Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-03 / 181. szám (180. szám)
1991. augusztus 3., szombat SOMOGYI HÍRLAP — FIATALOK OLDALA 7 Egy német pályázat különdíjasa A triatlonista az ELTÉ-re készül Fotó: Lang Róbert Különdíjat nyert dolgozatával a német Americanino cég pályázatán egy kaposvári diáklány. Lelovics Zsuzsanna neve ismerősen cseng, hiszen az országos bajnokság váltó uszonyos úszásában egykor aranyérmet szerzett, harmadik lett a Triatlon OB-n, s a Panatta Nemzetközi Trianonról második helyezéssel tért haza. Nem csoda tehát, hogy néhány oldalon papírra vetette gondolatait a szabad idő és a mozgás jelentőségéről. — Teljesen véletlenül fedeztem fel az egyik német lapban egy sportruházattal foglalkozó kft, az Americanino felhívását — meséli Zsuzsa. — A cég arra volt kíváncsi, miként vélekednek a fiatalok a szabad időről és a sportolásról. Mivel éppen az ELTE rekreáció-testnevelés szakára készültem, és a téma kapcsolódott a felvételihez, tollat fogtam, s leírtam véleményemet. Három részből álló, Sports in der Zeit című dolgozatomban a fiatalok sporthoz való kapcsolatát firtattam. Azt fejtegettem, hogyan lehetne praktikusan beosztani szabad időnkej, s mit lehetne tenni mozgáskultúránk fejlesztéséért. Úgy vélem, a legnagyobb gond a családokban van. A gyerekek mozgásszegény életmódjáért a szülők is okolhatók. Ha nincs példa a gyerek előtt, akkor mi motiválja a mozgásra? Természetesen sokat tehetne az iskola is. Örvendetes, hogy az általános iskolákban szaporodnak a sporttagozatos osztályok és a testnevelés órák száma is nő, de véleményem szerint nem ez jellemzi a középiskolákat. Sok helyen heti két tesi órában akarták kielégíteni a diákok mozgásigényét. A társadalom értékítéletében nagyobb hangsúlyt kap az élsport. Pedig a tömegsport is legalább ennyire fontos. A falu, a város és a főváros lehetőségeit is számba vettem, s felvázoltam, mekkora hátrány lehet az élőhely. Egy átlagos német faluban van legalább három sportpálya, két teniszpálya és egy úszoda. A magyar falvakban mi van? A pályázatra csaknem kétszáz egyetemista küldte be dolgozatát. A legeredményesebb pályamunkákat 250 márkával ismerték el. Lelovics Zsuzsanna 400 márkás különdíjat kapott. Külföldi diák lévén nyereményét nem vehette át márkában, helyette — s ennek jobban is örült — kapott egy szabadidőruhát, egy pár edzőcipőt, fürdőruhát, tornamezt, egy sporttáskát és sok apró kiegészítőt. — Hogyan tovább? — Sajnos két pont_ híján nem vettek föl az ELTÉ-re. A rekreáció-testnevelés szakra többszörös volt a túljelentkezés: 150 felvételiző közül csupán 12 szerencsés kezdheti meg ősszel a tanulmányait. Még nem döntöttem el, hogy elkezdek-e valamilyen másik főiskolát, vagy megvárom a következő egyetemi felvételit. Egy bizonyos: életemben mindig nagy szerepe lesz a mozgásnak, a versenynek. Olyan hivatást választok, amely szorosan kapcsolódik a sporthoz. Lörincz Sándor Pletykák Slágerlista Hit nélkül nem lehet... Bonanza Banzay A MEGOLDÁS Rendszerház Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft ajándékával Úgy tetszik, harag valóban nincs, ugyanis folyamatosan bombáztok bennünket újabbnál újabb listákkal. íme e heti nyertesünk: Németh Zoltán balatonkeresztúri olvasónk kedvencei. Magyar TOP 10: 1. Lerch István: Csillagzene 2. Pa-dö-dö: Kiabálj! 3. Exotic: Bányászdal 4. Lilla és Czigi: Mi van velem? 5. Délhúsa Gijon: Mindenem a farmerem 6. Éva Neoton: Nem megy tovább 7. Koncz Zsuzsa: Illúziók nélkül 8. Demjén Ferenc: Mindig ugyanúgy 9. Zoltán Erika: Ki nevet a végén? 10. Azok a Fiúk: Jó tündér Külföldi TOP 10: 1. Rod Stewart: Rhythm Of My Heart 2. Cher: The Shoop Shoop Song 3. Black Box: Strike It Up 4. Rick Astley: Cry fór Help 5. Chris Reá: Anberge 6. Roxette: Joyride 7. Scorpions: Wind.of Change 8. De la Soul: Ring Ring Ring 9. Roxette: Fading Like A Flower 10. Paula Abdul: Rush Rush Gratulálunk a MEGOLDÁS Rendszerház Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft által felajánlott kazettához! Innen-onnan Vettem magamnak egy magánrepülőgépet. De a szomszédaim, Frank Sinatra, Bruce Willis és Michael Douglas húzzák a szájukat. Igaz, a repülőgép a házam kertjében parkol. (Arnold Schwarzenegger) * * * A tanáraim szerint túl lassú voltam. A barátnőim szerint viszont túl gyors... (Mickey Rourke) Ugyanazok a rémálmaim, mint anyámnak voltak. Azt álmodom, hogy lesz egy lányom, aki énekesnő akar lenni. (Whitney Houston) Még „futottak”... Az előző heti slágerlistánk nyertesei eddig hiába várták nyereményüket, most azonban hamarosan valamennyien megkapják a MEGOLDÁS Rendszerház Számítástechnikai és Kereskedelmi Kft kazettáit. Micsinai Mónika, téged kérünk, ha kaposvári vagy, gyere be az ígért két kazettádért, ha vidéki, akkor újra írd meg a címedet (elvesztettük a borítékot, bocs!). A Nicsak ki vagyok? nyertese — mivel „szemesnek áll a világi" — Szemes Ilona csurgói olvasónk. Gratulálunk! Amit Fábián Tibor, a fiúk menedzsere elmond, példaértékű lehet azoknak, akik kevésbé ismerik őket. A Bonanza a semmiből született, pontosabban Kovács Ákos álmaiban, és találkozva Hau- ber Zsolttal, valamint Menczel Gáborral, a szemünk láttára vált valósággá, emelkedett a legnépszerűbbek közé. Az a vádaskodás, amely a múltban hasonlóságot vélt felfedezni az együttes és a technopop nagy nyugati művelője között, ma már teljesen indokolatlan, hiszen a Bonanza dalai sajátos tartalommal telítődtek, és kifejezetten a hazai fiataloknak szólnak. Zenéjükkel és őszinteségükkel egy csapásra meghódították a fiatal generációt, azt a közönséget, amelynek sze- retete a Bonanza számára felbecsülhetetlen érték. A májusi KEK-koncerten a fellelkesült rajongók ütemes mozgása által előidézett „hídeffek- tus” következtében majdnem leszakadt az emelet, ahol a Bonanza zenélt. A Bonanza hisz a szeretet mindenek fölötti erejében és hisz Istenben. A fiúk mindig ezzel a tudattal, a közönség iránt érzett szeretet érzésével mennek föl a színpadra, és ezt megérzik a rajongók. A közönség mindig a legegyszerűbb dolgokra a legfogékonyabb. Mi is. Egyszerű emberek vagyunk és hiszünk. (A Tschin Bumm magyarországi zenészmagazinból) Rovatszerkesztő: Tamási Rita Hanglemezújdonságok Koncz Zsuzsa: Omen: Illúziók nélkül Feketében Koncz Zsuzsa stílusát a különös másság, egyediség jellemzi. Hangja kortalan, az eltelt évek alatt semmit sem változott. Bródy János szövegei hol virágnyelven, hol „élesben” politizálva, napi életünkről, mindig az adott kor aktuális problémáiról szólnak, meghatározva az egész LP hangulatát. Ha csak a dalok címeit nézzük -r- Illúziók nélkül, Ahol fölösleges a dal, A változásra várva, Csak legyünk rajta túl — azonnal megállapíthatjuk, hogy nem egy vidám lemezt tartunk a kezünkben. Az Omen együttes Feketében című bemutatkozó albuma igazi metalzene. A zenekar játékát a két kitűnő gitárosegyéniség — Nagyfi László (ex-Pokolgép) és Szerekes Tamás (ex-Senátor) — muzsikája határozza meg. A műfaj sajátosságaihoz jól illeszkedik Kalapács József (ex-Pokolgép) „érces” énekhangja, aki itt is hozza önmagát. Sajnálatos azonban, hogy a Feketében című nagylemez semmi újdonsággal nem szolgál a metál kedvelőinek. Kecskeméti Anikó Erkölcsi magasság vagy kényszerű kötelék? — Én hűséges természetű vagyok — mondta minap büszkén ismerősöm, s amikor megkérdeztem, mit ért ezalatt, magától értetődően válaszolta: — Természetesen azt, hogy soha sehova (értsd szórakozni) nem megyek a feleségem nélkül. Vajon valóban ez lenne az igazi hűség? Vagy ha nem ez, hát mi? Erre kerestük a választ riportalanyainknál. — Ha a férjem el akar menni szórakozni a barátaival, hát elmehet — állította Kovács Zsuzsa 22 éves asszisztens. — Semmiképp sem hasznos, ha megpróbáljuk a másikat korlátozni. Neki kell belső késztetést éreznie arra, hogy velem maradjon inkább vagy magával vigyen 'engem is. Azt hiszem, egymás iránti szerete- tünkön állt, nem pedig egymás megkötésén, hogy eddig nem nagyon mentünk külön sehova. — Természetesen ő is megnéz az utcán egy-egy jó nőt, én is megnézem a szebb férfiakat — folytatta —, nekem is támadnak gondolataim velük kapcsolatban, de amíg őt szeretem, nem feküdnék le mással. A hűség számomra nem azt jelenti, hogy tilos, sokkal inkább, hogy nem kívánok mással lenni. S azt hiszem, a férjem is így gondolja. — Mit éreznél, ha megcsalna? — Azt hiszem, összedőlne a világ. Mindenképp megpróbálnám megtalálni az okát. Általában két ok szokott előfordulni a férfinál: az egyik, hogy egyszerűen csak szereti a nőket, a szexet. Vannak olyan emberek, akik nem bírnak megmaradni huzamosan egy partner mellett. A másik ok, hogy a rossz házasságból (vagy partnerkapcsolatból) próbál így menekülni, esetenként a kevésbé szép nőhöz. Mindkét magyarázat fáj, és szerintem az így elrontott kapcsolat már nemigen hozható helyre. — Valaki egyszer azt mondta, ha a közös út mellett mindkét fél tovább járhatja a saját útjait is, abból mindketten csak gazdagodhatnak, több tudást, szélesebb körű ismereteket szerezhetnek — mondta Török Eszter 21 éves főiskolás. — Ehelyett manapság azt tapasztalhatjuk, ha egyikük esetleg el akar menni esetleg egy múzeumba, egy színházba és a másik nem, inkább mindkettő otthon marad, vagy jobb esetben az is elmegy, akit nem érdekel. Fel sem merül, hogy külön is mehetnének, inkább kompromisszumot kötnek. Szerintem ez az egyik fő oka a kapcsolatok megromlásának. Hűségesnek lenni, azt hiszem, elsősorban magunkhoz kell, s ha a partnerünk bennünket szeret, nem pedig ránk vetített saját elképzelését, akkor soha nem fog csalódni bennünk. — Az emberek többnyire külsőségekhez hűek — válaszolta Sándor János tanító. — Külső dolgokhoz: párthoz, baráthoz, barátnőhöz igazítják a világképüket, ahelyett, hogy saját világképükhöz választanák mindezeket. Sokaknak nincs is saját elképzelésük ez ügyben, nem tudnak mihez választani. Főleg a fiatalok hajlamosak rá, hogy ne önmaguknak, hanem a világnak megfelelőt (például szépségideáit) válasszanak. Elfogadják azt, hogy egymáshoz kell idomulni, s kiirtanak egymásból esetenként jó tulajdonságokat is. Házas ismerőseim között igen jól látszik, kiből mi veszett ki. Pedig mindez megúszható lenne, ha idejében tisztáznánk magunkkal és egymással, kik is vagyunk tulajdonképpen és mi várható tőlünk. N. L. NYÁRI LÁSZLÓ Ének a XXI. századból A szemünk elé emeltük kezünket a szupernóva fényben megláttuk a csontokat az erek vörös hálóját láttuk és a telkünkbe égett örökre amikor éjszaka elindultunk a hegyek felé már órák óta csönd volt elindultunk és lépteink koppanása akár a vízbe hulló kavics halványuló köröket rajzolt a némaságba agyunk porába átlátszó kézzel szárnyaló galambot karcolt valaki a kép kísértetiesen hasonlított egy XX. századi festő rajzára csak a háttér különbözött a felismerés után megálltunk elménk hamujában felizzott egy szó de már nem maradt erőnk kimondani
