Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1991. szeptember 18., szerda Tovább folytatódtak a harcok Újabb tűzszünet Van-e realitása jelenleg egy jugoszláv-magyar fegyveres konfliktusnak? Ne fokozzuk a feszültséget Irak nem érti A Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség (IEAE) szakér­tői és diplomatái bécsi konfe­renciájuk első napján felszólí­tották Irakot, hogy hagyjon fel a katonai célra is felhasznál­ható nukleáris anyagok gyár­tásával. Irak képviselője ugyanakkor közölte, hogy or­szága csupán ártatlan cél­pontja a vádaknak. A népmozgásokról Tegnap délelőtt Luxem­burgban megnyílt az Európa Tanács 25 országának ne­gyedik miniszteri értekezlete a népmozgásokról. A tanácsko­záson a ki- és bevándorlás kérdéseiért felelős miniszterek vesznek részt, Magyarorszá­got Gálszécsy András, a biz­tonsági ügyekért felelős tár­canélküli miniszter képviseli. Magyar-baskír megállapodás Kádár Béla külgazdasági miniszter és Marat Mirgozja- mov baskír miniszterelnök tegnap Budapesten aláírták az első olyan gazdasági egyezményt, amely hazánk és az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága között rögzíti a gazdasági kapcsola­tok további alakulását. Amerikai csapatcsökkentés A szovjet katonai fenyege­tés enyhültével az Egyesült Ál­lamok jelentősen csökkentheti Európában állomásozó csapa­tainak számát — jelentette ki John Galvin, a NATO katonai erőinek parancsnoka. Majd hozzátette: a biztonság érde­kében az USA-nak bizonyos katonai jelenlétet fenn kell tar­tania Európában. Vasárnap óta már hárman vannak, akik hivatalosan beje­lentették, hogy a Demokrata Párt elnökjelöltségére pályáz­nak az 1992. novemberi vá­lasztásokon: Tom Harkin, lowa állam demokrata párti szenátora; Paul Tsongas, volt Massachusetts állambeli sze­nátor és Douglas Wilder, Vir­ginia állam kormányzója. Raj­tuk kívül vagy fél tucat demok­ratapárti politikus közölte: rö­videsen eldönti, hogy megpá- lyázza-e pártjának elnökjelölt­ségét. Az AFP francia hírügynök­ség a pályázókat sorra véve megállapítja, hogy — legaláb­bis eddig — szinte kizárólag ismeretlen politikusok kíván­nak harcba szállni a Fehér Ház birtoklásáért Bush elnök­kel, akinek népszerűsége nem csökken. Jóllehet egyes elemzők szerint Bush sebezhető, a demokraták mégis defetisták- nak mutatkoznak: a párt na­gyágyúi távoltartják magukat a választási küzdelemtől, ame­lyet nem tartanak megnyerhe- tőnek, s inkább a fiatal és tapasztalatlan politikusok vállalják a megmérettetést — abban a reményben, hogy nevük országosan ismertté válik. Kétségtelen, hogy George Bush elnök, akinek népszerű­ségi indexe az Öböl-háború óta 70 százalékos, jelölteti magát, jóllehet egyelőre nem óhajt ilyen értelmű hivatalos bejelentést tenni. A 67 éves Az igalói jugoszláv csúcsta­lálkozón a felek aláírtak egy közös közleményt, amelyben leszögezik, hogy a horvátor­szági hadszíntereken beszün­tetik a harcokat. „Kötelezzük magunkat arra, hogy mind­azok, akik ellenőrzésünk alatt állnak, illetve akikre politikai és katonai befolyást gyakoro- • lünk, azonnal beszüntetik a tüzet” — hangzik a megálla­podás, amelyet Lord Carring- ton közvetítésével. kötött meg Franjo Tudjman horvát, Slo­bodan Milosevic szerb elnök és Veíjko Kadijevics nemzet- védelmi miniszter. Ám még a tűzszüneti megál­lapodást megelőzően tegnap reggel terrprtámadással fe­nyegették meg a belgrádi ma­gyar nagykövetséget. Hermán János külügyi szó­vivő elmondta: reggel 8 óra 50-kor egy ismeretlen telefo­náló merénylettel fenyegette meg a magyar missziót. Ä te­lefonáló azzal fenyegetőzött, hogy aláaknázta a követséget és az 15 percen belül a levegőbe repül. A magyar követség a jugoszláv szervek­kel együttműködve átvizsgálta a misszió területét, ám szerencsére semmit sem ta­láltak. Ennek ellenére a Német nem A német kormány alkot­mányjogi és történelmi okok­ból nem kíván katonákat kül­deni a Nyugat-európai Unió jugoszláviai úgynevezett bé­kefenntartó kötelékébe, de kész anyagi segítséget nyúj­tani, ha ilyen döntés születik. Bush csak annyit közölt: kizá­rólag egészségügyi okok késztethetik arra, hogy ne vál­lalja az újabb republikánus el­nökjelöltséget. A demokraták eddig po­rondra lépett politikusai — azon túl, hogy fiatalok — a nemzetközi politikában ke­véssé jártasak. És épp ez az a terület, amelyen Bush az Öböl-háború próbatétele és a moszkvai szovjet-amerikai csúcs révén beírta nevét a tör­ténelembe. Az AFP értesülé- ’ sei szerint a republikánusok hajlandók más témákban is fölvenni az odahajított kesz­tyűt, így az abortusz, a kör­nyezetvédelem, az oktatás, a szociális védettség és a pénz­ügyi vagy gazdasági politika terén. A demokraták közvéle­ménykutatásainak szervezője, Geoffrey Garin szerint a vá­lasztóknak számos területen okuk van az elégedetlen­ségre. A demokraták számára a probléma az, hogy be tudják bizonyítani: „képesek jobban csinálni mint Bush” — tette hozzá. A republikánus vezetőknek ezzel szemben megnyugtatá­sul szolgálhat a Gallup Intézet igazgatójának, Frank New- portnak az a kijelentése, hogy bár a választók nagy része nem ért egyet Bush elnök gazdaságpolitikájával, mégis a megkérdezettek nagy több­sége kedvezően vélekedik el­nökségéről. (Az AFP alapján) nagykövetség megtette a szükséges óvintézkedéseket. A magyar határőrség ked­den kiadott közleménye sze­rint 47, a szövetségi hadse­reghez tartozó jugoszláv ka­tona is Magyarországra me­nekült a nagykanizsai és pécsi határőr kerülethez tartozó zöldhatár szakaszon, s emel­lett még civilek is érkeztek. A nagykanizsai határőr ke­rület berzencei őrsével szem­ben a határtól kb. 100 mé­terre, jugoszláv területen 12.30 órakor több lövést és robbanást észleltek. A határ­őrség járőrei három esetben négy jugoszláv harci repülő­gép légtérsértését figyelték meg. Tegnap késő este a tűzszü­net aláírását követően is he­lyenként élénk harcok voltak Jugoszláviában. A Magyar Köztársaság kormánya a Külügyminiszté­rium közelménye szerint öd- vözli a bejelentett tűzszünetet, az elhatározott intézkedése­ket, és reményét fejezi ki, hogy az első lépést követően Jugoszlávia köztársaságai, nemzetiségei bevonásával tü­relmes tárgyalások révén ki­munkálják a hosszú távú megoldást. A Barátság még nem hagyott cserben / All az Adria Noha az Adria vezetéken továbbra sem jön a nyers­anyag, a Barátság vezetéken át most is érkezik a kőolaj — mondta tegnap Antal Lajos, az OKGT kereskedelmi igazga­tója. Közölte: az idén még 1,8 millió tonna kőolajimportra van szerződése az OKGT-nek, s ebből 1-1,1 millió tonnának kellene az Adria vezetéken érkezni. Ha ez hosszabb ideig nem nyílik meg, akkor minden bizonnyal a Barátság vezeték révén kell újabb mennyiség­hez jutni — vagy a Szovjetu­niótól, illetve a tagköztársasá­gaitól, vagy pedig nyugati közvetítőktől vásárolva. Gon­dot jelenthet viszont, hogy az olajkereskedők Magyarország szorult helyzete miatt esetleg megemelik az árakat. Az OKGT-nek arra is van szük­ségterve, ha esetleg mindkét kőolajvezetéken leállna a szál­lítás. Ilyen esetben a Bécs melletti, illetve a pozsonyi kő- olajfinomítókban lehetne bér- feldolgoztatást végezni, illetve termékeket importálni. Rég elmúlt már az az idő, amikor csak kalasnyikovokkal folyt a háború. Ma már a tü­zérség és a légierő is aktívan tevékenykedik, s közben la­kóházak, iskolák, templomok válnak romhalmazzá, nem is beszélve arról, hogy az anyagi javak pusztulásán túlmenően mennyi emberi életet követel a kíméletlen és értelmetlen há­ború. Vitathatatlan, hogy a szerb szabadcsapatok — a Jugo­szláv Néphadsereg aktív tá­mogatásával — Horvátor­szághoz tartozé^ területeket foglaltak el. Az sem vitás, hogy'Szerbia nacionalista ve­zetése bátorítást, sőt támoga­tást nyújtott és nyújt a szerbek lakta területek Horvátország­tól történő elszakadásáért fegyverrel harcoló szerb sza­badcsapatoknak. S valóban... Nemigen lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a jugoszláv légierő barbár tá­madásokat intéz falvak, lakott települések ellen, azokat raké­tákkal lövi és bombázza. De azt sem, hogy a horvát gárda elfoglalta az ötödik Katonai Körzet zágrábi parancsnok­ságát, hogy tábornokokat tar­tóztatott le, hogy megszün­tette a Jugoszláv Néphadse­reg Horvátországban lévő lak­tanyái jelentős részének áram- és vízellátását, elvágta a telefonvonalakat, bekerítette a laktanyákat, stb... De ne mi legyünk a döntőbí­rók! Ne mi törjünk pálcát va­lamely fél felett, még akkor sem, ha a szembenálló felek közül egyik szimpatikusabb a másiknál. Ne mi akarjuk kinyi­latkoztatni, hogy kinek van igaza. Megteszik majd helyet­tünk azt mások. Mindamellett határaink közelében, a szom­szédban dúl a kegyetlen há- boru...A kirobbant konfliktus Jugoszlávia belügye, értelmet­len, sőt hiba lenne belekeve­redni,. ■ A jugoszláv nemzetvédelmi minisztérium szeptember 11 -én nyilatkozatot tett közzé, amelyben azt állította, hogy Magyarország ismét fegyvert szállított Horvátországba. A magyar Honvédelmi Miniszté­rium 12-én este nyilatkozat­ban utasította vissza a belg­rádi közleményt és azt rossz­indulatúnak minősítette. És azóta folyamatosan hallunk ismétlődő határsértésekről, „átlövésekről”, ellenséges cé­lokról, repülőgépeink és heli­koptereink őrjáratozásáról a határ mentén, stb. A nyilatko­zatok hangja egyre kemé­nyebb. Vajon mi lehet a jugoszláv nemzetvédelmi Minisztérium nyilatkozatának a háttere. Va­lóban csak annyi, mint amit a magyar sajtó már részletesen közölt, hogy tudniillik ellensé­get keresnek Belgrádban, vagy ennél több. Meggyőző­désem, hogy a Magyar Hon­védség nem szállított fegyvert és a kormány sem engedélye­zett ilyet. Kadijovics jugoszláv nemzetvédelmi miniszter vi­szont közölte, hogy bizonyíté­kaik vannak. Meg kellene vizsgálni az ügyet, hiszen a hivatalos szervek tudta nélkül a zöldhatáron is sok minden bejöhet és kimehet. Nem ked­vezne nekünk egy második „eljárási hiba”. A jugoszláv légierő az utóbbi napokban egyre inten­zívebben vesz részt a harcok­ban és határközeli tevékeny­ségük során gyakran átcsúsz­nak a repülőgépek a határon. Természetes, hogy ez is ha­társértés. Ezek a határsérté­sek azonban nem a Magyar Köztársaság ellen irányulnak, és nem veszélyeztetik a Magyar Köztársaság bizton­ságát. így ezekhez célszerű jelentőségüknek megfelelően viszonyulni. A feszültség fo­kozása nekünk sem kedvező. Jugoszláviának éppen elég belső problémája van, az or­szágon belül a feszültségek határtalanok. Kizártnak tar­tom, hogy szomszédunknak célja lenne a Magyar Köztár­saság elleni fegyveres provo­káció, vagy akció, ez Jugo­szlávia érdekeit sem szol­gálná. Tavaly ősszel még a Magyar Honvédség volt a Ju­goszláv Néphadsereg egyik legjobb barátja. Az ismert Ka- lasnyikov ügy után elhidegült a viszony, megromlottak a kapcsolatok és a két hadsereg közötti egymüttműködés gya­korlatilag megszűnt. Most pe­dig napról napra nő a feszült­ség. A váciakat vissza kell utasí­tani, de vigyázzunk arra, hogy szükségtelenül ne fokozzuk a feszültséget és ne kevered­jünk bele a konfliktusba. Dr. Ország Imre Kérdőjelek ERŐSZAK? Henry Kissinger, volt amerikai külügyminiszter, a nemzet­közi fejlemények kiváló elemzője a napokban nagy nyilvános­ságot kapott cikkében óvta a világot az illúziótól, miszerint el­érkeztünk az erőszakmentesség korszakának legalább a kez­detére. Aggályait a Szovjetunióval támasztotta alá. Hol tart most a Szovjetunió? Értékelése szerint a 74 éves szovjet hatalom ellen harcoló erők már a siker kapujában áll­nak. „De a moszkvai központi hatalom elleni forradalom még éppen csak, hogy megkezdődött. Az etnikai lázadás a 400 éves orosz impérium uralma ellen a második, párhuzamos for­radalom”. Ami sok mindent ígér, békességet nem igazán. Ilyen körülmények között maradjon-e fenn a Szovjetunió? Kissinger felelete: „A nagy orosz sovinizmus, az orosz terjesz­kedési törekvések leghatékonyabb erőforrása kevésbé veszé­lyes egy konföderációs szerkezetű Szovjetunióbna, mint egy egyedülálló orosz köztársaságban”. Kimondta: nem biztos, hogy az augusztusi puccs volt a végső. S — végül — számíthatunk-e erőszakra? „A gátszakadás túl gyorsan zajlott le a Szovjetunióban. Gorbacsov nagy szol­gálatot tett a történelemnek, de ezzel olyan erőket szabadított fel, amelyek számára a legkevésbé fontos, hogy a szpvjet el­nök jól kijön-e Jelcinnel.Ók mást akarnak. S ez nem biztos, hogy jót tesz a békének és a világ előrehaladásának”. Ez az utolsó mondat a következő évekre megfogalmazott kissingeri jóslat. Igaza lesz-e? Eddig feltűnően ritkán tévedett.' De jó lenne, ha az élet rácáfolna. Kocsis Tamás PÁLYÁZ AT a balatonfenyvesi Postásüdülő vezetői munkakörére Feltételek: szakirányú (elsősorban kereskedelmi vendéglátó-ipari főiskolai) végzettség, idegenforgalmi, ill. szállodai-éttermi gyakorlat. A részletes szakmai önéletrajzot — a megjelenést követő 15 napon belül — a Posta és Távközlési Szociális Ellátó Kft. ügyvezető igazgatójának, dr. Badacsonyi Györgynek kell megküldeni a következő címre: 1114 Budapest, Vásárhelyi Pál u. 4. A munkakör betöltésével kapcsolatos kérdésekre dr. Seres Gáborné főmunkatárs ad tájékoztatást a 181-3103-as telefonszámon. (208214) nyugállományú mérnök-ezredes volt belgrádi katonai és légügyi attasé Somogy Megye Közgyűlése az 1991. szeptember 24-i ülésén 8 óra 30 perckor Kaposvárott a megyeháza nagytermében (Csokonai u. 3.) a megyei közgyűlés 1991 —94. évi munkaprogramjáról közmeghallgatást tart, amelyre minden érdeklődőt meghív. A munkaprogram tervezetét a település polgármesterénél tanulmányozhatják. Dr. Gyenesei István Somogy Megye Közgyűlésének elnöke (208257) Kezdődik a választási kampány az USA-ban Fiatalít a Demokrata Párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom