Somogyi Hírlap, 1991. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-12 / 214. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — AZ ÖNKORMÁNYZATOKÉ A SZÓ 1991. szeptember 12., csütörtök LÁB O D Somogy déli részén szép természeti környezetben fekvő te­lepülés. Nevét a régi írások első ízben 1200 körül említik. Az 1931. évi osztálylevél szerint hatalmas uradalom központja. 1416-ban már mezővárosi kiváltságokat élvezett. A török hó­doltság idején nagyrészt elpusztult. 1869-től az 1945-ös föl­dosztásig a Széchenyi család birtoka. 1950-ben Lábod és a szomszédos Hosszúfalu összevonásával alakult ki mai szer­kezete. A község története során mindvégig döntően mezőgazda- sági jellegű település volt. A falut szép természeti környezete, a települést övező erdők gazdag vadállománya kedvelt, eu­rópai hírű vadászhellyé tette. Az utóbbi évtizedekben a köz­ség harmonikusan fejlődött; intézményhálózata biztosítja la­kóinak jó színvonalú ellátását. Lábod lakói annak története során már többször bizonyítot­ták: szívesen vállalnak feladatot a község fejlődése érdeké­ben. A község önkormányzata e segítőkészségre, lokálpatrio­tizmusra alapozva kívánja szervezni a falu életét, szolgálni lakóit, megalapozni a további fejlődést. A bemutatkozás lehe­tőségével élve. szeretnénk teljesebb képet adni a település arculatáról, hétköznapjairól a község és a megye polgárainak egyaránt. Lassú István polgármester A község pénztárcája Augusztus 27-i ülésén a község képviselőtestülete át­tekintette a pénzügyi gazdál­kodás I. félévi tapasztalatait. A település 1991. évi költségve­tése takarékos gazdálkodás ésetén biztosítja a község és intézményei zavartalan mű­ködését. A községi intézmé­nyek az elmúlt években is fe­szített költségvetéssel gaz­dálkodtak, rákényszerülve a maximális takarékosságra. Emiatt többségük jelentős fel­újításra szorul. A költségvetés azonban az idén is csak a leg­szükségesebb munkák elvég­zését teszi lehetővé. Az iskola teljes felújítását azonban so­káig nem halaszthatjuk. A mű­ködési kiadások és bevételek alakulását vizsgálva az idősek ellátását biztosító otthon és a művelődési ház támogatási igénye tér el jelentősebben a tervezettől. Az öregek otthonában a bentlakók számának csökke­nése miatt kevesebb állami támogatásra számíthatunk, ezt önkormányzati hozzájáru­lással kell pótolni. Igaz, hogy az intézmény I. félévi bevétele a megemelt térítési díjak foly­tán meghaladja az előző év teljes bevételét, fenntartása azonban évente így is 1 millió forint önkormányzati támoga­tást igényel. A művelődési ház költségvetése 1 millió forint, s az év végére várhatóan mint­egy 250 e/Ft támogatási pót­igény jelentkezik. Bevételei ugyanis az I. félévben 120 e/Ft-tal maradtak el a tervezet­től. Az I. félévben befejeződött az általános iskola kazáncse­réje és fűtési rendszerének felújítása. Ez a majdnem más­fél millió forintos beruházás a gazdasági számítások szerint 4 év alatt megtérül a szénkölt­ségben jelentkező megtakarí­tásból. Befejeződött az orvosi rendelő elektromos hálózati rendszerének szabványosí­tása, a temetői vízvezetékek kiépítése, elkészült az Ady Endre utcai szolgálati ikerla­kás. Az év második felében felújítják a Rákóczi u. 33-34. számú szolgálati ikerlakás te­tőzetét, kijavítják a Hosszú­falvi utcai buszváró tetőjét, s felépül a Kossuth utca végén a buszváró; sor kerül az ABC homlokzatfelújítására, a köz­ségi utak kátyúzására, és kija­vítottunk néhány közterületi járdaszakaszt. Ezek mind át­húzódó munkák vagy halaszt­hatatlan felújítások, ame­lyekre a költségvetésben fe­dezetet kell biztosítani. Beru­házásra, jelentősebb fejlesz­tésre, további felújításokra nem ad lehetőséget. A község pénztárcája nem üres — de sokszor át kell