Somogyi Hírlap, 1991. augusztus (2. évfolyam, 178-204. szám)
1991-08-27 / 200. szám
SOMOGYI HÍRLAP — VILAGTUKOR 1991. augusztus 27., kedd Elmozdulás a mélypontról (Folytatás az 1. oldalról) Nagy kérdés — mondta tájékoztatójában Kádár Béla — javul-e a Szovjetunió fizetési képessége. Fizetésképtelenség esetén ugyanis a kölcsönös erőfeszítések ellenére sem várható a kereskedelem föllendülése. Ismerve a Szovjetunió belső problémáit, egyelőre nem lehet arra számítani, hogy újabb akkreditívek nyílnak, illetve hogy javul a partnerek fizetési kondíciója. A korábbi szovjet kormány több ízben ígéretet tett a teljesítések fokozására, eredmény azonban mind ez ideig nem született. A gazdasági kapcsolatok új alapokra helyezése azon áll vagy bukik, hogy a Szovjetunióban a belső akadályokat el tudják-e hárítani, s mit tud tenni a megalakuló új kormány a fennálló nyitott kérdések megoldására. A magyar fél azoknak a termékeknek a listáját is várja, amelyeket a szovjet partnerekszállítani tudnak, illetve amelyekre a szállítási készség megvan a tagköztársaságoknál is. Ha viszont a Szovjetunió segélyt kap a fejlett nyugati országoktól, az javíthatja a kelet-kö- zép-európai regionális kereskedelmet is — mondotta Kádár Béla. E gondolat jegyében tárgyalt hétfőn a Huszonnégyek budapesti nagyköveteivel, s fölvetette, hogy a támogatási programot az egész kelet-kö- zép-európai régió érdekeit figyelembe véve dolgozzák ki. Utalt arra is, jó volna, ha Magyarország is bekapcsolódhatna a program keretében a szállításokba; s ezzel javulhatna kereskedelmi forgalmunk a Szovjetunióval is. Bundeswehrküldöttség Katonai küldöttség élén hétfőn Budapestre érkezett Dieter Wellershoff tengernagy, a Bundeswehr főszemlélője. Itt-tar- tózkodása alatt a Bundeswehr főszemlélője tárgyalásokat folytat Lőrincz Kálmán altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával. Rendkívüli ülést tart a Legfelsőbb Tanács Radikális reformokat sürget Gorbacsov A moszkvai Kremlben megkezdődött a szovjet parlament rendkívüli ülése. A múlt heti hatalomátvétel nyomán kialakult helyzet megvitatására egybegyűlt képviselők úgy döntöttek, hogy szeptember 2-ra összehívják a szovjet népképviselők rendkívüli kongresszusát. A radikális reformok következetes megvalósítása mellett tett hitet a szovjet parlament előtt Mihail Gorbacsov. A szovjet elnök a történteket elemző beszédében egyúttal megfogalmazta a legsürgetőbb teendőket, külön kiemelve az alkotmányos garanciák megteremtésének fontosságát. Támogatva a népképviselők rendkívüli kongresszusának összehívását, az elnök bejelentette: az államcsíny aktív résztvevőit őrizetbe vették, már folyik a vizsgálat ellenük. Hozzátette, hogy a helyzet stabilizálásának céljából lemondott az SZKP főtitkári tisztéről és utasítást adott az SZKP vagyonának államosítására, illetve kezdeményezte a Kijev: Antikommunista tüntetők a győzelem jelét mutatják, és festékkel összemázolt Lenin-képet tartanak fel az Ukrán Kommunista Párt székháza előtt az augsztus 25-én tartott megmozduláson Központi Bizottság feloszlatását. Mihail Gorbacsov elismerte, hogy bár az összeesküvés már régóta érlelődött, ő maga — és a szovjet parlament — erélytelenül lépett fel a folyamat ellen. — Az államcsínyt segítette a Kérdőjelek Európa, vigyázz! Hol ér véget egy ország belügye és hol kezdődik egy ilyen ügy nemzetközivé válása? Vajon sérti-e egy ország szuverenitását, ha a népek valamely szélesebb közössége úgy érzi, hogy egy adott esemény vagy azok sorozata egészen közelről érinti őt és ezért tettekre szánja el magát? Ezt a kérdésfeltevést aligha lehet az ország belügyének tekinteni. Miért vált nemzetközivé mindaz, ami déli szomszédunkban történik? Elsősorban azért, mert Európa e térségében véres, kegyetlen háború folyik. A fegyveres konfliktus — amellett, hogy súlyosan sérti a kontinens népeinek általános biztonsági érdekeit — különböző formákban, mint például a légtér megsértése, fegyveres határsértők megjelenése, konkrétan is fenyeget más országokat. Nemzetközi kihatású a menekültáradat is, ami ösz- szefügg az emberi jogok, a kisebbségek jogainak megsértésével s ezt sem nézheti közömbösen senki sem. Kiknek kell lépniük? Most van igazán szükség az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet válságkezelő mechanizmusára. Most kell a leghatékonyabban kihasználni az Európai Közösségek és az ENSZ lehetőségeit! Európa népeinek joguk és kötelességük vigyázni mindannyiunk biztonságára. P. T. A JUGOSZLÁVIAI ESEMENYEK RIASZTÓ HATASA Széthulló gazdaság A jugoszláviai harcok zaja többnyire elvonja a figyelmet arról a tényről, hogy a szövetségi állam széthullása katasztrófával fenyegető gazdasági nehézségeket idéz föl. Az idei esztendő gazdaság-statisztikai adatai riasztók — mutatott rá háttérértékelésében az Amerika Hangja rádióállomás. A washingtoni adó véleménye szerint az árucsere volumene ez év első felében 137 millió dollárral esett vissza, a szolgáltatások értéke pedig 674 millióval. Az ipari termelés csaknem 25 százalékkal csökkent. A munkanélküliek száma megközelíti az egy és háromnegyed milliót. A munkamorál elképesztően hanyatlott. A nemzeti jövedelem már tavaly is 10 százalékkal zuhant, az idén pedig előreláthatólag 20 százalékkal esik vissza. A jugoszláv deviza- tartalék a tavaly augusztusi 10 milliárd dollárról egy-év alatt 3,5 milliárd dollárra zsugorodott. 1990-ben az idegenforgalom bevétele 2 milliárd 600 millió dollár volt. A külföldön dolgozó jugoszláv munkások átutalásai közel 11 milliárdot hoztak. Ez a két forrás az idén teljesen kiapadt: a turisták elmaradtak, a külföldön dolgozó jugoszlávok pedig megriadtak attól, hogy a hazai bankokban korábban garantált nemesvaluta-számláikhoz gyakorlatilag nem férhetnek hozzá. Az államadósság 16 milliárd dollárra rúg, s Belgrád nemhogy törleszteni nem tud, hanem még a kamatokat sem tudja fizetni. A belgrádi nemzeti bank, a szerb kormány utasítására — alkotmányellenesen és törvényellenesen — nyakló nélkül üzemelteti a pénznyomdát. Az infláció rátája hamarosan meghaladja a 100 százalékot. A közgazdászok iszonyodva várják, mit hoz a szeptember. Véget érnek az üzemi szabadságok, az infláció robbanásszerű térnyerése nyomán erőteljesen emelkednek a fogyasztói árak. A bérek és a fizetések azonban nem emelkednek, hanem el is maradoznak: a legtöbb nagyvállalat máris 2-3 havi fizetéssel tartozik a munkásoknak és az alkalmazottaknak. Nyugati újságírók két ördögöt festenek a falra. Az egyik: vad sztrájkok és zavargásokba torkolló tömegtüntetések kísérik a válságot. A másik: a veszedelem, a nyomor elől menekülők seregei áttörik a határokat,, hogy eljussanak a jómódban élő szomszéd országokba — valahogy úgy, ahogyan a végreformok határozatlansága, a hatalmi struktúra változatlansága, az, hogy a sztálinista funkcionáriusok a helyükön maradtak — mondta. A fő okok között jelölte meg a szovjet elnök azt is, hogy a demokratikus erők, a peresztrojka hívei között nem volt meg a szükséges összhang. — Megfelelő alkotmányos ellenőrzés nélkül maradt a hadsereg, nem történt meg a KGB átszervezése, amely végsősoron a politikai harc eszközévé vált. Az SZKP szerepére kitérve leszögezte: meglehetősen lassan haladt a párt hatalmi monopóliumának leépítése, és ez szintén közrejátszott a történetekben. A jövőről szólva a reformok meggyorsítását és az alkotmányos garanciák kiépítését jelölte meg legfőbb feladatként. Állást foglalt a Szovjetuniót eddig alkotó 15 tagköztársaság közötti gazdasági megállapodás és a kilépő köztársaságok területén lévő szovjet katonai infrastruktúra jövőbeni sorsának szerződéses rendezése mellett. Javaslatot tett az elnök mellett működő Biztonsági Tanács jogkörének és összetételének kibővítésére, a miniszteri kabinet felépítésének átgondolására. BALTI DIPLOMÁCIA Lengyelország, Finnország, Csehszlovákia, Románia és Ausztria is kész elismerni Litvánia, Lettország és Észtország önállóságát. A Szentszék szóvivője hétfőn közölte: Vatikán a lehető legrövidebb^ időn belül ismét megnyitja diplomáciai képviseleteit a Baltikumban. Jón Baldvin Hannibalsson izlandi külügyminiszter Reykjavíkban tegnap a három balti állam külügyminisztereivel együtt kézjegyével látta el a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló okmányokat, norvég részről pedig ma írják alá a diplomáciai kapcsolatok létesítéséről szóló jegyzőkönyvet. Franciaország küldötte is Vil- niusba érkezett, hogy tárgyaljon a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. NAPIRENDEN A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Összeült az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) Szent-lványi István (SZDSZ) a miniszterelnök felszólalása után azt javasolta: haladéktalanul ismerjék el a három balti állam önállóságát. A képviselők megkezdték az általános vitát a társadalombiztosítási önkormányzat igazgatásáról szóló törvényjavaslat felett. A rendelkezésre álló időben Surján László miniszteri expozéja hangzott el, majd a bizottsági előadók mondtak rövid véleményt, s az MDF, továbbá az SZDSZ vezérszónoka fejtette ki a két frakció álláspontját. A nyugdíjtörvénnyel kapcsolatban egyebek mellett hangsúlyt kapott: az első teendők egyike a társadalombiztosítás ágazatokra bontása, tehát előbb a nyugdíj és a betegbiztosítás szétválasztása, később pedig a balesetbiztosítás is önálló lesz. A nyugdíjak esetében a tervezet mindegyik változata kimondja: a minimális megélhetéshez szüksége alapnyugdíjat minenkinek meg kell kapnia. Az eltérés abban van, hogy e fölött milyen önkéntes egyéb nyugdíjbiztosításra legyen lehetőség. Vitatott a korhatár, főként a női nyugdíjkorhatár emelése is, de csak egyik változat szól közeljövőbeni emelésről. sokig kétségbeesett albán tízezrek rohamozták meg az olasz partokat... Ajugoszlávgazdasági válság gyászos kísérőjelensége az, hogy Szerbiában páratlan németellenes és osztrákellenes uszítás folyik. Ausztriában és Németországban megértéssel viseltetnek a horvát és a szlovén függetlenségi törekvések iránt, s a két ország közvéleményét elborzasztják a szerb cset- nikek horvátellenes kegyetlenkedését dokumentáló tévéhíradások. Az Európai Közösség már egy hónapja befagyasztotta a Jugoszláviának szánt segélyeket. A szerb sajtó gyűlölethadjárata legújabban különösen Bonn ellen irányul, mert a német kormány az árucserét biztosító úgynevezett Hermes-hi- teleket megvonta a jugoszláv központi kormánytól — és ezzel Szerbiától —, ugyanakkor Her- mes-hiteleket nyújt Szlovéniának és Horvátországnak. A szerbiai gazdálkodás ösz- szeomlását ugyan nem ez idézi elő. Tápot ad azonban annak a belgrádi propagandának, hogy a mondvacsinált „német imperializmus” a bajok oka, nem pedig a Milosevics-rezsim öngyilkos politikája. NYERJEWIEG a k* vagy legalább a WMÁJáT a KONZUMBANK letéti jegyének. A bánit 1990. szeptember 3-án, 500 000 000 Ft co X o (5 lilékben 5 OCX). 10000.50000. 100 000 Ft címletű kamatózó leteti jegyekéi hoc silóit ki. A Konzumbank letéti jegyek három sorsoláson vesznek részt, ahol összesen 10 000 000 * névértékű kamatozó letéti jegy keitU kihúzásra. A harmadik sorsoláson, amelynek időpontja 1991. szeptember 3., az első és a második sorsoláson is részi vett letéti jegyeken kívUl az. 1991. április 1-ig megvásárolt, és a sorsolás napjáig vissza nem váltott letéti jegyek szerepelnek. 1 la szerencséje van, letéti jegyének értékét akár meg is luisszorozhatja. HA NEM NYER, AKKOR IS NYER, mert a letéti jegy kamata így pénze megőrzi az értékét. Konzumbank letéti jegy Egy nyerő befektetés KONZUMBANK Ki.