Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
1991. augusztus 30., péntek 5 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS Mit ígér az új tanév? A múzeum SZŰK ESZTENDŐ — szülőknek is, tanintézeteknek is Az anyagi problémák minden bizonnyal rányomják bélyegüket — nemcsak a szeptemberi tanévkezdésre, hanem az oktatási év egészére is — hangzik a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakembereinek prognózisa. A szülőknek például meg kell birkózniuk a papír- és nyomdaköltségek emelkedése miatt bekövetkező tankönyv- és taneszköz-áremelkedéssel. A szülők növekvő terheit azonban az önkormányzatok segélyezési, illetve támogatási rendszerükkel mérsékelhetik. Több önkormányzat már döntött arról, hogy egyes iskolatípusoknak anyagi segítséget biztosít vagy más módon ad támogatást a rászorulóknak. Több helyütt a munkahelyek szakszervezetei is erejükhöz mérten könnyítik a gyermekes dolgozók anyagi terheit. További lehetőség a gondok enyhítésére: a különböző alapok és alapítványok pénzügyi támogatásának igénybe vétele — hangsúlyozzák a minisztérium illetékesei. Erre pályázati úton van lehetőség, s elsősorban a sürgető fejlesztések finanszírozása indokolhatja a jelentkezéseket. Ezért fontos, hogy az intézmények ismerjék meg a különböző alapítványok céljait, kísérjék figyelemmel a pályázati kiírásokat. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a szakoktatásban — a szerkezetváltással párhuzamosan — ismét lehetőségük nyílik az intézeteknek arra, hogy a szakképzési alapból fejlesztési terveik megvalósítására támogatást kérjenek. A pályázatok elbírálását már most, a tanévkezdés előtt megkezdik. Az úgynevezett önkéntes vállalati befizetésekből keletkezett alapból egyébként a gimnáziumok gyakorlati fakultációik fejlesztésére is kérhetnek anyagi támogatást. (Ferenczy-Europress) Dilemmák DIÁKJÁRATOK Órarend a buszoknak — hétfőtől Még emlékszem a lóden- kabátos, svájcisapkás évekre. Nem kötelező egyenruhaként hordtuk e ruhadarabokat, hanem egy új életforma tömegdivatja, a választási lehetőségek szűkössége aggatta ránk az ötvenes évek univerzális öltözetét. Akkor senkit sem zavart az egyformaság, sőt annak kesergett a szíve, aki nem, vagy csak a divathullám lecsengése után tudta megvásárolni e holmikat. Ezidőtájt a zsalus tolltartó, a barna, még bőrből készült iskolatáska, a sötétkék bekötőpapír és a vig- nyetta „ szürkesége” uralta az iskolapadokat. A jótékony egyformaság elfedte a tankönyvek tarkaságát és megóvott bennünket attól a szégyenérzettől, amit a használt tankönyvek, tanszerek látványa okozott. Igaz, akkoriban még örökölhettük egymás levetett holmiját. Ma ismét a levetett holmik „divatját" kell követnünk. Ám a használt tankönyvek, ruhák új tulajdonosai már más életérzésekkel ütik fel a megszaggatott kötetek lapjait. Akárhogyan is csomagolják, az életszínvonalbeli különbségek egy szempillantás alatt láthatóvá válnak. S a levetkőztetett nyomorúság lelki életüket is megüli majd. Az egyik pádon zsebszámológép, szuper tolikészlet és miegymás, míg a másikon agyongyötört, szamárfüles könyvek, lerágottvégű ceruzák. A látványra fel kell készülni. Gyereknek és pedagógusoknak egyaránt. S mindarra, ami ennek nyomán az oktatásban, nevelésben új metódust igényel. Most van csak igazán szükség azokra a jólképzett, elhivatott nevelőkre, akik képesek a tudás és a tolerancia segítségével elviselhetőbbé tenni a szegénységet. Most van igazán szükség azokra, kik akár a sutba is dobhatják az elavult és megint elavuló tankönyveket, hogy a biztos ismeret és erkölcsi tartás birtokában, a magyarázat és a vázlat segítségével teremtsék meg diákjaiknak a tanulás egyenlő feltételeit. Mert ha ez nem valósul meg, akkor az olyannyi- szor emlegeti Európába ban- dukolás útja még kerülővel sem lesz elérhető távolságban. Várnai Ágnes Az iskolapadok benépesülnek pár nap múlva — ha időben odaérnek a kisdiákok. Miként tehetik ezt? — erről kérdeztük Balogh Jánost, a Kapos Volán igazgatóhelyettesét. Mint megtudtuk, a vállalat az utazók érdekeit figyeli. A megdrágult jegyek miatt ugyanis meg kell tartani az utasokat. Nekik sem mindegy, hogy valaki egy rövid táv után vonatra vált-e. Attala és Kaposvár között új autóbusz közlekedik; ez 7 óra 5 perckor érkezik Kaposvárra, s így minden diák időben beülhet az iskolapadba. Mosdós helyett Nagyberkiből indul majd az a busz, amelyik 7 óra 20 perckor ér a megyeszékhelyre. A Kapos Volán megegyezett a kaposkeresztúri polgármesteri hivatallal, s egy új járatot indítanak; ez 5 óra 5 perckor érkezik Kaposvárra. Mindenki elérheti vele a műszakkezdést. Javul a Kapos- keresztúrról Taszárrajáró diákok helyzete is. Kaposvár-Somogyjád-AI- sóbogát között öt új járatpár indul. Több is érinti Várdát, viszont a somogyjádi vasútállomásra csak egy busz megy le. A kürtöspusztai gyerekek hétfőtől Pusztakovácsiba járnak iskolába. Nekik sem kell izgulniuk, mint ahogy a Szülőkből Barcsra járóknak sem. A pontos menetrendigazításokról az autóbusz-pályaudvarokon lehet érdeklődni. Ott lehet beszerezni a hivatalos tájékoztatókat is. N. J. Indulás előtt a somogyi felsőoktatás (1.) 30 éves a kaposvári agrárképzés Lassan véget ér a diákok nyári pihenője. Kaposvár felsőfokú oktatási intézményei már felkészültek a gólyák és az „öregdiákok” fogadására. Legkorábban, szeptember 2-án délelőtt 11 órakor a kaposvári állattenyésztési kar tárja ki kapuit. A somogyi megyeszékhelyen 30 éve, 1961-ben indult az agrárszakképzés. A „születésnap” újdonsága: ettől a tanévtől 10 féléves egyetemi képzést indítanak. Az új tanterv szerint közösen hallgatják az úgynevezett alapozó tárgyakat az egyetemi és üzemmérnök hallgatók. A harmadik félév után azonban már speciális oktatásban részesülnek. Az alapozó időszakban eldől az is, hogy melyik hallgató alkalmas az egyetemi tanulmányok folytatására. A rendszer rugalmasságának köszönhető, hogy átjárható lesz a két képzési szint. így — teljesítményük alapján — az üzemmérnöknek készülő hallgatóknak is megadják azt a lehetőséget, hogy a harmadik félév után egyetemi szinten folytassák tanulmányaikat. Az idén 96 tanulót vettek fel, és összesen 300 nappali valamint 200 levelező hallgató folytatja tanulmányait. A mezőgazdaság strukturális átalakulását figyelembevevő oktatás nagyobb hangsúlyt helyez a menedzser típusú szakemberképzésre, a nyelvoktatásra, és arra törekszik, hogy — a nyugati egyetemek mintájára — egy rugalmasabb, a hallgatók önálló munkájára alapozó rendszert honosítson meg. Ezért írták alá 2 éve a szabad szakválasztást előtérbe helyező Európai Egyetemek Magna Chartáját is. Azt tervezik, hogy a 8 félévet követő 2 évben adják át a szakirányú ismereteket. A Holland tapasztalatokra alapozva mintegy 8 szakirányulásra adódik majd lehetőség. Nagy jövőt jósolnak a szakemberek a különböző élelmiszeripari szakoknak.ltt említjük meg: az angliai Bichop Burton Mezőgazdasági Főiskolán 1 éves szakmai gyakorlaton és egy 6 hónapos menedzserkurzuson vehetnek részt a hallgatók. Az egyetem külső képe is változik. Felújították és emeletet építettek a tanügyi tömbre. Szeptemberben átadják a korszerű audiovizuális technikai felszereléssel berendezett új oktatási tömböt, a nyelvoktatás központját. Emeletráépítés után 80-nal bővült a kollégiumi helyek száma. A kaposvári állami tangazdaság privatizációja nyomán 1200 hektár földterülettel gyarapodott az egyetem. Az összesen 2500 hektárnyi tanüzemben a gyakorlati oktatás minden feltételét biztosították. A beruházásokat a Földművelési Minisztérium támogatta, de a működési költség 55-60 százalékát saját bevételeiből fedezi az egyetem. V. Á. tervez... Pénz kell a múltra is Hogy a tervek finanszírozására miként nyílik meg előtte a „bőségszaru”, az kérdéses. Mármint az állami dotáció mennyisége. Tudnivaló: semmiből valamit még a legjobb akarat sem képes létrehozni, kevésből pedig csak vajmi keveset lehet letenni az asztalra. A napokban tűzi napirendre az önkormányzati ülés a Somogy Megyei Múzeumigazgatóság gazdálkodási tervezetét. Hírlik, a jövő évben sem okoz gondot a bőség zavara. Mint dr. Király István igazgatótól megtudtuk: ez évi terveiket azért gondosan szövögetik. Enélkül, a létezés mind jobb reménye hiányában, nem sok értelme lenne munkájuknak. Hogy mit ígér számukra az ősz? A legközelebbi intézményi esemény ma lesz: Gerő Kázmér életműkiállítását nyitják meg a közönség előtt Siófokon. Szeptember 6-án néprajzi tárlatnak ad otthont a kaposvári múzeumépület. Egy székelyudvarhelyi ház enteriőrjét rendezik be, amelyet Szombathelyről hoznak el a megyeszékhelyre. Iparművészeti tárgyak gyűjteményéből kapunk ízelítőt ugyanezen hónap végén. A Somogy Megyei Múzeum elkezdte lerakni a természettudományi, a néprajzi és a régészeti állandó kiállítás alapjait, továbbá előtérbe helyezi a várostörténeti vonatkozású anyagok hatékonyabb gyűjtését. Két — ritkán látható — tárlat is szerepel távolabbi terveik között: egy kinotechnikai és egy fotótörténeti kiállítás létrehozása. Ez hát a jövő elképzelése. Reméljük, lesz az elképzeléseknek jövője is. B. T. Somogy díjasai Kétségek és remények között Károly Irma arcán látszik, hogy örül a Népművelésért díjnak, de az is érződik: aggódik. A Somogy Megyei Művelődési Központ igazgatónőjének jólesett a kitüntetés, ami azt bizonyítja: a közművelődésnek számos ilyen lelkes patrónusra van szüksége. De az már lehangolta, hogy And- rásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter egyetlen szót sem ejtett a díjátadáskor a közművelődési intézmények jövőjéről, a népművelők sorsáról,. Mintha ez mellékes lenne. Éppen ott, a kitüntetettek körében... Az igazgatónő könyvtárnépművelés szakon végzett a szombathelyi tanárképzőn, s frissdiplomásként lett a taranyi művelődési ház vezetője. Egy év után már a kaposvári La- tinka-házban dolgozott. Akkor, 1973-ban ez volt a megyei feladatokat ellátó intézmény. Még ha a jelenlegi épület, a volt iparosszékház az ötödik hely is, ahová költöztek, Károly Irma kitartott hivatása mellett, s kiegészítő szakon megszerezte a történelemszakos tanári diplomát is. — Sok területen dolgoztam. A honismeret, a népművészet és a báb iránti vonzódásom ma is tart. Emellett azonban ismeretterjesztéssel, tehetséggondozással is foglalkoztam. Ezt akkor a jelenleginél jobban támogatták a művelődési házakban — mondja. — Hosszú időn át a tárgyalkotó népművészetbe is „belekóstoltam". Amikor hálózati osztály- vezető lettem, továbbképzéseket szerveztem, pályázati ügyeket bonyolítottam le. Csináltam mindent, aminek értelmét láttuk. Hogy mi adott muníciót a népművelői munkához? Azok a segítőkész emberek — városokban és falvakban —, akiket megismert az évek során. Szeretettel és örömmel fogadták a velük való törődést, az SMK nyújtotta támogatást. Egy-egy szakkörvezetői képzésen vagy táborozáson olyan barátságok köttettek, amelyek a holnapra is szóltak. Károly Irma is úgy véli: szükség van az értékőrzésre, a kultúraközvetítésre. Továbblépésünket meghatározza, mit tudunk tenni ezen a területen. Amikor arról faggatom, miként néz a jövőbe, pesszimizmusa ellenére némi reménnyel válaszolt: — Úgy érzékelem, leírták ezt a területet, és leírtak bennünket is. Tele vagyok kétségekkel, ennek ellenére mindig reménykedem a kulturális kormányzat józanságában. Abban, hogy a felhalmozott javak átadására szükség lesz. Egészen addig, amíg a magyar társadalomban nem jönnek létre olyan önszerveződő közösségek, amelyek saját kulturális igényeiket és érdekeiket megfogalmazva lépnek majd a közművelődés porondjára és elég erősek lesznek érdekeik érvényesítéséhez. Leginkább attól félek, hogy a városi művelődési központok szakembergárdájának és az apró falvak népművelőjének munkáját lehetetlenné teszik még azelőtt, hogy az önszerveződő közösségek megjelennének. Lörincz Sándor (Fotó: Király J. Béla)