számolni a benne levő forinto­kat, hogy a legszükségesebb dolgokra jusson belőle. Szépülő falukép A település képéből — a tisztaságból, a rendezett­ségből — mindenütt a hely­ség lakóinak rendszerete- tére, szorgalmára, lakóhe­lyük iránt érzett felelőssé­gükre következtethetünk. Az önkormányzat megalaku­lását követően a képviselő- testület ezért is tűzte napi­rendre a község arculatának alakítását. A faluért tenni akaró, körny- zetük iránt igényes emberek­ben társat találva ez év tava­szán megalakult a Község­szépítő Kör. Ötletadó, szer­vező munkájának eredmé­nyeként kezdődött egy hosszú időt, sok munkát igénylő, de máris szemmel látható ered­ményeket mutató faluszépítő tevékenység. — Szeretnénk elérni, hogy munkánk nyomán mind az ide érkezők, mind a településen lakók szívesen időzzenek Lá- bodon, látva a község további szépülését. A kör tagjai végig­járták a falut, javaslatot tettek az elvégzendő munkákra. így került sor fásításra a köz­ségbe bevezető útszakaszon, s megkezdődött a kiserdei park rendezése is. Ennek ré­sze a park fáinak gyérítése, a tó lecsapolása, a sétautak tisztítása. Ősszel folytatódik a munka mivel felújítjuk az Erdő csár­dát, jövőre a tavat tisztítjuk meg, s feltöltjük vízzel, e vidé­ken ritka fákat is telepítünk. A művelődési ház előtti terü­let rendbetételének első üte­mében az ifjúsági klub tagjai elvégezték a tereprendezést, díszsövényt ültettek. Lakos­sági összefogással rendeztük a milleneumi hársfák környe­zetét, a tél folyamán megron­gálódott kereszt helyreállítá­sát. A lakosság és az önkor­mányzat hirdetéseinek elhe­lyezését új, esztétikus hirdető- táblák biztosítják. Az ősszel folytatni szeret­nénk a megkezdett fásítást. Elsősorban főút melleti öreg, beteg fákat kívánjuk lecserélni dekoratív lombozatú és virágú fákkal. Ezt követi a mellék­utcák fásítása. Bízunk benne, hogy ősszel sikerül a központi ABC, tsz-iroda, postaépület homlokzatának barna műem­léki palával való burkolása. A művelődési ház előtti területen burkolt parkoló és kerékpár tá­roló kiépítését tervezzük. Az utóbbi 10 hónap alatt végzett munkákban nagy sze­repe volt a falu lakóinak. A mai pénzszűke világban az ő köz­reműködésük nélkül mindezek nem valósulhattak volna meg. Bízunk abban, hogy ez a tett- rekészség megmarad, s mindnyájunk javára, örömére még barátságosabbá, szebbé, rendezettebbé válik települé­sünk. A Községszépítő Kör várja mindazokat, akik ebben szívesen segítenek. FALU-TV Szociális gondok és segélyek Októbertől Lábodon a múlt év nyarán építették ki — a környéken az elsők között — a kábel tévé-hálózatot. E rendszer méreteiben mindenképp a legnagyobbak közé tartozik; egy éve minden második la­kásban nézhetik a 4 égi és 5 földi csatorna adásait. Az elő­készületek három éve kezdőd­tek, 40-50 lakos kérte a köz­ség akkori vezetőit, hogy mér­jék fel, milyen igények vannak a rendszer kiépítésére. Ez megtörtént, ám gyér volt az érdeklődés, így egy időre füg­gőben maradt az ügy. Pár lelkes ember azonban nem nyugodott bele, s 1990 májusában 250 taggal meg­alakult a Kábeltévé-egyesület. Ezután felgyorsultak az ese­mények; ősszel már sok új be­lépő jelezte csatlakozási szándékát. A kezdet kezdetén felmerült: ne csak a szórakoz­tatást szolgálja, hanem a Falu-tv révén próbáljon a la­kosságnak többet nyújtani. Az ötletet tettek követték, s ma mára megvalóssításoknál tar­tunk. A művelődési házban a lakossági befizetésekből megmaradt összeg egy ré­széből és az önkormányzat ál­tal nyújtott támogatásból lét­rehozták a stúdiót. A tervek szerint kezdetben minden második héten — meghatáro­zott időben — rendszeresen sugározza a FALU- TV a köz­ség lakóit érintő híreket. Az első kísérleti jellegű adásban a közelmúlt helyi eseményei­ről tudósítják