Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-10 / 187. szám

II. évfolyam, 187. szám Ára: 7,90 Ft KÖZÉLETI NAPILAP 1991. augusztus 10., szombat A kormány napirendjén A balatoni halpusztulás John Major levele — Tisztítani csak gyorsan és csendben — Újabb árhullám jön Az árvízhelyzet alakulásáról, a balatoni tömeges halpusztu­lás feltételezhető okairól, a népesség-nyilvántartási rendszer megújításáról tájékoztatták a sajtó képviselőit a heti kor­mányülést követő szokásos pénteki sajtótájékoztatón illeté­kes szakemberek. Marinovich Endre kabinetfő­nök ismertette John Major brit miniszterelnök levelét, melyben biztosította Antall Józsefet ar­ról, hogy a csúcsértekezleten résztvevők üdvözölték, és tá­mogatták a miniszterelnök poli­tikai és gazdasági reformtörek­véseit. Felismerték: a bővülő piac elengedhetetlen feltétele Magyarország sikeres és fejlő­dő gazdaságának. A tömeges balatoni halpusz­tulásról Egerszegi Gyula, a Kör­nyezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője adott tájékoztatást. Beszámolt arról, hogy 1961 óta évente 3-4 millió angolnát tele­pített a tóba a Balatoni Halgaz­dálkodási Vállalat. A mostani halpusztulás közvetlen okát még nem tudják'a szakembe­rek. Feltételezhetően valami­lyen újfajta parazita támadta meg az angolnák úszóhólyag­ját. A vízszennyezést kizárta a főfelügyelőség vezetője, mint mondta: a Balaton vize kiváló minőségű. Az állategészség­ügyi vizsgálat eredményeiről Egerszegi Gyula még nem ad­hatott számot, mert az nem készült el. ígérete szerint a jövő hét elejére megtisztítják a náda­sokat a haltetemektől. Kérdé­sekre válaszolva elmondta, hogy a halgazdaság az idén 150 mázsa angolnát telepített a tóba, ,,a halfajta szerepét azon­ban tisztázni kell a Balatonban”. A főfelügyelőségnek lesznek kérdései a halgazdasági válla­lathoz. De előbb a Balatont kell megtisztítani, azt „gyorsan és csendben kell megoldani", hogy ne zavarja az idegenforgalmat, Az árvízhelyzetről Zorkóczy Zoltán, Környezetvédelmi, Hír­közlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője szólt. El­mondta, hogy a mostani árhul­lám 30 centiméterrel haladta meg az 1954-es dunaremetei maximumot. Azóta megmaga­sodtak a gátak, így az árvíz Dunaremeténél biztonsággal levezethető volt. A szakember figyelmeztetett: addig nem sza­bad megnyugodni, amíg a folyó vissza nem tér a medrébe. Számolni kell azzal is, hogy újabb árhullám jön, mert az elő­rejelzések szerint esőfront kö­zeleg'. Az országos személyi alap­nyilvántartó rendszerről Tóth Zoltán, a BM Választási Irodájá­nak vezetője szólt, a kormány a téziseket vitatta meg, s ennek alapján a Belügyminisztérium­ban hozzákezdhetnek a tör­vényszöveg kidolgozásához, amellyel szeptember végéig kell elkészülni. LÁTSZÓLAGOS A HUSFÖLÖSLEG A Ka-Hyb sikere töretlen Hatályos a kárpótlási törvény Mától hatályos a kárpótlási törvény. A jogszabályt ugyanis a július 11-i Magyar Közlöny közölte, s a 30. paragrafus sze­rint a törvény a kihirdetését kö­vető 30. napon lép hatályba. A kárpótlási kérelmeket a mától számított 90 napon belül, azaz november 8-ig kell eljuttat­ni az illetékes területi kárrende­zési hivatalokhoz. Az ehhez szükséges nyomtatványokat a postahivatalokban lehet besze­rezni. A határidő elmulasztása „jogvesztéssel" jár, azaz nincs mód a késve beadott igények elfogadására. Póthatáridőt tűz­hetnek azonban ki a kárrende­zési hivatalok az időben benyúj­tott, ám hiányos kérelmek ki­egészítésére. Nehéz ma elégedett embert találni a magyar mezőgazda­ságban dolgozók között, főként igaz ez a sertéstenyésztéssel foglalkozókra. A majd két évti­zede alakult — jelenleg rész­vénytársaságként működő — kaposvári székhelyű Ka-Hyb dolgozói azonban azok közé tartoznak, akiknek nem lehet okuk panaszra. Elkészült az első félév mérle­ge, mely szerint — tizenhét egymást követő rekordév után — a részvénytársaság ma is az egyik legeredményesebb vál­lalkozások egyike. Még nagyon sok múlhat az év második felé­től, de valószínű, hogy az idén egy újabb sikeres évet zárnak. Mások exportgondokkal küszködnek, a Ka-Hyb Rész­vénytársaság viszont nem tud annyi sertést felajánlani, amennyit el ne vinnének tőlük. Főként Kínával s a Közös Piac országaival kereskednek, aho­va az ország háromszázhus­zonnyolc Ka-Hyb-telepéről szállítják a minőségileg kifogá­stalan állatokat. Kása Ferenc vezérigazgató úgy véli, csak látszólagos az a sertéshúsfölösleg, amiről any- nyit hallani. Megfelelő piackuta­tással, a külkereskedelmi kap­csolatok rendezésével és fajta­váltással gazdaságosan lehet­ne értékesíteni a magyar ser­tést. A szennai magason... Három évvel ezelőtt kezdték meg az építkezést Szennában a Tildy Zoltán utcában. A tervezett 38 lakóház fele már elkészült. Helybeliek találtak itt végleg otthonra, és a környező falvakból, s Kaposvárról is sokan itt építkeznek. Fotó: Gyertyás László A bíróság olcsóbb, mint az adó Ellenőrök és fizetővendéglátók Elfelejtett pénztárkönyvek — A nyugta még nem nyugtat Másodszor is megtartották ROMAFÓRUM BARCSON Országos és helyi gondok kerültek terítékre Csütörtökön (másodszorra) úgy sikerült a barcsi romafó­rum, ahogyan szervezői tervez­ték. Ezúttal ugyanis részt vett Horváth Aladár, a romaparla­ment elnöke, országgyűlési képviselő is. A sajtótájékozta­tón Horváth Aladár mondta: — Barcson hasonlóak a ci­gányság problémái, mint az ország más településein. Szük­séges egy átfogó fejlesztési program kidolgozása. Egyelőre konkrét tervekben nem állapod­tunk meg, de megvan az esély arra, hogy az önkormányzattal és a kialakulóban lévő kisebb­ségi szervezettel együtt válság­kezelő programok szülesse­nek. A romaparlament a foglalkoz­tatási gondok enyhítése érde­kében szívesen küld Barcsra szakembert, aki igyekszik elő­mozdítani mindannak a megva­lósítását, amit az itt élő emberek találnak ki. — Úgy gondoljuk, hogy az önszerveződésben — a helyi cigányszervezet megalakításá­ban — van esély, arra hogy jó viszony alakuljon ki minden demokratikus, kisebbségbarát politikai erővel. (Folytatás a 3. oldalon) Nagyatádon részesednek •• Üzletrész a tagoknak A Nagyatád és Vidéke Áfész igazgatósága legutóbbi ülésén kapott tájékoztatót a vagyonne­vesítés és az üzletrészhez jut­tatás eddigi tapasztalatairól. A vagyonnemesítést megelő­zően egyik legfontosabb fel­adatuk a tag- és alaprészjegy nyilvántartásának a rendezése volt. Az intézőbizottságok a ki­lépési szándékot bejelentőkkel elszámoltak, és tájékoztatták a tagságot a vagyonnevesítés módjáról, majd összegyűjtötték a további részjegybefizetése­ket. A szövetkezeti tagok száma — a vártnál kisebb mértékben —, mindössze 263-al csökkent. A kilépők egy részének nem volt 500 forintos részjegyük, a ki­egészítést nem vállalták, így megszüntették tagságukat. Je­lenleg a taglétszám ötez§£ körül van. A tagság élt a részjegybef i- zetés lehetőségével, annak mintegy fele növelte addigi részjegyének összegét. Az üz­letrészhez jutás során mintegy 18 millió forint volt a juttatás összege, ez a tervezettnek az 50 százaléka. A dolgozói üzlet­rész összege megközelíti a két és fél millió forintot. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a tendencia a szövetkezeti vagyon 100 szá­zalékos nevesítése, amely a további részjegy-kiegészítések szervezését vagy a tagoknak adott üzletrész mértéknövelé­sét kívánja meg. BALATONI NYÁR A 4—5. oldalon Három nap alatt 800 pénztár- könyvet hitelesítettek Siófokon az Apeh szakemberei és ki­szabtak körülbelül 20 millió fo­rint bírságot. A fizetővendéglá­tók ellenőrzése 5 napig tartott. — Mennyi fizetővendéglátó van ma a parton? — kérdeztem dr. Németi Klárát, az Apeh osz­tályvezetőjét. — A számítógépes nyilván­tartásunk szerint 10 500 olyan magánszemély van, aki azért kért adószámot, mert fizetőven­déglátó tevékenységet kíván folytatni. (Folytatás a 4. oldalon) Koreai parlamenti delegácjó Szabad György, az Ország­gyűlés elnöke pénteken hivata­lában fogadta a Koreai Köztár­saság Nemzetgyűlése Védelmi Bizottságának delegációját, amely Kim Jong Szán nyugal­mazott altábornagy, a parla­menti bizottság elnöke vezeté­sével csütörtök óta tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen részt vett Balogh György, a Par­lament Honvédelmi Bizottságá­nak elnöke és Perjés Gábor, a bizottság alelnöke is. Vegyészek Budapesten 33. kongresszusát tartja Bu­dapesten augusztus 17—22. között a Budapesti Műszaki Egyetemen a világ vegyésztár­sadalmának legnagyobb nem­zetközi szervezete, az IUPAC, az alkalmazott kémiával foglal­kozó kutatók uniója. Nagy forgalom a határokon Péntek délelőtt Részkénéi és Tompánál egyarán 5-6 órát kel­lett várakozni a belépésre, He­gyeshalomnál pedig közel egy órába telt az átkelés, főként a Németországba visszatérő tö­rök utasok nagy száma miatt — mondta a távirati iroda érdeklő­désére Zubek János határőrsé­gi szóvivő. Hozzátette: a jugo­szláv határőrök igyekeznek a magyar és a jugoszláv gépko­csikat előreengedni, de így is 3-4 órás a várakozásuk. Menekültek Baranyában Egyelőre nem éri el a százat azoknak a Horvátországból ér­kezett személyeknek a száma, akik a jugoszláviai események miatt átmenetileg Baranya me­gyét választották tartózkodási helyül. Többen a baranyai fal­vakban élő rokonságnál helyez­ték biztonságba gyermekeiket, idős hozzátartozóikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom