Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-08 / 185. szám
« * 14 SOMOGYI HÍRLAP — HÍRES MAGYAR VAGYONOK — NAGY KARRIEREK 1991. augusztus 8., csütörtök % Napjainkban a hazai polgárosodás új és reményeink szerint immár törések nélküli korszakát éljük. Azok közül, akiket a köznyelv finom eufémizmussal ma vállalkozóknak nevez, már látszanak kiemelkedni az elkövetkező korszak nagy gyárosai, pénzemberei. Ők azok, akiknek mai sikersztorija az előttünk álló évtizedek magyar valóságát jelentősen befolyásolni fogja. De mit tudunk a régiekről? Az elmúlt évszázad híres magyar gyárosairól, bankárairól? Keveset, hiszen az elmúlt évtizedekben ezek ,,kizsákmányolok” voltak csupán a történelemkönyvekben, és sokkal ritkábban esett szó az általuk felépített vállalatokról és bankbirodalmakról. Most néhány híres múlt századi gyáros és bankár történetével ismertetjük meg olvasóinkat. Apák, nagyapák, talán már a dédapák elbeszéléseiből ködlenek fel a múlt fátyolén át az egykori mesés magyar vagyonok történetei és azok a nevek, amelyek viselői szédületes karriert futottak be, lettek híressé itthon és a határainkon túl. A polgári társadalom kibontakozása előtt előszóra kiegyezés nyitott utat és gördítette el végleg az akadályokat. Késve bár, de annál gyorsabban és látványosabban megy végbe ezekben az évtizedekben az eredeti tőkefelhalmozás. A fényesen ívelő, nagy karrierek hőskora a kiegyezés, utána Magyarország három évtizede. Erre a korszakra esik a magyar tőkepiac kialakulása, ekkor helyeződik új alapokra az agrártermelés és példátlanul fellendül az ipari fejlődés. Szinte a semmiből jöttek létre a hatalmas vagyonok, születtek meg az iparmágnások, a magyar pénzvilág vezéregyéniségei. Azok a nagy szervező talentumok, akik felismerték a soha vissza nem térő lehetőséget, amit a kiegyezés kori Magyarország teremtett. Kétségtelen, hogy ebben a korban nemcsak idehaza, hanem külföldön is kedvező feltételek voltak, hiszen világkonjunktúra volt. Európában és a tengeren túl egyaránt nagy volt a fellendülés, könnyebben lehetett karriert csinálni, mint bármikor. A gazdag, polgári hagyományokkal és hatalmas tőkével rendelkező nyugati államok a maguk fejlett iparával, anyagi felkészültségükkel természetesen tágabb teret nyújthattak a kibontakozó tehetségeknek az érvényesüléshez. Nálunk azonban, amikora Lánczy Leók, a Kornfeld Zsigmondok, a magyar pénzügy- és hiteléletet megszervezték és megalapozták, amikor a Ganz Ábrahámnak és Chorin Ferencnek megvetették a magyar ipar alapjait voltaképpen semmi sem volt abból, ami nyugaton virágzott. Nem állottak rendelkezésükre azok az adottságok, amelyekkel a fejlett nyugati államokban már régen megvoltak, és előmozdították az iparbárók és bankvezérek működését. A magyar gazdaságtörténelem lapjaira örökre beírták ne vüket a magyar ipari és pénzügyi fejlődésnek ezek az úttörői, akiknek, ha karriertörténetét és annak egyes állomásait tekintjük, akkor azt látjuk, hogy mindegyikük úgyszólván selfmade man volt. Vagyis szinte a semmiből, pusztán tehetségük a helyzet pillanatnyi felismerése révén és szívós, feltörekvő és tántoríthatatlan egyéniségük segítségével, szorgalmuk és kitartásuk árán jutottak el a karrierhez, tettek szert hatalmas vagyonra. ,,Ezek a csodálatos férfiak” nemcsak magukat gazdagították és tették híressé, hanem az országot is. Megvalósítói voltak annak a célnak, amit előttük csupán néhány esztendővel tűzött ki a nagy magyar álmodozó, de mégis a magyar gazdaságpolitika legnagyobb realistája: Széchenyi István. Kornfeld Zsigmond önállóságunkért Ontőlegényből iparmágnás, Ganz Ábrahám A kiegyezés kori Magyarország legendás hírű pénzügyi szaktekintélye Kornfeld Zsigmond a sikeres bankár, aki nemcsak tüneményes karriert futott be, hanem munkásságával hazája gazdasági önállóságát is elősegítette. Kivételes képességekkel és tehetséggel megáldott ember volt: egészen fiatalon híres prágai, bécsi és párizsi bankházakban dolgozott; csupán húsz éves, amikor már bankigazgató. Tíz évvel a kiegyezés után — huszonhat éves korában -— kérik fel a Magyar Általános Hitelbank igazgatójának. E hatalmas pénzintézet ekkor már meghatározó szerepet tölt be a magyar hiteléletben és a gazdaság finanszírozásában. Kornfeld Zsigmond már működésének az első éveiben feltűnő eredményeket ért el. Ez arra a személyes tulajdonságára vezethető vissza, ami egyébként minden alkotó, kreatív egyéniség jellemzője, hogy ott kereste intézetének és ezzel összefüggésben az ország gazdasági életének fellendítését, ahol a legfőbb igény jelentkezett és alkalom kínálkozott az áttörésre. Világosan látta, hogy a magyar ipar fejlődésének fő akadálya az önálló vámterület hiánya. Miután aligha lehetett szó arról, hogy a monarchia keretein belül Magyarország elnyerje az önálló vámterületet, megpróbálta másképpen ösztönözni a magyar iparfejlesztést. Az önálló magyar vámterület hiányát az iparnak adott hitelnyújtási feltételek megkönnyítésével igyekezett pótolni. Más tekintetben is arra törekedett, hogy hazánkat a monarchia gazdasági gyámkodása alól felszabadítsa. Szívós és öntudatos munkája árán elérte, hogy a magyar pénzpiac megszabadult a függetlenségünket sértő és csorbító védnökség alól. Magyarországnak önálló hiteleket szerzett, amiket részint a meglévő vállalkozások finanszírozására részint új ipar- vállalatok létrehozatalára fordított. A magyar pénzpiac függetle- nítésének feltétele, de egyben eredménye lett, hogy a Hitelbankot kapcsolatba hozta a Rotschild-pénzcsoporttal. Ennek köszönhető, hogy a Hitelbank a magyar állam bankjává, az ország hitelügyleteinek lebonyolítójává válhatott. Kornfeld Zsigmond nevéhez fűződik a Budapest Áru és Értéktőzsde megalapítása is. Nagy jelentőséget tulajdonított a közlekedés fejlesztésének: az önálló magyar hajózás megteremtője, hajózási vállalatot hozott létre és különböző vasúti vállalatokat is alapított. E kivételes tehetségű pénzügyi szakember csak 57 évet élt. Takács Ilona dr. A magyar iparosítás előfutára és élharcosa Ganz Ábrahám Svájcban látta meg a napvilágot, 1815-ben. Vasöntőnek tanult. Tizenhétéves, amikor a svájci és olasz inas- majd tanuló évek után — az akkori iparoslegények kötelező vándorlásai során — eljut Magyarországra. Budapesten az egykori József Hengermalmi Társulat öntödéjében kap munkát. Vasszorgalma és rendkívüli szakértelme révén rövidesen cfhtőmester. Még nincs húsz éves, amikor megtakarított pénzéből Budán egy kis vasöntőműhelyt létesít. Ez lett az alapja a hatalmas és világhírű Ganz- gyárnak. A konjunktúra éveit voltaképpen az 1848-as szabadságharc hozza meg Ganz Ábrahám vállalkozásának. A szabadság- harc idején, még mindig a húszas éveiben járó fiatal svájci, izzó magyarrá válik, a szabadságharc lelkes támogatója és katonája. A magyar honvédség részére az ő öntödéje készíti az ágyúgolyókat. A szabadság- harc leverése után az abszolutizmus bosszúért liheg: Ganz Ábrahámot elfogják, és mint forradalmi katonai szállítót hadi- törvényszék elé állítják. Hosz- szabb fogság után szabadul csak ki. A rabság nem törte meg. Hallatlan energiával, kitartással mindent újra kezdett. Clark Ádám, a Lánchíd építője javaslatára Ganz Ábrahám készíti el a Lánchíd öntöttvas tartóit. Úgyszintén részt vett a szegedi vasúti híd munkálataiban is. Ganz Ábrahám az új iránt rendkívül fogékony, nagyon céltudatosan fejleszti vállalatát, korának legfejlettebb technológiáját alkalmazza. Bevezette az akkor még csak Amerikában ismert és