a családokat. Többek között a gyermeknapi és az augusztus 20-i rendez­vényekről. Az első adás időpontja: ok­tóber 6-a, 13 óra. Az adás a Tv 2 csatornáján fogható. A romló anyagi helyzet, a növekvő munkanélküliség, a lakosság sajátos összetétele — ezen belül a cigánylakos­ság magas aránya — valamint a megélhetési gondok foko­zódása egyre jobban előtérbe helyezte a novemberben ala­kult, majd 5 főre bővített, gya­korlatilag teljes döntési joggal felruházott szociális bizottság tevékenységét. Legtöbb feladatot a rendkí­vüli szociális segélyek, a köz- gyógyellátási igazolványok iránti kérelmek és a gyámügyi, nevelési segélyek elbírálása ró a bizottságra. Az igények mind a segélyt kérők, mind a falu más polgárai részéről igen nagyok. A falufórumokon élesen és világosan megfo­galmazták, hogy segélyt csak olyan személy vagy család kapjon, akinek életmódja meg­felelő, legalább saját környez­tüket rendben tartják, és saját helyzetükön maguk is változ­tatni akarnak. A bizottság dön­téseiben ehhez tartja magát. A segélyt kérők zöme a cigány­lakosság köréből kerül ki, más, igazán segélyre szorulók általában szégyelnek segélyt kérni. Célunk a leginkább rászoru­lók segítése, többnyire meg­határozott cél megjelölésével. Nagy részüknek — pedagó­gus, védőnő közreműködésé­vel — élelmiszer és ruha vá­sárlására adunk támogatást. Ezt gyakran kifogásolják a tá­mogatottak, főleg az italozás teljes kizárása miatt. Az idei tanévben az általá­nos iskolások ingyenes tan­könyv- és füzetellátása, a gyermekintézményekben a megnövekedett étkezési térí­tési díjak részleges átvállalása jelent szélesebb körű szociális támogatást. Sajnos, nem bi­zonyos, hogy erre a következő években is lesz lehetőség. A lakáskamat-adó terheinek nö­vekedését csak részben sike­rült enyhítenünk, elsősorban kamatmentes kölcsönök for­májában. A szociális bizottság eddigi tevékenysége alapján világo­san látszik: a község a maga szociálpolitikai lehetőségei folytán a jövőben sem tudja megoldani az életszínvonal eséséből és a megélhetési gondok növekedéséből adódó problémákat. Becsengetés után A községi általános iskola tantestülete tavasszal új igaz­gatót választott. A három pályázó közül Ifi Gézáné kapott csaknem egyhangú szavazással 5 évre szóló megbízatást. Az elmúlt tanévben is ő látta el — akkor 1 évre szóló megbí­zás alapján — az igazgatói teendőket. Hírek a község életéből — Hogyan indult a lábodi iskolában az idei tanév? — kérdeztük tőle. — Az iskolának most 334 tanulója van. A két tagiskola közül a nagykorpádi januártól önálló lett, onnan most már csak a felsőtagozatosok jár­nak hozzánk. Lábod és Ri- nyabesenyő képviselőtestüle­tei az általános iskolai oktatás intézményeinek irányítására társulást hoztak létre; a rinya- besenyői gyerekek 4. osztály­tól kezdve tanulnak a lábodi iskolában. 14 tanulócsoport­tal, 7 napközis csoporttal in­dultunk. 26 pedagógusunk van, szakos-ellátottságunk jó­nak mondható. Ezt egy ének­szakos tanár alkalmazásával szeretnénk még javítani. — Milyenek az iskola tár­gyi feltételei? — Az iskola 1974-ben épült. Nagy gondunk, hogy a 17 éves épület felújításra szorul, az önkormányzat költségveté­sében azonban erre a legna­gyobb jóindulat ellenére sincs meg a szükséges fedezet. Évek óta nagy gondot okozott a tél a fűtési rendszert azon­ban a nyáron felújították. — Milyen elképzelésekkel kezdte a tantestület az új is­kolaévet? — Célunk az, hogy teljesít­ményképes tudást adjunk ta­nulóinknak és eleget tegyünk környezetünk nagyon diffe­renciált igényeinek. Ehhez igazítjuk munkánkat. A testületben tág teret biz­tosítunk minden olyan kez- demdényezésnek, amely ezt szolgálja. Kisebb létszámú osztályt szervezünk a hatéko­nyabb segítés érdekében. Ní­vócsoportokat, fakultációt