Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-31 / 204. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — BALATONI VISSZAPILLANTÁS 1991. augusztus 31., szombat le. Különösen a pénzváltás hozott meglepően szép eredményt, miután a „fekete” árfolyam közelebb került a hivataloshoz. A valutaváltás eddig tízszerese a tavalyinak. Még bízunk az utószezonban is, és a magyarok nyárvégi utazási kedvében. Szép utakat szervezünk ugyanis Párizsba, Spanyolországba, Isztambulba. — Változatos volt (mármint az idei szezon) — mondja dr. Fodor János, a Siótour igazgatója —, s nemcsak azért, mert sok külső hatás (Öböl-háború, jugoszláv helyzet, angolnapusztulás) befolyásolta. Májusban szép forgalmunk volt, 17 százalékkal több vendég- éjszakát töltöttek nálunk a turisták, mint a múlt év azonos időszakában. A júniusi forgalom azonban messze elmaradt az előző évitől, mintegy 50 százalékos volt a visszaesés. A főszezonban az idén sem nyaraltak kevesebben a Balatonnál, mint régebben, csak az úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeket kerülték el sokan. Augusztus 25-ig tíz százalékkal csökkent a Siótour szálláshelyein a vendég- éjszakák száma. Jelentősen visszaesett a fizető-vendéglátás. Az említettekkel ellentétben viszont örvendetes a „végeredmény”: a saját szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az egymilliót, s a valutavétel forgalma 143 százalékkal, a szolgáltatások eladásából származó valutaforgalom 50 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly. A programok iránt sem lanyhult az érdeklődés. A szántódpusztai lovasbemutatókat több mint 11 ezren nézték meg. A legtöbben németek — Nagy reményekkel, ugyanakkor kétségekkel néztünk a szezon elébe — mondja Csorba Ottó, a siófoki szállodasor igazgatója. — Hogy úgy mondjam, „sötét lónak” látszott az ismert külpolitikai eseményekkel a háttérben. Sokan úgy prognosztizálták viszont, hogy olyan kiemelkedő forgalom nem lesz többé, mint 1991-ben várható. Nos, én azt mondom, ilyen ne is legyen... Az elmúlt évihez képest mintegy 20 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma a szállodákban. A vendégek többsége idén is Németországból érkezett. A hollandok, belgák, olaszok utazókedve, úgy tetszik, jelentősen megcsappant 1991-ben. Most is sok az úgynevezett „újnémet” a szállodákban, akik már meg tudják fizetni szolgáltatásainkat. Augusztus közepére sikerült annyi bevételhez jutnunk, mint a múlt év hasonló időszakában. A május jól kezdődött, mert a legtöbb nagy katolikus ünnep e hónapban volt, a június azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Egész nyáron az Európa szálló volt a „sztár” átlag 70 százalékos töltéssel (jelenleg a szobák több mint 80 százaléka foglalt). Az éttermek forgalmát fellendítette a két új terasz: a Siófok étterem Rei- ninghaus sörözője és az Európa német kávézója. A Siófok étterem kerthelyiségében egy helybeli gimnazistákból alakult zenekar játszott, s meglepő sikert aratott. A Morva étterem (Siófok központjában) a siófoki áfész és a cseh Opava város szövetkezetének 50-50 százalékos tulajdonában vegyesvállalatként működik. Egész évben nyitva tart, s az egyik legnépszerűbb vendéglő a városban. Visszaesés várható — Mivel az idén sok új üzlet nyílt, az árakat úgy kalkuláltuk, hogy a vendégeinket ne veszítsük el — mondja Tóth László, a vegyesvállalat ügyvezető igazgatója, a kerthelyiséggel rendelkező étterem vezetője. — Az előrejelzések „nagy" szezont ígértek, ezért indokolt volt a dolgozók magas létszáma. (22-en vagyunk, a három cseh szakáccsal, illetve öt felszolgálóval együtt.) Mivel a városközpontban nincs éjszaka nyitva tartó étterem és 11 óra után nem lehetett meleg ételt kapni, úgy gondoltuk, megéri, ha éjszaka