alkalmazott kéreg- öntésű vasúti kerekek gyártását. Mindezek eredményeként a gyár hatalmas iparvállalattá nőtte ki magát. A vasúti cikkek és malomberendezések gyártásával a határokon túl is ismertté tette nevét. Ganz konstrukcióját úgyszólván valameny- nyi európai vasút átvette. Ganz Ábrahám a kiegyezés évében hunyt el, csak ötvenkét éves volt. A zseniális svájciból magyarrá vált nagyiparos káprázatos karrierje és hatalmas vagyona hazánkat gyarapította. Nevét múzeum és utca őrzi, s több mint száz éve márkanév. Takács Ilona dr. Lánczy Leó, a bankár Lánczy Leó 1852-ben született, egyszerű kereskedő családból származott, maga is kereskedőnek készült. A rokonszenves, jó fellépésű, pesti fiatalember a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után egy nagy, kereskedelmi vállalathoz került gyakornoknak. Ám őt nagyobb ambíciók fűtötték, elhatározta, hogy művelt kereskedő lesz. Azt az angol kereskedőt tekintette példának, aki nemcsak gyakorlati áruismerettel, pénzügyi műveletekkel és ügyletekkel van tisztában, hanem, aki klasszikus műveltséggel rendelkezik, beleértve ebbe a közgazdaságtudományt is. A környezetükből kitörni akarók és tudók nagy elszántságával vetette bele magát a közgazdaság és a politika tanulmányozásába. Rengeteget tanult, olvasott és valóban korának egyik sokoldalúan képzett, elismerten művelt embere lett. A kiegyezés utáni években jártunk. Ez idő tájt bonyolították le Európa-szerte az oly jelentős pénzügyi tranzakciókat. Az európai hitelélet ekkor került olyan új, modern alapokra, amelyeken keresztül a szabadkereskedelmi gondolat jegyében megindulhatott — a hitelélet megszervezése alapján — az új világkereskedelem. Lánczy Leó felismerte, hogy Magyarország csak akkor kerülhet be az európai fejlődés irányvonalába, ha itt is létrejön — az akkor még teljesen hiányzó tőkepiac. Elhatározta, hogy ennek szenteli az életét. Ezért felhagyott a gyakorlati kereskedő pályával és banktisztviselőnek állt. Még nagyon ifjú ember, de máris jelentős megbízásokat kap, többször utazik Londonba üzleti kiküldetésekbe. Ott alkalma nyílik arra, hogy közvetlenül is megismerje a fejlett angol hiteléletet. Csupán harmincöt éves, amikor már nagy tapasztalaté bankszakemberként a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankvezérigazgatója lesz. Voltaképpen innen indul a bankfejedelem sikerekben egyre gazdagabb pályafutása. A pénzintézet élén megvalósította a törekvéseit és követhette a gyakorlatban azokat a példákat, amelyeket a nyugat-európai piacokon látott. Kitűnő szervezőképességével, széles látókörével, rendkívüli tehetségével hozzálátott az ország nagyipari hitelének megszervezéséhez, a kereskedelem-, a közlekedés- és ipar- fejlesztéshez. Azt vallotta, hogy egy ország ipar nélkül, egy megteremtett ipar hitel nélkül, egy ipari termelés megfelelő és jól működő kereskedelem nélkül, s a termelés értékesítése modern közlekedési hálózat nélkül elképzelhetetlen. Nevéhez fűződik a magyar iparosítás, a hitelélet, a közlekedés korszerűsítése, a magyar kereskedelem bekapcsolása a világkereskedelembe és nem utolsósorban Budapest világvárossá fejlesztése. Lánczy Leó, a kiegyezés utáni korszak legjellegzetesebb és legkiemelkedőbb pénzügyi személyisége 1921-ben hunyt el. Üzemképes állapotban eladó 2 DB MTZ—82 TRAKTOR 1 DB MTZ—80 TRAKTOR 1 DB T—150 TRAKTOR 1 DB NYSA MIKROBUSZ Érdeklődni lehet: Béke Mgtsz, Szentgáloskér Ügyintéző: Tóth Zoltán vállalkozásvezető Tel.: 82/72-088 Eladásra vagy bérleti hasznosításra ajánljuk somodor-örspusztai * galvanikus horganyzó üzemünket A forgalmi és vagyonérték megállapítása részletes szakvéleménnyel dokumentált. Érdeklődni lehet: Béke Mgtsz, Szentgáloskér Tel.: 82/72-088 a szövetkezet elnökénél.