mű­ködtetünk a tehetséges tanu­lók tudásának fejlesztésére. Részt vettünk és részt ve­szünk több tantárgy tanulmá­nyi versenyén, ezeket házi versenyek előzik meg. Tavaly nagyon szép eredményeket értek el diákjaink a megyei versenyeken fizikából, kémiá­ból, földrajzból. Az idén kezd­tük 4. osztályban a német nyelv oktatását; elindítottuk az „Égészséged testben, lélek­ben” programot; ennek szel­leme, módszerei segítenek az iskola humanizálásában. Munkánk megítélésében kie­melt szerepe van a szülők kö­zösségének. A község képvi­selőtestülete októberi ülésén tárgyalja az általános iskolai oktatás fejlesztésének kon­cepcióját, ezt lakossági vitafó­rum előzi meg. A múlt év sikeres kezdem- dényezéseit is szeretnénk to­vább vinni. Minden lehetősé­get megragadtunk, hogy bevé­teleinket növelni tudjuk; tánc­iskolát szerveztünk, bérbe ad­tuk az iskola konyháját, étke­zőjét családi rendezvények megtartásához. Bevételeink­ből és a szülők támogatásával megoldottuk az iskola külső és belső hangosítását. Abban bí­zunk, hogy céljaink megvaló­sításával egy sajátos, sok­színű iskolai életet tudunk te­remteni a gyermekek szá­mára. • A községi önkormány­zati képviselőtestülete ez év tavaszán pályázatot írt ki a község lakóinak, fiataljainak érdeklődésére számottartó rendezvények támogatá­sára. E pályázat alapján az önkormányzat anyagi támo­gatásával rendezte, illetve rendezi meg a gyermeknapi juniálist, az iskolai önkor­mányzati napot, az őszi szü­reti mulatságot és a kará­csonyi ünnepet. • Lábod, Nagykorpád, Rinyabesenyő önkormány­zatai között a választásokat követően tárgyalások kez­dődtek a közös vagyon megosztásáról. E tárgyalá­sok a július 11 -i közös testü­leti ülést követően holtpontra jutottak. Az 1990. évi pénz- maradvány lélekszámará- nyos megosztásában egyezség született, de a vagyon további megosztá­sában az önkormányzatok nem tudtak megállapodni. • Az áprilisi falunapon kezdődött és június végére befejeződött a hosszúfalvi katolikus és református te­metők vízellátást biztosító vezetékszakasz építése. A földmunkákat a hosszúfalvi utca lakói végezték. Az anyagvásárlás és a szak­ipari munkák költség 80 ezer forint. • A község infrastrukturá­lis ellátottságának legna­gyobb, a település fejlődését is akadályozó gondja a táv­községi szolgáltatás lehetet­len állapota. A telefonrend­szer minőségi és mennyi­ségi fejlődésére csak 1992 után lehet számítani. A nagyatádi konténerközpont önmagában forgalomtechni- kailag nem bővíthető. A táv­beszélő-hálózat fejlesztését célzó „faluprogram’’ kereté­ben 1993-ig a tervek szerint minden településre így köz­ségünkbe is, 1-1 távhívási rendszerbe kapcsolt készü­léket telepítenek. • Az idén hatodik alka­lommal szerveztük meg községünkben a tava­szi-őszi fordulós utcabaj- nokságot. Az 1991-es idény győztese a Telep csapata lett. Második a Família SC, harmadik a Kossuth utca csapata. • Teniszklub alakult ta­vasszal Lábodon 31 részt­vevővel. A klub tagjai anyagi terheket is vállalva dolgoz­nak a kiserdei teniszpálya felújításán. A pályaépítésre eddig 600 munkaórát fordí­tottak. • A községi önkormány­zat július 1-jétől bérleti üze­meltetésbe adta hatósági és teljesértékü állatok vágására és értékesítésére alkalmas vágóhídját és húsboltját. A bérleti üzemeltetéssel az idén sikerült megszüntetni a vágóhíd veszteségét, 1992-ben pedig már tiszta bevételt is hoz. • November 2-án 16 órakor ökumenikus istentisz­telet lesz Lábodon az I. és II. világháború elesettjeinek emlékművénél. • Az utóbbi 6 évben 58 lakás épület a község terüle­tén. Jelenleg még 44 köz­művesített telek áll az épít­kezni szándékozók rendel­kezésére. Az 1032 m2-es telkek ára 70-90 Ft/m2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom