Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)

1991-08-27 / 200. szám

SOMOGYI HÍRLAP — VILAGTUKOR 1991. augusztus 27., kedd Elmozdulás a mélypontról (Folytatás az 1. oldalról) Nagy kérdés — mondta tájé­koztatójában Kádár Béla — ja­vul-e a Szovjetunió fizetési ké­pessége. Fizetésképtelenség esetén ugyanis a kölcsönös erőfeszítések ellenére sem vár­ható a kereskedelem föllendü­lése. Ismerve a Szovjetunió bel­ső problémáit, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy újabb akkreditívek nyílnak, illet­ve hogy javul a partnerek fizeté­si kondíciója. A korábbi szovjet kormány több ízben ígéretet tett a teljesí­tések fokozására, eredmény azonban mind ez ideig nem született. A gazdasági kapcso­latok új alapokra helyezése azon áll vagy bukik, hogy a Szovjetunióban a belső akadá­lyokat el tudják-e hárítani, s mit tud tenni a megalakuló új kor­mány a fennálló nyitott kérdé­sek megoldására. A magyar fél azoknak a termékeknek a listá­ját is várja, amelyeket a szovjet partnerekszállítani tudnak, illet­ve amelyekre a szállítási kész­ség megvan a tagköztársasá­goknál is. Ha viszont a Szovjetunió se­gélyt kap a fejlett nyugati orszá­goktól, az javíthatja a kelet-kö- zép-európai regionális keres­kedelmet is — mondotta Kádár Béla. E gondolat jegyében tár­gyalt hétfőn a Huszonnégyek budapesti nagyköveteivel, s föl­vetette, hogy a támogatási programot az egész kelet-kö- zép-európai régió érdekeit fi­gyelembe véve dolgozzák ki. Utalt arra is, jó volna, ha Ma­gyarország is bekapcsolódhat­na a program keretében a szál­lításokba; s ezzel javulhatna ke­reskedelmi forgalmunk a Szov­jetunióval is. Bundeswehr­küldöttség Katonai küldöttség élén hét­főn Budapestre érkezett Dieter Wellershoff tengernagy, a Bun­deswehr főszemlélője. Itt-tar- tózkodása alatt a Bundeswehr főszemlélője tárgyalásokat folytat Lőrincz Kálmán altábor­naggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával. Rendkívüli ülést tart a Legfelsőbb Tanács Radikális reformokat sürget Gorbacsov A moszkvai Kremlben meg­kezdődött a szovjet parlament rendkívüli ülése. A múlt heti ha­talomátvétel nyomán kialakult helyzet megvitatására egybe­gyűlt képviselők úgy döntöttek, hogy szeptember 2-ra össze­hívják a szovjet népképviselők rendkívüli kongresszusát. A radikális reformok követke­zetes megvalósítása mellett tett hitet a szovjet parlament előtt Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a történteket elemző bes­zédében egyúttal megfogal­mazta a legsürgetőbb teendő­ket, külön kiemelve az alkotmá­nyos garanciák megteremtésé­nek fontosságát. Támogatva a népképviselők rendkívüli kong­resszusának összehívását, az elnök bejelentette: az állam­csíny aktív résztvevőit őrizetbe vették, már folyik a vizsgálat el­lenük. Hozzátette, hogy a hely­zet stabilizálásának céljából lemondott az SZKP főtitkári tisztéről és utasítást adott az SZKP vagyonának államosítá­sára, illetve kezdeményezte a Kijev: Antikommunista tüntetők a győzelem jelét mutatják, és festék­kel összemázolt Lenin-képet tartanak fel az Ukrán Kommunista Párt székháza előtt az augsztus 25-én tartott megmozduláson Központi Bizottság feloszlatá­sát. Mihail Gorbacsov elismerte, hogy bár az összeesküvés már régóta érlelődött, ő maga — és a szovjet parlament — erélyte­lenül lépett fel a folyamat ellen. — Az államcsínyt segítette a Kérdőjelek Európa, vigyázz! Hol ér véget egy ország belügye és hol kezdődik egy ilyen ügy nemzetközivé válása? Vajon sérti-e egy ország szuvereni­tását, ha a népek valamely szélesebb közössége úgy érzi, hogy egy adott esemény vagy azok sorozata egészen közelről érinti őt és ezért tettekre szánja el magát? Ezt a kérdésfeltevést aligha lehet az ország belügyének tekinteni. Miért vált nemzetközivé mindaz, ami déli szomszédunkban történik? Elsősorban azért, mert Európa e térségében véres, kegyetlen háború folyik. A fegyveres konfliktus — amellett, hogy súlyosan sérti a kontinens népeinek általános biztonsági érde­keit — különböző formákban, mint például a légtér megsértése, fegyveres határsértők megjelenése, konkrétan is fenyeget más országokat. Nemzetközi kihatású a menekültáradat is, ami ösz- szefügg az emberi jogok, a kisebbségek jogainak megsértésé­vel s ezt sem nézheti közömbösen senki sem. Kiknek kell lépniük? Most van igazán szükség az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő mecha­nizmusára. Most kell a leghatékonyabban kihasználni az Euró­pai Közösségek és az ENSZ lehetőségeit! Európa népeinek joguk és kötelességük vigyázni mindannyiunk biztonságára. P. T. A JUGOSZLÁVIAI ESEMENYEK RIASZTÓ HATASA Széthulló gazdaság A jugoszláviai harcok zaja többnyire elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a szövetsé­gi állam széthullása katasztró­fával fenyegető gazdasági ne­hézségeket idéz föl. Az idei esztendő gazdaság-statisztikai adatai riasztók — mutatott rá háttérértékelésében az Ameri­ka Hangja rádióállomás. A washingtoni adó vélemé­nye szerint az árucsere volume­ne ez év első felében 137 millió dollárral esett vissza, a szolgál­tatások értéke pedig 674 millió­val. Az ipari termelés csaknem 25 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma megkö­zelíti az egy és háromnegyed milliót. A munkamorál elké­pesztően hanyatlott. A nemzeti jövedelem már tavaly is 10 szá­zalékkal zuhant, az idén pedig előreláthatólag 20 százalékkal esik vissza. A jugoszláv deviza- tartalék a tavaly augusztusi 10 milliárd dollárról egy-év alatt 3,5 milliárd dollárra zsugorodott. 1990-ben az idegenforgalom bevétele 2 milliárd 600 millió dollár volt. A külföldön dolgozó jugo­szláv munkások átutalásai kö­zel 11 milliárdot hoztak. Ez a két forrás az idén teljesen kiapadt: a turisták elmaradtak, a külföl­dön dolgozó jugoszlávok pedig megriadtak attól, hogy a hazai bankokban korábban garantált nemesvaluta-számláikhoz gya­korlatilag nem férhetnek hozzá. Az államadósság 16 milliárd dollárra rúg, s Belgrád nem­hogy törleszteni nem tud, ha­nem még a kamatokat sem tud­ja fizetni. A belgrádi nemzeti bank, a szerb kormány utasítá­sára — alkotmányellenesen és törvényellenesen — nyakló nél­kül üzemelteti a pénznyomdát. Az infláció rátája hamarosan meghaladja a 100 százalékot. A közgazdászok iszonyodva várják, mit hoz a szeptember. Véget érnek az üzemi szabad­ságok, az infláció robbanássze­rű térnyerése nyomán erőtelje­sen emelkednek a fogyasztói árak. A bérek és a fizetések azonban nem emelkednek, hanem el is maradoznak: a leg­több nagyvállalat máris 2-3 havi fizetéssel tartozik a munkások­nak és az alkalmazottaknak. Nyugati újságírók két ördögöt festenek a falra. Az egyik: vad sztrájkok és zavargásokba tor­kolló tömegtüntetések kísérik a válságot. A másik: a veszede­lem, a nyomor elől menekülők seregei áttörik a határokat,, hogy eljussanak a jómódban élő szomszéd országokba — valahogy úgy, ahogyan a vég­reformok határozatlansága, a hatalmi struktúra változatlansá­ga, az, hogy a sztálinista funk­cionáriusok a helyükön marad­tak — mondta. A fő okok között jelölte meg a szovjet elnök azt is, hogy a demokratikus erők, a peresztrojka hívei között nem volt meg a szükséges össz­hang. — Megfelelő alkotmá­nyos ellenőrzés nélkül maradt a hadsereg, nem történt meg a KGB átszervezése, amely vég­sősoron a politikai harc eszkö­zévé vált. Az SZKP szerepére kitérve leszögezte: meglehetősen las­san haladt a párt hatalmi mono­póliumának leépítése, és ez szintén közrejátszott a történe­tekben. A jövőről szólva a refor­mok meggyorsítását és az al­kotmányos garanciák kiépíté­sét jelölte meg legfőbb feladat­ként. Állást foglalt a Szovjetuniót eddig alkotó 15 tagköztársaság közötti gazdasági megállapo­dás és a kilépő köztársaságok területén lévő szovjet katonai infrastruktúra jövőbeni sorsá­nak szerződéses rendezése mellett. Javaslatot tett az elnök mellett működő Biztonsági Ta­nács jogkörének és összetéte­lének kibővítésére, a miniszteri kabinet felépítésének átgondo­lására. BALTI DIPLOMÁCIA Lengyelország, Finnország, Csehszlovákia, Románia és Ausztria is kész elismerni Litvá­nia, Lettország és Észtország önállóságát. A Szentszék szó­vivője hétfőn közölte: Vatikán a lehető legrövidebb^ időn belül ismét megnyitja diplomá­ciai képviseleteit a Baltikum­ban. Jón Baldvin Hannibalsson iz­landi külügyminiszter Reykja­víkban tegnap a három balti ál­lam külügyminisztereivel együtt kézjegyével látta el a diplomá­ciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló okmányokat, norvég részről pedig ma írják alá a dip­lomáciai kapcsolatok létesíté­séről szóló jegyzőkönyvet. Franciaország küldötte is Vil- niusba érkezett, hogy tárgyal­jon a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. NAPIRENDEN A TÁRSADALOM­BIZTOSÍTÁS Összeült az Ország­gyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Szent-lványi István (SZDSZ) a miniszterelnök felszólalása után azt javasolta: haladéktala­nul ismerjék el a három balti ál­lam önállóságát. A képviselők megkezdték az általános vitát a társadalombiz­tosítási önkormányzat igazga­tásáról szóló törvényjavaslat felett. A rendelkezésre álló idő­ben Surján László miniszteri expozéja hangzott el, majd a bizottsági előadók mondtak rö­vid véleményt, s az MDF, továb­bá az SZDSZ vezérszónoka fej­tette ki a két frakció álláspontját. A nyugdíjtörvénnyel kapcso­latban egyebek mellett hang­súlyt kapott: az első teendők egyike a társadalombiztosítás ágazatokra bontása, tehát előbb a nyugdíj és a betegbizto­sítás szétválasztása, később pedig a balesetbiztosítás is önálló lesz. A nyugdíjak eseté­ben a tervezet mindegyik válto­zata kimondja: a minimális me­gélhetéshez szüksége alap­nyugdíjat minenkinek meg kell kapnia. Az eltérés abban van, hogy e fölött milyen önkéntes egyéb nyugdíjbiztosításra le­gyen lehetőség. Vitatott a kor­határ, főként a női nyugdíjkor­határ emelése is, de csak egyik változat szól közeljövőbeni emelésről. sokig kétségbeesett albán tíz­ezrek rohamozták meg az olasz partokat... Ajugoszlávgazdasági válság gyászos kísérőjelensége az, hogy Szerbiában páratlan né­metellenes és osztrákellenes uszítás folyik. Ausztriában és Németországban megértéssel viseltetnek a horvát és a szlo­vén függetlenségi törekvések iránt, s a két ország közvélemé­nyét elborzasztják a szerb cset- nikek horvátellenes kegyetlen­kedését dokumentáló tévéhír­adások. Az Európai Közösség már egy hónapja befagyasztotta a Jugoszláviának szánt segélye­ket. A szerb sajtó gyűlölethadjá­rata legújabban különösen Bonn ellen irányul, mert a né­met kormány az árucserét biz­tosító úgynevezett Hermes-hi- teleket megvonta a jugoszláv központi kormánytól — és ezzel Szerbiától —, ugyanakkor Her- mes-hiteleket nyújt Szlovéniá­nak és Horvátországnak. A szerbiai gazdálkodás ösz- szeomlását ugyan nem ez idézi elő. Tápot ad azonban annak a belgrádi propagandának, hogy a mondvacsinált „német impe­rializmus” a bajok oka, nem pedig a Milosevics-rezsim ön­gyilkos politikája. NYERJEWIEG a k* vagy legalább a WMÁJáT a KONZUMBANK letéti jegyének. A bánit 1990. szeptember 3-án, 500 000 000 Ft co X o (5 lilékben 5 OCX). 10000.50000. 100 000 Ft címletű kamatózó leteti jegyekéi hoc silóit ki. A Konzumbank letéti jegyek három sorsoláson vesznek részt, ahol összesen 10 000 000 * névértékű kamatozó letéti jegy keitU kihúzásra. A harmadik sorsoláson, amelynek időpontja 1991. szeptember 3., az első és a második sorsoláson is részi vett letéti jegyeken kívUl az. 1991. április 1-ig megvásárolt, és a sorsolás napjáig vissza nem váltott letéti jegyek szerepelnek. 1 la szerencséje van, letéti jegyének értékét akár meg is luisszorozhatja. HA NEM NYER, AKKOR IS NYER, mert a letéti jegy kamata így pénze megőrzi az értékét. Konzumbank letéti jegy Egy nyerő befektetés KONZUMBANK Ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom