Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-30 / 203. szám
1991. augusztus 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A VOLT FŐSZERKESZTŐ VÉLEMÉNYE „Megtettem, amit meg lehetett tenni” Nyilatkozat a Somogyország változásairól és a váltásról A KÖZÖS ÉRDEKEK ALAPJÁN Olcsóbb kenyér elsejétől Lapunk tegnapi számában hírt adtunk az Új Somogyor- szágnál történt változásokról. Hadnagy Zoltán a lap volt fő- szerkesztője csütörtökön először lépte át a Somogyi Hírlap szerkesztőségének küszöbét, hogy véleményét elmondhassa a történtekről. Kérésének természetesen eleget teszünk. íme, Hadnagy Zoltán nyilatkozata: — Fölmentésem jogosságát sem okom, sem lehetőségem nincs kétségbe vonni, a döntés Császár Vilmos joga. Tehát ezzel nem kívánok vitatkozni, mint tényt, tudomásul veszem. Amit a megjelent cikkben kifogásolok: úgy fogalmaz, hogy akrobatamutatvány volt az Uj Somogyország elnevezés. Ebben van némi igazság, de valójában az volt az akrobatamutatvány, hogy ennek a lapnak a hagyományait, szellemiségét, s egyfajta társadalomkritikáját folytassuk, de megalapozottabban, higgadtabban, mértéktartóbban. Erről írtam első vezércikkemben. Amikor július elején Kaposvárra jöttem, egy sze- dett-vedett koncepciójú lapot vettem át, amely a magyar sajtóban példátlanul sok helyesírási és egyéb hibával együtt jelent meg. Ezt a lapot napi 12-14 órás munkával fölhoztam addig, hogy a helyesírási és egyéb hibák száma az elviselhető szintre csökkent. Továbbá: koncepciózus lett a lap összeállítása. Az utolsó három-négy szám már nem úgy készült, hogy a hozott cikkek alakítják a lapot, hanem tudatosan törekedtem egyfajta koncepció érvényesítésére. Ezek után azt állítja Fodor Tamás, hogy szakmai hibák, a nem világos politikai irányvonal, valamint a szerkesztőségépítés hiányosságai miatt került sor a változtatásokra. Ezt Fodortól — két tanú jelenlétében — kikértem magamnak. Több mint harmincéves szerkesztői múltam és az itt végzett munkám talán följogosít arra, hogy ezt visszautasítsam. Ilyet nem vagyok hajlandó elfogadni, még részleteiben sem. Tudom, hogy ennek a lapnak melyek az erényei és a hibái, s hogy mit lehetett volna ebből kihozni. Azt is tudom, hogy mit akartam. De mindezek ellenére Császár úr kompetenciáját nincs jogom kétségbe vonni. Úgy érzem, hogy a lapnak az az arculata, amelyért dolgoztam, az utolsó két számban manifeszt módon meg is jelent. Mert a lapnak azokkal a valós helyi-megyei gondokkal kell foglakoznia, amelyek a szegényedő országunkat most sújtják. Nem örülök ennek a változásnak, mert most ért volna be eddigi munkám gyümölcse. Azt is egyértelműen kijelenthetem, hogy Szigetvári György, amióta én itt vagyok egyetlen anyagot sem adott át nekem, hogy ezt be kell tenni a lapba. De ötletekkel, tanácsokkal segítette a szerkesztőséget. — Ami történt, azt nem szakmai bukásként élem meg — mondta végül.— Megtettem, amit meg lehetett tenni. Hogy így alakultak a dolgok, ez nem rajtam múlott. (Lengyel) (Folytatás az 1. oldalról) — A 20,40-es hatósági áras fehérkenyér országszerte eltűnőben van. A Sütév termelésében mekkora része van a terméknek ? — Össz-kenyértermelésünk 21,8 százaléka volt tavaly a fehérkenyér, s az idén még növeltük, 22,1 százalékra. Semmiképp nem kívánjuk csökkenteni e kenyérfajta előállítását, bár országosan lekerül a választékpalettáról. — A Sütév szakított az eddigi gabona- és lisztforgalmazási renddel, s közvetlen felA tanácskozás vendége volt dr. Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, aki a környezetvédelem és az agrokemizáció kölcsönhatásáról tartott előadást. — Milyen érzésekkel vesz részt egy-egy új növényvédő szert bemutató tanácskozáson a környezet- védelmi államtitkár? — Azt hiszem, eljutottunk oda, hogy minden új növényvédő szer megjelenésének örülnünk kell, mert-előállításuknál már valóban elsőrendű szempont a környezetkímélés. Minden új szer „nyugdíjba vásárlást végzett a termelőtől. Ez is hozzájárul az árcsökkenéshez ? — Négyezer tonna étkezési búzát vásároltunk közvetlenül a termelőtől, s ezt bérmunkában dolgoztattuk fel a GMV- vel. így számításaink szerint a termelő 6000 forint feletti árat kap az étkezési búza tonnájáért, s még az árcsökkentés fedezetéül is marad bizonyos összeg. Mindenképpen szeretnénk bővíteni ezt a kapcsolatot, hogy a termelőnél közvetlenül is érvényesüljenek a sütőipar érdekei. küld" egy régit, amely esetleg káros valami módon az emberre és a környezetre. Persze ez önmagában még kevés. A felhasználónak legalább annyira jó szakembernek kell lennie, mint a kutatónak, tudnia kell: mi az a mennyiség, ami a jó terméshez elegendő, de a környezetkárosításhoz még kevés. Örömmel látom, hogy a hasonló tanácskozások résztvevői, a gyártók és felhasználók elsőrendű szempontja a környezet megóvása. — Somogy megye mostanában sűrűn szerepel rossz példaként a környezetvé— Hogyan alakulnak elsejétől a fogyasztói árak ? — Az év elején kiadott árközlés marad továbbra is érvényben, csak nem nagy- ker-áron, hanem termelői áron számlázunk. A kereskedelem tisztességén áll vagy bukik, hogy milyen mértékben adja tovább a vásárlónak a kedvezményt. Bánkuti Béla igazgató elmondta még, hogy ha nem lesznek jelentős közgazdasági indokai egy esetleges áremelkedésnek, akkor az akciót folytatják jövőre is. Mészáros Tamás delmet illetően. Hogy állnak „ügyeink”? — Bőszénfán sikerült megakadályoznunk egy komolyabb környezeti katasztrófát. Nyolcmillió forintba került; drága volt, de roppant tanulságos. Kiderült, hogy ezen a vidéken egyáltalán nincs megoldva a vegyszeres göngyölegek hasznosítása, ez ügyben gyorsan cselekedni kell. Ugyanakkor a flakonok, dobozok nagy része nem is volt üres! Nagyon sok volt a félig kiürült, és bizony, akadt olyan is, amit fel sem bontottak. Pazarlás, ami környezetromboló. Ez a felhasználók felelőssége. — Rinyaszentkirályon is növényvédő szer okozott tragédiát, a balatoni hal- pusztulás okát pedig még mindig csak találgatják a szakértők. — Figyelemmel kísérjük a rinyaszentkirályi esetet, minisztériumunk egymillió forinttal támogatja a vizsgálatokat. Nincs még egyértelmű válasz ez ügyben sem. Ami az antesznek ki, — a német újraegyesülés költségei, amire az NSZK 1991-ben 150 milliárd márkát költ. A kelet-európai államok tőkeszükségletét — a volt NDK és a Szovjetunió nélkül — a következő öt esztendőre 200-250 milliárd dollárra becsülik. A pénzvilág szakértői úgy vélik, hogy Kelet-Európa és a fejlődő államok tőkeszükségletét csak részben tudják majd kielégíteni. Kelet-Európábán erre inkább a működő tőke, vagyis a vállalkozásokba történő külföldi befektetések formájában látnak lehetőséget. Kevésbé tartják valószínűnek, hogy bankhitelek áramolnának a térség országaiba. golnapusztulást illeti: úgy érzem, sikerült az önkormányzatokkal karöltve megakadályoznunk egy nagyobb botrányt. Az időben elrendelt harmadfokú környezetvédelmi kárelhárítás sikeres volt. Sajnos, az összegyűjtött tetemek elszállításával adódtak problémák, de végül ez is megoldódott. — A vizsgálatok eddigi eredményei azt sugallják, ugyanilyen eset bármelyik évben előfordulhat. Mit tudnak tenni, hogy ne következhessen be? — Tény, hogy az angolna Balaton-idegen halfajta. Mindent el fogok követni, hogy ne telepítsenek többet a Balatonba. Csak így lehet megakadályozni a pusztulásukat. Tudom, hogy ezzel igen sok ellenséget szerzek, és már szereztem is, de úgy érzem, ez a megoldás. Ilyen katasztrófahelyzetekben kell nagy horderejű döntéseket meghozni. Ez most ilyen. — Köszönöm a beszélgetést. Varga Ottó Agrokemizálás és környezetvédelem Dr. Tarján Lászlóné: Nem kell angolna a Balatonba A cím két fogalma igen sokáig úgy szerepelt a szakemberek szótárában, hogy agrokemizálás vagy környezetvédelem. Jópár figyelmeztető jel és sajnos, több tragédia kellett ahhoz, hogy mára így változzon: agrokemizálás és környezetvédelem. így volt ez Nagyatádon is, ahol a Shell cég mutatta be egy új termékét, az Acrobat nevű gombaölő szert. Dr. Gál Tibor kandidátus, a cég képviselője ismertette az Acrobat hatásmechanizmusát, Zalakovicsné Cziklin Margit és Schweigert Andrásné laborvezetők, a kaposvári Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás munkatársai a szerrel végzett kísérletek eredményéről számoltak be a szakembereknek. A kiszolgáltatottság könnyei (Folytatás az 1. oldalról) A nagyobbacska gyerekek felismerve, hogy új otthonuk valaha laktanya volt, már háborúsdit játszanak. Ahogy apjuk odahaza. Sok a csonka család, a férfiak otthon maradtak. Jó érzés látni, hogy még csak egy nap telt el érkezésük óta és már érkeznek a segíteni akarók a megye egész területéről. Egyikük Kovács Gyuláné, Hetesről: — Megbeszéltük a családdal, és úgy döntöttünk, magunkhoz veszünk egy anyukát a kisgyermekével, hiszen a táborban a legjobban a pici gyerekek szenvednek. Nem vagyunk gazdagok, de úgy érzem, ez a minimum, amit meg kell tennünk. A menekültügyi hivatal munkatársa szerint erre van lehetőség, csupán azt kell megvárni, hogy iratokhoz jussanak a menekültek, mert amíg az nincs, nem tudnak kimenni a laktanya kapuján. Ez az, amire a legtöbben panaszkodnak. Nem tudnak mit csinálni, bezárva tehetetlennek érzik magukat, és ez a legrosszabb érzés a bizonytalanság mellett. Sajnos, nemcsak segíteni vágyók keresik a menekülteket. Barcson és környékén állítólag már 30 forintért is lehet német márkát venni, a szorult helyzetben levő kiszolgáltatott embereknél most nem számít a pénz, csak az élet. Ezt kihasználni már nem szabály- sértés, hanem bűn... Varga Ottó Fotó: Lang Róbert A tőkepiacon a rendelkezésre álló befektetési lehetőségek képezik a keresletet. A kínálatot pedig a minél nagyobb nyereség és biztonság irányába orientálódó tőke nyújtja. Az 1991 júniusában Osakában tartott nemzetközi pénzügyi konferencia, angol nevén International Monetary Conference (IMC) — amelyen évente a világ több mint száz legnagyobb bankjainak vezető képviselői vesznek részt — azt vetítette előre, hogy a következő éveket a tőkehiány jellemzi majd. Ennek következtében — az időszakos konjunkturális ingadozásoktól eltekintve — belátható időn belül nem lehet számítani a magas kamatok csökkentésére. A világpiacon a tőke iránti növekvő kereslet legfőbb okai a következők: — az Egyesült Államok magas költségvetési deficitje, — a fejlődő országok nagyarányú tőkekereslete, — a közel-keleti háború utáni újjáépítés költségei, amelyek egyedül Kuwait- ban 100 milliárd dollárt Világgazdasági kislexikon A tőkepiac