Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-29 / 202. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM 1991. augusztus 29., csütörtök Kiegészítik az Ml-est Szeptemberben megjelenik az EK-bizottság hivatalos köz­lönyében a magyar kormány versenytárgyalási felhívása az ország első fizető autópályá­jának megépítésére és keze­lésére. Az M1-est egészítik ki 43 kilométerrel az osztrák ha­tárig és 15 kilométeres leága­zás is készül Pozsony felé. Új piac a margarinnak Új piacra lelt a holland mar­garin Kelet-Európábán. Len­gyelország vezeti az importá­lók listáját: az első hat hónap­ban 3098 tonnát vásárolt. A Reuter amszterdami jelentése szerint Magyarország importja ugyanezen időszak alatt 698 tonnáról 2389 tonnára bővült. Hollandia kelet-európai mar­garinimportja három éve még a nullával volt egyenlő. Módosítják a vámszabályokat A jövőre tervezett új vám­törvényben minden bizonnyal, de elképzelhető, hogy még az idén változik a gépkocsiimport jelenlegi — több ellentmon­dást is tartalmazó — szabá­lyozása. A jelenleg tárcaközi egyeztetésen levő tervezet­nek megoldást kellene találnia a gépkocsi-alulszámlázás ke­zelésére. AGRÁRKERESKEDELEM A KÖZÖS PIACCAL Nem sorscsapás a diszkrimináció! Az utóbbi időben növekedett vagy csökkent a Nyugat- Európába kivitt és ott értékesített mezőgazdasági terméke­ink mennyisége? Vannak-e védővámok vagy más szigorú korlátozások? — ezekre a kérdésekre válaszolt Szabó Sán­dor, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­nak főosztályvezetője. — Enyhén emelkedő ten­denciát mutat már évek óta a Közös Piac országaiba irá­nyuló mezőgazdasági kivite­lünk. Konkrétan: 1990-ben kö­rülbelül 900 millió USA-dollár értéket tett ki — mondta. Óvó rendszabály — Az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági po­litikáját azonban ne nevezzük diszkriminatívnak, mert nem az. Legalábbis nem olyan érte­lemben, hogy egyes orszá­gokkal szemben megkülön­böztető intézkedéseket alkal­mazna. Az EGK-t óvó rend­szabályok ugyanazt jelentik például az Egyesült Államok vagy Kanada számára, mint Magyarországnak. — De van-e a Közösségen belüli, úgynevezett pozitív diszkrimináció? Azaz preferál­ják-e a Közösségen belüli for­galmazást? — Ez természetesen meg­van, itiszeír mezogazaasagi politikájuk egyik alapelve, hogy létezzen olyan preferen­cia, amely a közösségbe tö­mörült tagállamok termelését, kereskedelmét védi például az import lefölözése révén. Ez azt jelenti, hogy a vámon felül hetente vagy havonta mozgó import-illetéket állapítanak meg. Ez igen jelentős teherté­tel is lehet. Olykor az áru érté­kének a felét, marhahús ese­tén pedig akár a kétszáz szá­zalékát is kiteheti. — így viszont esetenként annyi „büntetéssel” sújtják azt, aki tőlünk akar vásárolni, hogy inkább a Közös Piacon néz körül... Tömegáru és piac — Marhahúsban, gaboná­ban, tejben — a cukorról nem is beszélve —, tehát a tömeg­termékekben az EGK orszá­gai nagymértékben önellátók. — Hibásak vagyunk mi is abban, hogy nem tudunk ezekkel az országokkal kon­kurálni? Ön említett pár ter­méket, s ha az ember vásárló­ként néz körül, azt látja, hogy ott ezek ízlésesebben kerül­nek a vevők elé. S van egy olyan gyanúm is, hogy jobb minőségűek... — Ketté kell választani ezt a kérdést. Ami az úgynevezett tömegárukat illeti, szerintem------- ;—: i-n- .—, n em a mi niDarmoui nenei az értékesítésük. Egész egysze­rűen egy velünk szembenálló, rendkívül protekcionista me­zőgazdasági politika érvénye­sül nálunk, s vannak olyan esetek, amikor ezeken az akadályokon a legjobb akarat­tal, s a legnagyobb erőfeszíté­sek árán sem lehet túljutni. Ilyen termék például a marha­hús. A másik kérdéskör: ahol a piacra jutást a lefölözések, a vámok kevésbé akadályoz­zák. Ilyen is van, hiszen 900 millió dollár értékben azért ex­portálunk! Itt a verseny egyéb tényezői lépnek be. Már nem a kereskedelempolitikáé a fő­szerep, hanem a marketingé, a csomagolásé, a szállítási határidők betartásáé. — Mi a gyengénk? — Alapvető gond: a marke­ting tervékenység és az, amit e néven még nem is nagyon ismernek, a kereskedelem „logisztikai" tevékenysége. Tehát hogy — nem órára —, de legalább félnapos pontos­sággal eljuttassák az árut a megrendelőhöz. Mire kellene — Egyetért azzal is, hogy a termelőknek jobban kellene ismerni azt, hogy a piacon mi­kor mire lenne szükség? — Feltétlenül. Ám tudomá­sul kell venniük, hogy nincsen semmiféle központi agy, vagy egy mindentudó informá­ció-terjesztő központ. Az is­mereteket önmaguknak kell megszerezni. A források ren­delkezésre állnak Magyaror­szágon is, külföldön is. Semmi _l-------I X I----------­n éni aKauaiyozza, nogy hoz­zájussanak termelőink, keres­kedőink. Azt azonban jó tudni, hogy a Közös Piac mezőgaz­dasági rendtartásait egy 20-25 ezer oldalnyi terjedelmű kötet foglalja össze. — Ezeket nálunk mind is­merni kellene? — Az adott termék termelő­jének legalább azt a pár száz oldalt, ami őrá vonatkozik. Német gyártmányú Textina gépsorral végzik a munkát a megyei kórház mosodájában. E berendezés segítségével harmincóránként az összes mosnivalót cserélni tudják. (Fotó: Lang Róbert) Ultrahanggal és vörösborral az infarktus ellen Vagyonjegyek Ingyenes és megvásárol­ható vagyonjegyeket bocsát ki dolgozói számára a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. A vállalati tanács a vagyonje­gyeket azzal a szándékkal adományozza a dolgozóknak, hogy vagyoni érdekeltségük megteremtésével is erősítse kötődésüket a kombináthoz. A közgyűjtemények és a közművelődési intézmények tömegét a bezárás, a műkö­désképtelenség, a jövő kultú­ráját veszélyeztető takarék- lángos működtetés fenyegeti, megterhelve a hivatásukat végző dolgozók elbocsátásá­val, egzisztenciális félelmei­vel” — erre hívta fel a figyel­met a helyzetet elemezve Va­dász János országos titkár, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zetének most zárult háromna­pos országos értekezletén. A tanácskozás első napján az Alföld és Észak-Magyaror- szág küldöttei, a másodikon a Dunántúl, a harmadikon a fő­város küldöttei ismerkedtek meg az 1992. évi állami és önkormányzati költségvetés művelődésfinanszírozásának terveivel. A résztvevők emellett meg­vitatták a készülő Munka tör­vénykönyve, továbbá a Közal­kalmazottak jogállásáról szóló jogszabály tervezetét, és ki­dolgozzák azokkal kapcsola­tos állásfoglalásukat. Vadász János országos tit­kár az értekezleten kiemelte: szakszervezetük egyebek kö­zött azért küzd, hogy a köz- gyűjteményi és közművelő­dési tevékenység megkapja - társadalmi jelentőségéhez mért - elismerését. Jó hír a vörösbor kedvelői­nek: a zamatos nedű nemcsak a gyomorsavhiánnyal küszkö­dök és a vérszegények szá­mára előnyös, hanem a ko­leszterinszintjükért aggódók­nak is ajánlható. Sőt, lassítja az erek elmeszesedését, így csökkenti a szívinfarktus és az agyvérzés veszélyét is. Két amerikai tudós, Leroy Creasy és Evasn Siemann vonta ki a vörösborból a res- veratol nevű vegyületet, s ki­derítették róla, hogy csökkenti a koleszterinszintet. A titok nyitja: nem általában a kolesz­terin okozza az érelmeszese­dést, hanem a vérben talál­ható különböző zsiradékfélék összhatása. Ne gondoljuk, hogy büntetlenül „vedelhe­tünk": napi 30-60 gramm vö­rösborból származó alkohol az egészséges mérték. A szívgyógyászok azonban en­nél komolyabb eszközökkel is harcolnak az infarktus ellen. A legutóbbi, XIII. radiológiai kongresszuson dr. Jürgen Meyer német orvos mutatta be találmányát, egy ultrahangké­szüléket, amelyet katéterrel vezetnek be a vizsgálandó szívbe. A vékony csövecske végén ultrahangot kibocsátó parányi készülék található, és az ultrahang visszaverődésé­ből következtethet az orvos a szívkoszorúér és a szív álla­potára. Ezzel a készülékkel az érfalat is meg lehet vizsgálni. A pontos diagnózis felállítása után könnyebb megtalálni a legmegfelelőbb terápiát is. „Vannak olyan betegek is, akiknek szívében vagy erei­ben semmiféle elváltozás nem tapasztalható a hagyományos vizsgálati módszerekkel, vé­rük mégis lassabban folyik, fennáll tehát a trombózis ve­szélye. Az ultrahangkészülék­kel rajtuk is tudunk segíteni” — nyilatkozta dr. Meyer. A korai és pontos diagnózis segítségével azonnal alkal­mazható a célirányos gyógy­mód, s így megelőzhető az in­farktus. Az iparilag fejlett or­szágokban a halálozások fele szív- és érrendszeri beteg­sége miatt következik be. Ferenczy-Europress TÓKA IGAZSÁGA Veszélyek „takaréklángon99 Tóka György hellyel kínál a takaros házban, majd gyorsan rátér bajára. o — Úgy két éve történt a gyékényesi tsz-ben; szabad- tartásos bikák alól trágyáz­tunk, s a pihenő alatt a trakto­ros szólt nekem, hogy tanul­jam meg a gépet vezetni, mi­vel én már vezettem hasonlót, s mindig szerettem volna újra traktoron dolgozni. Felültem mellé, s mutogatta mit hogyan kell csinálni. A traktor végig álló helyzetben volt, kárt nem okozhattunk. A telepvezető azonban mégis magából ki­kelve ordítozni kezdett, el­mondva bennünket minden­nek. Látszott rajta, hogy jócs­kán van benne nyomás. Ben­nem is volt egy kicsi, de nem voltam berúgva. Arra azonban elég volt, hogy leugorjak és megkergessem. A gyorsított fegyelmi eljárás szerint engedély nélkül ültem föl a gépre, s erősen ittas álla­potban voltam. Ezek egyike sem igaz, hiszen a gép veze­tője ott ült mellettem, és az erős ittasság sem volt több két pohárnál. Ha részeg voltam, miért engedett munkába állni a telepvezető? A fegyelmi tár­gyalás után nem sokkal kór­házba kerültem. Amikor kien­gedtek, a feleségem azzal fo­gadott, hogy kizártak a tsz-ből. Megvonták az örökös tsz-tag- ságomat, úgy, hogy közben fekvőbetegként nem lehettem jelen. Elveszítettem a termé­nyemet, még csébet sem köt­hetek, pedig 16 évig voltam tsz-tag. Ezalatt a 16 év alatt soha fegyelmi ügyem nem volt, nem értem miért kaptam ilyen szigorú büntetést. Két év óta rokkantnyugdíjas vagyok, 5700 forint a nyugdíjam, semmire sem elég. Igazságta­lannak tartom a tsz eljárását, de kihez mehetnék az igazai mért? 0 Szilágyi István, a tsz elnöke jól emlékszik az ügyre és sze­replőire. — Tóka Györgynek már ré­gebben is voltak „dolgai”, kriti­zálta az utasításokat, békét- lenkedett, s ezzel az üggyel csordult ki a pohár. Abban sincs igaza, amikor azt mondja, hogy a háta mögött döntöttünk. Mi annak idején kiküldték neki az értesítést, de nem jelent meg a saját tárgya­lásán. Egyébként 30 napon belül fellebbezhetett volna az itteni munkahelyi döntőbizott­sághoz. Nem értem, hogy mi­ért csak most két év múlva panaszkodik. Azt sem tudom, hogy ennyi idő után mit tehet­nénk érte, esetleg vegyük fel újra tsz-tagnak? — Ezután az ügy után meg­fogadtam, hogy többé nem iszom — mondja Tóka György. Négy nap után jelent­keztek az elvonási tünetek, be kellett feküdnöm a nagyatádi kórházba, ezért nem mehet­tem el a tárgyalásra. A kór­házban önként vállaltam az elvonókúrát. — Eddig nem panaszkodtam, mert nem ke­nyerem sem a kéregetés, sem a veszekedés. A feleségem is tsz-tag volt, a háztájinknak elég volt az a termény is, amit ő kapott. Most is csak az vitt rá, hogy kérjek, mert 29 évi házasság után egy másik férfi miatt el­hagyott a feleségem, és így az ő terményére többé nem szá­míthatok. Nem tudom mit adok holnap a disznóknak. Tudom, hogy akkor én is hibás voltam, de ugyanúgy, vagy még jobban mások is. Azt sze­retném, ha a tsz felülvizsgálná akkori döntését. Azóta a két éve történt eset óta Tóka György egy kortyot sem ivott — mondják a szom­szédai — pedig oka éppen lett volna rá, hiszen egymás után érik a csapások. Megkérdez­heti bárkitől — nem rossz em­ber ez. 0 Kié az igazság? Nem tud­juk. Azt azonban igen, hogy Tóka György egyedül maradt mint az ujjam, és segítségre szorul. N. L. % A Kapós Bútor Kft. Üzletháza várja Önt! Szekrénysorok, kárpitos garnitúrák, kisbútorok nagy választékban, 10%-os kedvezménnyel kaphatók, OTP-részletre is! Új kínálatunk: — elemes konyhabútorok a kívánt színben és méretben — rusztikus konyha — íróasztalok több típusban — esztétikus, térelválasztóként is használható fekete polcok — faragott étkező sarokgarnitúra. V Nyitva tartás: keddtől péntekig 9—17 óráig, szombaton 9—12-ig Kapós Bútor Kft, J| Kaposvár, Katona J. u. 1. (112516) Kwwmwwwwmwmmwwwwwwr

Next

/
Oldalképek
Tartalom