háromig üzemeltetjük a konyhát; teszem azt augusztus 20-ig. Igazán „nem jött be”. Mint ahogy a szezon sem. Az áraink nem voltak túl magasak — hiszen 200 forintért komplett ebédet kaphatott nálunk a vendég, és a korsó sör ára egész évben 50 forint volt —, a magyar vendégek mégis elmaradtak. A forgalom mintegy 20 százalékkal csökkent, s valószínű, más üzletek vezetői sem dicsekedhetnek. Korábban három hónap alatt egy-egy üzlet jelentős profitot hozott, s ettől megnőtt a beruházási, fejlesztési kedv is. Mindenki a vendéglátásban látta a megtollasodás lehetőségét. 1985-től bizonyos színvonal-emelkedés is tapasztalható volt a szakmában, ez most megtorpant. Sőt, szerintem visszaesés várható... Sz. A. Fotó: Gyertyás László Majd ha a magyarok visszajönnek „Sötét lónak” látszott, s az is volt” (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen volt az idei szezon? — Rendhagyó — mondja Borlai László, az Ibusz Balatoni Igazgatóságának vezetője, aki (szezonkezdeti nyilatkozatai bizonyítják) mérsékelt forgalomra számított. — A szokásosnál jóval később kezdődött (úgy tetszik, mintha minden évben valamivel később kezdődne), s a külpolitikai helyzet sem kedvezett. Lehetetlen „megújítani” A múlt évben például sok szerb vendég nyaralt a Balatonnál, mert az akkor már létező szerb-horvát ellentét miatt nem a horvát tengerpartra mentek. Az idén erre, hogy úgy mondjam, „rászerveztek” a partner utazási irodák, de a mind jobban elmérgesedő körülmények okán egyetlen szerb vendég sem érkezett meg. Sok gondot okozott az elmaradt forgalom pótlása, a szálláshelyek töltése. Július közepéig szinte üres volt a part, üresek a szálláshelyek, s akkor kezdődött a német és a holland forgalom. A korábbi években már a nyár elején megérkeztek a cseh, szovjet, lengyel, keletnémet csoportok, s ezek érthető módon, most elmaradtak. De nem jöttek a magyarok sem, annak ellenére, hogy kedvezményes „akciókat” hirdettünk a hazaiak számára. A szabad helyeket éjszakánként 250 forintért is adtuk volna a belföldi turistáknak, ha érdekelte volna őket. Csakhogy a magyarok leszoktak a Balatonról. Gazdag honfitársaink külföldre utaznak, a közép-, valamint a szegényebb réteg pedig nem engedheti meg magának a magas vendéglői, piaci stb. árak miatt a balatoni nyaralást. A fizetőképes német és holland vendég júliusban jön, az olaszok csak augusztusban érkeznek, tehát szinte lehetetlen „megnyújtani” a szezont. Ám szüntelen próbálkozunk, például árkedvezményekkel, különböző akciókkal. De a legfontosabb: a magyarokat kell valamiképpen visz- szahozni a Balatonhoz. Mert — meggyőződésem — addig nem lesz itt igazi idegenforgalom, amíg csak a külföldiekre számítunk. De előbb-utóbb a külföldi is elmarad, hiszen árainkban elértük már a nyugati színvonalat, nem úgy a szolgáltatásban és az infrastruktúrában. Már nem vagyunk versenyképesek az olasz, a spanyol, a görög, de még a török tengerparti lehetőségeket tekintve sem. Akik pedig a balatoni árakat meg tudják fizetni, azok a nyugatiakat is. Egymillió vendégéjszaka — Összegezve: július közepéig „rosszul állt a szénánk”, utána azonban meglehetős forgalmat bonyolítottunk Többfordulós kálvária Itt a márka, hol a márkái Ez a játék dívik a Bala- ton-parton, és sejthetően az ország összes településén, ahol valutát hozó vendég van. A kormány, a Nemzeti Bank és az Apeh kérdezi: hol a márka? Az üdültető polgár, a benzinkutas, a kocsmáros, az újságos és mindenki kórusban válaszolja: itt a márka! Hol a márka? Kis hazánkba és ide, a Bala- ton-partra minden eddigit felülmúló valutás vendég látogatott. A Balaton-parton szerény becslés szerint is napi 600 ezer nyugati vendég költ naponta 40-50 márkát. Egyszerű számítással 1,5 milliárd márka áramlott csak ide, a Balaton-partra. Ha véletlenül a vendég váltani akar vagy forintot venni, nem talál valutaváltó helyet, s ha talál, ott nincs forint. A vendég valutával akar fizetni, nem forinttal, és azzal is fizet, szinte minden szolgáltatásért. A becsületes magyar állampolgár elmegy a bankba, s öt perc alatt nyitott valuta- számlájára teszi a valutát. De mit csinál a nem „becsületes” magyar közület, aki elmehetne a bankba, csak rendkívüli nehézségek árán nyithatna valutaszámlát? A vendég valutával szeretne fizetni különböző, nem magánszolgáltatásokért is, mint mondjuk a parkolóbérletért, a strandbérletért, a szaunajegyért vagy uram bocsá, szállást szeretne bérelni valamelyik parti önkormányzattól. A valutát azonban a közület nem adhatja olyan egyszerűen az államkasszának. Egy Balaton-parti önkormányzati intézmény kálváriája. Unalmas és hosszú, de leírom. Úgy kezdődik, hogy fel kell vennie egy megfelelő képesítéssel rendelkező idegenforgalmi szakembert. (Megjegyzem, a 80 éves Juliska néni, aki véletlenül üdültet és valutaszámlája van, négy elemit végzett és Ferenc Jóska idejéből beszéli a „koch de- utsch”-ot.) A közületnek az illetékes Ipari és Kereskedelmi Minisztériumhoz kérelmet kell benyújtania 300 forintos illetékbélyeg-melléklettel, valamint igazolnia kell azt, hogy megfelelő képesítésű szakemberrel rendelkezik. A közület nem akármire kérheti a valutaszámla megnyitása kapcsán az eggedélyt, hanem csak a ki- és beutaztatásra, tehát kizárólag az utazási irodák profiljába eső tevékenységre, de külön azokra a tevékenységekre nem kérheti, amelyekért a több százezer nyugat-európai vendég valutával szeretne fizetni. Az engedélykérelem mellé természetesen még ki kell tölteni egy jó hosszú kérdőívet, s be kell szerezni az „üzlet fekvése szerinti helyi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének” bejelentését, amit szintén formanyomtatvá^ nyon kell közölni. Mindezeket aki nem hiszi, olvassa el az 5/1990. és a 6/1990. kereskedelmi miniszteri rendeleteket. Ha az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes ügyintéző hölgye a kérelmet megfelelőnek találta és az engedélyt kiadta, akkor következhet a második forduló: a Magyar Nemzeti Bank illetékes főosztályának illetékes osztálya. Oda szintén 300 forintos illetékbélyeggel ellátott kérelmet kell benyújtani a szükséges korábban megkért és kapott engedélyekkel felszerelve, s ha a Magyar Nemzeti Bank illetékes ügyintéző hölgye a kérelmet megfelelőnek találja, az engedélyt megküldi a közületnek. Itt aztán kezdődhet a harmadik forduló. A közület elmegy a bankba a birtokában levő engedélyekkel fölszerelve, és valutaszámlát kíván nyitni. A bankban tájékoztatják, hogy a valutakezelésnek külön szabályai vannak, amely szabályokat így vagy úgy, illetve valahogy be kell tartanni. Tájékoztatják arról, hogy a valutakezelés kizárólagosan nemzeti banki monopólium, természeteen a nemzeti bank kezdeményezésére. Ha a közület valutaváltási jogot is akar szerezni, mert a Balaton-part nincs túlzsúfolva valutaváltó helyekkel sem, akkor a közület megkezdheti a negyedik fordulót.. Néhány kérdés fogalmazódik meg a „közület- ben”. Miért van különbség az állampolgár és a közület valutája között? Miért nem akarják a jogalkotók azt, hogy a hazánkba évente 1,5-2 milliárd dollár értékű idegenforgalmi valuta a Nemzeti Bankba is áramoljon? Sós Zoltán Lakossági kristálycukorvásár! DOMBÓVÁRON a Dália Áruházban (vasútállomás mellett) az önkiszolgáló raktárban (Deák F. u. 12.) Nyitva: H—P 8—13.30-ig SZIGETVÁRON, a szeptember 2-án nyitó új Kereskedők Áruházában (Széchenyi u. 63.) Nyitva: H—P 7.30—14.30-ig kristálycukor 1 kg-os 36 Ft/kg kristálycukor 2 kg-os 70Ft/csg. Mecsek Füszért Rt. (208054) Rt.
