztek, eszmerendszerérői hangzottak el előadások. Ér­tékelték politikai és etikai né­zeteit, Bibó István életműve keresztyén szemmel cím alatt, s ennek tükrében kifejtették véleményüket a közig^gatás szervezéséről, a területfejlesz­tésről. Nemcsak a résztvevők tették rangossá a találkozót: pénteken Bíró Zoltán, szom­baton Für Lajos honvédelmi miniszter (egykori csurgói diák) vezette a vitát, vasárnap Keresztes K. Sándor környe­zetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter volt a Csurgói Disputa vendége. Timkó Iván sziporkázó érvrendszere, Re- géczi Lászlónak, a Bibó-per harmadrendű vádlottjának drámai múltidézése, illetve a jugoszláviai magyar reformá- tusságot képviselő Béres Ká­roly egyházkerületi főgondnok mellett a teológia és a telepü­lésfejlesztés kiváló felkészült­ségű szakemberei — mint ifj. Fasang Árpád, Hídvégi Máté, Salamon Konrád — és főként Miklóssy Endre tették élővé, előremutatóvá a két tanács­kozást. Keresztes K. Sándor is a többször hangsúlyozott felis­merést húzta alá: Bibó István érvei közül nem vették figye­lembe, hogy még ma sincs szinkronban a közigazgatási szervezés és a területfejlesz­tés. A kétnapos vitát összegező Miklóssy Endre is azt emelte ki, hogy a 3200 szuverén, au­tonóm önkormányzati egység együttműködésének szabá­lyozatlanságából a kiutat a te­lepülések valamilyen szövet­sége jelentheti. Tegnap dél­után dr. Horváth Balázs, Le- zsák Sándor és Csurka István is megjelent az MDF csurgói szervezetének nyilvános fó­rumán. Dr. Horváth József 80 éves a Kossuth-szobor Menekültáradat Atádon Vöröskeresztesek és kiskatonák rakják ki a szállítmányt (Folytatás az 1. oldalról) Példás gyorsasággal érke­zett meg hazánkba az első külföldi segélyszállítmány: az Osztrák Vöröskereszt két ka­mionja, tizenegy — többségé­ben — önkéntessel kísérve pénteken éjfélkor érte el úti cél­ját, Kaposvárt. A 16 tonnás rakomány elsősorban tartós élelmiszerekből áll, de nem hiányoznak a higiénés, s az úgynevezett „katasztrófacso­magok” sem. Mindezek a So­mogybán, Baranyában csalá­doknál meghúzódott, és a nagyatádi táborban elhelye­zett horvát menekültek sorsán hivatottak segíteni. Honfi Istvánné, a Megyei Vöröskereszt titkára, és Ko­vács András, a Magyar Vö­röskereszt Menekültügyi Hiva­talának vezetője fogadták a szállítmányt. Mint megtudtuk: a vöröskereszt hamarosan nemzetközi felhívást tervez el- juttani számos országba, így várhatóan nemcsak Európá­ból, hanem a tengerentúlról is érkezik majd segítség. Az Osztrák Vöröskereszt megbízottja Reinhold Renner mondta el, hogy a csütörtökön megkapott felhívásra rea­gálva, pénteken 13 órakor már útrakészen állt a két kamion, az önkéntes kísérőkkel együtt. Talán nem kell mondanunk: bámulatos gyorsasággal jött a segítség. A segélyszállítmányt a vö­röskereszt kaposvári raktárá­ban helyezték el; hétfőn juttat­ják el a felhívást az önkor­mányzatokhoz: segítsenek felmérni, hol, mennyi mene­kültet fogadtak be magyar csa­ládok? (A szállítást az önkor­mányzatoknak kell megolda­niuk.) Természetesen szemé­lyes jelentkezéseket is vár a vöröskereszt. Tehát, akiknél horvát menekültek tartózkod­nak, és a készleteik kimerülő­ben vannak, keressék a kap­csolatot. Hammer Mátyásnéval az in­formációs csoport munkatár­sával járjuk Nagyatádon a volt laktanya épületeit. Sok gond­juk van még, hiszen régen lak­ták ezt az objektumot. Az ivó- vízhálózat még használhatat­lan. Tartálykocsikkal hordják a vizet. Percenként kell egyez­tetni a különböző üzemekkel, hogy legyen elegendő kenyér és tej. Az egyik menekült hölgy nem rejti véka alá a vé­leményét. —Mindenféle ember van itt. Az egyik embertől a pénztár­cáját lopták el, a másiknak meg az összecsukható kését. Nem akarjuk, hogy valamiféle leszámolásra kerüljön sor... — Félnek? — Igen. A menekülttábor vezetői megnyugtatnak, hogy gon­doskodtak a biztonságról. Sa­ját mentőautóval rendelkez­nek, s a rendőrség is állan­dóan jelen van. A táborba nem lehet fegyvert bejuttatni, elekt­romos érzékelőkészülékekkel vizsgálnak meg minden rako­mányt. Az emberek félnek. Nem szívesen mondják meg a nevüket, s azt sem akarják, hogy fénykép, vagy videofel­vétel készüljön róluk. A hírek szerint már megjelent a kör­nyéken egy jugoszláv helikop­ter. Félni nem kell. Az illetéke­sek elmondták, hogy minden­képpen szavatolják a tábor és a város biztonságát. Már csak azért is, mert hosszútávra rendezkedtek be. A gyerekek miatt hamarosan megkezdő­dik a szerb-horvát nyelvű okta­tás, akik pedig magyarul be­szélnek azokat a város iskolá­iban szeretnék elhelyezni. Ottjártunkkor sok ismerős­sel találkoztunk. Cseke László református lelkész adomá­nyokat hozott. A Máltai Szere­tetszolgálat is jelezte, hogy mind több adomány érkezik. Boros László vendéglős addig segített az ebédfőzéssel, amíg nem indulhatott el a menekült- tábor saját konyhája. Sokan akarnak segíteni a menekül­teken. Többnyire ruhával. Amire igazán szükség lenne az a tejpor és a kakaópor... A ruhákat pedig csak azok kö­zött osztják szét, akik rászo­rulnak. Gond az is, hogy az első napokban kevés informá­cióhoz jutottak. Volt aki hozott magával televíziót, de a tábor vezetősége is vásárolt, így mindenki friss hírekhez juthat. A posta felszerelt egy nyilvá­nos telefonállomást is, ahon­nan mindenki felhívhatja az ismerősöket, rokonokat. A nagyatádi menekülttábor megkezdte önálló életét. Balassa Tamás - Nagy Jenő AZ ÚJ SZÍNHÁZ NYITÁSAKOR AVATTÁK Mit kíván a„Pék”? A barcsi Sütő és Édesipari Kft-nél 48 alapító taggal meg­alakult a „Pék” szakszervezet, a dolgozók egyhangú kéré­sére. Az újonnan megalakult szakszervezet a független szakszervezetek demokrati­kus ligájához kíván csatla­kozni. Távlati céljai közt sze­repel, hogy a liga szakszerve­zet területi csoportjaként sze­retne működni. Tagja lehet minden Somogy megyében élő magyar állampolgár, aki a szakszervezet alapszabályát elfogadja és azt magára nézve kötelezőnek tekinti. Az alakuló ülés megválasztotta 7 tagú vezetőségét és a 3 tagú ellenőrző bizottságát. Kossuth Lajos szobrának felállítását Kaposvár képvise­lőtestülete már 1902. október 2-án tartott közgyűlésén elha­tározta; a költségeket gyűj­tésből fedezték. A város 5 ezer koronával, a vármegye 3 ezer koronával járult hozzá. A szobor felállításáról véglege­sen 1909. január 24-én dön­töttek, mikor 30 ezer koronát szavaztak meg, és egy hét­tagú intézőbizottságot állítot­tak fel. Elnöke Kacskovics La­jos alispán volt. A bizottság nyilvános pályázat útján ter­veket kért a szoborra, s végül elkészítésével Kopits János budapesti szobrászművészt, Kaposvár szülöttét bízta meg. Ä szobor elkészítését 1911. július 6-án jelentette a bizott­ság a közgyűlésnek, s az ün­nepélyes leleplezés időpontját szeptember 2-ra, az új szín­ház megnyitásának napjára tűzték ki. Felállítási költsége 35 ezer koronába került. Az ünnepségen 33 község és vá­ros helyezte el koszorúját a szobor talapzatán. H. I. Iparoskiállítás Nagyatádon A nagyatádi kisiparosok és magánvállalkozók szeptember 5-8. között a városi művelődési házban rendezik meg az Ipartes­tület közreműködésével azt a bemutatót, amelyen ötven mester állítja ki termékeit. Mcgycgyülés a TESZ-nél „ Teremjünk jó gyümölcsöt” Mely fa, ha rossz gyümölcsöt terem, ki vágattat ik és tűzre vettetik” - idézte Keresztelő Szent János szavait Berkes Sándor, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének Somogy megyei elnöke a szombaton rendezett gyűlésen, majd hoz­zátette: — Mi együtt teremjünk jó gyümölcsöt, hogy megtar­tathassunk. A Megyeházán rendezett összejövetelen az eltelt egy év munkájáról és az elkövetke­zendő időszak feladatairól esett szó. A gyűlésre hivatalo­sak voltak a megye vezetői, pártjai, egyházaink elöljárói és a társadalmi egyesületek kép­viselői is. Az elnök többek között el­mondta: a tavaly szeptember 15-én alakult szervezethez akkor 31 egyesület 3128 tagja csatlakozott. Eddigi tevékeny­ségük között szerepelt a téla­póünnepségekhez való segít­ségadás, kultúra-napi műsor rendezése, olvasókörök újjáé­lesztése, s a megyei önkor­mányzattal is tanácskoztak a Világkiállításról. Megrendez­ték a Föld napja rajzpályáza­tot. A somogyiak kiváló ered­ményt értek el a Pécsi Ipari Vásáron. Elhangzott: alapítványt sze­retnének létrehozni azon fiata­lok megsegítésére, akik gyó­gyítása csak külföldön lehet­séges. A TESZ fontosnak tartja a helyi önkományzatok megnyerését, mert céljaik megvalósulásának színtere a lakóhely — a falvak, városok. Knoll István, a TÉSZ orszá­gos szervezetének alelnöke, filmrendező, a társadalmi egyesületek fontosságáról beszélt. Elmondta: májusban részt vett Budapesten az Eu­rópa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésén, ahol a külföldi ven­dégek kifejtették, hogy a de­mokrácia a parlament, a kor­mányzat és a civil társadalmi szervezetek együttesével egyenlő. A TESZ feladata egyes társadalmi szerveződé­sek közös tevékenységének segítése, tevékenységük ösz- szehangolása. Hiszen — mint Széchenyi szavait idézte: „Ember csak annyit ér, mint amennyit használ.” A TESZ Somogy megyei szervezete felhívást fogadott el: aki a me­nekülteknek segítséget tud adni, akár szállást is, az a TESZ-nél jelentkezhet (Ka­posvár, Fő utca 37-39.) A bensőséges hangulatú megbeszélésen több társa­dalmi szervezet jelezte a TESZ-hez való csatlakozási szándékát. A TESZ országos értekezletén megyénket dr. Hegedűs Lajos, Kovács Lajos, Kövesdi Tiborné és dr. Novák Ferenc képviseli majd. Tóth Kriszta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom