Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-16 / 217. szám
1991. szeptember 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 ALPOK-ADRIA Fejlesztés és szolidaritási nyilatkozat Az Alpok-Adria Nemzetközi Televíziós Magazin továbbfejlesztéséről, illetve havi kétszeri megjelentetéséről döntöttek a szerkesztő bizottság tagjai Balatonőszödön tartott, hétvégi tanácskozásukon. Az ORF képviselői bejelentették, hogy immár a 3 SAT műhold is sugározza ezt a programot. A szerkesztő bizottság aggodalmát és felháborodását fejezte ki a drámai és tragikus horvátországi események kapcsán. A résztvevők az alábbi szolidaritási nyilatkozatot fogadták el: „Valamennyi felelős személyt és intézményt felszólítunk, hogy haladéktalanul térjenek át a komoly béketárgyalásokra, és tartsák tiszteletben a horvát és szlovén nép függetlenségi törekvéseit. Ezen túlmenően az Alpok-Adria Munkaközösség újságírói és programkészítői követelik, hogy addig is, amíg a harci cselekmények folynak, se a civil lakosság, se a nemzetközi segélyszervezetek képviselői, sem pedig a médiák tudósítói ne essenek áldozatul a fegyveres konfliktusoknak.” Ifjúsági alapítvány Nagyatádon (Tudósítónktól) Hat intézmény, illetve szervezet a napokban Prológ ifjúsági alapítványt hozott létre Nagyatádon azzal a céllal, hogy a városban és a város- környék községeiben élő fiatalokat pályázatuk alapján segítse. Célkitűzéseik szerint egyéni pályázat útján támogatást kérhetnek az alapítvány kuratóriumától olyan konkrét — művészeti, művelődési, tudományos és sport témájú — célra, amelynek megvalósulása továbbfejlődésüket, képességeik kibontakozását segíti. Ilyenek: tanulmányút, eszközbeszerzés stb. A közösségek, szervezetek vagy csoportok is támogatást kérhetnek a fiatalok által vagy részükre szervezett művelődési, közösségi és sportrendezvények támogatására, ifjúsági közösségek szabadidős tevékenységének megvalósítására. A pályázatoknak tartalmazniuk kell egy rövid bemutatkozást, a tervezett tevékenység részletes ismertetését és a várható költségalakulást is. A pályázatok célkitűzésének a támogatás elnyerése után 6 hónapon belül meg kell valósulnia, illetve el kell kezdődnie. A témában bővebb felvilágosítást az érdeklődők a városi művelődési házban kapnak Nagyatádon. A rendőröknek is szükségük van érdekvédelemre A.magyar Független Rendőrszakszervezet kezdeményezésére nemzetközi tanácskozást rendeztek Boglár- lellén. A konferencia zárónapján, szombaton sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Roger Bouiller, a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsának (CESP) titkára elmondta, hogy bolgár, cseh, szlovák, német és magyar kollégáikkal közösen állásfoglalásban rögzítették az elhangzott véleményeket és javaslatokat. Ezeket a következő végrehajtó bizottsági ülés elé terjesztenek. Az állásfoglalás tartalmáról a CESP titkára nem kívánta tájékoztatni az újságírókat. Elmondta viszont, hogy Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsának kettős feladatköre van: az egyik szakmai jellegű, mivel ha azt tudomásul vesz- szük, hogy a bűnözés nem ismer határokat, akkor azt is tudnunk kell, hogy a bűnüldözés csakis akkor lehet eredményes, ha közösen lépünk föl ellene. A szervezet másik feladata — mondta a CESP titkára —, hogy kollégáiknak megfelelő érdekvédelmet biztosítsanak. Ez a kettős cél jellemzi 1989-ben megalakult magyar Független Rendőrszakszervezetet, amelynek már 7 ezer tagja van, s ez év áprilisától a Rendőrszakszervezetek Európai Tanácsa tagjaként folytatja munkáját. Egyebek között szorgalmazva, hogy a rendőrségről szóló törvény mielőbb a Parlament elé kerüljön. A chip-kártya sikere Sikere volt az idei nyáron a Balatonon a chip-kártyás telefonoknak. A kártyák kétféle árban kerültek forgalomba: az 50 egységes 240 forint, a 120 egységes pedig 570 forint. Az új módszer segített az áldatlan telefonhelyzeten; és — mivel pénz nincs a gépben — a készüléket sem érdemes rongálni. Választás október 20-án Balatonlelle már önállóságát ünnepelte Több mint kétezer ember gyűlt össze a hét végén Bala- tonlellén azon a rendezvényen, amelyen közel másfél éves huzavona után megünnepelték önállóvá válásukat a leilei polgárok. 1990 tavaszán kezdődött az az aláírásgyűjtés, amelyben népszavazásra szólította föl a lakosokat a Balatonlelle Baráti kör. Az aláírásgyűjtés sikerrel járt, a népszavazást megtartották, ám annak az eredménye már nagy elégedetlenséget váltott ki, ami egy éhségsztrájba torkollott. Ez volt az a pillanat, amikor végül is eldőlt a település sorsa, és október elsejétől már ismét ez állhat a város határán a táblán: Balatonlelle. Ennek örömére szervezett ünnepséget a baráti kör, amelyre nemcsak a település lakói, hanem a szomszédos községek, sőt Boglár polgár- mestere is hivatalos volt. A rendezvény kapcsán kérdeztük Lugosi Józsefet, a Balatonlelle Baráti Kör elnökét, elégedett-e? — Természetesen, hiszen az egész baráti kör megalakulásának ez volt a végcélja. Vagyis elértük, amit akartunk, bár nem volt könnyű. Nem a helybéli polgárok hozzáállásával volt a baj, hanem azokkal az emberekkel akiknek anyagi és egzisztenciális érdeke fűződött Boglárlelléhez. Kaposvári orvos nívódíja Dr. Mozsgay Géza pszichiáter, a megyei tisztiorvosi szolgálat orvosa kapta meg a budapesti Vilmon Gyula bizottság nívódíját. Az elismerést a Családi tűzfészek l-lll. című tanulmányáért ítélték neki, amely tavaly jelent meg az „Egészségnevelésiben. Csikós Nagy Márton kiállítása Az osztopáni katolikus egyházközség és a megyei cserkészmozgalom kiállítást rendezett Csikós Nagy Márton szobrászművész munkáiból az osztopáni plébániatemplomban. A tárlatot vasárnap nyitották meg. ÉVAD INDUL — BERLINBEN! A Valahol Oroszországban, nem valahol Németországban, hanem egész pontosan Berlinben mutatkozik ma be, a Csiky Gergely Színház színeit képviselve, a nemzetközi Őszi Fesztiválon együtt reprezentálva a magyar színházi kultúrát a Katona József színházzal. A darabot „jegyző” Jeles András filmjeivel is megismerkedhet a kinti közönség. Mondhatjuk-e, hogy ezzel szó szerint (vagy képletesen csupán) kezdetét vette a színházi évad? Azt hiszem, joggal. Mégpedig sajátosan, kaposvári módon: a helyben született produkciót európai hullámhosszon közvetítve. S aztán, 23-án már jön a Diótörő premierje, követi a múlt évad végén néhány előadásban látott Nagy Romulus — most már bérleti „sorba” fogva. Széles mezőnyben kezd a színház. Az októberi játékrendben szerepel több budapesti vendégjáték, „tájon” pedig eljutnak a nagykanizsai, a komlói, a dunaújvárosi, a szombathelyi, a gödöllői, a tamási, a tatabányai, a siófoki, a székesfehérvári, a mohácsi és a paksi nézőkhöz. Kell ennél szélesebb horizontú teátrumjárás Déryné szellemében? Ily módon szívesen „osztozunk” más városokkal is. Várva és tudva, hogy itthon is felmegy a függöny, s az előadás előtti halk moraj, a zenekari árokból felkúszó hangfoszlányok jelzik: évadkezdet van. Izgalmas feszültségével együtt is szinte megnyugtató. Nem? (Tröszt) A Somogyi Hírlap 1991. szeptember 4-i számában dr. Zielbauer György írásában több olyan állítás van, ami félrevezető, sőt szembeállítja a Csehszlovákiából áttelepített magyarokat az itt élő és a kitelepített németséggel. Tudomására szeretném hozni, hogy Csehszlovákiában élő magyarság sem jókedvéből és önként hagyta ott szülőföldjét, lakóházát és a nehéz és sok munkával megszerzett földjét. A magyarok áttelepítését már 1942-43-ban eltervezték a Londonban élő Eduárd Benes által vezetett emigráns kormány és Moszkvában élő csehszlovák kommunista emigráció. Magyarország kormánya 1946. február 27-én Kárrendezés — buktatókkal kötötte meg a csehszlovák kormánnyal a lakosságcserére szóló megegyezést, sőt még ebben az évben több tízezer magyar lakost deportáltak szudéta német területre 50 kilogramm csomaggal és az itt maradt ingó- és ingatlan vagyonukat teljes egészében elkobozták. Magyarországra 1947-48 és 49 elejéig mintegy 120 ezer magyar személy települt át. 90 százalékukat erőszakkal telepítették át, ezt az 1949 évi népszámlálás adatai is igazolják. Magyarországról Németország amerikai és szovjet megszállás alatt levő területére mintegy 230 ezer német nemzetiségű személyt telepítettek ki és ezen kívül még a hazai áttelepítések és jogfosztások is sújtották a német nemzetiségű lakosokat. Ebből a következő állapítható meg: Magyarországra körülbelül fele számban történt áttelepítés mint amennyit kitelepítettek. A cikk a következőt állítja: „A felvidékről érkezők számára a letelepítés csak a német családok összeköltöztetése, ingatlanai elkobzása révén volt lehetséges. Továbbá „nagyon sok esetben előfordult, hogy a felvidéki magyar családfő kiválasztotta a számára legkedvezőbb német házat. Ezáltal a német ház elkobzásra került.” Itt csak azt jegyzem meg, hogy az áttelepített magyar családoknak fogalmuk sem volt, hogy melyik községben rakják ki őket, főleg pedig azt nem tudhatták, hogy melyik lakóházat kapják meg. Megnyugtatom Tisztelt dr. Zielbauer György urat, hogy az áttelepült magyar családok túlnyomó többsége megközelítőleg sem kapott olyan ingatlant, mint amilyet kénytelen volt odaát hagyni. Még egy tévedésre szeretném felhívni a figyelmét. A felvidéki magyarok áttelepítése a cikkben szereplő megyékben nem 1948. év végén volt, hisz Tolna megyében Bonyhádra és környékére 1948 kora tavaszán telepítettek át felvidéki magyarokat. A lakosságcsere, deportálás, kitelepítés úgy gondolom egyfprmán sújtotta mindazokat, akik ilyen vagy olyan ok miatt ebből, vagy abból az országból ebbe, vagy abba az országba kerültek, távol szülőföldjüktől, rokonaiktól, testvéreiktől, szétszakítva családokat egymástól. Ezt semmilyen kárrendezéssel nem lehet jóvátenni, különösen akkor ha még mesterségesen is elősegítjük ezt. Kopecsni Vince felvidékről áttelepített Nagyatád, Kiszely 19. De már ennek vége, az indulatok lecsillapodtak, nem is érdemes tovább foglalkozni ezzel. Most már a következő lépésre kell koncentrálni, a választásra. Október húszadikára tűzték ki a szavazás napját, hétfőn már kezdődik a választási kampány. — Állít jelöltet a baráti kör? — Nem. Már a megalakulásunkkor eldöntöttük és azóta is azt hangoztatjuk, hogy mi a város jövőjéért dolgozunk, nem egyéni éredekekből, vagy hatalomvágyból. — Mint mondta, elérték céljukat. Hogyan tovább? — A baráti kör továbbra is megmarad, továbbra is tartja a kapcsolatot a lakossággal, és igyekszik segíteni majd az ön- kormányzatot. Na és persze bírálni is fogja, ha arra kerül a sor. A mi fő támogatóink a vállalkozók voltak, szeretnénk, ha továbbra is együtt dolgozhatnánk. Ehhez persze egy vállalkozásbarát polgármesterre és önkormányzatra lesz szükség, mi ezt fogjuk szorgalmazni. Az ökumenikus istentisztelet, majd az ünnepi köszöntő után kezdetét vette a vigasság, amelyen neves művészek szórakoztatták az immáron önálló — vagy ahogy ők fogalmazták: szabad — Balatonlelle lakóit. V. o. Osztrák gasztronómiai hét Zamárdiban Osztrák gasztronómiai hét van Zamárdiban a Bala- ton-part legújabb szállodájában, a Hotel Famíliában. A szálló első nemzetközi gasztronómiai programjának keretében a négycsillagos bécsi Ramada Grand Hotel egyik séfje készíti egy héten át az osztrák és a német konyha specialitásait. Mindenekelőtt a bécsi hagymásrostélyost, ami a legrdágább marhahúsból, a bélszínből készül. A szálloda 28 éves másodséfje mint elmondta más húsokból így borjúból, sertésből és baromfiból is készít ízletes falatokat megfelelő előételekkel, tésztákkal és főleg sokféle salátával. A nyersanyagot Budapesten vásárolták meg. Csupán egy speciális gombafajtát, a nyúl- gombát hozták Bécsből. A nyáron átadott és 250 millió forintos költséggel főleg magántőkével épült szálloda hamar népszerű lett. A főszezonban 52 szobájában telt ház volt. Most készült el a fedett uszoda. A Hotel Família ősztől tavaszig elsősorban magyar vállalkozóknak és azok családjainak kíván szakmai tanulmányokat és hétvégi kikapcsolódást nyújtani. Dr. Almach Ottó ügyvezető igazgató olyan programok kimunkálásán fáradozik, amelyek az egészséges kikapcsolódást szolgálják. Cs. I.
